Zádori János szerk.: Magyar Sion 1879. (Uj Magyar Sion 10. évfolyam)
IV. Vegyesek - Jókai regénye: Egy az Isten
VEGYESEK 159 mert hiszen a külföld tudósai legnagyobb részben elvetették Darwin tanát nyers, alkalmazásában. Fájdalom, hogy a prot. irodalom (kivéve Debreczent) egészen a rationalismus szolgálatába állott, a szentírást is mesének, legfölebb jószándéku érzelgésnek tartják, isteni eredetét egészen elvetették; még őseiket, kik a szerzők isteni befolyását elismerték, kinevetik. — Sebestyénre kár pazarolni azt a szép sárga papírt Weiszmann urak! (Jókai Mór) „Egy az Isten" czim alatt hat kötetes regényt irt az unitárius vallás, tulajdonképen a rationalismus dicsőitésére. Mint újkori apologeta kicsúfol minden más vallást, ügyesen rágalmazza a katholikus tant, elferdíti igazságait, kineveti szertartásait s hiveit képmutatóknak állítja, nem elméleti tételben, hanem gyakorlatilag. Ugyanis a regényében szükséges gazokat, gyávákat, katholikusokból szedi fel, vagy ha protestánsok előbb megtérítteti s akkor aztán futó bolondok, akasztani való gazokká lesznek. „Nihil aliud elegisti, nisi laudare quod credis et irndere quod non credis," mondá sz. Ágoston egy manicheusnak. Az unitáriusok mind jámborok, becsületesek egy szálig, önfeláldozók, hazájokat szeretik, sőt szentek s hogy szentek legyenek э más vallásúak is, egyebet nem is kell tenniök, mint az unitárius vallásra térniök, ez egyenlő a canonisatioval. Blanka hősnője, ki mivel a pápa menekült s igy tapasztalta, hogy nem Isten, unitárius lett (ugyancsak pompás indok) és mihelyt kimondotta, hogy azzá lesz, szentnek mondja stb. Legújabb regényei mindinkább mérgesebbek a kath. egyház iránt, felláztt olvasásuk ; a kath. egyházról szólva, vajmi sokszor az eszelősség és lángész határain kalandoz, tolla gyilokká lesz, ha jezsuitáról szól. Igy lesz romboló mennydörgés az áldott melegből, az Istenadta lángészből. — Egyébiránt irhat bármily különös regényt, ehhez semmi közünk ; képzelgéseit úgysem szokás cáfolgatni. Ámde állításainak hitelesítésére jegyzeteket is csatolt a VI. kötethez, s itt mondja hogy „a pápának hatalma van a létező házasságot kegyelem útján nem létezőnek nyilvánítani" és idézi Schulte