Magyar Szó, 1902. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1902-12-07 / 289. szám
Deczember. 7. MAGYAR SZÓ. 289 szám. 9 Itt kezdődik tehát az ügyvédnek a szereplése. Stieder erre Gráczba utazott, hogy gróf Festeticket szóval felkérje fia tartozásainak rendezésére. A gróf nem fogadta Stiedert, ellenben ismét ügyvédjét bízta meg, hogy a fia által tönkretett Stieder ellen zsarolás miatt feljelentést tegyen, azt állítván, hogy Stieder forgópisztollyal a zsebében ólálkodott a gróf gráczi palotája előtt. Stieder egy hosszú nyílttéri közleményben terjedelmesen ismertette az esetet, mire a gróf ismét az ügyvédje által válaszoltatott. E válasz arra ragadtatta Stiedert, hogy Ernuszt ügyvédet Gráczba utaztában a vasúton meglesse és tettleg bántalmazza. Ernuszt erre segédeket küldött Stiederhez. A segédek abban állapodtak meg, hogy az ügyet csak akkor fejezik be lovagias után, ha a Stieder ellen gróf Festetich Imre által folytatott büntető ügy befejezést nyert, ami nemsokára be is következett. Stiedert a zsarolás vádja alól a bíróság jogerősen fölmentette. A lovagias ügy befejezésének így semmi sem állván útjában, a felek segédei pisztolypárbajban állapodtak meg. Eredménye, amint már fentebb jelentettük, dr. Ernuszt Géza halála. Ellenfelének golyója keresztülfárta a tüdejét és megölte. Özvegye és négy gyermeke siratja. Ez, szárazon ismertetve, a tényállás, melynek közlésénél mi állásfoglalástól óvakodtunk. Az eset alkalmat nyújt nekünk arra, hogy vele kapcsolatban az ügyvédi karról mondjunk néhány szót. Nem Ernuszt ügyvédről, hanem általánosságban az ügyvédekről. Nálunk az a rendszer áll fenn az ügyvédi karban, hogy az ügyvéd ügyfelének minden ügyét elvállalja, sőt néhely esetben saját személyét is a harczba viszi. Gyakran nem nézi az ügyvéd, hogy ügyfelének megbízása jogos-e, méltányos-e, nem okoz-e sérelmeket másoknak. Mindennemű megbízást elvállal ügyfelétől, sőt, mint a jelen esetben, saját személyét állítja oda megbízója helyett. Annyi bizonyos, hogy az anyagilag tönkretett ember föllépése lélektanilag érthető volt Ernuszt ügyvéd megbízójával szemben. Érthető volt tehát igaz vagy vélt jogainak minden áron való megvédése és elkeseredése az ügyvéddel szemben is, aki ellenfelének álláspontját képviselte. Hogy fölindulásában tettlegességre ragadtatta magát, azt természetesen ez esetben ép úgy, mint általánosságban is, a leghatározottabban elítéljük. A tettlegesség sohasem alkalmas orvosszer a rajtunk elkövetett igazságtalanság ellen. Nem nyújt elégtételt a sérelmekért és nem művelt emberhez illő jogkeresés. Beteg társadalmi viszonyainknak óriási ferdesége, hogy a tettlegesség, ha fegyveres, után nem vesz érte elégtételt, azt bélyegzi meg, aki ezt elszenvedte s nem azt, aki az önbíráskodás e-durva fajtájához folyamodott. Ez az elv a pofont teszi a társadalomban a legfőbb lovagi «mumussá». Mindenki, aki pofont kap, akár orvul kapja, akár nyíltan, akár megboszulásképen, akár indokoltan, akár indokolatlanul, a társadalmi fölfogás félszegsége arra kényszeríti, hogy lovagias útra terelje a dolgot, vagyis, amint mondani szokták:«vérrel mossa le a gyalázatot», — nem baj, ha a saját, vérével is. Fő az, hogy vér folyjon. . Ez a társadalmi rendszer termi nálunk a párbajhősöket, olyan alakokat, akik bármily bűnt követhetnek el és azután, hogy eljárásukat leplezzék, útán-útfélen pofozkodnak, lovagiaskodnak és megverekesznek. Nem kell hozzá egyéb, csak hogy egy hónapig czélba lőjjenek és néhány hónapig a kardot forgassák.. Lovagias ügyeik a társadalom előtt makulátlan gavallérokká avatják, akikre félve, tekintenek föl azok, akik kardot forgatni és czélba Ipái nem tanultak, a hajlém idejüket a társadalomra hasznos és komoly munkával töltötték el. És ezek a gentlemannek, szabadon garázdálkodhatnak minálunk. Nem kell egyebet tenniök, csak pofozkodni és akit kiszemeltek, annak vérét vehetik. Mindezt természetesen nem a legújabb, párbaj szereplőiről írtuk, hanem csak általában a párbaj- kozákokról. Hisz a legújabb esetben nem forog fönn párbaj-kozákság. A művelt Nyugaton már leütötték a lábát az ilyenfajta gentlemaneknek. Különösen az utóbbi időben mindenütt nagy és eredménnyel biztató mérveket öltött a párbajellenes mozgalom, vagyis a párbajhősök leszerelése. Ausztriában is, nagyban folynak a párbaj elleni mozgalmak, amelyeknek élén épen a klerikálisok állanak. Csak nálunk alszik a társadalom s álmos szemeit csak itt-ott nyitja fel egy pillanatra, ha a párbaj valamelyik halálra sebzett áldozatának vére freccsen reá. A párbajellenes mozgalom nálunk csak egy-egy helyre, egy-egy kisebb körre szorult általánosságban azonban elterjedni nem képes. Pedig eredménye csakis abban az esetben lehet, ha az egész társadalom egyhangúlag odaáll a társadalmi nyűg alól való felszakadás zászlaja alá és egyértelműen rázza le a nyakáról azokat, akik a párbajon élősködnek és munkájában veszélyeztetik a társadalmat A szombathelyi eset ismét szomorú alkalmat nyújt arra, hogy a magyar társ ártolom végrevató’hára megmozduljon és erős harczot indíttson a párbaj intézménye ellen. j IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. (*) Nemzeti Színház. Bródy Sándor «Királyidillek» czimü három egyfelvonásos darabjáról tegnap a közönség, ma a sajtó megmondta már a sajtó ítéletet, s mi nem érezünk magunkban kedvet a három undorító halottat felbonczolni. Csak a közönségnek tartozó figyelemből indokoljuk, mert nem foglalkozunk ez alkalommal a Nemzeti Színház újdonságaival. Oly magyar «történelmi művek», amelyek a nemzet legnagyobb alakjairól mást nem tudnak mondani, mint a nemi életbe vágó visszataszító részleteket, amelyek Nagy Lajos királyt, mint igazságtalan és gyarló férjet, Erdély nagy fejedelmét, Bethlen Gábort, mint tehetetlen, hülye és silány férjet, felszarvazott gyászalakot, — a nagy Mátyás királyt pedig, mint érzékies ragadozót és voltaképen keritőt tüntetik fel, nem érdemlik az irodalmi bírálatot. Csak a Nemzeti Szinház igazgatójához van szavunk. Vajjon Somló Sándor ily művek előadásával véli-e a Nemzeti Szinház régi fényét helyreállítani? Valóban csodálkozunk, hogy Somló, aki maga mindig megvetette az ily «irodalmat», most annyira megalkudott a beteges irányzattal, hogy szinte lázasan siet az ilyenek színrehozatalával. Az irodalmi világ azt várta tőle, hogy megtisztítja az Augiasistállót, s ehelyett még maga hordja oda a szemetet. Pedig hiába igyekszik a léha irányú irodalomnak kedvezni, — annak művelői csak addig lesznek pártján, amig érdekeiket szolgálja, de nem bocsátják meg neki, hogy ő azelőtt ellenfelük volt, — a jobbak pedig elfordulnak tőle. A színház meg végkép alásüllyed. Az irodalmi ízlés, a nemzeti múlt és a kivívandó szebb jövő minden híve tiltakozik, hogy az ország első színpada ily gyarló és perverz kísérletek színhelyévé tétessék. Reméljük, hogy Somló Sándor okulva a tegnapi vereségen, mihamarább félbeszakítja az irodalom- és történelem-gyalázó munkák előadását. A sajtó túlnyomó része bizonyára pártján lesz, ha a beteg iránnyal szembeszállni mer, mi legalább indokolatlannak tartjuk azt a felfogást, mely a fintor írók támadásától való aggodalomban tért enged nekik. Hálisten, már felébredt a jobb közvélemény s mint a tegnapi bukás s a mai kíméletlen sajtóbirálat mutatja, nincs immár semmi ok arra, hogy a sülyedt «irodalombnak engedmény tétessék. (*) Csiky Gergely emlékezete: Csiky Gergely születésének évfordulóján, deczember 9-én, a Nemzeti Szinház fölujitja «A jóslat» czimü pályakoszoruzott verses vígjátékot. A főbb szerepeket K. Hegyesi Mari, Rákosi Szidi, K. Gerő Lina, F. Dömjén Rózsa, V. Molnár Rózsi, Újházi, Gabányi, Rózsahegyi, Beregi, Dezső, Horváth, Bakó, Náday Béla játsszák. Erre az ünnepi előadásra a Nemzeti Színház igazgatósága meghívja a Magyar Tudományos Akadémiát, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaságot. (*) Keleti Svájca. Az Uránia ily. czim alatt tegnap mutatta be először Bosnyákországot és Herczegovinát, amelyről Szökelay Kornél érdekes és tanulságos darabot írt. A száznyolczvan színesen vetített képnek és a sok mozgófényképnek keretéül szolgáló magyarázatot színesen tarkítják a bosnyák népéletből vett mondák, élénkké teszik a közbefűzött dalok és tánczok. Az ügyes tollal megírt darab egyaránt felöleli Bosznia és Herczegovina múltját. Valamint jelenjét, kiterjeszkedik közgazdasági, politikai és társadalmi életére. A gyönyörű tájak bemutatása, a Drina völgye, a Hidaséi fürdő részletei, de különösen a jajcai nagy vízesés színes mozgóképe rokonszenves fogadtatásban részesültek és megszerezték az elismerést a szerzőnek, valamint a szinház vezetőségének, mely nagy gonddal készíti elő a szinrekerülő darabokat. (*) «Bob herczeg szereposztása. Említettük már, hogy a Népszínház legközelebbi újdonsága Bakonyi, Martos és Huszka «Bob herczeg» czimü regényes daljátéka lesz. Az újdonság, mely Londonban játszik több száz évvel ezelőtt, uj jelmezekkel, és díszletekkel kerül bemutatóra e hónap 16-án.Szereposztása a következő: A királynő — Krecsányi S., György herczeg, fia — Fedák S., Viktória herczegnő — Dóri M., Lankaszter, gárdakapitány — Raskó, Tom, bátyja — Szerdahelyi, Annus, leánya — Ledofszky G., Hoppmester — Solymossi, Plumpuddig, borbély — Nyaras, Gipszy, fűszeres — Újvári, Pickwick, korcsmáros — Németh, «Bob herczeg»-et Stoll Károly főrendező vezetése mellett tanulják. Az előforduló tánczokat Hanené tanítja.(*) A Nemzeti Szinház újdonságai. Sárikéi vígjátéka, «Az utolsó levél», Fáy J. Béla uj fordításával fog szinre kerülni. Ez alkalommal lép fel először, hosszas betegsége után, Lánczy Ilka. — A legközelebbi újdonság Maeterlinck «Morma Vanna» czimü színmüve lesz. — Ezután Gárdonyi Géza «Annuska» czimü uj vigjátékát mutatják be Ligeti Juliskával a czimszerepben. (*) 171 magyar daljáték. A Népszínház igazgatósága új magyar daljátékot fogadott el elö 1 adásra. Az újdonság czime: «Masinka», tárgya •orosz, zenéjét pedig Erkel Jenő, Erkel Ferencz Unokája irta. (*) A «Moamanczipácaió» jubileuma. Pálfa ny Ilka, kedden, e hónap 9-én, játszik huszonötödször a «Nőemanczipáczió»-ban. A nagysikerű vendégjáték két este kivételével, amikor Pálmay Hira beteg volt, egyfolytában és állandóan zsúfolt házak előtt ment végbe. Hétfőn délután és este játszik a művésznő a «Nőemanczipáczió»-ban, csütörtökön pedig, a franczia színtársulat érkezésekor, néhány napra megszakítja vendégjátékát, amelyet azonban nyomban a franczia előadások után a «Niniss» czimszerepében folytatni fog. (*) Kínai daljáték a Népszínházban. «Bob herczeg» után «Hektor kisasszony» helyett Talbod. Howard «Kínai mézeshetek» (Chinese honeyspen) czímű daljátékát fogják bemutatni a Népszínházban, Küry Klárával a női főszerepben. (*) A Természettudományi Társulat állattani szakosztálya tegnap este Entz Géza elnöklésével ülést tartott. Aigner Lajos az ifjan elhunyt Nécsei Istvánról emlékezett meg. Nécsei festő és természettudós volt és főleg tudományos művekhez készített rajzaival tűnt ki. — Dr. Horváth Géza, a Nemzeti Múzeum százéves ünnepével kapcsolatban az állattani osztály százéves működését vázolta. — Dr. Csiky Ernő «Magyarország Molluska-faunáját» ismertette. (*) Hangverseny az Uránia Színházban. A Nagypénteki Református Társaság az intézetében lévő ötvenkét árva javára, deczember 12-én, pénteken este nyolczadfél órakor az Uránia Színházban hangversenyt rendez. Közreműködnek: Pálmay Ilka, Hazucha-Schwegen Erzsi, Klima Irma, ifjabb Hegedűs Sándor, Gyöngyöshalászy- Takách Zoltán, Perényi István és Haris Ervin. A társaság női választmánya élén Hegedűs Sándornéval és Festetics Andorné grófné, született Pejacsevics grófnővel élénken buzgólkodik az est sikerén. Jegyek négy és hat koronájával kaphatók, a lelkészi hivatalban (II., Fazekastér 3.), Károlyi György papirkereskedésében (V., Dorottya utcza 10.) és az Uránia Szinház pénztáránál. (*) Kamarazene. A harmadik Hubay—Popper-Kemény—Szerémi kamaraestély szerdán, deczember 10-én lesz a Royal-szálló termében Bloomfield-Zeister Fannie amerikai zongoraművésznő közreműködésével. A művésznő Dvorzsák zongoraötösében fog játszani. Előadják még Beethoven Esz-dúr vonósnégyesét és Schubert Vonósnégyesét (Töredék). (*) Yeage karácsonyi hangversenye. Ysa ya Jenő a nagy belga hegedűművész, karácsony másodnapján, pénteken délután négy órakor a Vigadó nagytermében búcsú hangversenyt rendez, amelyen a Dalszínház zenekarának kísérete mellett többek közt Beethoven D-dúr versenyét fogja előadni. Jegyek mától fogva Méry Béla zeneműkereskedésében Andrássy út 12. sz. a. kaphatók. (*) Szabó Endre élctlapját, az « Üstökös »-t a közeledő évnegyed alkalmából melegen ajánljuk olvasóinknak. A «Magyar Szó» olvasói, ha ügyesen szerkesztett tréfás lapot akarnak járatni, nem is választhatnak mást, mint a régi jó «Üstökös»-t. A kiadóhivatal Kálmán utcza 2. kívánatra bárkinek díjtalanul küld mutatványszámot. (*) Gyermekszinház. Vasárnap negyedszer adják «A csizmás kandúr» czimü nagy vonzerejű, kaczagtató varázsregét. Hétfőn «A százéves remete és a tüzesszáju boszorkány» varázsrege meg a «Csipkerózsika és a tündérek» poetikus tündérrege kerül színre. Az előadás fél öt órakor kezdődik. Jegyei már délelőtt kaphatók. Csütörtökön, deczember hónap 11-én az «Ezerszép Böske» czimü új tündérrpp előkészületei -ipjatta, Gyerntelss^gbázt