Magyar Szó, 1947. május (4. évfolyam, 111-135. szám)

1947-05-01 / 111. szám

Pavlovics Manko hazánk első munkástudósa Ez a laboratórium semmiben sem különbözik a többi textilgyárak vegyi osztályától. Számtalan különböző festékekkel, savakkal és egyéb vegyi oldatokkal telt üvegecskék, kőedények és rajzok között találjuk Pavlovics Rankó munkástudóst. Kék fénnyel égő spirituszlámpa fölé hajolva egy újabb keveréket tanulmányoz. A munkásból lett tudós nem pihen babérjain. Ugyanolyan törhetetlen akarattal dolgozik, mint akkor, amikor azt sem tudta sikerül-e találmánya. Hogy is történt? Fogyni kezdett az üzem gumianyag-készlete, amelynek segítségével a festéket a textilanyagra nyomják. Ha elfogy a gumi, leáll a festőosztály, megáll a termelés, mert ilyenfajta nyersanyagot csak külföldön tudunk beszerezni. Rankót bántotta ez a gondolat, és elhatározta, hogy megpróbálja előállítani a gumipótló anyagot. A próba sikertelenül végződött, először is, hetedszer is. Rankó azonban nem adta fel a harcot. Hosszú éjszakákat és napokat töltött a laboratóriumban. Munkástársai reménykedve kísérték a fejleményeket, talán sikerül. Akkor éjjel Rankó ablakai megint világosak voltak A laboratóriumba tovább dolgozott a munkás. Már nyolcadszor csinálja. Újabb kísérletek, újabb vegyszerek és... Reggelre elkészült az új anyag. Most már ha meghalt, akkor sem keményedik meg — segített a glicerin. Másnap megindult a festőosztályon a munka, Pavlovics Rankó által készített „Lazagum“-mal és szebbek, színtartóbbak, lettek a kelmék, mint az eddig használt külföldi gumi felhasználásával. Ugyanekkor 5—20 százalékos festék megtakarítást értek el. Rankónak valamivel később sikerült összeállítani a „Jugoton“ vegyianyagot is, amelynek segítségével a textil nyomásánál félárnyalatokat nyerünk. De Rankó nem elégedett meg ennyivel, tovább kutatott. Hosszas kísérletezés után a kenderkócból olyan celluloze-rostokat készített, amelynek fonása és szövése útján olyan anyaghoz jutunk, amelyek értékükben semmiben sem különböznek a legszebb pupliaanyagoktól. Már évek óta foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de az eredmények nem adtak gyapot jellegű rostokat; nem voltak tonhatók- Pavlovics új vegyi eljárás útján a kenderkócból cellulóze-rostokat nyert, amelyek vegyi és fizikai tulajdonságuknál fogva erősen hasonlítanak a gyapothoz. A gyakorlati vizsgálatok azt mutatják, hogy Pavlovics által feltalált „Kotonin“ 20 százalékos arányban vegyíthető a gyapothoz. Ugyancsak Pavlovics érdeme, hogy az üzemben bevezette a folytonossági módszert. Egy évvel ezelőtt ugyanis egy-egy gépen 8 óra alatt 264 méter vásznat nyomtak. A közös munkamódszer megszervezésével megdöntötte a textilnyomtatás külföldi normáját is. Külföldön 8 óra alatt 960 méter vásznat nyomnak. Ez a legmagasabb külföldi norma. A noviszádi Szánya Marinkovics-gyár Pavlovics módszere által 8 óra alatt 1.470 méter ....................................................... vásznat nyom ki. A külföldi norma megdöntése folytán Pavlovics módszerét alkalmazva sztahanovis eredményeket értünk el. Még egy csomó egyéb újítást is eszközölt Rankó, Pavlovics Rankó eddigi munkásságáért és eredményeiért a Szerb Népköztársaság iparügyi minisztériuma munkástudóssá avatta. From János Óbecse ,Merkuri sörgyár Szubotica legjobbjai Szubotica ipari munkássága a felszabadulás óta megfeszült erővel dolgozik a termelés fellendítésén, az ország újjáépítésén. A hősi és fáradhatatlan munkának meg is lett a foganatja. A gyárak grafikonjai mind merészebben ivelnek felfelé. Naponta újabb és újabb eredményekkel gazdagítják a munkaversenyt. Az egy és többnapos versenyek folyamán is nagyszerű eredményeket értek el. Ezek az eredmények az egész város, sőt az egész ország előtt ismertté tették az olyan munkások neveit, mint Bödő József, Mahalik Antal, Szuvajdzsics István. A többtermelés hősei ők. A termelés állandó emelésének követelményei a munkásokat arra serkentették, hogy szerszámaikat és gépeiket módosítsák, hogy az anyaggal a végtelenségig takarékoskodjanak. Mert az így elért többtermelés és anyagspórolás méginkább emeli az elért eredmények értékét. Bemutatjuk Szubotica legjobb munkásait, újítóit és racionalizálóit Török János a vagonjavító műhelyekben dolgozik. Tapasztalt munkás, aki végigbarangolta Európát, a kapitalista világ idején. Franciaországból jött haza, a munkában szerzett , gazdag tapasztalataival. Ezeket a tapasztalatokat most a dolgozók hazájának építésében érvényesíti. — Az embernek a torkában dobogott a szive a vagonemelés nehéz munkájában — mondja Török János — a kéziemelő helyett motoros emelőt szerkesztettem, amely a fizikai munkát itt feleslegessé teszi, 30 százalékkal növeltük a termelést.... nemrégen lépett be a „Marika" Cipőgyárba, de máris a legjobb munkások sorába emelkedett. Oda emelte szorgalma a munka iránti odaadása. Amikor Szalai János a műhelybe lépett mindjárt azt nézte, hogy valamilyen módon anyagmegtakarítást érjen el. Erre elsősorban a meglévő bőranyag felszabásánál mutatkozott lehetőség. Szalai János addig illesztgette a cipőfelsőrész mintáit, amíg meg nem találta a leghelyesebb mértéket és a minta racionális elhelyezését. 16 százalékos anyagmegtakarítást értem el. De nem szeretnék itt megállni... Szalai Jánost most avatták először rohammunkássá. 42 százalékkal lépte túl a normát. Seller Szára a „La Passionaria“ harisnyafestő osztályának a vezetője. Egyszerű vidám fiatalember, tele életkedvvel. Ha az ember nem is tudná, hogy milyen eredményeket ért el, akkor is látná, hogy olyan emberrel áll szembe, aki szívvel-lélekkel a munka fejlesztésén dolgozik. — tudom, hogy hazánkban még nincsenek kátrányfesték készítő gyárak, és, hogy a külföld még nem kezdte meg ennek az anyagnak az exportálását Ezért elhatároztam, hogy új eljárásokkal megspórolom a megtakarítható anyagot. — Munkám sikerrel járt. A festés minőségének megtartása mellett 60 százalékos anyagmegtakarítást sikerült elérnem. Az egész újítás mindössze annyiból áll, hogy a minimumra csökkentett festékanyaghoz egy kevés sötét festéket adtam hozzá és megkaptuk a kívánt szinárnyalatokat.,, Bolovai Károly géplakatos a „Zvezda" állami szódagyárban dolgozik, mint mester. Ügyes munkás, aki szorgalmával példát szolgáltatott többi munkástársainak is. Azt hinné az ember, hogy a szódagyár, ahol dolgozik nem is alkalmas arra, hogy újításokat, anyagmegtakarítást érjenek el. Nem igy állnak a dolgok. Takarékosságot mindenütt el lehet érni. És Bosnyai Károly felismerte ezt a lehetőségied. — A szódavíz töltése az üvegekbe hat atmoszféra nyomás alatt történik, ellenben a szódásballont 8— 10 atmoszféra nyomással kell tölteni. De ha a ballon után üveget akartunk tölteni, akkor ezt a nyomás különbségért minden alkalommal a gépből a szabadba (levegőbe) bocsátottuk. Most pedig egy szelep és egy cső segítségével a gazométerbe vezetjük vissza, ahol a gép ismét felhasználja. Ezzel az egyszerű újítással Bosnyai napi 5 kg szénsav megtakarítást ért el, ami naponta 250 dinárt jelent a gyárnak. Szalai János Mahalik Antal Szuvajdzsics István A MOZDONYOK HŐSE! A májusi versenyben résztvettek mozdonyvezetőink is. Az 5 Verseny feladataik abból állottak, hogy melyik mozdonyvezető gépe fut le javítás nélkül vagy kevesebb javítással nagyobb utat, több kilométert. Ez a versenyfeltétel magában foglalja a mozdonyvezető lelkiismeretes munkáját, szakértelmét és a gép karbantartását is. Egy-egy mozdonyt két vezető kezel. Tehát két emberen múlik a siker, ami azt jelenti, hogy az elért eredmények is közösek. A zrenyanini mozdonyvezetők közül Szigeti Ferenc és Golics Gojko kerültek ki győztesen a versenyből. E győzelmükkel immár ötödször nyerték el a rohammunkás címet. Már a felszabadulástól kezdve tartják Vajdaság legjobb mozdonyvezetőinek tisztjét Szigeti Ferenc szívesen beszél a mozdonyok normáiról. Egy mozdonynak a norma szerint 50.000 kilométert kell futnia javítás nélkül. Kevés gép tudja ezt teljesíteni. A miénkkel azonban teljesítettük és a táv lefutása után megállapítottuk, hogy továbbra is kitűnő állapotban van a mozdony. Ekkor szántuk el magunkat arra, hogy megdöntjük a normákat. Érdekesen kezdtek versenyezni a mozdonyvezetők. A háború utolsó napjaiban találkoztak egy szovjet szaktársukkal és tőlük hallottak a nagyszerű teljesítményekről és a versenyről. — Megbeszéltük a dolgot és saját felelősségünkre kértük, hogy engedjék meg javítás és átvizsgálás nélkül tovább vezetnünk a mozdonyt. Feletteseink teljesítették a kérésünket __ _____ A két mozdonyvezető gépe azóta a beográdi, noviszldi és verseci vonalakat járva 80.000 kilométert is megtesz. E nagy út után is jobb állapotban van mozdonyuk, mint sok más hasonló gép vagy 20.000 kilométer megtétele után. A mozdonyvezetők eddig ötször lettek rohammunkások, kitűnő teljesítményükért négy izben kaptak oklevelet a központi igazgatóságtól, nevüket az ország legjobb mozdonyvezetői között említik. Eredményeiket a beográdi rádió is ismertette. Vajdaságban csak ők ketten lettek kitüntetve teljesítményükért. Gépük teljesítőképességének emelésével elkerülték a szokásos két javítást és ezzel 500.000 dinárt takarítottak meg népünknek. Egy szerb és egy magyar mozdonyvezető egy gépen, egy céllal száguldanak az árut és utasokat vontató mozdonyukkal tartományunk I széles mezőin át, dicsőséget hozva : munkásosztályunknak: minél nagyobb teljesítményt, minél több I megtakarított dinárt a népi gazdaság fejlesztésért. ......................... . «StMKUtt® Szigeti Ferenc Golics Gojko Akik öt versenyszakaszban megőrizték a rohammunkás címet ihuimmihii Bedő József Szubotica „November 29” Glavnski Katica, az óbecsei „Petár Drapsin" textilgyár munkásnője Tóival István, s noíiszádi „Petár Drapsin" csavargyár munkása Szlvcsev Péter Kikinda vágóhíd"