Magyar Szó, 1922. május (1. évfolyam, 76-99. szám)
1922-05-16 / 87. szám
EGER N 1922. MÁJUS HB *16* ELSŐ ÉVFOLYAM *87* SZÁM KEDD ARA 3 KORONA __________________________ MAGYAR SZÓ A Hevesmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: f cjm Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám) POLITIKAI NAPILAP LfPVEZÉR: MHYER IffiNOS ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 660 K, félévre 330 K, negyedévre 170 K. Egyes szám hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 5 K. Már kiabálnak ... Már kiabálnak. Népgyűléseken, a sajtóban, banketteken, úton-útfélen. A tenor: szét kell kergetni a választások után összeülő parlamentet, mert munkaképtelen lesz. De hát miért lesz munkaképtelen? A kormány akarja, hogy az legyen, vagy az előre látható többség? Nem, a kormány dolgozni akar s a többség törvényeket alkotni, elősegíteni a konszolidációt, folytatni Magyarország újjáépítését, megalapozni, előkészíteni a szebb jövőt. S az ellenzék úgy látszik arra készül, hogy ezt mindenáron megakadályozza. Nekik úgy látszik vesztük lenne egy munkaképes parlament, azért eleve feltett szándékuk, megbénítani működését. Egészséges politikai életben, melynek alapja a hazaszeretet, a becsület, az ellenzék szerepe szerint egyenlő fontosságú, némely vonatkozásban fontosabb a kormánypártokénál. Övék a kritika, az ellenőrzés igazi szerepe s ha jóhiszeműen cselekszik, a parlament munkájának, a törvényeknek, az alkotásoknak megadják azt az erkölcsi erőt, amelyet a nemes céloknak a kohók magasfokú tüze jelent. A nemes ellenzék úgy vesz igazi részt a törvényalkotásban s a parlament úgy lesz a törvények igazi kohójává. De az ellenzék vezéreinek nem ez a célja. Ők nem olyan kohót akarnak a parlamentben, amely megedzi, megnemesíti a törvények célját, ők kohót akarnak, amelyben maga az acél ég el. S akarják ezt akkor, mikor életbevágóbb a magyarság sorsára az egészséges parlamentarizmus, mint bármikor is volt. S a mi jogunk tüzet kiáltani azoknak, akik nem oltják, hanem szítják a tüzet. Erőszakról panaszkodnak azok, akiket mindenki csak puccspolitikusoknak ítél. Nem a legnagyobb erőszak-e a puccs? S nem e puccspolitika miatt vesztek-e el igen jelentékeny erkölcsi erőink? A kormány erélyét kifogásolják, de nem ők hangoztatták-e mindig a legjobban, hogy erőskezű, erélyes kormányra van szükségünk? Támogathatna-e a józan magyar nép olyan kormányt, amely nem tudna erőt, erélyt mutatni? Bízhatná-e ilyen kormányra sorsát, jövőjét. S az erő és erély még nem erőszak, csak kötelesség. Kötelesség, kötelesség és kötelesség! Háromszor is és százszor is! Jól jegyezzék meg azok az urak, akik farkast kiáltanak: parlamentáris államokban nemzetek sorsa nemcsak a kormányoktól, hanem az ellenzéktől is függ. A felelősség az övék is. S ez a felelősség elsősorban éppen a parlament munkaképességére vonatkozik. Szomorú perspektívája a jövőnek, hogy az ellenzék, úgy látszik, azzal az előre feltett szándékkal járul az urnához, hogy munkaképtelenné tegye a parlamentet. Az elképzelhető legnagyobb bűn ez a nemzet ellen s kell, hogy az urnák előtt gondolkodóba ejtsen minden becsületes magyar embert, mielőtt szavazócéduláját az urnába dobná. Bethlen István gróf a Dunántúlon. Budapest, 1922. május 15. A miniszterelnök vonata vasárnap reggel 8 órakor érkezett be a celldömöki pályaudvarra. A népgyűlést dr. Radó nyitotta meg. Gyömrey György beszéde után Bethlen miniszterelnök emelkedett szólásra. Tisztelt polgártársak! Mit akar az egységes párt? Független Magyarországot, erős Magyarországot nemzeti királysággal, szociális reformot, felekezeti békét, keresztény és nemzeti demokratikus alapon. Felekezeti békét akarunk és nem harcot. Az osztályok versengésének véget kell vetni, mert úgy is sok ellenségünk van és egyesíteni kell erőinket. És a protestáns kormány is csak kormány, mi nem akarunk semmiféle királyt a nemzet nyakára ültetni. Mi nemzeti demokráciát akarunk. Ezen célok érdekében demokratikus alapra akarjuk építeni alkotmányunkat. A termelő osztály megfelelő képviseletet nyer a városok és a községek közigazgatásában. Ennek a kormánynak és a következő nemzetgyűlésnek feladata lesz, hogy a földbirtokreformot törvényesen keresztül vigye azzal a becsületes szándékkal, amellyel mi a törvényt hoztuk. Ezután Vass József kultuszminiszter emelkedett szólásra s a kibékülés politikáját fejtegette. A miniszterelnök azután Kőszegre s onnan Szombathelyre utazott. Beszédét mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Mayer János ónodi beszéde. A rágalmazókról. — Házhelyrendezésről. — A királykérdésről. Ónodon Melczer László egységespárti képviselőjelölt támogatására leérkezett Mayer János földművelésügyi miniszter is, az egész környék és a távoli falvak lakóságának nagy lelkesedése mellett beszélt. A környék választói hosszú kocsisorokban vonultak fel a gyűlésre, amelyen Melczer László beszéde után Mayer János földmivelésügyi miniszter a következőket mondotta : Egy integer Magyarországnak gondolata lebeg lelki szemeim előtt, de hogy ezt elérhessük, egységbe kell tömörülnünk. Sok irányban rágalmazással illettek bennüket. Azzal, ahogy én és Nagyatádi Szabó István kisgazdapártot megalakítottuk s cserben hagyjuk programmunkat és grófokkal kezdünk politikát. Kizárólag csak a magunk erejére támaszkodhatunk, mert minden irányban rosszakarattal találkozunk. Sok vád ért bennünket. A kisa játítás kérdése hosszú időt vesz igénybe, a végrehajtásnak a szerepe ránk van bízva, a házhelyrendezés kérdése meg van oldva és több mint 35 ezer házhely már ki van osztva. A mi célunk az, hogy ne kívánkozzék ki innen senki, hanem hogy mindenki kívánkozzék vissza. Nem az a célunk, hogy a gazdagot koldussá tegyük, hanem az, hogy a koldust tegyük gazdaggá. Hogy egységre szükség van, azt láthattuk a múlt nemzetgyűlésen. Sok mindenféle kérdéssel találkozunk a királykérdésben is. Azok az urak, akik mindennek az okai, a kormányt teszik felelőssé. Az utóbbi időben azt is mondták, hogy a királyi család nélkülöz. Önök akik újságolvasó emberek, olvashatták, hogy a miniszterelnök úr leleplezte ezeket az urakat. Azzal is vádolnak, hogy mi osztálypolitikát csinálunk. Nem akarunk osztálypolitikát csinálni, mert itt iparra, kereskedelemre szükség van. Mi a királykérdésben mindig azt az álláspontot képviseltük, hogy ezt a kérdést nem puccsszerűen akarjuk megvalósítani hanem úgy ahogy a nemzet érdekeinek megfelel, akkor mikor minden külső beavatkozástól mentesen és a területi integritás szempontjából ennek a kérdésnek megoldása a legelőnyösebb. Tanitógyülés. A középhevesi alesperesi kerület tanítói köre gyűlést tartott Aldebrőn f. hó 11-én Csepela Lajos dr. kerületi esperes elnöklete alatt, Kiss István kir. tanfelügyelőnek, mint az állami tanfelügyelet képviselőjének jelenlétében. Az élénk, hangulatos és tartalmas gyűlés tárgysorozatából kiemeljük az elnöki megnyitót, valamint Csengő Rezső tófalui kántor mintatanítását, továbbá Trnjtler Géza kápolnai igazgató tanító, Biankó Béla kápolnai kántor és B ódó Pál tófalui tanítókat. Csepeli elnök a gyermeki lélek értelmi, akarati és érzelmi képességeinek egyforma képzését kívánja a nevelőtől. Csengő Rezső „Ujjak használata a 100-as számkörben“ cím alatt szép sikerrel bevált szemléltetési módszerét mutatja be a 11 osztályban. Trajtler igazgató kifejti az ismeretterjesztő előadások szükségességét s valóságos útmutatót, tapasztalataiból leszűrt irányítót ad a rendezés mikéntjére. Blaskó Béla ügyesen, lel- Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium u. 3. sz.