Magyar Rendőr, 1989. július-december (43. évfolyam, 26-52. szám)
1989-07-01 / 26. szám
A BELÜGYMINISZTÉRIUMI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Két, joggal érdeklődésre számító — a közeljövőben a párttagság elé kerülő — javaslattervezetet tárgyalt meg június 22-i ülésén az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsága. A testület megvitatta és a széles körű eszmecserére alkalmasnak találta az elmúlt év októberében megbízott ad hoc bizottság által kimunkált dokumentumot, amely a pártbizottság működésével, apparátusával kapcsolatos intézkedésekre, valamint a belügyi pártmozgalom időszerű feladataira tesz javaslatot. Hasonló minősítést kapott az a vitairat is, amely a hivatásos állomány érdekvédelmének, érdekképviseletének lehetséges szervezeti megoldásaival foglalkozik. Ami a pártbizottság működésével összefüggő elképzeléseket illeti, a javaslatban helyet kapott az az elv, hogy a testület az ideiglenes szervezeti szabályzat elfogadásáig csak a saját hatáskörébe tartozó ügyekben, illetve a pártszervek és a pártszervezeteik kezdeményezésére hoz politikai döntéseket; hatályon kívül helyezi káderhatásköri listáját, a jövőben nem tart igényt az ehhez kapcsolódó, jogszabályokban és parancsokban rögzített jogosultságokra. A pártbizottság legutóbbi ülésén döntés született arról is, hogy egy munkabizottság vizsgálja meg a belügyi pártmozgalom feladatait, működését, struktúráját meghatározó pártfórum előkészítésével összefüggő kérdéseket. A munkabizottságot Csillik András, a pártbizottság első titkára vezeti, a testület tevékenységét minden bizonnyal megkönnyíti, hogy a belügyi pártszervezetekben rövidesen vita kezdődik majd a belügyi pártmozgalom helyzetéről egy, a vezető testület által kiadott tézisgyűjtemény alapján. Az ülés napirendjén szereplő kérdések fölötti vita során aztán kiderült, a belügyminisztériumi pártszervezetek jövője és az érdekképviselet problémaköre akár össze is függhet. Dr. Kacziba Antal felszólalásában kifejtette, ha a munkahelyi pártszervezetek működésére nem lesz lehetőség, elengedhetetlen egy erős rendőrszakszervezet vagy rendőregyesület jelenléte, amelynek képviselői ott lesznek majd, amikor eldőlnek a bérkérdések, megszületnek a szociális ügyekben hozott döntések. Az érdekvédelmi szervezet létrehozásával egyetértett dr. Horváth István belügyminiszter is, megjegyezve, ne felül döntsék el, hogy milyen formában valósul meg a képviselet, s hogy a rendőrök számára külön szervezet létrehozása indokolt, hiszen a belügyi dolgozók köre ma már meglehetősen széles, és ennek megfelelően az érdekek is alaposan különbözők egy-egy dologban. .. Z. FEGYELMI ELJÁRÁS A Katonai Főügyészség főosztályvezető-helyettes ügyésze, dr.Nagy Géza ezredes a következők közzétételére kérte fel szerkesztőségünket. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészetének beosztottja, Román Ferenc százados a Magyar Rendőr 1989. június 17-i számában nyilatkozott az ellene folytatott büntetőeljárásról. Nyilatkozata szerint az ügyben eljáró személyek kifogásolható magatartást tanúsítottak. A nyilatkozat alapján a katonai főügyész fegyelmi eljárást rendelt el a kifogásolhatóan intézkedő katonai ügyészekkel szemben. A fegyelmi eljárás eredményéről a Katonai Főügyészség tájékoztatást ad. HNBHEHI KÖSZÖNTÉS Az elmúlt napokban hatvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték a Belügyminisztériumban Mándi Sándor nyugállományú rendőr ezredest, a BM oktatási és közművelődési csoportfőnökségének volt vezetőjét, akit dr. Horváth István belügyminiszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntetett ki. Az elismerést dr. Icsik Sándor vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes adta át. mmmmm VEZETŐI ÉRTEKEZLET Dr. Túrós András vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes a közelmúltban számoltatta be dr. Pella László ezredest, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének közbiztonsági helyettesét a főkapitány-ság közbiztonsági és közlekedési állományának hangulatáról és azokról a javaslatokról, amelyeket a főkapitányság vezetői tettek ezzel összefüggésben a minisztérium vezetőinek. A megbeszélésen jelen volt dr. Siklós György vezérőrnagy, főcsoportfőnök-helyettes, Bohár János ezredes és Hegyi Ernő ezredes, csoportfőnök. A rendőri állományt két közbiztonsági beosztott, Anyalai Lajos törzszászlós, a BRFK közbiztonsági parancsnoksága és Takács Tibor törzszászlós, a XI. Kerületi Rendőrkapitányság munkatársa képviselte. Dr. Pella László ezredes jelentésében kifejtette, a BRFK-n szolgálatot teljesítő végrehajtói állománynak több mint a fele az utóbbi években került a főkapitányságra a Honvédelmi Bizottság határozata alapján. Ennek megfelelően élettapasztalatuk, elméleti és gyakorlati tudásuk még hiányos, sokuk nem a rendőri pálya iránti vonzalom, hanem a sorkatonai szolgálattól való szabadulás miatt választotta „hivatását”. Ezért a BRFK vezetőinek elsődleges törekvése, hogy a szakemberképzés nagyobb hangsúlyt kapjon, s ugyanezt elvárnák a BM oktatási intézményeitől is. A végrehajtói állomány hangulatára kedvezőtlenül ható tényezők között sorolta fel dr. Pella László ezredes a növekvő biztosítási feladatokat, a szükséges fogdaőri státusok hiányát, az utóbbi időben a rendőrséget érő támadásokat, a lakáshiányt, valamint az életszínvonal erőteljes romlását. E körben megemlítette, minthogy a főkapitányságon működő párt- és ifjúsági szervezet jelentősége csökkent, sürgető az igény egy érdekvédelmi szervezet létrehozására. Arra is kitért a főkapitány-helyettes, hogy a rendőrök örömmel fogadták, hogy vezetőik az utóbbi időben gyakrabban keresik a beosztottaikkal való találkozás lehetőségét, s néhány intézkedés — például a közterületi juttatás bruttósítása — arra utal, komolyan is veszik a felvetett problémákat. Szóba került még az alparancsnokokra nehezedő terhek túlzott volta, a személygépkocsipark erősen leromlott állapota és az új egyenruházati cikkek minőségével kapcsolatos néhány észrevétel is. Kérdésekre válaszolva dr. Pella László elmondta, a BRFK-n az erkölcsi-fegyelmi helyzet semmivel sem rosszabb, mint a korábbi években volt. 1987-ben például 189, 1988-ban 148 elbocsátásra került sor, fegyelmi okok miatt 56, illetve 45 alkalommal. Hozzátette, véleménye szerint nem engedhető meg semmiféle lazítás, és ha szükséges, kemény fegyelmező eszközökkel tartani kell egy olyan szintet, amellyel elejét lehet venni a ma gyakori támadásoknak. Anyalai Lajos törzszászlós, a BRFK közbiztonsági parancsnokságának beosztottja az elhangzottakhoz kapcsolódva kifejtette, a rendezvénybiztosítások során a rendőrök sok sértő megjegyzést kapnak. Mint mondotta, munkatársaival együtt úgy vélik, a rendőrség soha nem volt hatalmi szerv, mindig a kormány utasításainak végrehajtója volt, parancsokat teljesített eddig és ezután is. Ezért szükségesnek látja a közhangulat olyan befolyásolását, amelynek nyomán kiviláglana, a rendőr nem azért van, hogy a tüntetőket szétzavarja, hanem hogy az utca rendjét biztosítsa. A fizetésekkel kapcsolatban elmondta, a rendőri fizetés oly alacsony, hogy egy nagyobb család, ha a családfő, a szabályokat tiszteletben tartva, nem vállal másodállást, alig-alig tud megélni. Az országos értekezleten felvetett javaslat kapcsán a rendőrök a jövőben névtáblát viselnek. Elmondta, neki és társainak meggyőződése, ezek révén nőni fog a rendőri intézkedések nyomán születő megalapozatlan panaszok száma, javasolta, inkább állományjelző címkéket rendszeresítsenek a felsőruházaton, amely jelezné, melyik egység állományábatartozik a rendőr. Takács Tibor, a XI. Kerületi Rendőrkapitányság járőre felszólalásában egyebek között elmondta, véleménye szerint a fővárosi közbiztonsági állomány döntő többsége lelkiismeretesen teljesíti kötelességét, ennek ellenére nincs olyan parancsnoki rendezvény, ahol ne kapnának általános elmarasztalást. Az állomány elbizonytalanodásával kapcsolatban a parancsnoki felelősség kérdését is felvetette, hangsúlyozva, az előállítási kötelezettség módosítása nem egyértelmű. Mint mondotta, úgy érzi, joggal várhatja el minden rendőr, amikor szolgálatba indul, hogy pontosan meghatározott követelmények alapján intézkedhessen. jfül ■ ■ •••. 1 4 i €'■ im, 1 & l'f M 1 TANÁCSKOZÁS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL A kölcsönös megismerés szándékával június 22-én délután a Győr- Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon találkozóra került sor a főkapitányság vezetői és a Győrben működő alternatív szervezetek képviselői között. Az esti órákba nyúló találkozón részt vettek a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Reflex Környezetvédő Egyesület képviselői. A megye közrendjéről, közbiztonságáról dr. Szabó József alezredes, a főkapitányság vezetőjének közbiztonsági helyettese adott részletes tájékoztatót. Az elhangzottakkal kapcsolatban, valamint egyéb témakörökben a meghívottak számos kérdést tettek fel, amelyekre dr. Simon Tihamér vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője és dr. Szalai Imre ezredes, a Győri Rendőrkapitányság vezetője adottválaszt. Több kérdés hangzott el a gépjárművek fokozottabb környezetvédelmi, levegőtisztasági rendőri ellenőrzésével, az M1-es autóút közlekedési rendjének erősítésével, a közlekedési jelzőlámpáik összehangoltabb működésével és újabb csomópontokon való kiépítésük szükségességével kapcsolatban. A válaszok során kialakult beszélgetésből kitűnt, az érintett témákban teljes az egyetértés. Az alternatív szervezetek javasolták az önvédelmifegyver-viselési engedélyek felülvizsgálatát is. A főkapitányság vezetője tájékoztatta a jelenlevőket, hogy ez már folyamatban van, és várhatóan augusztus 1-jéig befejeződik. A főkapitányság vezetője felajánlotta, az alternatív szervezetek képviseltessék magukat a megyei közlekedésbiztonsági tanács munkájában. A felvetéssel az MDF és a Reflex képviselője egyetértett, így a közeljövőben felkérik őket, hogy vegyenek részt az elnökség munkájában. A beszélgetés során megjegyzések hangzottak el a rendőrségi tevékenység néhány általános politikai és szakmai vonatkozásáról is. Ezekből tapasztalható volt az alternatív szervezetek részéről bizonyos fokú bizalmatlanság. A nyílt, őszinte válaszokat követően ez érezhetően csökkent. A tanácskozást mindkét fél részéről a kölcsönös megértésre való törekvés jellemezte, a részvevők kifejezték érdekeltségüket a közrend és a közbiztonság erősítésében, különösen nagy hangsúlyt helyeztek a bűncselekmények megelőzésének fontosságára, valamint a különböző társadalmi rendezvények, demonstrációk rendjének közös biztosítására. A tanácskozást a felek szükségesnek és hasznosnak értékelték. KÖHEGYINÉ GEDE ERIKA rendőr hadnagy A BELÜGYMINISZTÉRIUM KÉPES HETILAPJA Főszerkesztő: DR. LEYRER RICHARD; főszerkesztő-helyettes: CSONGRÁDI JÁNOS; olvasószerkesztő: OCSKAY ZOLTÁN; tervezőszerkesztő: BÍRÓ ÉVA SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Münnich Ferenc utca 28. 1051. Kiadja a BM oktatási és közművelődési csoportfőnöksége. Felelős kiadó: VÁRY MIKLÓS. LEVÉLCÍM: Budapest, postafiók 19, 1363. POSTAUTALVÁNY: 235-90151-1115 TELEFON: szerkesztőség: 121-710 313 700 Lapterjesztés 15-727 - 89,2311/26-66-22. Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató. HU ISSN 0230-192 x 2614