Magyar Szó, 1923. június (2. évfolyam, 124-147. szám)
1923-06-10 / 131. szám
*RA 40 KORONA EGER * 1923. JUNIUS HÓ *10* MÁSODIK ÉVFOLYAM *131* SZÁM VASÁRNAP HEVESV 4RMEGYE KÖZSÉGI, KÖZGAZDASÁGI, IPARI, KERESKEDELMI ÉS POLITIKAI NAPILAPJA wsamsvsm^mami Hevesül. Földm. Szövetségnek es Gazdasági Egyesületnek a HEVESMEGYEi MOLNÁR-SZöVETSÉGNEK AZ EGRI IPARTESTÜLETNEK ® tárol íievesmegyei ipari-és kereskedelmi testületnek HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. H k MAGYAR SZÓ és a HEVESMEGYEI COMPASS szerkesztiisepi Gyöngyös EGER Hatvan Kiadáhivatal & nyomda: ESR- KY8M0* R.-T. Eger,Gramtár iB-ttM. 3.sz. Lapve,.er: MAYER JAMES, o FSszerkesztő: SZABÓ GYULA. IDŐSZAKI ELŐFIZETÉSI DIÓ : az esetleges pótdijak felszámalt hatása fenntartó sav» Egy hónapra 909 K. Három hónapra 2600 K ■ Égve, szártz ára 40 korona. Hirdetések [.“‘"wt 5 K Kishirdetések szavanként “J 5 K vmmm Ha az a sok erő, kiflit ebben a gyámoltalan csonka jószágban beszédre pazarolnak, egyszerre mind hasznos munkára válna, rém bírna többé semmiféle ántanti magyarral. Annyit kelepelnek náluk mostanában kontár politikusok, annyian mentik teletorokkal, légüres frázisokkal, handabandázással, hanggal ezt a szegény hazát, hogy ezt a hanganyagot összegyűjtve a jerichói falakat is ledönthetnénk vele. " Nem lármára, hanem nyugalomra, csendes békére volt szüksége a hazának, ahol munka, termelés, kenyérkereset, megélhetés folyhat. Csak az beszéljen, aki tenni is tud. A varga, a politika széllelbélett suszterei maradjanak a tisztes kaptáránál. Mi volt eddig? Uj emberek, uj jelszavak tartalom nélkül. Zajos szavú politikai nagyravágyók, irredenta ,2alraa láng, görögtűz, mely égett, de nem gyújtott. Antiszemita fejbeverősdi, mely azonban a keresztény magyarság érvényesülését egy kummával sem mozdította el. Wells tollára méltó regényes pénzügyi fantazmagóriák, friedricheskedés, legitimistáskodás, puccsozás, regénykedés, Mussolini rosszul sikerült majmolása, tehetség, erő és tudás nélkül. Felelőtlen szegénylegények magánakciója. A forradalmi iszapból közénk száradt ..nagyságok’1 minden oldalról szentesített szájhősködése az államhatalom és a törvénytisztelet rovására. Odajutottunk, hogy ma már minden jótorka jöttment kiállhat Egert piacára és kormánybuktatást ordíthat, rendszerváltozást követelhet bizonyos tetszetős köntösbe bujtatva i bomlasztó igéit. < Elég volt a hamis jelszavakból, • hamis héroszokból, kik csak szóval tudnak hősök lenni! Elég volt a kísérletekből! Ma csak azt a politikát ismerhetjük magyarnak és kereszténynek, melyet Bethlen hirdet, nagyatádi Szabóval, a reálpolitikát. Békét, rendet, a törvények tökéletes uralmát és azt kívánjuk, hogy minden becsületes magyar részére elviselhető legyen az élet. Azt kívánok, hogy kormányunk vaskézzel szerezzen érvényt a törvénynek és az egyedül illetékes államhatalomnak! Sáskajárás Hevesmegyében. Az egri járásban. Eddig csak a burgonyában és a répában tettek kárt. — Tavaly Kisnanán volt olasz sáskaraj és az el nem pusztított peték okozták a veszedelmet. — Lokschánszky járási gazdasági felügyelő a sáskajárásról. Eger, 1923. junius 9. A hevesmegyei sáskajárás országszerte nagy feltűnést keltett és úgy a központ, mint a helybeli hatóságok a legerélyesebb intézkedéseket tették meg, hogy a veszedelemnek elejét vegyék. Lokschánszky Lajos, az egri járás gazdasági felügyelője pénteken bejárta Verpelét és Feldebrő községeket, hogy személyesen győződjék meg a veszedelem nagyságáról és a szükséges intézkedéseket megtegye. A Magyar Szó munkatársának a következőket mondta el látogatásáról: — Verpeléten, Tarnaszentmária határától lefelé a feldebrői határba benyúló úgy nevezett Cseralja nevű uradalmi dűlő északi részéig valóságos sáskaraj lepte meg a vidéket. Verpelét és Tarnaszentmária között millió és millió apró olasz sáska pusztít. Eddig még csak a burgonyában és a répában tettek kárt, a búzát, amit pedig leginkább pusztít a sáska, csodálatosan még nem lepték meg. A kalászosakat elkerülték. Nézetem szerint az idei sáskajárás onnan ered, hogy tavaly Kisnána községben volt sáskajárás és a petéket nem pusztították el. Az idén a peték kikeltek, amit az is bizonyít, hogy a sáskák fiatalok. Olyanok, mint a légy, csak épen hosszúkás a testük. Feldebrő községben szintén olasz sáska van talán egy holdnyi területen ; az elöljáróság tévesen jelentett marokkói sáskát Én azért mentem ki a két községbe, hogy a sáskairtásra vonatkozólag megtegyem az intézkedéseket. A helybeli elöljáróságok ugyan maguktól is intézkedtek az irtás felől, de még fokozottabb fellépésre volt szükség. A sáskával meglepett területek körül 30—40 centiméter mély árkot kell ásni és éjjel 2 óra tájban, mikor a sáska a hidegtől megdermed és nem tud repülni, az árokba kell terelni, szalmával beszórni és meggyújtani Mivel a sáska szokatlanul nagy számban jelent meg, az Országos Rovartani Intézettől táviratilag kértünk szakembert, aki az irtást vezeti. Ha az intézkedéseket pontosan végrehajtják, remélem, hogy sikerül a veszedelemnek elejét venni. A tiszafüredi járásban. Mocsáry György tb. főszolgabíró a Magyar Szó munkatársának kérésére a következőkben ismertette a helyzetet: — Itt Tiszaszölös községben nagyobb, Tiszaigaron és Sarudon kisebb mennyiségű sáskarajok vannak. Ma Poroszlóról és Lőrinczfalváról jelentették nekem, hogy sáskát észleltek. A tiszafüredi járásban a sáskák a lucernásban okoztak eddig nagy kárt. Az irtás nagyban folyik három módszerrel: 1 . ponyvákkal, 2. kátrányos deszkalapokkal és 3. tűzzel. Legeredményesebb a ponyvával való és a kátrányos irtás. A tiszaszentimrei (Szolnok megye) határában igen nagy károkat okoztak a sáskák, innen jöttek a tiszafüredi járásba is. A másik csapás a mezőgazdaságban az, hogy nagy a szárazság és a tavasziak igen gyöngék. A hevesi járásban. Ficzere Jenő dr. szolgabiró munkatársunk kérdésére a következőket felelte : A hevesi járásban újabb sáskarajok nem jelentkeztek. Pély községben 6 irtógép működik. A veszély nem nagy, mert erélyes intézkedésekkel rögtön elejét vették pusztításnak és a sáskák elterjedésének. *4 pétervásárai, gyöngyösi és hatvani járásokban nincsenek sáskák. Csehesítenek Benesék. Prága, 1923. június 9. (MTI) A szenátus elfogadta a cseh nyelvek valamennyi csehországi német iskolákban való kötelező oktatásáról szóló törvényjavaslatot. Földmives a földmivesekrt il. Sokan irigylik annak a magyar népnek a sorsát, mely földmiveléssel foglalkozva, virradattól vakolásig a szántóföldön, vagy szőlőhegyen dolgozik. Sokan mondják, hogy jól megy a kisgazdának, földmunkásnak, urasági cselédnek és hogy ezeknek van ma legjobb dolguk, annyi fizetésük van, hogy nem tudják hová költeni, új csizmát vehetnek, urasan élhetnek . . . Én csak azt mondom az irigykedőknek: Ne kívánják azt a boldogságot, amit ez a földet túró nép élvez! Ma, mikor az egész országban mindenki nyomorog, a közös magyar nyomorúságot érezheti-e valaki jobban, mint a földmíves nép, mely a drágaságot, a szegénységet senkire át nem háríthatja, hanem teljes súlyával vállain viseli. Annyit dolgozik ez a nép, hogy még arra sincs ideje, hogy saját ügyeiben, ügyes bajos dolgaiban eljárjon. Ezért fordulok Önökhöz nagy és jó Uraim, kik a haza sorsának intézésében, a nemzet életének fenntartásában nehéz szerepet kaptak — tekintsenek erre a földig alázkodó földmives népre, melynek oly kevés pártfogója volt ezelőtt. Megérdemel ez a nép minden pártfogást. Isten segítségével ez a nép a nemzet szakácsa. Őrá vár a haza talpraállításában és Nagymagyarország visszaszerzésében is a feladat. A földmiveléstől függ az ipar és kereskedelem sorsa is. Ha jó a gazdasági esztendő, mindenkinek jól megy itt a dolga, ha lesz a gazdasági év, mi is érezzük, de más annál jobban érzi azt. Ez az agrárállam csak úgy boldogulhat, ha a becsületesen dolgozó kisgazda és földmíves társadalomnak hatalmas pártfogói lesznek az ország vezető férfiai.1j Ne köztünk keressék az árdrágítókat ! Az árdrágítás ott van, ahol a ruhán sallangokba tépik a drága selymet. Az árdrágítás ott van, ahol a párisi divat. Különben bízó lélekkel látjuk, hogy a mi nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter urunk hatalmasan pártfogolja az ország szegény sorsa Szerkesztőség, igazgatóság, triádi hivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlegények küldendők: Eger, Gimnázium-«. 3. nz.