Magyar Szó, 1922. szeptember (1. évfolyam, 175-199. szám)

1922-09-27 / 196. szám

ARAB KORONA EGER * 1922. SZEPTEMBER HÓ ELSŐ ÉVFOLYAM m 96* SZÁM SZERDA A Hevesmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám.) POLITIKA! MfPILAP /****%*y*W* LfiPVEZÉR: MHYER JÁNOS ===== ELŐFIZETÉSI ÁR: = Ffy Fér apia “140 korona, negyedévre eg © kor. Egyes széniára vasár- és ünnepnapon is Q korona győző államok manővere a mai gazdasági Ki kell venni a valuta kurzus jegyzését a spekuláció kezéből. — A kisantánt célja a magyar államcsőd előidézése. — Mayer János nyilatkozik a ,,Magyar Szóíe-nak a drágaságról. Kompodt, 1922. szeptember 26. A Magyar Szó munkatársa fölkereste a,, éppen Kompolton tartózkodó Mayer János v., földmivelésügyi minisztert, az egységes kormányzópárt elnökét és beszélgetést folytatott vele az aktuális politikai helyzetről. Mayer János nem igen szereti az interújúkat, de munkatársunk kérésére a drágaságról a Magyar Szónak a következőkben volt szíves nyilatkozni. „ Bizony a drágaság kérdése az, amely ez idő szerint a legsúlyosabb, de egyszersmint legnehezebben megoldható problémáját képezi a közkormányzatnak. A drágaság letörésére minden kísérlet megtörtént. Úgy a kormányban, mint minden tényezőjében megvan a jóakarat, hogy a kérdés szanálható legyen. A kormány felállította a közélelmezési tanácsot, hol a közélelmezés minden kérdésével az illetékes szakkörök foglalkoznak és minden a kérdéssel kapcsolatos ügyet szakszerűen tárgyalnak. A parlamenti 33- as bizottságnak szintén az a feladata, hogy ezzel a problémával foglalkozzak. Az árvizsgáló bizottságok éber figyelemmel kísérik az áralakulásokat és erélyes intézkedésekkel törekednek a spekuláció megakadályozására, hogy a helyzetet túlságosan és üzletszerűen ki ne használhassák. Az én meggyőződésem azonban az, hogy mindezek a kormány által tett intézkedések efemer jelentőségűek és jelentéktelen eredményeket érhetnek el. A bajnak a gyökerét sokkal távolabb kell keresnünk. Sajnos, odáig a kormánynak a keze nem érhet el, mert az egész gazdasági krízis a győző államoknak a gazdasági manőverére vezethető vissza, amely oda tendál, hogy a legyőzött államokat teljes gazdasági csődbe kergessék. Hogy ez rajtuk is meg fogja magát bosszulni, azt józan számítással mindenki láthatja. A háború előtti normális viszonyok mellett az egész kontinens gazdasági forgalma úgyszólván egy egységgé alakult, amely mellett az államok gazdasági forgalma zavartalanul bonyolódott le. Ezt a gazdasági egységet nem lehet megzavarni anélkül, hogy az minden állam gazdasági életére ki ne hasson. Ennek hatását ma már a győző államok is látják és közülük egyesek már arra a meggyőződésre jutottak, hogy az európai államok gazdasági rendjének visszaállítását csak egységes tervek alapján eszközölhetjük. .A jó valutájú államok a produktumaikat nem tudják elhelyezni azért, mert a rossz valutájú államok az importra képtelenek. Be kell nekik látniuk tehát, hogy a mai állapotok mellett ők odajutnak, hogy a zsírjukba fúlnak és annak a gazdasági csődnek az árát, melyet előidéztek, ők is fizetik. Véleményem szerint az egész kérdés csak akkor és úgy lesz szanálható, ha egységes terv szerint történik a kérdés rendezése, aminek az első lépése az, hogy a valutakurzus jegyzése a spekulációnak a kezéből kiragadtassák. Képtelen dolog az, hogy a magyar valutát azonos bankjegyforgalom mellett a zürichi tőzsdén napok alatt 050-en, 0'17-en, 0'30-on, 0 20 on jegyezzék. Ez olyan óriási különbözet az államvagyon értékelésében, ami a legnagyobb abszurduma a gazdasági életnek. Eger, 1922. szeptember 26. Zsaák Gyula Hevesvármegye főispánja, mint elnök, pontban 10 óraK'ÖV’n nyitja meg a vármegyei törvényhatósági bizottság rendes negyedévi közgyűlését. Puchlin Lajos vármegyei főjegyző felolvassa az ai-Azt meg tudom érteni, hogy a pénzünket alacsonyabban jegyzi a zürichi tőzsde akkor, mikor nagyobb tömegű bankjegyet bocsássunk gazdasági forgalomba. Azt azonban a józan ésszel megérteni nem lehet, hogy azonos bankjegyforgalom mellett száz százalékos, sőt ennél is nagyobb ingadozások vannak. Az európai nemzeteknek egy hivatalos értékmérő szervet kellene felállítaniok, amely szerv az államoknak a pénzét a tényleges érték alapján jegyezné, így nem a spekulációra bizitnék az, különbözetekkel hogy ilyen horribilis akadályozza meg valamely államnak gazdasági konszolidálódását. A mai viszonyok mellett minden törekvésünk meddő marad, mert sem állami sudgetet reális alapon előirányozni nem lehet és az ipari alkotások terén sem tudunk produkálni semmit a kalkuláció lehetetlenségje miatt. A cél különben nyilvánvaló: nagyantánt még keveset törődik velünk. A kisantánt célja pedig az, hogy Ausztria sorsára juttasson bennünket és előidézzen egy államcsődöt, ami ha bekövetkezik, akkor majd kegyesen nyújt a kisantánt bizonyos kölcsöntámogatást, aminek aztán az ára az lesz, hogy beavatkozik belügyeinkbe és diktálni fogja, hogy mi milyen szellemben és milyen kurzus mellett kormányozzuk az országot. Ez lennne a legnagyobb szerencsétlensége az országnak, mert előrelátható, hogy ez a legsúlyosabb és legvégső katasztrófába vinné a nemzetet. •A mi számunkra nincs más feladat mint az, hogy a termelést fokozzuk és az igényeinknek leszállításával mindent elkövessünk, hogy ezt megakadályozzuk és az államcsődöt elkerülhessük.“ Isispáni jelentést, melyben megemlékezik Horthy Miklósról, Magyarország kormányzójáról, aki 28 án meglátogatja a vármegye két városát, amely alkalommal az államfőt megillető hódolatban és fogadtatásban lesz része. Jelenti, hogy a Kormányzó dr. Báthory Györgyöt, vármegyénk főispánját a legszebb jutalomban, a vitézzé avatásban részesítette. Javasolja, hogy Szészel Sándor, törvényhatósági tag, irgalmasrendi házfőnök elhunyta fölött a törvényhatóság jegyzőkönyvben örökltse meg részvétét. Előterjeszti a szolgabirói állások szaporítására vonatkozó javaslatát. A jövő feladatai Tárna völgyén, közé veszi, hogy a lehetőleg Verpelét székhellyel, az egri, gyöngyösi és pétervásárai járások községeiből kikerekitve uj járás létesitessék. Elodázhatatlannak tartja Pétervására kisközség nagyközséggé való átalakítását, nemcsak lakosságának száma miatt, hanem azért is, mert ezen átalakulás folytán a körjegyzséégekhez,csoportosított községeket is jobban meg lehet osztani. A közegészségügyi állapotok kedvezőek, a közrendészet terén fontosabb események nem fordultak elő. A közutak rendbehozása kavicshiány miatt nehezen halad. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. Isaák Gyula: Főispánunkat a legszebb kitüntetés, a vitézzé ütés érte. Hozzájárult a mélyen tisztelt bizottság ahoz, hogy a főispánt ez alkalomból üdvözöljük s üdvözletünket jegyzőkönyvbe foglaljuk ? (Úgy van !) Dr. Csepela Lajos: Hozzájárul. Azután szép szónoki beszédben a Horthy-akciónak szívvel-lélekkel való felkarolását kéri. A keresztény nemzeti politika, a krisztiánizmus, mind azt diktálja, hogy tevékeny részt vegyünk az inségakcióban. Különösen azok az osztályok vegyenek részt, melyek a háború után előállott gazdasági viszonyok következtében felemelkedtek. „Ne zárjuk el szívünket és markunkat az akció előtt. Használjunk fel minden eszközt és módot, hogy az akció méltó legyen ahoz a nagy névhez, mely alatt az megindult!“ (Helyes! Úgy van!) Mártonffy Lajos árvaszéki elnök beterjeszti az árvaszék jelentését, mely szerint a gyámpénztárban ezidő szerint 14.878,132 korona 95 fillér van; folyó év augusztus 31-ig 2118 hősi halálesetről érkezett be hivatalos jelentés, 24,380 kiskorú árva van gyámság alatt. (A jelentést tudomásul veszik.) Isaák Gyula: A következő közgyűlés időpontját december hó 19-ben állapítjuk meg. Hevesy Gusztáv h. vármegyei főjegyző a Horthy akcióról beszél. Az Insegaűót vetette a vármegye a Horthy-akció javára. Minden katarztrális hold után fél kiló búza az inségenyhitő akcióra. — 15 vagyon búzát adnak igy össze. — A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium u. 3. sz.