Magyar Szó, 1948. október (5. évfolyam, 235-261. szám)

1948-10-01 / 235. szám

HMS X 1 A JSzNK Najiszkapsím­áján­ak intodik Wirtes ülésszaka Fpo­ iszságfigyminiszter magyarázata a legutóbbi amnesztiarendeleth­ez A Szövetségi­ Tanács harmadik ülésén résztvettek a szövetségi kor­mány tagjai is, élükön Tito mar­­sallal. A kormány tagjai és Tito marsal bevonulását a népképviselők hosszantartó tapssal üdvözölték. Vladimir Szimics elnök a napi­rend ismertetése után közölte a Ta­náccsal, hogy Imre Filákovics nép­­képviselő az elnökség útján kérdést intézett az igazságügyminiszterhez­. „Miért javasolták a legutóbbi am­nesztiában azt, hogy a népfelsza­­badító harcban és a Jugoszláv Had­seregben való részvétel határideje 1945 január 1. legyen, amikor ez­­időben még egész hazánk nem sza­­badult fel.“ Szimics elnök ismertette ezután Butekovics képviselő indokolását, mely szerint 1945 január 1-én Hor­vátország és Szlovénia egyes részei még nem voltak felszabadítva s ezért előfordult, hogy egyesekre csupán azért vonatkozott az amnesz­tia, mert abban az időben felszaba­dított területen tartózkodtak és moz­gósították őket a Jugoszláv Hadse­regbe. Imre Filákovics a következő kérdést vetette fel: „Népeink egyen­lőségének érdekében miért nem ha­tározták meg az amnesztia határ­idejét egész hazánk felszabadítása utánra?“ FRANK FROL IGAZSÁGÜGY­MINISZTER VÁLASZA A népképviselő kérdésére Franc Frol igazságügyminiszter válaszolt. Válaszában leszögezte, hogy a nép­­felszabadító harc vezetősége állan­dóan­­felhívásokat intézett a kvizlin­­gi csapatok tagjaihoz, hogy ne szol­gálják tovább a megszállókat és csatlakozzanak a népfelszabadító alakulatokhoz. E célból amnesztiá­kat és közkegyelmeket hirdettek a­­zoknak, akik — bár szolgálták a megszállókat — nem követtek el bűncselekményeket. E felhívásoknak fiaink és leányaink tízezrei tettek eleget. Ilyen amnesztia volt az 1944 no­vember 21-iki, amely a Drázsa Mi­­hajlovics csetnik-alakulataiban, vagy a horvát, illetve szlovén domokrán alakulatokban résztvett személyek­re vonatkozott. Ilyen volt továbbá az általános amnesztiáról és köz- Kegyelemről szóló 1945 augusztus 3-diukat is, an.dv ^«^bnet adott mW!,a roknak akik kvizlingi a­lak­u­­latokban*! szolgáltak, amennyiben nem követtek el téves cselekedete­ket, kivéve az usztasákat és pjol­cs­pártiakat. Az 1947 május 9-éni ukáz a ka­tonai személyek megkegyelmezésé­­ről, amelyről itt szó van, még tovább is ment és elengedte a büntetés to­vábbi kitöltését mindazoknak, akik 1945 január 1. előtt beléptek a Ju­goszláv Hadseregbe. Ez az ukáz­smét a népi igazságszolgáltatás nagylelkűségét bizonyította. Abban az időben már minden vak előtt nyíl­vánvaiévá kellett válnia, h­ogy a győzelem közeledik és akkoriban a mai Jugoszlávia minden polgárá­nak lehetővé vált a csatlakozás a jugoszláv Hadsereghez, hogy ilyen módon lersilossa előtt­i működésé­nek gyalázatát. A k­urtíz arra az ál­­láspontra helyezkedett, hogy az 1945 január­i időpont az utolsó határidő melyen belü­l bárki meg­bánhatta bűneit és csatlakozhatott a Hadsereghez. Az 1945 január 7. '•’'(ín még harcoló személyeket nem tehet tfí'^bé félnézeteiteknek te­kintem, hanem/harcunk tudatos el­lenségeinek, akik a kvizlingi alaku­­-a/oTr soraiban tudatosan kitartó /Hatás talán harcot folytattak ,r ne‘n't ellen, és ezért nincs ok ar­­megbocsássuk bűneiket. ioas- hangoztatni kell, hogy 02 ]f/lUar ?-'g hadseregünkbe belépett uj*k még 4—5 hónapon kockáztatták a? l é‘r í»d fchzabaditá­¥1 ttik rél^mbe n * ezért meg­érdemelték régebb, működésük el­nézését■ Ha figyelembe vesszük­­ a tényt, hogy 1945 január 1-én már felszabadultak a Horvát Népköztár­saság jelenbe® r^zd­ mint például Dalmácia, Lilh, Kordon, Danija és Zsu­mberák valamint, hogy abban a z időpontban már több felszaba­dítot* terület volt Moszlavinában­­ Zagorjeban Podravicában Szlavó-­­­nijban és másutt, viszont akkoriban s még fel nem szabadított területek í v­iletik Bosznia és Hercegovinában, „ Szi­bériában Crna Gorában és z Nv.j.T.it szed” ’n tikrV világosan a k i hogy FHJk(f­ics képviselő c ki- — m­ 'ones egyéb, mint 'ep-­­ leteti támküfst ki-érlet népeink test- j : vétsége e­ vségi ellen Sohasem d S'nhprl 'r’, hogy hazánk fel­­e szabttdii.isa minden népünk mű­vé. A­­ Filákovics képviselő által felvetett a kérdés és népfelszabadító harcnak egyik legalapvetőbb és legfontosabb vívmánya, azaz népeink testvérisége és egysége ellen irányul. Filákovics képviselő ezzel a kér­déssel úgy tűnted fel a dolgot, mint ha az 1947 május 9-ikén hozott am­­rtesztia-akár egyenlőtlenül akart volna eljárni népeinkkel szemben, illetve, hogy előnybe akarta helyez­ni egyik népünket a másik elé. Ezt a népeink közötti viszály szí­tására irányuló próbálkozást eré­lyesen le kell törni és el kell ítélni — fejezte be Frane Frol. Az igazságügyminiszter válaszát a képviselők hosszantartó tapssal üd­vözölték. A HIVATALI KÖTELESSÉG ELLEN ELKÖVETETT BŰN­CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ TÖRVÉNY MEGVITATÁSA Ezután Radovan Mijuskovics fel­olvasta a Törvényhozó Bizottság je­lentését a hivatali kötelesség ellen elkövetett bűncselekményekre vonat­kozó törvényről. Jelentésében külö­nösen rámutatott a fegyelmi vétsé­gek és a szolgálatban elkövetett bűncselekmények közötti különb­ségre. A vitában Milos Minies népkép­viselő üdvözölte a törvényjavaslatot, mert az könyörtelenül elfojtja, meg­akadályozza és megsemmisíti azo­kat a gonosztetteket az állami szer­vekben, vállalatokban és intézmé­­nyekben, melyek fejetlenséget, za­vart, nagyobb anyagi károkat idéz­nek elő és ezzel a dolgozó nép ér­dekeit sértik. Államapparátusunk lelkiismeretes hivatalnokai előtt világos lesz, hogy­ez a törvény a kártevő és lelkiis­meretlen elemek ellen irányul. A lelkiismeretes hivatalnokok üdvözöl­­ni fogják ezt a törvényt, mert az ő érdekük is, hogy üldözzék azokat a lelkiismeretlen egyéneket, akik működésükkel megbontják egyes ál­lami szervek, intézmények és vál­lalatok helyes működését s ezzel a lelkiismeretes és becsületes állami hivatalnokok munkáját is. — —■ -........................­.........---................. Mme Sté Kerestesztri­i szerződés a JSzM és Svájc között Beroből jelentik: Bernben szep­tember 27-én kereskedelmi szerző­­dést írtak alá a JSzNK és Svájc között. A szerződés szerint a két ország között jelentősen fokozzák az árucserét. A szerződést a JSzNK ■kormánya nevében Milensko Filipo­­vics külkereskedelmi államtitkár, Svájc kormánya nevében pedig dr. Max Tändle írta alá. Fonthitel­­Csehszlovákiának gyapjúvásárlásra A külföldi sajtó jelenti, hogy Csehszlovákia 500.000 font összegű hitelt kapott Ausztráliától gyapjú­­vásárlásra. SVÁJC ÉS CSEHSZLOVÁKIA KERESKEDELMI SZERZŐ­DÉST KÖTÖTTEK Prágából jelentik. A prágai sajtó közlése szerint Bernben Csehszlová­kia és Svájc képviselői kereskedelmi szerződést kötöttek, amely szabá­lyozza a két ország közötti árucse­rét és fizetési forgalmat. A szerző­dés egy évig érvényes és október elsején lép életbe. Római kolostorok az usztasák közp­ontjai Rómából jelentik: A római Re_­publica cikket közöl »Az usztasák főparancsnoksága két római kolos­­torban van« címmel. A cikk meg­­állapítja, hogy az usztasáknak há­­rom »főhadiszállásuk« van, éspedig Rómában, ahol a »főparancsnokság« van, Klagenfurtban, ahol az »opera­­tív osztály« van és Triesztben, ahol az úgynevezett »usztasa » politikai osztály« van. A lap közli, hogy Rómában a Szent Jeromos kolostorban, a Borgo katolikus intézetben, a Centotielle kolostorban, a Germanico et Hunga­rico katolikus intézetben és más hasonló helyeken van az usztasák központja. k­­oruskai szlovének távirata Tito marsa­hoz Büszkék vagyunk hazánk nagyszerű építésére és hajthatatlanok vagyunk felszabadító harcunkban Cetovecból jelenti a Tanjug. Brn­­d­hbam megtartották Szlovén-Korus­­ka nagy néptáborozását, milyen mintegy 2000 szlovén vett részt Zi­­la minden vidékéről. A tárgkozáson Karl Prusnik, Szlovén­ Korusika Fel­szabadító Frontjának titkára tartott beszédet és vázolta a koruskai szlo­vének felszabadító harcának törté­netét. „Jugoszláviában ma a S­KP és Tito marsal vezetése alatt építik a szocializmust. Mint ahogy Jugoszlá­via népei Tito marsal vezetésével kiharcolták a szabadságot, éppen úgy az ő vezetésével fel fogják épí­teni a szocializmust, habár ma ép­pen a népi demokrácia országainak egyes vezetői nagy történelmi igaz­ságtalanságot követnek el velük szemben. Ez a meggyőződése Jugo­szlávia minden népének és velük együtt nekünk is, koruskai szlové­neknek. Habár ez az új Jugoszlá­via elleni hadjárat igazságtalanság számunkra koruskai szlovénekre is, folytatni fogjuk harcunkat, az im­perialista-ellenes demokratikus tá­borban a Szovjetunió vezetésével, ugyanazzal a határozottsággal, mint a népfelszabadító háború alatt, har­colni fogunk az imperializmus és az új fasizmus ellen.“ Beszéde végén Prusnik hangoz­tatta, hogy a koruskai szlovének csak­ kitartó és köv­etkezetes harc­cá­ érhetik el céljukat. — Sztlovár Koruska hozzácsatolását a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasághoz. A többi felszólalók is leszögezték, hogy a koruskai szlovének sohasem mondanak le igazságos harcukról a Tito Jugoszláviájához való csatla­kozásért A táborozásról üdvözlő táviratot intéztük Tito marsaihoz, melyben a többi között a következő áll: „Mint­­ahogy az ön bölcs vezetése alatt ellenáll­tunk a fasiszta terrornak és legyőztük azt, éppen úgy a jövőben letörünk minden cselszövést és mi, kik szlovénjei, akik mindig né­pünk élő ága voltunk és maradunk, kiharcoljuk a JSzNK-hoz való csat­lakozást. Büszkék vagyunk hazánk nagyszerű építésére és ötéves tervé-­­ re és ígérjük önnek, hogy nem­­ csüggedünk a harcban az imperia­lista igától való végleges felszaba­dulásért. Határtalan bizalommal vezetősé­günkbe, melynek irányításával az egész világ dolgozó népinek legyőz­hetetlen erőivel való közösségben ki­harcoltuk a győzelmet a legnagyobb ellenség fölött, harcos üdvözletet küldünk hazánknak.“ A résztvevők lelkesen üdvözölték a Tito marsalhoz intézett távirat szövegét. -AAA­ A jugoszláv katonai igazgatás tiltakozása a közlekedés beszüntetése miatt Trieszt két megszállási övezete között Triesztből jelentik. A jugoszláv katonai közigazgatás gazdasági bi­­zottsága tiltakozó levelet ..intézett « ang°l-amerikai bizottság hel’­se »O« és »B« övezet közötti közleke.­nés megszüntetése miatt, melyet az a követtek el, hogy visszavonták délytt ana* autoboszvállalat enge. »Ezzel az intézkedéssel — írja 3 ~ megMünt min. a szárazföldi utasforgalom Tri­eszt szabad területének »A« é» nR» ötezete között. Miután az angol, amerikai katonai közigazgatás nem tartotta szükségesnek, hogy erről bennünket értesítsen, még kevésbé, hogy előzetesen megegyezzen a Ju­­­goszláv Hadsereg katonai igazgató­sával, ezt egyoldalú intézkedésnek és a két övezet közötti szabad köz­­lekedésre vonatkozó megegyezés megszegésének tekinti, ami ellen­­tétben áll az Olaszországgal kötött békeszerződéssel. A Jugoszláv Had­­sereg katonai igazgatása minél e­­lőbb pontos értesítést kér erről és úgy tekinti, hogy minden következ­­ményért az angol,amerikai katonai közigazgatás felelős. Az UNO közgyűlésének munkája Csak a szovjet javaslat elfogadá­sávai dl­thatták helyre az Egyesült Nemzetek tekintélyét Az Egyesült Nemzetek közgyűlé­sén befejeződött a napirendi vita. Az utolsó felszólalók között be­szélt Manuilszki ukrán külügymi­niszter. Éles szavakkal bírálta az imperialista politikát és rámutatott arra hogy, a világ népei nagy ag­godalommal veszik tudomásul, hogy Amerikának 480­0 katonai támasz­pont­ja van a világban. A világ egyik részében szítják az új háború tüzet, a másik részében béke és a népek közötti együttműködés és barátság szelleme uralkodik. A Szovjet Szövetség és a népi demo­krácia országainak békeszerető po­litikája n­em tetszik bizonyos im­perialista köröknek és azért nem akarják elfogadni a szovjet beszere­­zési javaslatot. Manuilszki megálla­pította, hogy csak a szovjet javas­lat elfogadása állíthatja helyre az UNO tekintélyét. A POLITIKAI KÉRDÉSEK TÁRGYALÁSI SORRENDJE A napirendi vita lezárása után megállapították, a politikai kérdé­sek tárgyalásának sorrendjét. Első helyen az atomfegyverek használa­tának kérdése és ezzel kapcsolat­ban az Egyesült Nemzetek atom­­bizottságának jelentése szerepel. Második helyen a szovjet leszere­lési javaslat áll és ezt követi a Pa­lesztinai kérdés. A soron következő politikai kérdések a görög problé­ma, Korea ügye és az olasz gyar­matok kérdése. Ezzel az általános ülés lényegében végetért addig, amíg az egyes bizottságok elké­szülnek jelentéseikkel. KEZDŐDNEK AZ ÜZELMEK A POLITIKAI BIZOTTSÁGBAN A bizottságok megkezdték mun­kájukat. A politikai bizottság Spaak elnökletével összeült. Mindenekelőtt alelnököt és előadót választott. Al­­elnöknek Csehszlovákia és Bolívia delegátusát­­jelölték. Az angol-ame­rikai szavazógép Costa di Rels bo­líviai delegátust választotta meg al­el­nöknek. Rels a legutóbbi közgyű­lésen azzal keltett feltűnést, hogy Franco Spanyolországot ajánlotta felvételre az UNO-ba. A bizottság előadójának a fehérorosz jelöltel szemben Sarper török delegátust vá­lasztották meg. A választás alkal­mából Manuilszki ukrán delegátus rámutatott arra, hogy a választá­soknál figyelmen kívül hagyják a földrajzi egyensúly elvét , s ezzel megszegik az Egyesült Nemzetek hagyományait. A napirendi vitában Malik szovjet delegátus­ javasolta, hogy először a szovjet leszerelési javaslatot tárgyalják, tekintettel a kérdés rendkívüli fontosságára. Bech­­ter, jugoszláv delegátus hat­ha­tósa is támogatta ezt az indítványt. Spaak igyekezett beavatkozni és ezúttal is az amerikai politika jó ügynökének bizonyult. Habár nyilvánvaló, hogy az atombizottság jelentését azért vet­ték fel elsőnek a napirendre, mert ezzel végtelenségig elhúzhatják az időt, holott a leszerelés kérdése sok­kal lényegesebb volna ebben a pil­lanatban. A szavazógép mégis úgy állapította meg a munka sorrendjét a bizottságban, hogy először az atom­jelentés és csak azután a lesze­relés kérdését tárgyalják. Az angol­­amerikai csoport megkísérelte má­sodiknak Palesztina ügyét felvenni a napirendre, de vereséget szenve­dett, mert saját szavazógépe el­lene szavazott. Csütörtökön délelőtt a taofihkai bizottság megkezdte az atombizotd­­ság jelentésének tárgyalását. A SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ÜLÉSE Ugyancsak megkezdte munkáját a szociális és kulturális kérdések bi­zottsága. Kétszeri szavazás után úri­­elnöknek Begtrap dán delegátusnőt választották meg és megállapították a napirendet. Ez a bizottság tár­gyalja a többi között az emberi jo­gokról szóló nemzetközi nyilatko­zatot, a sajtó és tájékoztatás szabad­ságának­ egyezmény­javaslatát, a me­nek­ültek és hazatérők kérdését. Fel­tűnt, hogy a bizottság anyagát csak angol nyelven osztották szét a de­legátusok között. Pavlov, szovjet delegátus erélyesen tiltakozott ez el­len. Ugyanez a bizottság megkezdte a kábítószer kereskedelem kérdésé­nek tárgyalását. A vitában megmu­tatkozott, amit Kardely is megálla­pított: szép szavakat mondanak, de a tettek mások. »■... ....­­. ■' 111 Néhány sorban... — PKÜÍÍAKAN a venszeíköai szövet­kezeti szövetség kongresszusán a világ olajforrásaira vonatkozó határozatban kimondták, hogy az atlanti okmány szellemében lehetővé kellene tenni az olaj­források szabad és egyenlő kihasz­nálását. Ezt nem valósították meg, mert az olajforrásokat a kapitalista monopolok és trösztök használják ki A politikai vitában Klimov, szovjet delegátus hangoztatta, hogy a szövet­kezeti mozgalom kizárólag a demokrá­cia és a tartós béke feltételeiben fej­lődhet. Ezért a szövetségnek együtt kell működnie a szakszervezettel és egyéb demokratikus szervezetekkel, egyes államok világuralmi szándékai ellen. — PARISBAN összeült a nemzetközi légügyi szövetség értekezlete. Jugoszlá­viát Mihajlo Ve­mk­ovics alezredes, a jugoszláv légügyi szövetség titkára képviseli. — GÖRÖGORSZÁG bányáinak és vi­­zierőműveinek nagyobb részét, vala­mint csaknem a teljes gyapjú és szö­­vőtermését egy amerikai cég 99 évre kibérelte. A szóbanforgó amerikai cég­nek Forrestal amerikai hadügyminisz­ter és más magasrangú amerikai ka­tonai személyek igazgatósági tagjai. — TOKIÓBAN leleplezték Kurusi volt pénzügyminiszter többmillió dol­láros sikkasztási botrányát. A botrány Afiida miniszterelnök helyzetét is meg­rendítette, de miután magasrangú ame­rikai katonai személyek is bele vannak keverve, valószínűleg eltussolják. — NYUGAT NÉMETORSZÁGBAN emelték a hús, villany, vasipari és egyéb cikkek árát. Hamburgban fel­emelték a kenyér és hús árát. A nyu­­gat-németországi szakszervezetek tilta­koztak az áramemelések ellen, és ha­tározatukban leszögezték, hogy eddig a sorozatos áremelkedések mellett, még sohasem jött szóba a bérek emelése is . INDIÁBAN fokozódik a terror és a demokratikus elemek üldözése Haj­­derabad Kommunista Pártjának betil­tása után. Büntető-expedíciókat küld­tek azokra a vidékekre, ahol a pa­rasztok fellázadtak a nagybirtokosok ellen. Madraszban 1117 demokrata pol­­gárt állítottak rögtönítélő bíróság elé. Lahoréban letartóztatták Mirza Moha­med Ibrahim ismert munkásvezért. — MALAKKÁBAN fokozódik a par­tizán­mozgalom a kibírhatatlan gyar­mati rendszer ellen. A maláj­ nép a Kommunista Párt vezetésév­el vissza­verte a brit katonaság és­ a velük együtt támadó „Dajak“ emberevő és fejvadász csapatok támadásait. A fel­szabadító mozgalom különösen erős Kedan, Kelantan és Dzsohore vidékén, valamint a maláj­ főváros, Kuala­lám- Pur körzetében. — FRA­NCIAORSZ­ÁG bányavidékein tovább folyik a szavazás az általános bányász­sztrájk ügyében. A szakadár szakszervezetek próbálkozásai ellenére a bányászok túlnyomó többségben a munka beszüntetése mellett szavaznak.. A referendum eddigi eredménye sze­rint a­ bányászok 90 százaléka nyíltan a sztrájk mellett szavazott. A sztrájk­nak október 4-én kell kezdődnie. — AMERIKÁBAN tovább folynak az erőszakosságok a munkás­mozgalom el­len. Az amerikai hatóságok elhatároz­ták, hogy nem alkalmazzák a gyárak­ban azokat, akik nem írnak alá nyi­latkozatot, hogy nem kommunisták. — INDONÉZIÁBAN a mediáni kor­mány Sarifudin Emir vezetésével vér,■­rehajtotta a földreformot­­ az általa el­­lenőrzött területeken. MA­Egymillió dinár jövedelem kerti veteményekből A jabukai »Jedinsztvo« földmeg­­munkáló szövetkezet kertész­bri­­gádja fáradhatatlanul dolgozik a termésbetakarításban. A kerti vete­­mények érésének megkezdése óta a szövetkezet naponta 2 tehergépko­­csi kerti veteményt szállít Panisevó­­ra és Beográdba. Beográd I. és II. körzetének kertivetemény­­ellátásá­hoz a szövetkezet nagymértékben hozzájárul. E mellett a szövetkezet­­nek igen nagy jövedelme van a ker­­ti vetemények termesztéséből A kertivetemények terméshozama kielégítő. Különösen a paradicsom és paprika hozott igen bő termést A szövetkezet eddig 4 vágón papr­ikát és 6 vágón paradicsomot szál . Ütött, de még jelentős mennyiségű nem ért be. Hat holdon 56 000 kg vöröshagyma és fokhagyma termelt. Külön egy holdat dughagymával ül­­tettek be, hogy biztosítsák a jövő­ évi vetőmagot. A szövetkezet kerti veteményese eddig egymillió dinár jövedelmet biztosított a szövetke­­zetnek. 3

Next