Magyar Szó, 1947. február (4. évfolyam, 27-49. szám)
1947-02-01 / 27. szám
éről a Szovjetunnap beszélne Szemjon Maximenkó kőműves 1937-ben, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába való választások előtt történt. Ezekben a napokban a vállalatoknál bányákban és az építkezéseknél nagyszabású munkaverseny indult a közelgő szovjet parlamenti választások tiszteletére. A munka emberei a szovjet hazának ezt az ünnepélyes eseményét nem csupán üdvözlő szavakkal köszöntötték, hanem gyakorlatilag is méltó keretek között kívánták megülni. A munkások, tisztviselők, kolhózisták arra törekedtek ezekben a napokban, hogy még jobban dolgozzanak, még többet termeljenek, hogy a Szovjetunió legfelsőbb szervébe történő választásokat kiemelkedő munkateljesítményekkel ünnepeljék meg. Szemjon Maximenkó kőműves (akkoriban töltötte be 30.ik életévét) a szovjet dolgozók munkaversenyének egyik résztvevője volt, öttagú csoportjával együtt egy moszkvai lakóház építésénél dolgozott. Már akkor tapasztalt, képzett munkás volt, aki kitűnően értette mesterségét. És Szemjon Maximenkónak tudása és tapasztalatai mellett még egy igen értékes tulajdonsága volt: sohasem volt megelégedve azzal, amit tudott, hanem egyre nagyobb eredményeket akart elérni, egyre jobban, gyorsabban akart dolgozni. Képességeit állandóan tökéletesítette s ugyanakkor újabb munkamódszerekkel és újításokkal kísérletezett, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye ugyanannyi fáradsággal és energiával az egyre nagyobb eredményt, mind a maga, mind pedig munkatársai részéről. Azt akarta, hogy a házak, melyeket ő épített, kétszer, háromszor rövidebb idő alatt készüljenek el, tudta, hogy ez az egész országnak érdeke. Mert Maximenkó kőműves tudatában volt annak, hogy a nép és a szovjet állam javát szolgálja munkájával. Az új rendszerű munkamódszer kísérleteit siker koronázta 1937 november 20-án Maximenkó első ízben alkalmazta új módszerét és máris kiváló eredményt ért el: csoportja a nyolcórás munkaidő alatt 45 ezer téglát épített be. Ez több volt, mint amennyit a Szovjetunió legjobb kőművescsoportjai valaha is teljesítettek és Maximenkó neve egycsapásra ismertté vált. Miben volt Maximenkó új munka módszerének titka? Alapjában véve más munkamegosztás, mint amilyen azelőtt szokásban volt a csoportoknál, ezenfelül, pedig egyszerű technikai újítások, melyek segítségével jelentős idő- és munkamegtakarítást érnek el. Ez volt a kezdet. És Maximenkó, saját, valamint munkatársai tapasztalataiból kiindulva, tovább tökéletesítette a munka racionalizálását. Ennek eredményeképpen újabb sikereket ért el. Maximenkó csoportja, melynek rajta kívül még hét tagja volt, 1942-ben Szibériában dolgozott egy nagy építkezésnél. Egy váltás alatt 81.600 darab téglát helyeztek el. És 1945 decemberében ugyanennyi idő alatt 121 300 darabra vitték fel a teljesítményt. Szemjon Maximenkó neve közismertté vált az egész Szovjetunióban. A kormány a legmagasabb kitüntetéssel, a Lenin renddel jutalmazta meg a kiváló kőművest. Ez év nyarán Maximenkó megkapta a Sztálin-díjat, mellyel a Szovjetunióban a tudomány, a technika, a művészet és irodalom legkiválóbb,jait jutalmazzák. A legnagyobb népszerűségnek azonban szaktársai körében örvend Maximenkó. Az építőmunkások és mérnökök a legteljesebb elismeréssel és tisztelettel adóznak Maximenkónak és munkarendszerének. Sok tanítványa és követője van s ezek valamennyien ugyancsak kimagasló eredményeket érnek el. Joggal nevezik tehát Maximenikót a kőművesek tanítómesterének. Maximenkó kezdettől fogva sem csinált titkot munkamódszeréből. Ellenkezőleg szívesen megosztotta tudását és tapasztalatait kollégáival és ő maga is szívesen fogadta azokat a tanácsokat és észrevételeket, amelyek módszerének tökéletesítését elősegítették. Megtanította módszerére Moszkva, Leningrád, az Ural, Szibéria és Ukrajna kőműveseit. Tanítványai most mindenfelé dolgoznak, ahol új házak és gyárak épülnek. A Szovjetunióban a szocialista munkaverseny törvénye: minél több k: *416, élenjáró munkást adni a többiek mellé, hogy együttesen érjék el az általános haladást és fellendülést. Szemjon Maximenkó: Ugyanúgy, mint a többi szovjet munkás az új munkamódszer kidolgozásánál elsősorban a szovjet állam érdekeit tartja szem előtt, saját érdekeinek fölébe helyezve azokat. A fokozott munkateljesítmény, természetesen növeli a termelést, ami viszont érthetően maga után vonja a javadalmazás növekedését is. De nem ez utóbbi volt a fő ösztönzőerő. A szovjet államban a naptömegek érdekei állnak előtérben. És a szovjet ország minden egyes polgára tudja, hogy munkája a közösség javát szolgálja, nem pedig egyes egyének vagy társaságok érdekeit. Ez az, ami arra készteti őket, hogy munkamódszereiket állandóan javítsák és tökéletesítsék. Ez vezérelte Maximenkót is, amikor egyre nagyobb eredményekre törekedett és készséggel tanította új módszerére a többi kőműveseket. Maximenkó és csoportja tapasztalatainak és módszereinek terjesztéséhez a szakszervezetek is nagy mértékben hozzájárulnak. Külön iskolákat tartanak fenn az új munka módszer elsajátítása céljából, előadásokat rendeznek, melyeken sokszor maga Maximenkó vagy valamelyik kiváló munkatársa az előadó, füzeteket adnak ki, melyekben Maximenkó rendszerét ismertetik. Nemrégiben Szemjon Maximenkó Ukrajna több városában előadást tartott a vállalati és lakóházépítők számára- Kievben az előadás után gyakorlatilag is bemutatta módszerét. Vele együtt látott munkához egy másik híres kőműves, Ivan Rahmanyin is. Néhány óra leforgása alatt egy egész emelet falát húzták fel. Maximenkó nem csupán másokat tanít arra, amit sokévi munkával sikerült elérnie, ő maga is tovább tanul. Ezidőszerint a novoszibirszki építészmérnöki főiskola hallgatója. A sok év gyakorlati tudásához most még elsajátítja a főiskolán az elméleti és technikai tudást, valamint az általános képzettséget. Szemtor. Maximenkó kőművesből mérnök lesz. De a munkát, melyet ő vezetett, tovább folytatják kortársainak ezrei, akik között szép számmal akadnak olyanok, kik az ő tanítványai voltak. Valamennyien sikerrel alkalmazták és alkalmazzák majd Szemjon Maximenkó munkamódszerét a jövőben, az új ötéves terv építkezéseinél is. P. Makarov Mire oktatta tanoncát Bukoza Károly tordai borbélymester Alig múlt el néhány napja, hogy segédvizsgát rendeztek a zrenyanini járás helységeiben dolgozó tanoncok részére. A vizsgára mindössze öt tanonc jelentkezett: 3 lakatos, 2 pedig a borbély szakmából. A vizsga eredményeiből, teljesen tiszta képet nyerhetünk arról, hogy hogyan bánnak egyes mesterek a fiatal munkaerővel, tanítják-e vagy csak a kizsákmányolás céljából tartják műhelyükben. A lakatos tanoncok sikerrel vizsgáztak, a borbélyok közül pedig az egyik megbukott. Itt elsősorban a borbélyokkal akarunk foglalkozni. Tádics Sztoján tanonc sikerrel vizsgázott, tehát mestere Gorbos Milován a radáci borbély gondot fordított szakmai kiképzésére Korom János tanonc azonban teljesen készületlenül jött a vizsgára. Meglátszott rajta, hogy mestere, Bukoza Károly tordai borbély nem igen törődött tanításával, a kizsákmányoláshoz azonban értett. Korom János borbélytanonc kat év alatt még az egyszerű hajvágást sem tanulta meg mesterénél. A mesternek ugy látszik csak arra volt ideje, hogy félrevezesse az ifjút akinek életéből elrabolt két évet. Arra tanította, hogy valótliságot állítson helyzetéről. Ezt igazolja kijelentései, hogy a mester sem lakást, sem élelmet, sem fizetést nem adott a tanoncnak. Bukoza Károly mester nemcsak tanonca ellen vétett, hanem ártott az egész társadalomnak Most, amikor országunknak kellenek a szakemberek, a mester ingyenes munkát követel tanoncától aki két év alatt a szakma elemi tudásait sem sajátította el. Az ilyen cselekmény elitélendő, annál is inkább, mivel úgy kell dolgoznunk, hogy a jövőben egyesek lelkiismeretlensége ne ártson az általános népi érdekeknek, amelyek ma a szakkáderek fokozott iramú és alapos kiképzését követeli meg. Fehér Mihály k Magyar Szó IPARI MUNKA A májusi munkaverseny első hónapjában a jaezenicai fémmunkások 12 javaslatot tettek a termelés tökéletesítésére vonatkozólag. A vállalat igazgatósága 10.000 dinárral jutalmazta meg a munkásokat. ★ Viszokoba megérkezett a Samac— Szarajevó ifjúsági vasútvonal kiépítésére, szánt első cement és szerszám-rakomány. ★ A „Tito” szénmedence jövendő munkásvárosában, Bánovicsiben eddig 18 lakóházat építettek fel. ★ Januárban 12 százalékkal lépte túl a normát a krekai sótelep munkásközössége. ★ A brodi kerület lerombolt téglagyárait még ebben az évben újjá-, építik. ★ A teszkováci „11 Oktober" üzem ifjúmunkásai megfogadták, hogy 3000 önkéntes munkaórát adnak a májusi verseny keretében. ★ 3 gépet, 100 kaptafát és egyéb szerszámot szerzett be működésének első esztendejében a szibobráni cipésszövetkezet. ★ Parabuty ipari szövetkezeteinek tagjai most készülődnek a májusi munkaversenybe való bekapcsolódásra. ★ Az adai vasútállomáson a napokban 24 órával az előirányzott előtt hajtották végre 12 vagon berakodását. ★ Az elmúlt évben több mint 30.000 lakóházat építettek újjá Bosznia és Hercegovina területén. ★ A trbovljei bányászok versenyrehívták a „Titó” bánya munkásait. Földmunka ''IIIIIIIIIIIIIIiiiiiiihiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiwiiiim miiiiiiin NOVIKNEZSEVACON, noha ebben az évben a napraforgó szerződések megkötése sokkal kielégítőbb mint tavaly, mégsem érték el a megkívánt eredményeket. Az előirányzott földterületnek eddig mindössze 73 százalékára kötötték meg a szerződéseket, Obilicsevón pedig 85 százalékban. ★ SZIVACON a mezőgazdasági gépállomás tanfolyamot indított traktoristák kiképzésére. A tanfolyamot 30 fiatalember látogatja, főleg a földmegmunkáló szövetkezet tagjai. Az előadásokat a mezőgazdasági gépállomás munkás-szakértői tartják. ★ RUMARA a külső telepítés tervei szerint 1000 telepescsaládnak kell érkeznie. Eddig már megérkezett 886 család. A telepítés kezdete óta a nemrég érkezett földműveseknek kiosztottak eddig összesen 6720 holdat. A megrongált és a telepeseknek kiosztott házak közül , kijavítottak eddig 89-et. Még 142 ház vár kijavításra. ★ ZENTAN az ipari növények termelésének előkészítése kielégítően halad. A kerrierszerződések megkötése, amely eddig a leggyengébben állt, az utóbbi napokban felélénkült. Január elsejétől 29-ig 127,5 kataszteri holdra kötöttek szerződést. A terv szerint 480 holdon kell a város határában kendert termelni. A szerződéskötések nagyobb mértékű fokozására van szükség. ★ A ZSABALYI járásban az ipari növények szerződéskötése, kivéve Vitovót, nem hozta meg a kívánt eredményeket Vilovón az előirányzott földterületre már megkötötték a szerződéseket. A Népfront szervezetek és a népbizottságok most azon dolgoznak, hogy a kampányt fokozzák. ★ KISHEGYESEN a cukorrépára és a kenderre már befejezték a szerződések megkötését. A napraforgó vetési tervét még nem teljesítették. 20 kataszteri hold lekötése van még hátra. Szerbia legnagyobb üzeme a Novkábel ma veszi át a köztársasági vándorzászlót Ma este fél nyolc órakor a noviszádi Munkásotthon nagytermében Szerbia legjobb üzemének munkásközössége, a noviszádi Novkábel gyár szakcsoportja ünnepélyes keretek között átveszi a köztársasági szakszervezeti bizottság vándorzászlóját A köztársasági vándorzászló megszerzésével a Novkábel gyár szakcsoportja újabb dicsőséget szerzett Vajdaság dolgozóinak és a város munkásainak. Az üzem a májusi munkaverseny eddigi során is jó eredményeket mutatott fel a termelés növelése és a költségek csökkentése tekintetében. A helyi szakszervezeti tanács ezúttal felhívja Noviszád rohammunkásait, feltalálóit és újítóit valamint az egész szakszervezeti tagságot hogy minél nagyobb számban jelenjen meg az ünnepélyes zászlóátadáson. A zászlóátadás után műsort mutatnak be. Eredményei fejezte be első évi munkáját a szrbobráni cipészszövetkezet A termelékenység növekedett, a termelési költségek csökkentek Szrbobránban még 1945 decemberében megalakult a cipészszövetkezet. Megalakuláskor 14 cipészmunkás lépett a szövetkezetbe. Kezdetben bizonyos nehézségek mutatkoztak, mert a magánszektor cipész, mesterei ellenségesen fogadták a szövetkezet megalakulását. Ez a magatartás a tagok közül egynéhányat elkedvetlenített: a gyenge, lelknek ott is hagyták a szövetkezetet. Nyolcan maradtak, öntudatos tagok, a szövetkezetben A tisztogatás azzal az eredménnyel járt, hogy a megmaradt szövetkezeti tagok megszilárdították a szövetke- zet sorait. A munka csak kevés szerszámmal és anyag nélkül indult, ami a termelékenység kárára ment. Mindez nem kedvetlenítette el a tagokat, akik szívós kitartással leküzdték az összes nehézségeket. Kemény munkával és valamennyi szövetkezeti tag önfeláldozó tevékenységével beszereztek három gépet, valamennyi sámfát és szerszámot; a befektetéseket 1946 végéig skerült kifizetni. Az első nehézségeket sikerült legyűrni és mutatkoztak is az eredmények. A sikeres munka azzal járt, hogy 6 újabb tag csatlakozott a szövetkezethez. Az ipari szövetkezetek ügyvezetőségének támogatása mellett a munka most már jobb körülmények között alakult, a termelékenység növekedett, a termelési költségeket sikerült csökkenteni. Az elmúlt év végéig a szövetkezet valamennyi kötelezettségének meg tudott felelni. A szövetkezet jelenleg teljes leltárral rendelkezik valamint megfelelő termelőeszközzel: 3 gép 120 sámla és megfelelő szerszám áll rendelkezésre, a tavaszi idényre nagymennyiségű nyers kanyarot biztosítottak. A szövetkezet igen jól elvégzi feladatát: Szibobrán lakosságának lábbelivel való biztosítását. Gazdag tapasztalatokra tett szert úgyhogy jogos reménnyel tekint az új esztendő elé, amelyben még jobb eredményeket fog elérni. A szuboticai szakszervezeti alosztályok sajtótudósítóinak értekezlete A szuboticai szaktanács mellett működő szakszervezeti kultúrtanács, mint már közöltük, legutóbbi ülésén foglalkozott a sajtótudósítás megszervezésével az üzemi szakcsoportokban. Ennek kapcsán Szubotica valamennyi üzemi szakcsoportjában kijelölték már a sajtótudósítókat Ezek a tudósítók vasárnap délelőtt kilenc órakor tartják meg konferenciájukat a Munkásotthon helyiségében (a dalárda termében). A kulturtanács felhívja a sajtótudósítókat, hogy teljes számban jelenjenek meg a vasárnap délelőtti értekezleten, amelyen megtárgyalják a tudósítás módozatait és megszervezik a tudósítóhálózatot egész Szubotica területén az üzemi szakcsoportokban. Ló, amely 99 métermázsát húz el A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemrégiben a vladimiri és ivanovói kerület 79 kolhózistáját és lótenyésztőjét tüntette ki aVladimiri nehézló-fajteke kitenyésztése terén szerzettérdemekért. A vladimiri nehéz teherlovaknak minden előnyös tulajdonságuk megvan. A pálmát a jurgev-polszki kerületben fekvő Kuzmadini kolhoz »Gránit» nevű csődöre vitte el, mely ■a Moszkvában végzett kísérletek alkalmával 550 pad, vagyis mintegy 90 méter mázsa terhet húzott el. Ekkora terhet háromtonnás gépkocsi bírna elvontatni. A teher, melyet elhúzott, 12-szeresen felülmúlja a ló saját súlyát. A vladimiri és ivanovói körzetben ebből az új fajtából mintegy tízezer darabot neveltek fel. Ez a lófajta, kiváló teljesítőképessége révén, óriási segítséget jelent a kolhozgazdaságok számára. Már régebben kísérleteztek a különböző telivérek keresztezésével, azonban az eredmény csak a kolhozok megalapítása és fellendülése után mutatkozott meg. Amire a magángazdaságok nem voltak képesek azt elérték a kolhozok. Amivel azelőtt az egyes tudósok és kiváló szakemberek hosszú éveken át próbálkoztak, azt a kollektívák valósították meg teljes egészében. A vladimiri nehézlófajtát a skót tenyérekből tenyésztették ki olyképpen, hogy az utóbbiak minden előnyét megtartotta, ugyanakkor pedig egyetlen rossz tulajdonságát sem örökölte. Igazi lóóriás ez a fajta. Kitűnően bevált a mezei munkáknál is. Nagyszerűen húzza a terhet az országutakon, de a nagy Honvédő Háború tüzérségének sem lehetett rá panasza A szovjet parasztság joggal büszke erre a lóra, mely élénken bizonyítja a lótenyésztés terén elért eredményeket és a nagy hozzáértést. A lótenyésztés legkiválóbb szakemberei: Olga Mihajlova Torgova, az egyik surgev-polszki kolhoz ménesének vezetője, az ország egyik nagytudásu szakértője, valamint F. K. Polujova asszony, valamennyien nagytudású állatorvosok és kutatók, akik az ivanovói Mezőgazdasági Akadémián működnek és M. P Korzenyev, a mezőgazdasági tudományok tanárjelöltje, ők voltak azok, akik tudásukkal és munkájukkal nagyban hozzájárultak e szép eredményekhez. A vladimiri kerület mezőgazdaságának egyik igen fontos ágazata a lótenyésztés. Ezidő szerint 129 farmon mintegy 14 ezer nehéz tellerlovat nevelnek. A farmoknak két állami méntelep áll rendelkezésére. Az új ötéves terv végéig a kerületben 15 ezer darabra emelik a 16 állományt. Intézkedések történtek arra nézve, hogy a vladimiri kerület kolhozai az ország többi részeibe is szállíthassák kitűnő teljesítményű lovaikat.