Magyar Sakkvilág, 1913. április - 1914. március (3. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-11 / 19. szám

Magyar Sakkvilág 285 donságok ezek, melyeket a jó vívó ép úgy, mint a jó sakkjátékos egyaránt megkívánnak ? Mindkét művészetben egyforma jellembeli tulajdonság az ellen­fél megbecsülése, annak minden lebecsülése bűnhődéssel jár, mert minden akció ellenakciót, minden lépés választ kíván. Továbbá a szi­gorú előírások és szabályok, azoknak betartása, tiszteletre méltó győ­zelmek és vereségek felkeltik bennünk a vivő- és sakkbarátság lo­­vagias és nemes érzését. A szép mértékletesség, a provokálások ke­rülése, de a bátor helytállás, a veszély öntudatos bevárása is a jó vívó és a jó sakkjátékos tulajdonsága. Itt a biztos szem és nyugodt kéz, — ott az éleslátás és a helyes ítélet, némely vonatkozásban ha­sonlítanak. Dr. Steiner Adolf: A Budapesti Sakk-Kör története. (Folytatás.) Az 1889. év a pesti s általában a magyar sakkozás történeté­ben nevezetes dátumot jelent. A Pesti Sakk-kör fennállóit s kívüle működött az Erkel Sakktársaság is, de még számosan voltak kívül álló sakkozók, kik nem óhajtottak tartozni egyik körhöz sem, hanem egy egészen újonnan szervezett kör érdekében indítottak mozgalmat. A mozgalom" sikerrel járt, a fennálló két kör tagjai sorából is szá­mosan csatlakoztak. A Budapesti Sakkozó Társaság. Az új alakulás hívei 1889 július 20-án összegyűlvén, nagy lel­kesedés közepette megalakították a „Budapesti Sakkozó Társaság“-ot. Elnök lett Lehner Vilmos tanár. Nyomban a megalakulás után a tár­saság felhívást bocsátott ki, azután megkezdte működését. Az első összejövetel a társaságnak a Tigris szálloda kávéházában levő helyi­ségében (abban az épületben, Nádor­ u. 5. sz. a. jelenleg postahiva­tal­ van) augusztus 15-én volt, mely alkalommal megállapították az alapszabályokat. Évi tagsági díj 6 frt, vidéki tagoknak 2 frt, beira­­tási díj 1 frt. A Budapesti Sakkozó Társaság erőben és számban ro­hamosan gyarapodott az által, hogy mindjárt szak­közlönyt adott ki. Amit a Pesti Sakk-kör évtizedek alatt nem tudott keresztül vinni, azt az új kör egyszerre megteremtette. A havonkint 8 oldal terjede­lemben kiadott lap „Budapesti Sakk-Szemle“ címmel 1889 szeptem­ber havában indult meg és Makovetz Gyula szerkesztette. Ez időben esik utoljára szó az Erkel Sakktársaságról, mely ha­marosan beolvadt a Budapesti Sakkozó Társaságba. A csendesen működő társaságnak utolsó ténykedése volt egy verseny rendezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék