Magyar Szemle, 1993 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 4. szám - Sutarski, K.: Katyn, Katyn ...

KATYN, KATYN... Soha, egyetlen nép sem fejlődhet a másik kárára, a másik függősége, meghódítása, rabszíjra fűzése árán, a másik halála árán. (II. JÁNOS PÁL) S­OKKALTA TÖBBET TUDUNK KATYN ÜGYÉRŐL MA, mint három év­vel ezelőtt, amikor erről a megrázó témáról az első anyagokat közöltem a magyar sajtóban (Magyar Nemzet, 1990. IV. 4. és Hitel, 1990. IV. 18.) és amikor az első magyarországi kiállítást szer­veztük Katyn áldozatai címen (Budapesti Történeti Múzeum, megnyi­tó 1990. IV. 27.). Azóta különösen Lengyelországban jelent meg egy sor könyv — a sajtócikkekről nem is beszélve —, melyek korábbi tudásunkat új, kegyetlen tényekkel gyarapították. A téma megisme­rése végeredményben messze túlnőtt azokon a határokon, amelyeket a kérdésben alapvető kiadvány, A katyni tömeggyilkosság a dokumen­tumok fényében (I. kiadás London, 1948, a legutóbbi Varsó, 1989) ha­tározott meg, és amelyre egyebek között a magyarul is megjelent LOJEK JERZEWSKI-könyv (Katyn, 1940 — Babits Kiadó, Szekszárd, 1990) alapult. Egykor majd támad egy nagy zenész, a néma hantokat billentyűjére veszi, lengyel dalnok, aki vérrel és könnyel megírja az iszonyú balladát. (Katyni kolinda — részlet) A nyersfordításban idézett vers 1943-ban született a ma már nem élő lengyel költőnő, Kazimiera Illakowiczówna tollából, aki a hábo­rús éveket magyar földön töltötte, ÁPRILY LAJOSSAL barátkozott, Ko­lozsvárott Ady verseit fordította (egész kötetnyi készült el) és éppen itt, Magyarországon érte a hír 1943-ban, hogy a katyni erdőben a szovjet titkosszolgálat, az NKVD többezer lengyel tisztet legyilkolt. Illakowiczówna verséből nem egyszerűen azért idéztem, hogy kimutassam, miszerint több lengyel dalnok megírta már azóta a maga iszonyú balladáját (egybek között Milosz és Herbert), ame­lyeknek köszönhetően Lengyelországban tavaly megjelenhetett a Katyn-vesék gyűjteménye Hajnali kiáltás címen. Az idézet azt is szol­gálja, hogy — kiegészítésként — hangsúlyozzuk, a jelenkor az új, teljesebb, nem költői összegzések kora is. Jelenleg már belepillantha­tunk a legtitkosabb szovjet dokumentumokba is, amelyek a csupasz

Next