Magyar Sakkvilág, 1932 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1932-05-01 / 5. szám

MAGYAR SAKKVILÁ A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA FELELŐS SZERKESZTŐ- TÓTH LÁSZLÓ FŐMUNKATARSAK• CHALUPETZKY FERENC És DR. VAJDA ÁRPÁD KÖZLEMÉNYEK ÉS ELŐFIZETÉSEK „MAGYAR SAKKVILÁG, KECSKEMÉT“ címre küldendők POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI SZÁMLA 19,597. SZ ELŐFIZETÉSI ÁR EGÉSZ ÉVRE 14, FÉLÉVRE 7 PENGŐ __________________________MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN___________________________ 5. SZÁM. 1932 MÁJUS XVII. ÉVFOLYAM A nemzeti mesterverseny „Szíves készséggel vállaltam a Magyar Sakkszövetség nemzeti versenyének megnyitását, mert ezzel bizonyságot akarok tenni arról, hogy a sakkozás kultu­rális hatását nagyra értékelem. Egyes ember talán nélkülözheti a sakkot, de nemzet nem. Egy nemzetnek kultúrája csak akkor teljes, ha minden művészet és tudomány képviselve van benne. Ezért nem hiányozhatik valamely nemzet kultú­rájának színképéből a legszebb és legzseniálisabb játék, — ami művészet és tudo­mány egyszerre. őszintén örülök, hogy ezen a szellemi tornán résztvesz a magyar sakkozás great old man-je: Maróczy Géza, akire minden sakkozó tisztelettel tekint fel. Nemes elhatározása bámulatos lelki akaraterőről tanúskodik. Igen örvendetes továbbá, hogy résztvesznek e versenyen híres külföldi mesterek és a jeles magyar mesterek mellett a feltörekvő magyar fiatalok. így helyes ez! Mert nem elég egy-két sztár, hanem kiváló magyar sakkgárda kell! Ep ezen szempontból ezt a nevezetes versenyt nemcsak a sakkbarátoknak, hanem a főváros egész közön­ségének figyelme fogja kísérni. Szerencsét kívánok a Magyar Sakkszövetségnek a rendezéshez és sok sikert a nemes küzdőknek!“ Sipőcz Jenő dr., a székesfőváros polgármestere, a nemzeti mesterverseny védnöke, fenti megnyitó szavaiban, valamint a díjkiosztás alkalmával tartott érté­kes és lelkes tetszíést aratptt beszédében programmul tűzte ki az évenkint rendszere­sítendő nemzeti mesterversenyt és fötornát. A Magyar Sakkszövetség megalaku­lása óta harmadízhen-ű-endezte meg a nemzeti versenyt. Rendszeresítését ugyan már 1922-ben megkezdte és programmul vallotta, a további évek azonban inkább kedveztek a nemzetközi mesterversenyeknek és a velük kapcsolatos főtornáknak (Győr 1924, Debrecen 1925, Budapest 1926, Kecskemét és Tapolcafiirdő 1927), így a magyar mesterek zöme — néhány szerencséstől eltekintve — csak elvétve jutott ily kiváló versenyalkalomhoz. A múlt évi Szávay-emlékverseny, az idei és a jövőben visszatérő nemzeti versenyek jelentik a Szövetség egyik legfőbb programmpontjának megvalósítását, angol, svéd, svájci, olasz stb. példára. A versenyen Dr. Vajda kivételével az összes aktív mesterek iésztvettek, két külföldi részvétele pedig érdekesebbé tette a versenyt. Esteban Canal perui szár­mazású olasz, nemzetközileg fémjelzett mester részvételére precedens Nimzo-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék