Magyar Szemle 1. kötet (1927. 9-12. sz.)

Steier Lajos: A cseh területi igények változásai

Dec. STEIER: CSEH TERÜLETI IGÉNYEK 387 a korridor helyett a két szláv állam Nyugat-Magyarországnak Ausztriához való csatolását vitte keresztül abban a reményben, hogy e területsávot az életképtelennek hitt és eredetileg csak átmeneti időre kontemplált Ausztriától vagy kierőszakolja, vagy egyezmények alapján megvásárolja.­ Ez a nyugat­magyarországi sáv azonban jóval keskenyebbé lett, mint azt eredetileg a csehek tervezték. Az 1918-i összeomlás után Hodza Milán a túrócszentmártoni tót nemzeti tanács megbízásából tárgyalt a Károlyi-kormánnyal az impérium átadása ügyében. E tárgyalásoknak a csehek általi meghiúsítása után Hodza még 1918 dec. 5-én kijelentette, hogy etnográfiai alapon 8 egész és 8 fél megyére tartanak igényt. E terü­letbe azonban Kassát bele nem foglalhatják, mert ez magyar város. December 7-én kötötte meg Hodza, Vyx alezredes és Bartha Albert hadügyminiszter a demarkációs vonalra vonatkozó egyezményt. A vonal Dévénynél kezdődik és Bazin, Érsekújvár, Galánta, Verebély, Korpona (Losonctól északra) Nagyrőce, (Rozsnyótól északra) Szomolnok, Pelsőc, Margitfalu (Kassától északra), Sárosfalu, Tőketerebes, Szobránc, Homonna községeken halad keresztül. Ez a demarkációs vonal a túrócszentmártoni tót nemzeti tanácsnak Jászival folytatott tárgyalásaiban imperiumi határvonal gya­nánt szerepelt. A vonal tehát Pozsonyt, Kassát, Érsekújvárt, Losoncot, Rima­szombatot, Lévát, Ungvárt nem foglalja e területbe. A tót nemzed tanára ezt a vonalat maximális követelésnek állította fel. A Kuffner-féle maximális vonalnál ugyan kisebb területet akart lefoglalni, azonban szintén szertelen igényeket támasztott Müldner József tervezete,­ mely sze­rint a­ Magyarországgal határos vonal Pozsonyliget, Magyaróvár, Győr, Tata, Vác Gyöngyös, Kápolna, Tokaj, innen a Tisza mentén Csapig Ungvár és Ung­ folyó által lenne meghatározva. Ennél a vonalnál szintén kisebb, de az 1918-i cseh pszichó­zist jellemző elbízottságról tanúskodik a Kramar és Benes által a békekonferencián propagált vonal, mellyel a maximalisták nem voltak megelégedve és amely Pozsony­liget, Duna, Vác, Gyöngyös, Verpelét, Alsózsolca, Szerencs, Csap, Ungvár, Ung­folyó által konstruáltatott. E megoldás szerint Miskolc is a csehek tulajdonába kény­szeríttetett volna és a Dvorsky, Klima terveinél is jóval nagyobb területet hasított ki Magyarország területéből. December 24-én az antant Vyx alezredes részére egy új demarkációs vonalat adott ki: Duna, Ipoly, Rimaszombat, Ung-folyó torkolata, Ungvár, Ung. A trianoni határ tetemesen nagyobb területet hasít ki (48.936 km2 + 12.639 km2 + 61.575 km2), mint a Klima, Dvorsky, Masaryk (1915), Vyx, Hodza (tót nemzeti tanács) által indítványozott határok és a Kálas, Sembera, Niederle-féle etnográfiai vonalak. Az antant tehát az 1918 előtti és 1918-i határjavaslatokat in pessimo változtatta meg és a maximális cseh követelé­seket (Kuffner, Müldner, Kramar,Benes) a ruszinszkói területtel rekom­penzálta, úgyhogy területi nagyság szempontjából a legvérmesebb cseh maximális követelések magyarországi vonatkozásban kielégítést nyertek. Az igények között a minimumot jelentette a tót nemzeti tanács vonala, míg a maximumot a Kuffner-tervezet, tehát a csehek kétszer annyit köve­teltek, mint a tótok és az antant másfélszer annyi területet adott is nekik. Kielégítést nyert a cseheknek követelése a cseh-orosz korridorra vonatkozólag csak magyarországi vonatkozásban a Ruszinszkónak (Karpato­rossia) elnevezett északkeleti magyar megyéknek (Ung, Bereg, Ugocsa, Mármaros m.) Csehtótországhoz való hozzácsatolása által. Eredetileg a csehek igényt emeltek a Kárpátoktól északra eső lejtőkre is és 1919 elején cseh különítmények igyekeztek itt magukat befészkelni, hogy az ukrán előnyomulás elé siessenek és így az Oroszországgal való összeköttetést létrehozzák. A­­ lengyel-ukrán harcokban a cseh kormány az ukrán érde­keket támogatta. Voltak olyan cseh ábrándozók, akik a cseh uralmat nemcsak Sziléziára, hanem Galíciának nyugati részére is ki akarták terjeszteni. A cseh galíciai törekvések magyarázata a só és petróleum. E rövid ismertetésemben nem kívánom részletezni a cseh-lengyel ! 1921-ben a csehek és szerbek nagy akciója e kérdésben sikertelen maradt. 8 J. Müldner : Uzena Ceskoslovenske Republiky a moze — Smapou.

Next