Magyar Salon, 5. kötet (3. évfolyam, 1885-1886/2)

P­aul bourgetről beszélvén, termé­szetesen a mostani, a modern pesz­­szimizmus, s ha lehet ezt monda­nunk, a párisi pesszimizmus mai ál­lásáról és eredetéről kellene szóla­nunk. Bourget, e kiváló szó volt az első, ki e terjedő bölcsészeti világnézetre Francziaországban rámutatott s be­bizonyította, hogy az utóbbi harmincz év legelső írói tudatosan vagy tudat nélkül pesszimisták voltak, így ez íróról szólván, ki kell keresnünk a franczia pesszimizmus eredetét, meg kell vizsgálnunk, hogy mily össze­köttetésben van ez az egyes gon­dolkozó emberek analízisával és szen­­­zibilitásával, s ama párisi társa­sággal, a­mely eddig, bár csak látszó­lag, a pesszimisztikus iránnyal ellen­tétben állott. Hogy ezt megtehessük, tanulmá­nyoznunk kell ennek talaját, a párisi társaságot, tanulmányoznunk kell ez iskola mesterét, Bourget-t, és az e két tényező folytán keletkezett szel­lemi terméket: Bourget műveit. I. A párisi pesszimizmus. A párisi társaság mind érzelmi, mind értelmi tekintetben a legraffi­­náltabb a világon. — Az igaz, hogy alapelemeire szétszedvén, nem a leg­mélyebb érzelmekkel, s talán nem is a legmélyebb gondolatokkal fogunk találkozni, hanem ennek ellenében a legösszetettebb, a legbonyolultabb ér­zelmekkel és a külsőleg legkiművel­­tebb és így legragyogóbb gondola­tokkal. A szellemeskedés, a hideg, de fé­nyes, az önző, de páratlan szellemes­kedés világa. Egy tipikus párisi sza­lonban minden ennek lesz áldozatul hozva. Rendesen általános témákról foly a beszélgetés, ritkán van az emberek­ről szó s ha ez mégis előfordul, hi­degen, biztosan, gúnyosan s nem sok könyörülettel. De mint mondom, ez utóbbi eset ritka, minthogy itt ritka az intim ellenség. Ez különben már on­nan is ered, hogy e társaság tagjai gondolataikat kizárják, érzelmeiket ritkán, a­mi aztán bizonyos fokig fagyos benyomást tesz egy emberre, a­ki talán egyedül van, elhagyatva s szeretne nemcsak megértve, hanem szeretve is lenni. Hiába közeledik ehez is, ahoz is, az embereknek a szeretetre nincs ide­­jök s igy idő csakis eszmecserére és a szerelemre jut. Innen jó az, hogy a barátság ritka s az akkumulált érzelmek mind egy irányban törnek ki — a szerelem ol­dalán. PAUL BOURGET.* LÉLEKTANI TANULMÁNY. Irta NAGYPÁLLI JUSTH ZsiGMOND. * Összes művei Lemerre-nél jelentek meg Párisban (1772—1886).

Next