Magyar Szó, 1903. december (4. évfolyam, 284-309. szám)

1903-12-01 / 284. szám

2 284á szám: kisebbség deferálni fog a többségnek úgy, hogy az sincs kizárva, miszerint egyhangú párthatározat lesz Kossuthéknál. Mi és minden becsületes hazafi, mindenesetre boldogok volnánk, ha így volna. Az országnak, mely ezer sebből vérzik, békére, nyugalomra, az eddig elért eredmények megvalósítására, az ütött sebek begyógyítására van szüksége. Ha a Kossuth-párt ezt lehetővé tenné, illetőleg ehhez segédkezet nyújtana, elévülhetetlen érdemeket szerezne. Ha azonban a klerikálisok nyomása alatt szem elől tévesztené az ország érdekét, ha az áldatlan harczot a haza rettentő kárára tovább vinné, akkor olyan felelősséget venne magára, melyet nem lesz képes elviselni a nemzet színe előtt. Nem vagyunk barátai az erőszaknak — a parallel ülések rendszeresítése nem erőszak. De ha a Kossuth-párt a klerikálisokkal szövetkezve a nemzetrontó háborúság folytatására szánná el magát, sürgetnek, követelnék a legféktelenebb erőszakot egészen a kényszerzubbonyig vele szemben éppúgy, mint a klerikálisokkal szemben. Követelnők, mert biztosak vagyunk benne, hogy a nemzet igaz érdekeit szolgáljuk s a nemzet, mely élni, fejlődni, boldogulni akar, velünk van és elítéli az országrontó gazdálkodást. A miniszterelnök hozzájárulásával sem ma délután, sem holnap egész nap nem lesz ülés, hogy a pártoknak legyen idejük tisztába jönni önmagukkal. Reméljük, hogy ez a másfélnapi fegyverszünet meg fogja teremni a legáldásosabb békét. déli nap perzselése; legtöbbször hiányzott azonban belőle az a vidámság, mellyel a felkelő nap sugara a vizek színén tova siklik. — Elmegyek! Megkeresem magam! —mondta végül a királyfim És elment. Daczára ősz apja kérésének, a bölcsek és törvényhozók marasztalásának. S kereste. Országokat járt be, melyeknek azelőtt hirét sem hallotta. Nem törődött távolsággal. Nem vette észre az idő múlását. Sok-sok esztendő múlva hírül hozták neki, hogy atyja búbánatában meghalt, ő következik a trónon. Kérték, jönne haza. — Nem lehet! — felelte a királyfim — .Még nem találtam meg azt, akit keresek. A bölcsek és törvényhozók egy esztendei haladékot adtak neki s mert ennek leteltével sem jött haza, királlyá helyette mást választottak. A királyfiú ezzel sem törődött. Tovább kereste az ismeretlent, aki — mint hitte is rá várakozik. Éz végül nagy idő múltán, mikor fáradt volt már és csüggeteg, a föld legmesszebb eső, legjobban rejtett sarkában ráakadt a lányra akit keresett. Ez a leány magas volt és karcsú. Hajlékony, mint tó partján a füzek. Tekintetében benne volt a holdfény szelídsége, a déli nap perzselő meleg é s az a vidámság is, melylyel a felkelő nap legelső sugara a vizek síkján tova siklik. A királyfi szintepesve sietett hozzá, megfogta a kezét és szólt: — Végre megtaláltalak álmaimnak álma, MAGYAR SZÓ. / Deczember 1. Budapest, november 30. A kormány üdvözlése. Székelyudvarhelyről jelentik: Udvarhely megye szabadelvű pártja tegnapi üléséről Daniel Gábor pártelnök titkos tanácsosi kineveztetése alkalmából meleghangú táviratban üdvözölte. A közgyűlés tárgyalta a kormány programmját és azt elfogadta. Határozatát, melyben állást foglal az obstrukczió ellen, közli az országos szabadelvű párttal. A miniszterelnököt a gyűlés a következő táviratban üdvözölte: Udvarhely megye szabadelvű pártja mai napon tartott közgyűlésének egyhangú határozatából kifolyólag tisztelettel üdvözöljük nagyméltóságodat és a vezetése alatt álló kormányt és biztosítjuk programmjában kifejtett tevékenységében való teljes bizalmunkról, valamint odaadó támogatásunkról. Temesvár szab. kir. város közgyűlése egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy az új miniszterelnököt, teljes bizalmának hangsúlyozásával, üdvözli, biztosítván, hogy a parlamenti államkormányzati kibontakozás nehéz munkájában az ország javára irányuló működésében az egész kormányt hazafias készséggel és teljes odaadással támogatni fogja. Báró Feilitzsch nyilatkozata. A kolozsvári szabadelvű párt tegnap tisztelgett báró Feilitzsch Artúr képviselőházi alelnöknél. Báró Feilitzsch ez alkalommal kijelentette, hogy hitvallása és meggyőződése az marad, ami eddig volt. Pártpolitikai kérdésekkel ezúttal nem akar foglalkozni, de mert hatáskörébe vág a házszabályok kérdése, kijelenti, hogy a kormány az ellenzék részéről a házszabályok 203. §-ért folytonos támadásoknak van kitéve és a közönség könnyen félrevezethető a támadók hamis okoskodásával. A házszabályok 203. §-ának alkalmazása világosan a szabályok és rendelkezések szellemében történt. Maga Széll Kálmán volt miniszterelnök is márcziusban a 203. §. alapján ugyanazt akarta tenni, amit tett a jelenlegi kormány. De gróf Andrássy Gyula is ugyanazt az indítványt akarta annak idején megtenni, amelyet báró Podmaniczky most megtett. Széll Kálmán csak azért nem tette meg annak idején az indítványt, mert gróf Apponyi Albert, a képviselőház akkori elnöke, annak keresztülvitelére nem akart vállalkozni. Ámde Apponyi sem tagadhatja, hogy a házszabályok szövege igazat ad a kormánynak. De mert Apponyi, tevékeny részt vett a házszabályok szövegezésében, annak fogalmazásakor nem ez az intenczió vezette, ami Széll Kálmánt s ezért férfias következetességgel magára nézve most levonta a konzekvencziát, de sem az ellenzék obstrukcziójában, sem támadás eívemnek legfőbb óhajtása. Jöjj! Magammal viszlek Meseország trónja, kincse, gazdagsága vár ránk. Emberfeletti boldogság lesz a miénk. Jöjj! A leány pedig kaczagott. Sértőn, bántóan kaczagott. S ez a nevetés, mint az éles kés vágódott a megdöbbent királyfiu szivébe: — Meseország trónja, kincse, gazdagsága a filed? Te rongyokba öltözött idegen! S azt mondod, emberfeletti boldogság lesz enyém melletted. Melletted? Te roskatag, öreg, elaggott koldus. Hahaha! Mert a gyönyörű daliás királyfiból roskatag öreget, rongyos koldust csináltak orvul az észrevétlenül tovább lopózó évek. — Nem gondolja uram, talán éppen olyan ferdevállú, összegörbült, galambősz öreget, mint én vagyok! Hahaha! — tette hozzá a furcsa kicsi öreg ember, akivel a ködös éjszakában sétáltam. És kaczagott. A kaczagása pedig olyan volt, hogy sírni kellett rajta. A szemem egyszerre kényezni kezdett mintha a szél szúró homokot csapott volna bele. Egyre homályosabban láttam őt, halkabban hallottam a kaczagását. Azután újra egyedül álltam az utczán, a világváros sürgés-forgásától elrekesztve, melyben magányos csendben zárt körül a köd szürke pára, függönye. Újra éreztem a semmit magamon kívül és magamon belül — jobban, mint bármikor. Nem volt velem más, csak a lépésem, mely furcsán visszahangozva kopogott !?»sárga sárlével borított aszfalton: ... —: Kip! Kép! ' '~v[ saiban részt nem vesz. Ugyancsak nem lehet elitélni Apponyi személyes hiveit sem, kik vele együtt a pártból kiléptek. Ámde meg van arról győződve, hogy úgy Apponyi, mint hivei, az obstrukczió ellen küzdeni fognak, aminthogy meg van arról is győződve, hogy a törvényes rend helyreállítása és a rendes parlamenti viszonyok funkczionálásával, midőn a házszabályok e szakaszának alkalmazása tárgytalanná válik, ismét a szabadelvű párt sorai között lesznek. Egész határozottsággal meri állítani, hogy mindazok, akik ma a kibontakozás útjába akadályt gördítenek, akár tévedésből, akár egyéni és önző szempontból, akár boszúvágy által vezéreltetve, a hazának szolgálatot nem tesznek és ezért eljárásuk hazafiasnak Intem mondható. Át van hatva attól a tudattól, hogy a jelenlegi kormány és annak vezére, gróf Tisza István miniszterelnök, a magyar nemzeti állam kiépítését szívvel és lélekkel szolgálja és ha a programmjában nem is terjeszkedett ki a miniszterelnök minden részletkérdésre, nyugodt lehet a párt, hogy a kormány a magyar nemzeti állam kiépítéséhez szükséges kövekből egyetlen darabot sem fog heverni hagyni. Báró Feilitzsch ismételten köszönetet mondott a választóknak bizalmukért és szeretetükért. A beregi főispán. A «Pol. Ért.» jelenti, hogy Hagara Viktor beregi főispán megvált állásától és most id. Lónyai Sándort, a beregi árvaszéki elnököt kérték fel a főispáni állás elfoglalására. Lónyai azonban betegsége miatt nem fogadhatja el a főispáni állást. Gróf Serényi Béla programmbeszéde. Gróf Serényi Béla kereskedelemügyi államtitkár Ózdon, mint onnan táviratozzák, ma tartotta programmbeszédét, mint a dédesdi választókerület képviselőjelöltje. Az államtitkár a közgazdasági kérdésekről így nyilatkozott: Meg kell újítani a kereskedelmi- és vámszöv vetségét Ausztriával. Ezt érdekes fejtegetésekkel igazolja,_ majd így folytatja: «A közös vámterületet annyira mindkét állam érdekében fekvőnek tartom, hogy feltéve, de meg nem engedve, hogy a szövetség Ausztriával mégsem jönne létre, még akkor is csak olyan szerződéses viszony létesülését tartom lehetőnek, amely csak akadémicre fog a vám- és kereskedelmi szövetségtől különbözni. Engedjék meg most, hogy néhány szót szóljak kereskedelmi szerződéseinkről. Itt első helyen említem meg az olasz kereskedelmi szerződést. Kívánatos, hogy az Olaszországgal való szerződéses viszony fentartassék, nehogy jelentékeny fa- és lókivitelünk kárt szenvedjen. A kormányokban ez iránt a kellő jóakarat megvan és remélhető, hogy az ország érdekeinek szemmel tartása mellett egy, ezen érdekeket kielégítő szerződés létesülni fog. (Helyeslés.) Valószínűnek tartom, hogy a jövő év folyamán Németországgal is tárgyalások lesznek majd kezdendők új kereskedelmi szerződés kötése iránt és nagyrészt ennek az új szerződésnek eredményeitől fog majd függni, hogy milyen álláspontot fogunk a keleti országokkal szemben, amelyekkel való kereskedelmi érintkezésre rendkívül nagy súlyt helyezek, elfoglalni. A tisztviselők fizetésjavítása dolgában Serényi is a kormány-álláspontot ismétli. A beruházások dolgában előadja a részben Hieronymi programmjából ismert terveket, ezek között a közutak építését, a Duna—Tisza csatornát és a Sajó, Maros kanalizálását és hajózhatóvá tételét, a viczinális vasutakat, motoros kocsikkal való közlekedést, a betegsegélyző pénztárak reformját stb. Ezek után újra általános politikai kérdésekre tér át._ A programm-beszéd után a választók Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert a következő távirattal üdvözölték: «A dédesi kerület összegyűlt országgyűlési választói, akik ma gróf Serényi Bélát egyhangú lelkesedéssel újólag képviselőjelöltjüknek kiáltották ki,mély tisztelettel üdvözlik nagyméltóságodat, mint akinek működésétől és nagy képességeitől a magyar ipar és kereskedelem felvirágoztatását jogosan reményük.» Kilépés a szabadelvű pártból. Smialovszky Valér a zsolna-rájeczi választókerület képviselője ma levélben bejelentette báró Podmaniczky Frigyesnek, a szabadelvű párt elnökének, hogy a szabadelvű pártból kilép. Levelében kijelenti, hogy a szabadelvű párt e hó 25-én hozott határozata kényszeríti őt arra, hogy 17 év után a pártból kilépjen és felsorolja aggályait, melyek őt e lépés megtevésére indították.