Magyar Szó, 1903. január (4. évfolyam, 1-27. szám)
1903-01-01 / 1. szám
Január I. szak közt fennállanak. Ez azonban az a határ, ameddig nálunk a közvélemény a diplomácziát elkísérni hajlandó. Örülünk neki, ha politikusaink külső békénk nagyobb biztosítására törekszenek, de fázunk még attól a gondolattól is, hogy egy létesítendő orosz szövetség érdekeinek jól felfogott belső érdekeinket alávessük. Ausztriában tudvalevőleg nagy áramlatok vannak a német szövetség ellen, mert félnek a nagynéniet- eszme terjedésétől, nos, hát mi pedig legükuL ugyanannyi joggal tarthatunk a pánszláv mozgó iiúvextól, melyeknek szálai az orosz dipmáczia kezeiben egyesülnek. A nagy szláv birodr [UNK]•jia előőrsei márrUlár körülvesznek bennükiket őrszemei északon a csehekig, délen a borátokig tujednek és már csak azért is utat ell törnünk e gyűrűn keresztül dél felé, hogy a szláv áramlat, mely már ma is háromféléi ’ág körül bennünket, teljesen be ne kerítsen. Ibi tehát gróf Lambsdorff csakugyan a független Maczedónia tervét hozta Bécsbe, úgy ezt a tervet alaposan fontolóra kell venni. Ila pedig e terv mögött az orosz szövetség hátsó gondolata lappang, úgy kétszeresen meg kell fontolni azokat a lépéseket, amelyeket, ily irányban teendők vagyunk. Mert a közvélemény aggodalommal tekint minden oly szövetség elé, melynek hatásától nemzeti életünk belső fejlődését joggal féltheti. Aggodalommal látjuk a német szövetséget is, mert ismerjük a germanizálás veszedelmét, de ebbe a szövetségbe belenyugodtunk, mert meggyőztek bennünket annak szükséges voltáról és arról a haszonról, mellyel e szövetség reánk nézve járhat. Ha tehát az orosz szövetség terve csakugyan megvan, akkor erre nézve is, a döntő lépések megtétele előtt, meg kellene győzni a közvéleményt az ilyen szövetség szükséges és hasznos volta, felöl. Az orosz szellem nejünk idegenszerűbb a németnél, a pánszlávizmus veszedelme népességi viszonyainknál lógva, is, földrajzi helyzetünk miatt is nagyobb a germanizálás veszedelménél, az orosz szövetség hatása bejétefünkre tehát jóval felel , merőbb a német szövetség hatásánál, mindezt együtt véve pedig, azt eredményezi, hogy sokkal nagyobb aggodalommal tekintsünk az esetlen alakulóban lévő orosz szövetség elé, hogy tehát nagyon,, de nagyon hatalmas érvek szükségeltetnek e szövetkezés eszméjének támogatására, hogy aggodalmaink eloszlathatók legyenek. (kői La in s.dórii, aki tegnapelőtt, megérkezést.. után, éjfélig gróf Kapnisí orosz nagykövettel ,tanácskozott, tegnap Golubovsaki, közös külügyminiszterrel háromnegyed óráig tanácskozott. Innen visszament az orosz nagykövetségi palotába, ahol tiszteletére gróf kapuját villásreggelit adott. Lain norff ezután átöltüzködöt s a Burgba hajtatott, fából a király két órakor háromnegyed óráig tartó külön kihallgatáson fogadta. Gróf Lamsdorff a királynál való kihallgatása után, amely alatt ő felsége személyesen adta át az orosz miniszternek a Szent István-rend nagykeresztjét, visszatért szállására, ahol hosszasabban tanácskozott gróf Kapnist press nagykövettel. Délután négy óra után a gróf meglátogatta Ferenci Ferdinand, Ottó, Ferdinand Károly, Lajos Viktor, Jenő és Rainer főherczegeket. Ugyancsak a tegnapi délután folyamán, a következő személyiségek adták le névjegyeiket a Sacher-szállóban gróf Lamsdorff részére: Gróf Golgobovszki külügyminiszter, Körber miniszterelnök, Vittek, Hartel miniszterek, dr. Schloss a kabinetiroda igazgatója, az olasz nagykövet és a diplomácziai kar több mc. ,tagja. Este hat órakor a Hofburgban ebéd volt- amelyen jelen volt gróf Lamsdorff Savinski titkárával, akinek ő felsége a Ferencz József-rend középkeresztjét adományozta, gróf Kapnit orosz nagykövet és az orosz nagykövetség tagjai, Goluehovszki külügyminiszter, 7 é 11 és Körber miniszterelnökök, Pitreich hadügyminiszter, gróf Széchenyi, ő felsége személye körüli miniszter, Schiessl, a kabinetiroda igazgatója, Lützow és Mérey külügyminiszteri osztályfőnökök és a legfőbb udvari méltóságok, ő felségétől jobbra gróf Lamsdorff, aki már a Szent István-rend nagykeresztjét viselte, továbbá gróf Golubovszkíjé«s Széli, balról pedig gróf Kapnisz és Körber ültek. MAGYAR SZÓ. I. szám, 3 Bécs, deczember 31. Ferencz Ferdinánd főherczeg ma délelőtt fogadta gróf Lamsdörff orosz külügyminisztert, aki, hir szerint, Miklós czár magántermészetű, személyes üzeneteit adta át a magyar trónörökösnek. A trónörökös gróf Lamsdörff tiszteletére holnap ebédet is fog adni. Budapest, deczember 31. A képviselőhöz ülése. A képviselőhöz ma délelőtt csupán perczekig tartó alaki ülést tartott, amelyen a Bécsben tartózkodó kormány elnök megbízásából Lukács László pénzügyminiszter benyújtotta a főrendiház tagjainak összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot. Ezt megelőzőleg azt határozta a Ház, hogy Beck Marczell összeférhetetlenségi ügyében a döntő ítélőbizottságot január 19-én tartandó ülésén sorolja ki. Az ülés elején még néhány kérvényt jelentett be az elnök, amelyek közt voltak Heves-, Sáros- és Szabolcs megyéknek a katonai javaslatok ellen tiltakozó kérvényei. A szélsőbaloldalon éljeneztek. Ezzel ki volt merítve a mai ülés tárgysorozata. Az olasz kereskedelmi szerződés felmondása. Az olasz közvélemény és a sajtó a kereskedelmi szerződés fölmondását a legnagyobb közönnyel fogadta. Általában azt tartják Olaszországban, hogy a szerződés Magyarországnak és Ausztriának nagyobb előnyöket nyújtott, mint Olaszországnak. Különösen a Magyarországból való erős fa- és lóbehozatalra utalnak. Az olasz borvámzáradékot ma már nem tekintik oly fontos dolognak, melyért érdemes volna sokat foglalkozni. Nem tagadják ugyan, hogy az olasz bor Magyarországba és Ausztriába eddig nagyobb mennyiségben vonult be, de remélik, hogy a záradék hatálytalanításával elvesztett piaczért Francziaországban fognak kárpótlást találni. Általános a meggyőződés, hogy az új kereskedelmi szerződés tárgyalásánál mindkét fél előzékenységet fog tanúsítani. A Főrendek összeférhetetlensége. Budapest, deczember 31. A képviselőház mai ülésén nyújtotta be Széll Kálmán kormányelnök a főrendek összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot. A javaslat, mellyel lapunk vezető helyén foglalkozunk, nagyjában hasonlít a képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvényhez, azzal a különbséggel, hogy a főrendi összeférhetetlenségi javaslatban benne van a képviselők összeférhetetlenségi törvényének minden hibája, anélkül, hogy valami helyes javítás történt volna benne. A «javítás» legföljebb annyi, hogy ez a javaslat, főrendeknek, valamivel több panamát enged meg, mint amennyit az eddigi összeférhetetlenségi törvény a képviselőknek megengedett. A javaslat részleteihez még bőven lesz alkalmunk hozzászólni. Törvényjavaslat a főrendiház tagjainak összeférhetetlenségéről. 1. §. A főrendiház tagjai nem lehetnek, illetve tagsági jogaikat nem gyakorolhatják: 1. A közös miniszterek; 2. a külföldi államok diplomácziai vagy konzuli testületének tagjai; 3. országgyűlési képviselők; 4. a korona kegydíjasai; 2. §. A főrendiház tagja tagsági jogát elveszti: a) Az, aki az általa viselt méltóság vagy hivatal alapján tagja, azon esetben, ha akár önkéntes lemondás, akár törvényszerű fegyelmi vámbírói eljárás alapján megszűnik az illető méltóságot vagy hivatalt viselni; b) az életfogytiglan kinevezett tag, ha lemondása a minisztertanács felterjesztésére ő felsége a király által elfogadtatik; ■c) a Horvát-Szlavonországok gyűlése által választott tagok akkor, midőn megbízatásuk lejár; a jogalapra való tekintet nélkül bármelyik tag, de ha a rendes bíróságok által fegyházra, illetőleg súlyos börtönre vagy ,nyereségvágyból eredő bűntett, vagy vétség miatt elítéltetett vagy e) .ha állampolgári jogát elveszíti 11.1885. évi Mt L-ez. 10, S.L —' " 3. §. A főrendiház tagja tagsági jogát nem gyakorolhatja: a) .azon idő alatt, melynek tartamára az 1885. évi VII. t.-cz. 10. §-ának d) pontja alá nem eső bűntett vagy vétség miatt, rendes bíróság által politikai jogainak felfüggesztésére ítéltetett; b) aki ellen jogérvényesen csőd nyittatott, a csőd tartama alatt; c) aki gondnokság alá jutott (a tékozlás vagy távollét alapján elrendelt gondnokság esetét kivéve) a gondnokság tartama alatt; d) az örökös tag pedig az ülésszak lejártával, melyben az 1885. : VII. törvényczikk 19. §-a értelmében kimondatott, hogy vagyoni képesítését elvesztette (I. 1885 : VII. törvényczikk 11. §.). 4. §. A bíróságok kötelesek a főrendiházi tagság megszűnésére vagy felfüggesztésére vonatkozó határozataikat a főrendiház elnökének azonnal megküldeni. 5. *?. A főrendiház tagja nem lehet, illetve tagsági jogát nem gyakorolhatja, 1. a kormánynak vállalkozója vagy szállítója. Nem szállító az, aki a saját gazdasági terményeit, állatait, saját ipari termékeit szerződés mellett vagy anélkül eladja, akár szóbeli és írásbeli szerződés alapján szállítja, mely nyilvános versenytárgyalás útján jött létre. 2. A kormány és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizományosa; 3. az állam vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javadalmak, jövedékek, vagy haszonhajtó javak szedője. E szabály ki sem terjed azon adórendszerekre, melyek nyilvános árverés útján létesülnek. ■ 4: Az állami vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak jövedelmező jövedékek és haszonhajtó javak haszonbérlője. E szabály ki nem terjed azon haszonbérletekre, melyek nyilvános verseny utján szereztettek. 5. A kormány által engedélyezett közhasználatú vasút, közhasználatú csatorna, bármely közhasználatú közlekedési vállalat engedélyese. Mihelyt a közhasználatú vasút vagy csatorna építése befejeztetett és az a forgalomnak teljesen átadatott s az építésből és felülvizsgálatból folyó összes kérdések végleg elintéztettek, a tilalom hatálya megszűnik. 6. A kormány által engedélyezett bármely haszonhajtó jog engedélyese, amennyiben ez utóbbi az engedélyezésből kifolyólag a kormánnyal leszámolási vagy üzleti viszonyban áll. 7. A kormánnyal üzleti viszonyban álló egyén, cég, bank vagy pénzváltó üzlet tulajdonosa, vagy alkalmazottja. Kizárólag mezőgazdasággal és iparral foglalkozó egyéni cégekre nézve a 9. pont érvényes, mely a mezőgazdasági és iparvállalatokra vonatkozik. 8. A kormánnyal üzleti viszonyban álló pénz;intézet igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje), vagy más alkalmazottja és felszámolója. E szabály nem terjed ki az osztrák-magyar bankra, a magyar földhitel-intézetre és a kisbirtokosokrszágos földhitelintézetére, továbbá az 1898. évi XXII. törvényczikk alapján alakult országos központi hitelszövetkezet igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjaira. Nem esik a 8. pont rendelkezései alá: a) állami kötvények birtoklója, b) az az üzleti viszony, mely valamely pénzintézet és a kormány között az 1876. évi XXXVI. törvényezikk, az 1889. évi XXX. törvényezikk, vagy 1897. évi XXXII. törvényezikk rendelkezései alá eső közcélú kölcsön tárgyában létesül, c) az, aki a kormány, vagy a kormány kezelése alatt álló alap, alapítvány, üzemvállalat, fölös pénzeket alapszabályszerűen, letéti üzlettel foglalkozó pénzintézeteknél rövid felmondás, szokásos kamatláb, s egyébként minden pénzintézetre nézve egyenlő feltételek mellett ideiglenesen elhelyez. A c) pontban jelzett eset megszűnik kivételt képezni attól az időponttól kezdve, amelyben az állami pénzkészletek kezelése tekintetében az 1899. évi XXXVII. törvényczikk kiegészítő részét képező bankalapszabály 55. cikkében kilátásba vett szerves intézkedés tényleg életbe lett léptetve. 9. A kormánnyal az 1., 2., 3., 4. és 5. pontokban foglalt ügyletekre nézve üzletviszonyban álló mezőgazdasági és iparvállalatok, továbbá a kormánnyal bármely más viszonyban álló más részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági felügyelőbizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvédje, ügyésze, vagy más alkalmazottja és felszámolója, úgyszintén a kormánnyal üzleti viszonyban, közkereseti, letéti, vagy nyereségre alakult alkalmi egyesülés tisztje. Vagy alkalmazottja. Az állammal szemben nem tekintetik üzleti viszonynak az a viszony, midőn a kormány, vagy állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok, vagy intézetek, szövetkezetekbe tagokul be* lépnek és ebből folyólag a tagok alapszabályszeriltol i esitifc, rtry keteles,#gejketwmrmm HBaB