Magyar Salon, 5. kötet (3. évfolyam, 1885-1886/2)
Paul bourgetről beszélvén, természetesen a mostani, a modern peszszimizmus, s ha lehet ezt mondanunk, a párisi pesszimizmus mai állásáról és eredetéről kellene szólanunk. Bourget, e kiváló szó volt az első, ki e terjedő bölcsészeti világnézetre Francziaországban rámutatott s bebizonyította, hogy az utóbbi harmincz év legelső írói tudatosan vagy tudat nélkül pesszimisták voltak, így ez íróról szólván, ki kell keresnünk a franczia pesszimizmus eredetét, meg kell vizsgálnunk, hogy mily összeköttetésben van ez az egyes gondolkozó emberek analízisával és szenzibilitásával, s ama párisi társasággal, amely eddig, bár csak látszólag, a pesszimisztikus iránnyal ellentétben állott. Hogy ezt megtehessük, tanulmányoznunk kell ennek talaját, a párisi társaságot, tanulmányoznunk kell ez iskola mesterét, Bourget-t, és az e két tényező folytán keletkezett szellemi terméket: Bourget műveit. I. A párisi pesszimizmus. A párisi társaság mind érzelmi, mind értelmi tekintetben a legraffináltabb a világon. — Az igaz, hogy alapelemeire szétszedvén, nem a legmélyebb érzelmekkel, s talán nem is a legmélyebb gondolatokkal fogunk találkozni, hanem ennek ellenében a legösszetettebb, a legbonyolultabb érzelmekkel és a külsőleg legkiműveltebb és így legragyogóbb gondolatokkal. A szellemeskedés, a hideg, de fényes, az önző, de páratlan szellemeskedés világa. Egy tipikus párisi szalonban minden ennek lesz áldozatul hozva. Rendesen általános témákról foly a beszélgetés, ritkán van az emberekről szó s ha ez mégis előfordul, hidegen, biztosan, gúnyosan s nem sok könyörülettel. De mint mondom, ez utóbbi eset ritka, minthogy itt ritka az intim ellenség. Ez különben már onnan is ered, hogy e társaság tagjai gondolataikat kizárják, érzelmeiket ritkán, ami aztán bizonyos fokig fagyos benyomást tesz egy emberre, aki talán egyedül van, elhagyatva s szeretne nemcsak megértve, hanem szeretve is lenni. Hiába közeledik ehez is, ahoz is, az embereknek a szeretetre nincs idejök s igy idő csakis eszmecserére és a szerelemre jut. Innen jó az, hogy a barátság ritka s az akkumulált érzelmek mind egy irányban törnek ki — a szerelem oldalán. PAUL BOURGET.* LÉLEKTANI TANULMÁNY. Irta NAGYPÁLLI JUSTH ZsiGMOND. * Összes művei Lemerre-nél jelentek meg Párisban (1772—1886).