Magyar Szó, 1923. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1923-06-10 / 131. szám

*RA 40 KORONA EGER * 1923. JUNIUS HÓ *10* MÁSODIK ÉVFOLYAM *131* SZÁM VASÁRNAP HEVESV­ 4RMEGYE KÖZSÉGI, KÖZGAZDASÁGI, IPARI, KERESKEDELMI ÉS POLITIKAI NAPILAPJA wsamsvsm^mam­i Hevesül. Földm. Szövetségnek es Gazdasági Egyesületnek a HEVESMEGYEi MOLNÁR-SZöVETSÉ­GNEK AZ EGRI IPARTESTÜLETNEK ® tárol íievesmegyei ipari-és kereskedelmi testületnek HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. H k MAGYAR SZÓ és a HEVESMEGYEI COMPASS szerkesztiisepi Gyöngyös EGER Hatvan Kiadáh­ivatal & nyomda: ESR- KY8M0* R.-T. Eger,Gramtár iB-ttM. 3.sz. Lapve,­.er: MAYER JAMES, o FSszerkesztő: SZABÓ GYULA. IDŐSZAKI ELŐFIZETÉSI DIÓ : az esetleges pótdijak felszámalt hatása fenntartó sav» Egy hónapra 909 K. Három hónapra 2600 K ■ Égve­, szártz ára 40 korona. Hirdetések [.“‘"wt 5 K Kishirdetések szavanként “J 5 K vmmm Ha az a sok erő, kiflit ebben a gyámoltalan csonka jószágban beszédre pazarolnak, egy­szerre mind hasznos munkára válna, rém bírna többé semmiféle ántant­i magyarral. Annyit kelepelnek ná­­luk mostanában kontár politikusok, annyian mentik teletorokkal, légüres­­ frázisokkal, handabandázással, hang­gal ezt a szegény hazát, hogy ezt a hanganyagot összegyűjtve a jerichói falakat is ledönthetnénk vele. " Nem lármára, hanem nyugalomra, csendes békére volt szüksége a ha­zának, ahol munka, termelés, kenyér­­kereset, megélhetés folyhat. Csak az beszéljen, aki tenni is tud. A varga, a politika széllelbélett suszterei maradjanak a tisztes kaptá­ránál. Mi volt eddig? Uj emberek, uj jelszavak tartalom nélkül. Zajos szavú politikai nagyravágyók, irre­denta ,2alraa láng, görögtűz, mely égett, de nem gyújtott. Antiszemita fejbeverősdi, mely azonban a ke­resztény magyarság érvényesülését egy kum­mával sem mozdította e­l. Wells tollára méltó regényes pénz­ügyi fantazmagóriák, friedricheske­­dés, legitimistáskodás, puccsozás, regénykedés, Mussolini rosszul sike­rült majmolása, tehetség, erő és tudás nélkül. Felelőtlen szegénylegények ma­gánakciója. A forradalmi iszapból közénk száradt ..nagyságok’1 min­den oldalról szentesített szájhőskö­dése az államhatalom és a törvény­tisztelet rovására. Odajutottunk, hogy ma már min­­­­den jótorka jöttment kiállhat Egert piacára és kormánybuktatást ordít­­­hat, rendszerváltozást követelhet bi­­­zonyos tetszetős köntösbe bujtatva i bomlasztó igéit. < Elég volt a hamis jelszavakból, • hamis héroszokból, kik csak szóval tudnak hősök lenni! Elég volt a kísérletekből! Ma csak azt a politi­kát ismerhetjük magyarnak és ke­reszténynek, melyet Bethlen hirdet, nagyatádi Szabóval, a reálpolitikát. Békét, rendet, a törvények tökéletes uralmát és azt kívánjuk, hogy min­den becsületes magyar részére el­viselhető legyen az élet. Azt kíván­ok, hogy kormányunk vaskézzel szerezzen érvényt a törvénynek és az egyedül illetékes államhatalomnak! Sáskajárás Hevesmegyében. Az egri járásban. Eddig csak a burgonyában és a ré­pában tettek kárt. — Tavaly Kis­­nanán volt olasz sáskaraj és az el nem pusztított peték okozták a ve­szedelmet. — Lokschánszky járási gazdasági felügyelő a sáskajárásról. Eger, 1923. junius 9. A hevesmegyei sáskajárás ország­szerte nagy feltűnést keltett és úgy a központ, mint a helybeli hatósá­gok a legerélyesebb intézkedéseket tették meg, hogy a veszedelemnek elejét vegyék. Lokschánszky Lajos, az egri járás gazdasági felügyelője pénteken bejárta Verpelét és Fel­­debrő községeket, hogy személyesen győződjék meg a veszedelem nagy­ságáról és a szükséges intézkedése­ket megtegye. A Magyar Szó mun­katársának a következőket mondta el látogatásáról: — Verpeléten, Tar­naszent­már­ia határától lefelé a feldebrői határba benyúló úgy nevezett Cseralja nevű uradalmi dűlő északi részéig való­ságos sáskaraj lepte meg a vidéket. Verpelét és Tarnaszentmária kö­zött millió és millió apró olasz sáska pusztít. Eddig még csak a burgonyában és a répában tettek kárt, a búzát, amit pedig leginkább pusztít a sáska, cso­dálatosan még nem lepték meg. A kalászosakat elkerülték. Nézetem szerint az idei sáska­járás onnan ered, hogy tavaly Kis­nána községben volt sáskajárás és a petéket nem pusztították el. Az idén a peték kikeltek, amit az is bizo­nyít, hogy a sáskák fiatalok. Olya­nok, mint a légy, csak épen hosszú­kás a testük. Feldebrő községben szintén olasz sáska van talán egy holdnyi terüle­ten ; az elöljáróság tévesen jelentett marokkói sáskát Én azért mentem ki a két köz­ségbe, hogy a sáskairtásra vonat­kozólag megtegyem az intézkedése­ket. A helybeli elöljáróságok ugyan maguktól is intézkedtek az irtás fe­lől, de még fokozottabb fellépésre volt szükség. A sáskával meglepett területek körül 30—40 centiméter mély ár­kot kell ásni és éjjel 2 óra tájban, mikor a sáska a hidegtől megder­med és nem tud repülni, az árokba kell terelni, szalmával beszórni és meggyújtani Mivel a sáska szokatlanul nagy számban jelent meg, az Országos Rovartani Intézettől táviratilag kér­tünk szakembert, aki az irtást ve­zeti. Ha az intézkedéseket pontosan végrehajtják, remélem, hogy sikerül a veszedelemnek elejét venni. A tiszafüredi járásban. Mocsáry György tb. főszolgabíró a Magyar Szó munkatársának kéré­sére a következőkben ismertette a helyzetet: — Itt Tiszaszölös községben na­gyobb, Tiszaigaron és Sarudon ki­sebb mennyiségű sáskarajok van­nak. Ma Poroszlóról és Lőrinczfalvá­ról jelentették nekem, hogy sáskát észleltek. A tiszafüredi járásban a sáskák a lucernásban okoztak eddig nagy kárt. Az irtás nagyban folyik három módszerrel: 1 . ponyvákkal, 2. kátrányos deszkalapokkal és 3. tűz­zel. Legeredményesebb a ponyvával való és a kátrányos irtás. A tiszaszentimrei (Szolnok megye) határában igen nagy károkat okoz­tak a sáskák, innen jöttek a tisza­füredi járásba is. A másik csapás a mezőgazdaság­­ban az, hogy nagy a szárazság és a tavasziak igen gyöngék. A hevesi járásban. Ficzere Jenő dr. szolgabiró mun­katársunk kérdésére a következőket felelte : A hevesi járásban újabb sáska­rajok nem jelentkeztek. Pély köz­ségben 6 irtógép működik. A ve­szély nem nagy, mert erélyes intéz­kedésekkel rögtön elejét vették pusztításnak és a sáskák elterjedé­­­sének. *4 pétervásárai, gyöngyösi és hat­vani járásokban nincsenek sáskák. Csehesítenek Benesék. Prága, 1923. június 9. (MTI­) A szenátus elfogadta a cseh nye­lvek valamennyi csehor­szági német iskolákban való köte­lező oktatásáról szóló törvényjavas­latot. Földmives a földmivesekrt il. Sokan irigylik annak a magyar népnek a sorsát, mely földmivelés­­sel foglalkozva, virradattól vako­lásig a szántóföldön, vagy szőlő­hegyen dolgozik. Sokan mondják, hogy jól megy a kisgazdának, föld­munkásnak, urasági cselédnek és hogy ezeknek van ma legjobb dol­guk, annyi fizetésük van, hogy nem tudják hová költeni, új csizmát ve­hetnek, urasan élhetnek . . . Én csak azt mondom az irigy­­kedőknek: Ne kívánják azt a bol­dogságot, amit ez a földet túró nép élvez! Ma, mikor az egész országban mindenki nyomorog, a közös ma­gyar nyomorúságot érezheti-e va­laki jobban, mint a földmíves nép, mely a drágaságot, a szegénységet senkire át nem háríthatja, hanem teljes súlyával vállain viseli. Annyit dolgozik ez a nép, hogy még arra sincs ideje, hogy saját ügyeiben, ügyes bajos dolgaiban el­járjon. Ezért fordulok Önökhöz nagy és jó Uraim, kik a haza sorsának in­tézésében, a nemzet életének fenn­tartásában nehéz szerepet kaptak — tekintsenek erre a földig alázkodó földmives népre, melynek oly kevés pártfogója volt ezelőtt. Megérdemel ez a nép­­ minden pártfogást. Isten segítségével ez a nép a nemzet szakácsa. Őrá vár a haza talpraállításában és Nagy­­magyarorsz­ág visszaszerzésében is a feladat. A földmiveléstől függ az ipar és kereskedelem sorsa is. Ha jó a gazdasági esztendő, mindenki­nek jól megy itt a dolga, ha lesz a gazdasági év, mi is érezzük, de más annál jobban érzi azt. Ez az agrár­állam csak úgy bol­dogulhat, ha a becsületesen dol­gozó kisgazda és földmíves társada­lomnak hatalmas pártfogói lesznek az ország vezető férfiai.1j Ne köztünk keressék az árdrágí­tókat ! Az árdrágítás ott van, ahol a ruhán sallangokba tépik a drága selymet. Az árdrágítás ott van, ahol a párisi divat. Különben bízó lélekkel látjuk, hogy a mi nagyméltóságú földmive­­lésügyi miniszter urunk hatalmasan pártfogolja az ország szegény sorsa Szerkesztőség, igazgatóság, triádi hivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlegények küldendők: Eger, Gimnázium-«. 3. nz.

Next