Magyar Rendőr, 1989. július-december (43. évfolyam, 26-52. szám)

1989-07-01 / 26. szám

A BELÜGYMINISZTÉRIUMI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Két, joggal érdeklődésre szá­mító — a közeljövőben a párt­tagság elé kerülő — javaslatter­vezetet tárgyalt meg június 22-i ülésén az MSZMP Belügyminisz­tériumi Bizottsága. A testület megvitatta és a széles körű esz­mecserére alkalmasnak találta az elmúlt év októberében meg­bízott ad hoc bizottság által ki­munkált dokumentumot, amely a pártbizottság működésével, ap­parátusával kapcsolatos intézke­désekre, valamint a belügyi pártmozgalom időszerű felada­taira tesz javaslatot. Hasonló minősítést kapott az a vitairat is, amely a hivatásos állomány érdekvédelmének, érdekképvise­letének lehetséges szervezeti megoldásaival foglalkozik. Ami a pártbizottság működé­sével összefüggő elképzeléseket illeti, a javaslatban helyet ka­pott az az elv, hogy a testület az ideiglenes szervezeti szabály­zat elfogadásáig csak a saját hatáskörébe tartozó ügyekben, illetve a pártszervek és a párt­­szervezeteik kezdeményezésére hoz politikai döntéseket; hatá­lyon kívül helyezi káderhatás­köri listáját, a jövőben nem tart igényt az ehhez kapcsolódó, jog­szabályokban és parancsokban rögzített jogosultságokra. A pártbizottság legutóbbi ülé­sén döntés született arról is, hogy egy munkabizottság vizs­gálja meg a belügyi pártmoz­­galom feladatait, működését, struktúráját meghatározó párt­fórum előkészítésével összefüggő kérdéseket. A munkabizottságot Csillik András, a pártbizottság első titkára vezeti, a testület te­vékenységét minden bizonnyal megkönnyíti, hogy a belügyi pártszervezetekben rövidesen vita kezdődik majd a belügyi pártmozgalom helyzetéről egy, a vezető testület által kiadott té­zisgyűjtemény alapján. Az ülés napirendjén szereplő kérdések fölötti vita során az­tán kiderült, a belügyminiszté­riumi pártszervezetek jövője és az érdekképviselet problémaköre akár össze is függhet. Dr. Ka­­cziba Antal felszólalásában ki­fejtette, ha a munkahelyi párt­­szervezetek működésére nem lesz lehetőség, elengedhetetlen egy erős rendőrszakszervezet vagy rendőregyesület jelenléte, amely­nek képviselői ott lesznek majd, amikor eldőlnek a bérkérdések, megszületnek a szociális ügyek­ben hozott döntések. Az érdek­­védelmi szervezet létrehozásával egyetértett dr. Horváth István belügyminiszter is, megjegyezve, ne felül döntsék el, hogy milyen formában valósul meg a képvi­selet, s hogy a rendőrök számára külön szervezet létrehozása in­dokolt, hiszen a belügyi dolgozók köre ma már meglehetősen szé­les, és ennek megfelelően az ér­dekek is alaposan különbözők egy-egy dologban. .. Z. FEGYELMI ELJÁRÁS A Katonai Főügyészség főosz­tályvezető-helyettes ügyésze, dr.­­Nagy Géza ezredes a következők közzétételére kérte fel szerkesz­tőségünket. A Hajdú-Bihar Megyei Rend­őr-főkapitányság gazdasági ren­dészetének beosztottja, Román Ferenc százados a Magyar Rendőr 1989. június 17-i számá­ban nyilatkozott az ellene foly­tatott büntetőeljárásról. Nyilat­kozata szerint az ügyben eljáró személyek kifogásolható maga­tartást tanúsítottak. A nyilatko­zat alapján a katonai főügyész fegyelmi eljárást rendelt el a kifogásolhatóan intézkedő kato­nai ügyészekkel szemben. A fegyelmi eljárás eredményé­ről a Katonai Főügyészség tájé­koztatást ad. HNBHEHI KÖSZÖNTÉS Az elmúlt napokban hatvana­dik születésnapja alkalmából kö­szöntötték a Belügyminisztérium­ban Mándi Sándor nyugállomá­nyú rendőr ezredest, a BM ok­tatási és közművelődési csoport­­főnökségének volt vezetőjét, akit dr. Horváth István belügymi­niszter a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tün­tetett ki. Az elismerést dr. I­­­csik Sándor vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes adta át. mmmmm VEZETŐI ÉRTEKEZLET Dr. Túrós András vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes a közel­múltban számoltatta be dr. Pella László ezredest, a Budapesti Rend­őr-főkapitányság vezetőjének köz­­biztonsági helyettesét a főkapitány-­­­ság közbiztonsági és közlekedési ál­lományának hangulatáról és azok­ról a javaslatokról, amelyeket a fő­­kapitányság vezetői tettek ezzel összefüggésben a minisztérium ve­zetőinek. A megbeszélésen jelen volt dr. Siklós György vezérőrnagy, főcsoportfőnök-helyettes, Bohár Já­nos ezredes és Hegyi Ernő ezredes, csoportfőnök. A rendőri állományt két közbiztonsági beosztott, Anyalai Lajos törzszászlós, a BRFK közbiz­tonsági parancsnoksága és Takács Tibor törzszászlós, a XI. Kerületi Rendőrkapitányság munkatársa képviselte. Dr. Pella László ezredes jelenté­sében kifejtette, a BRFK-n szolgá­latot teljesítő végrehajtói állomány­nak több mint a fele az utóbbi években került a főkapitányságra a Honvédelmi Bizottság határozata alapján. Ennek megfelelően életta­pasztalatuk, elméleti és gyakorlati tudásuk még hiányos, sokuk nem a rendőri pálya iránti vonzalom, ha­nem a sorkatonai szolgálattól való szabadulás miatt választotta „hi­vatását”. Ezért a BRFK vezetőinek elsődleges törekvése, hogy a szak­emberképzés nagyobb hangsúlyt kapjon, s ugyanezt elvárnák a BM oktatási intézményeitől is. A végrehajtói állomány hangula­tára kedvezőtlenül ható tényezők között sorolta fel dr. Pella László ezredes a növekvő biztosítási fel­adatokat, a szükséges fogdaőri stá­tusok hiányát, az utóbbi időben a rendőrséget érő támadásokat, a la­káshiányt, valamint az életszínvonal erőteljes romlását. E körben meg­említette, minthogy a főkapitánysá­gon működő párt- és ifjúsági szer­vezet jelentősége csökkent, sürgető az igény egy érdekvédelmi szerve­zet létrehozására. Arra is kitért a főkapitány-helyet­tes, hogy a rendőrök örömmel fo­gadták, hogy vezetőik az utóbbi idő­ben gyakrabban keresik a beosztot­taikkal való találkozás lehetőségét, s néhány intézkedés — például a közterületi juttatás bruttósítása — arra utal, komolyan is veszik a fel­vetett problémákat. Szóba került még az alparancsnokokra nehezedő terhek túlzott volta, a személygép­kocsipark erősen leromlott állapo­ta és az új egyenruházati cikkek minőségével kapcsolatos néhány észrevétel is. Kérdésekre válaszolva dr. Pella László elmondta, a BRFK-n az er­kölcsi-fegyelmi helyzet semmivel sem rosszabb, mint a korábbi évek­ben volt. 1987-ben például 189, 1988-ban 148 elbocsátásra került sor, fegyelmi okok miatt 56, illetve 45 alkalommal. Hozzátette, vélemé­nye szerint nem engedhető meg semmiféle lazítás, és ha szükséges, kemény fegyelmező eszközökkel tartani kell egy olyan szintet, amellyel elejét lehet venni a ma gyakori támadásoknak. Anyalai Lajos törzszászlós, a BRFK közbiztonsági parancsnoksá­gának beosztottja az elhangzottak­hoz kapcsolódva kifejtette, a ren­dezvénybiztosítások során a rend­őrök sok sértő megjegyzést kapnak. Mint mondotta, munkatársaival együtt úgy vélik, a rendőrség soha nem volt hatalmi szerv, mindig a kormány utasításainak végrehajtója volt, parancsokat teljesített eddig és ezután is. Ezért szükségesnek látja a közhangulat olyan befolyá­solását, amelynek nyomán kivilág­­lana, a rendőr nem azért van, hogy a tüntetőket szétzavarja, hanem hogy az utca rendjét biztosítsa. A fizetésekkel kapcsolatban el­mondta, a rendőri fizetés oly ala­csony, hogy egy nagyobb család, ha a családfő, a szabályokat tisztelet­ben tartva, nem vállal másodállást, alig-alig tud megélni. Az országos értekezleten felvetett javaslat kap­csán a rendőrök a jövőben névtáb­lát viselnek. Elmondta, neki és tár­sainak meggyőződése, ezek révén nőni fog a rendőri intézkedések nyomán születő megalapozatlan pa­naszok száma, javasolta, inkább ál­lományjelző címkéket rendszeresít­senek a felsőruházaton, amely je­lezné, melyik egység állományába­­tartozik a rendőr. Takács Tibor, a XI. Kerületi Rendőrkapitányság járőre felszóla­lásában egyebek között elmondta, véleménye szerint a fővárosi köz­­biztonsági állomány döntő többsége lelkiismeretesen teljesíti kötelessé­gét, ennek ellenére nincs olyan pa­rancsnoki rendezvény, ahol ne kap­nának általános elmarasztalást. Az állomány elbizonytalanodásával kapcsolatban a parancsnoki felelős­ség kérdését is felvetette, hangsú­lyozva, az előállítási kötelezettség módosítása nem egyértelmű. Mint mondotta, úgy érzi, joggal várhatja el minden rendőr, amikor szolgá­latba indul, hogy pontosan meg­határozott követelmények alapján intézkedhessen. jfül ■ ■ •••. 1 4 i €'■ im, 1 & l'f­ M 1 TANÁCSKOZÁS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL A kölcsönös megismerés szándé­kával június 22-én délután a Győr- Sopron Megyei Rendőr-főkapitány­ságon találkozóra került sor a fő­­kapitányság vezetői és a Győrben működő alternatív szervezetek kép­viselői között. Az esti órákba nyúló találkozón részt vettek a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Szabad Demokra­ták Szövetsége, valamint a Reflex Környezetvédő Egyesület képvise­lői. A megye közrendjéről, közbizton­ságáról dr. Szabó József alezredes, a főkapitányság vezetőjének köz­­biztonsági helyettese adott részletes tájékoztatót. Az elhangzottakkal kapcsolatban, valamint egyéb téma­körökben a meghívottak számos kérdést tettek fel, amelyekre dr. Si­mon Tihamér vezérőrnagy, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetője és dr. Szalai Imre ezredes, a Győri Rendőrkapitányság vezetője adott­­választ. Több kérdés hangzott el a gépjárművek fokozottabb környe­zetvédelmi, levegőtisztasági rendőri ellenőrzésével, az M1-es autóút köz­lekedési rendjének erősítésével, a közlekedési jelzőlámpáik összehan­goltabb működésével és újabb cso­mópontokon való kiépítésük szük­ségességével kapcsolatban. A vála­szok során kialakult beszélgetésből kitűnt, az érintett témákban teljes az egyetértés. Az alternatív szer­vezetek javasolták az önvédelmi­­fegyver-viselési engedélyek felülvizs­gálatát is. A főkapitányság vezetője tájékoztatta a jelenlevőket, hogy ez már folyamatban van, és várhatóan augusztus 1-jéig befejeződik. A főkapitányság vezetője felaján­lotta, az alternatív szervezetek kép­viseltessék magukat a megyei köz­lekedésbiztonsági tanács munkájá­ban. A felvetéssel az MDF és a Reflex képviselője egyetértett, így a közeljövőben felkérik őket, hogy vegyenek részt az elnökség munká­jában. A beszélgetés során megjegyzések hangzottak el a rendőrségi tevé­kenység néhány általános politikai és szakmai vonatkozásáról is. Ezek­ből tapasztalható volt az alternatív szervezetek részéről bizonyos fokú bizalmatlanság. A nyílt, őszinte vá­laszokat követően ez érezhetően csökkent. A tanácskozást mindkét fél részéről a kölcsönös megértés­re való törekvés jellemezte, a rész­vevők kifejezték érdekeltségüket a közrend és a közbiztonság erősíté­sében, különösen nagy hangsúlyt helyeztek a bűncselekmények meg­előzésének fontosságára, valamint a különböző társadalmi rendezvények, demonstrációk rendjének közös biztosítására. A tanácskozást a felek szükséges­nek és hasznosnak értékelték. KÖHEGYINÉ GEDE ERIKA rendőr hadnagy A BELÜGYMINISZTÉRIUM KÉPES HETILAPJA Főszerkesztő: DR. LEYRER RICHARD; főszerkesztő-helyettes: CSONGRÁDI JÁNOS; olvasószerkesztő: OCSKAY ZOLTÁN; tervezőszerkesztő: BÍRÓ ÉVA SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Münnich Ferenc utca 28. 1051. Kiadja a BM oktatási és közművelődési csoportfőnöksége. Felelős kiadó: VÁRY MIKLÓS. LEVÉLCÍM: Budapest, postafiók 19, 1363. POSTAUTALVÁNY: 235-90151-1115 TELEFON: szerkesztőség: 121-710 313 700 Lapterjesztés 15-727 - 89,2311/26-66-22. Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató. HU ISSN 0230-192 x 2614

Next