Magyar Szó, 1948. november (5. évfolyam, 262-286. szám)

1948-11-01 / 262. szám

1948 XI 1 előre Kikinda, október végénRuzának talán gyatra a Szürke, azért csapták ki a becsületes igák sorából — jó erőben van, jó állású, csak habagajszos. Vagyis ok nélkül meg-megáll, szuszog és fuj, ilyenkor se jó szó, se ostor, üres kocsival azonban, vagy kis teherrel vidáman kocog. Kevés búzát vinni a malomba, vagy tejet a gyermekotthonnak, úgy találja, ez elég egy lónak. Morzsolgatjuk és boncolgatjuk a Szürke jellemeit, természetét. A kocsis mellettem nagyot sóhajt: az árpának eső kéne, hogy megtalpaljon még őszi fagy előtt — a sokfajta hordásnak, szántás-vetésnek viszont csak maradjon így az idő. A sóhajtozás élénken ellentmond egymásnak, de nem baj, úgy sem változtathat az ember az időjárás dolgán, csak mondja, hogy teljen az idő. A kocsis az nem is kocsis, elnök az, de nem érezteti. Szerény elnök, szövetkezeti elnök. Nem lármás, botosispán-típus mint a régi volt, inkább érvekkel meggyőzéssel hat a tagságra. Halad a szekér, gurul a tarackos kemény nyári után. Firtatom a szövetkezet dolgát, kerékzörgés adja hozzá a muzsikát Előre — ezt a nevet adták a közösségnek — hát valóban úgy megyen-e soruk, előre? Hatvanhét család él 480 holdon. Ebből 40 hold nádas, legelő, belsőség Tavaly 69 holdat hozzácsapott a szövetkezeti földhöz a város, az is a kezükön maradt. Teményben vagy harminc százalékkal, készpénzben 50 százalékkal kapott többet a tagság már eddig is, mint tavaly ilyentájt... így fest summárum a dolog. S amennyivel több jut a tagságnak, annyival jut több a közösségnek is, az államnak, a népnek. Több termény, több állati termék és minden ami a félezer holdból kitelik. Egyszerű igazságok ezek és egyszerű számvetés. Az egyedüli amivel meg kell barátkozni: a közös munka, a kollektív együttdolgozás. Az ember megpróbálja, beleélni magát a másik lelkébe — milyen is az, mit rejt magában? Itt éltek a városban a hajdani tipikus kulák véres gaéles határában ezek a kétkezi, földtelen napszámosemberek. Béresek voltak, szakmányosok, munkások a tanyákon, olyan Szent Györgykor és Szent Mihálykor batyuval költözködő nép. Most 500 holdjuk van, mindnek együtt. Sági János az elnök a szövetkezetnek. Ez a bizalom dolga. Gond is van vele, az elnökséggel, ötszáz hold gondja. Járhat is az agya mint a motolla, úgy veszem ki a szavából: hol ennek a dűlőnek sorsa, hol a paprikaszedés, a káposztát is kellene szállítani, és száz holdat meg kell szántani elsejéig — az hogy lesz? Nehéz követni ezt a szétágazó erős rágondolást De jár vele büszkeség is, az elnökséggel. Jó érzés lehet, kocogni így, a szövetkezeti földek között, ahol a paprikát szedik és szántanak. Találkozni az igával, amely a kukoricát szállítja és a kocsis odahajjat: megy a munka János bácsi, de megy ám! Haladni a tanya felé, ahol minden él és mozog a maga rendeltetése szerint. Van-e itt hézag, van-e itt úr, merül fel bennem a gondolat, van e szakadék, távolság az elnök és a többi között Azok között, akik csak valamely részét végzik a munkának, valamelyik részét az egész munkának? Mondjuk Márki József magtáros vagy Dávid András kondás között? A magatartásban semmi. Az irodán odabent a központban, vagy a brigádirodábanláttam őket egymás mellett, a magáét mindegyik megmondja. Márki Józsefa magtárról, Dávid András a kondáról, Sági elnök mind a kettőről. És hárman együtt az egész szövetkezetről. Szóval: nem láttam sehol sem űrt, rátartiságot, botosispán -magatartást. Csak maradjanak is így, mert ez az egységesség viszi csak előre ügyüket. Aladonatúj, piros cseréptetős kocsiszín, egyben paprikkaszárító. Oldalt az uj bognár- és kovácsműhely. Dohány pajtát maguk, egészen a maguk eszközéből építettek, az is megfelel. Szekér áll be, hordják a kukoricát, fosztásra. Nagy halom krumpli: másfél vagont már leszállítottak, ez most itt a tagságé.Minden él és mozog a tanyán, a majdnem egy tagban lévő 150 holdnyi terület központjában. Az egész szövetkezet lelke ez a szállás. — Ha itt lehetne mind a föld a tanya körül, könnyebb lenne százszor a dolgunk. És eredményebb is — mondják. Mert akik újonnan jöttek a szövetkezetbe és hozták magukkal holdjaikat, azoknak földje szerte az egész határban. Van akié tiz-husz kilométernyire. Ez a legnagyobb nehézség Hogy lehet ezen segíteni? Tagositással Van a szállás körül magánbirtok elég, cserével megoldható lenne a dolog. viszádikiS^r 3 szállásnak: megjött a bika. A noviszadikiai utason szerezte be a járási szövetkezet a múlt hónapban tenyészsertéseket kaptak — azt hiszem eroSék^eg ~ még 3ZeWtt 3 ^rvasmarhaállományt ró’ beszélnek a tenyészállat szaporulattal' bőven. ' Van elég 3 tanyáik elkelna még áll . f.s ..iga is elkelne az leginkább. Nyolc pár ló A ni.DiDvo nyolc párhoz mégegyszerannyi. Nagy traktor és teherautó. dináros beruházási kölcsönt kaptak abból terveznek mindent. Még nem utalták ki, addig százszor átbeszélik a dolgot: kellene ez is, az is Ha a 11 megerősödne az nagymennyiségű tejet jelenene a kimadai munkásságnak és más városok dobozolnak. A rajtuk maradt 69 hold városi föld is nagyobb erőmegfeszítést kiván, de terméstöbbletet is hoz és végeredményben ez a cél. s Hallgatom a zsongó szavakat, lámpagyujtás idején. — Micsoda jó kukorica lett mégis abban a dűlőben . . Lássatok a szárnyas hogy fizet?... Hogy áll a roknak * vetésssel? * * * Holnap aztán mind neki a cd• A brigádok jelentkeznek, most beszélik át parázsló cigarettafény mellett a nap eseményeit. A munkának valahogy lelke támad, értelme nő, tovább és tovább zsong a szavakban. " ... Kemény a rög és hull a verejték, ne tagadja senki, se ne szépítse senki. Nem terülj asztalkám a szövetkezet sem. Meg kell fogni a dolgok végét, akár elnök, magtáros, kondás, bagadéros, mindegy az, nem henyél itt senki De nem is akar. Mert csodálatos szövevény a szövetkezet, csodás hálózat, amelynek minden pontján úgy dolgozhat, hogy ezzel — munkájával — önmagát és családját legjobban szolgálja. T? " fény pislákol az ablakból Sokáig integet, nyo-M-ton követ a fény. Ezek, ott az ablak mögött már megtanulták az új élet egyszeregyét. Azon számolnak. Nem tudok szabadulni ettől a képtől, hasonlattól: szerte az országban ezer és ezer ilyen fény gyulladt ki. A szövetkezeté, amely megmutatja az utat a föld dolgozóinak. Az utat a kollektív ember felé. Matten# MWua* Magyar Szó A P SzNK külügyminisztériumának közleménye A magyar hatóságok példátlan magatartása a jugoszláv diplomatákkal szemben Az utóbbi időben a magyar hatóságok egész sor olyan cselekedetet követtek el a jugoszláv diplomáciai képviselőkkel szemben, melyek eddig ismeretlenek voltak az országok közötti kapcsolatok történelmében. A magyar titkosrendőrség detektívjei október 25-én reggel 9 óra körül betörtek a Tanjug jugoszláv sajtóügynökség helyiségeibe és letartóztatták a JSzNK budapesti követségének titkárát, Dusán Devedzsics elvtársat. A rendőrségen, a magyar rendőrség detektívjei szokatlanul gorombán bántak Devedzsics elvtárssal és azt követelték tőle, hogy a jövőben kémszolgálatot teljesítsen számukra. A titkár kizárólag határozott magatartásának köszönheti, hogy sikerült elhagynia a rendőrség épületét, noha a detektívek erőszakkal vissza akarták tartani. A következő napon, október 26- ikán, a magyar külügyminisztérium közvetlen jegyzéket intézett a JSzNK budapesti követségéhez, melyben követelte, hogy 24 órán belül a következő diplomáciai személyek hagyják el Magyarország területét: Jovánovics Vaszo, tanácsos, ügyvivő, Jojkics Gyurica, külügyminiszteri titkár és Devedzsics Dusán, a követség titkára. Szerdán, október 27-én, 22 órakor a kiutasított diplomáciai követségi tisztviselők: Jovánovics Vaszo tanácsos, valamint Devedzsics Dusán és Jojkics Gyurica titkárok vonaton el indultak Budapestről. Velük együtt Jugoszláviába indultak Szpaszojevics Nina elvtársnő, követségi attasé, valamint Jancsics Nikola, Nedeljkovics Alekszandar, Kis Pál és Berenya Iván elvtársak, követségi alkalmazottak. A vonat 2.56 órakor érkezett be-lebia határközség állomásra. Vasúti kocsijukat a magyar rendőrség itt meglepetésszerűen körülzárta és Szabó százados vezetésével nyolc detektív benyomult a kocsiba. Jovanovics elvtárs átadta a századosnak az összes elvtársak szabályos útlevelét. Szabó százados követelte, hogy a vonatból szánjanak ki Nedeljkovics Alekszandar, Jancsics Nikola elvtársak és Szpaszojevics Nina elvtársnő. Amikor Jovánovics elvtárs ellenszegült, a rendőrök erőszakkal le akarták szállítani az említett három személyt. Szabó százados ekkor kiabálni és fenyegetőzni kezdett, később pedig fegyveres rendőrséget és egy detektívet hozott magával a vonatba, akik erőszakkal ki akarták hurcolni a fülkéből Jovánovics elvtársat. Miután az elvtársak látták, hogy a rendőrség kíméletlenül és minden ok nélkül erőszakkal kidobja a vonatból Nedeljkovics Alekszandar elvtársat, békésen leszálltak a vovonatról. A rendőrség azonnal körülzárta őket és fegyveres kísérettel a rendőrállomásra vezette. Amikor Jovánovics elvtárs megkérdezte, miért bánnak így velük, Szabó százados azt válaszolta neki, hogy ezt csupán budapesti parancsra teszi, mert állítólag a vízumokat az útleveleken a magyar külügyminisztérium olyan tisztviselője írta alá, akinek erre nem volt meghatalmazása. Szabó százados nem engedélyezte Jovánovics elvtársnak, hogy telefonon beszéljen a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségével, sem a beográdi külügyminisztériummal, sőt határőrségünkkel sem. Az elvtársakat 3.15-től 10 óráig a rendőrállomáson tartották, ahol gorombán bántak velük, nem engedve meg nekik, hogy őrség nélkül kimenjenek. Egész idő alatt állniuk kellett Tíz óra körül Budapestről autóval megérkezett Kovács őrnagy egy detektívcsoporttal együtt. Az őrnagy arcátlanul és kiabálva elrendelte, hogy Szpaszojevics Nina, Jancsics Nikola és Nedeljkovics Alekszandar, mint letartóztatottak, menjenek vele Budapestre. Amikor Jovánovics elvtárs tiltakozott a diplomáciai személyekkel szembeni ilyen eljárás ellen, Kovvács őrnagy azt válaszolta, hogy a magyar törvények szerint nem ismeri el hivatalnokainknak a diplomáciai területenkívüliséget és őt, valamint a többieket is, a visszatartott három személyen kívül haladéktala-nul erőszakkal átdobja a határon. Jovánovics elvtárs követelte, hogy adjanak írásbeli igazolást három tisztviselőnk letartóztatásáról, vagy legalább engedjék meg, hogy valam, mennyien visszatérhessenek Budapestre, hogy ott megtehesse a szükséges lépéseket Magyarország külügyminisztériumában. Kovács őrnagy mindezt visszautasította. Végül elállt Nedeljkovics Alekszandar letartóztatásától, és Jovánovics elvtárs kérésére meg- engedte, hogy Beranya Iván és Nedeljkovics Alekszandar elvtársak a letartóztatottakkal, Jancsics Nikolával és Szpaszojevics Nina elvtársnővel együtt visszatérhessenek Budapestre. Amikor Jancsics elvtárs és Szpaszojevics elvtársnő kérték, hogy a követség és a magyar rendőrség hivatalnokának jelenlétében írásbeli nyilatkozatot adhassanak, hogy viszsza akarnak térni Jugoszláviába, ezt nem engedték meg nekik. Nina Szpaszojevics elvtársnőt Budapesten a fogházban súlyosan bántalmazták, s csak amikor azzal fenyegetőzött, hogy éhségsztrájkot kezd, akkor engedték szabadon október 29-én, Jancsics Nikola elvtárs viszont, továbbra is ilyen viszonyok között, a magyar rendőrség fogdájában maradt. Nina Szpaszojevics elvtársnőt a rendőrségről Lazar Brankov, budapesti követségünk volt tisztviselőjének lakására vezették, akit lopás és bűncselekmény miatt elbocsátottak a szolgálatból, s akinek kiadatását a JSzNK kormánya 427.486 számú jegyzékével kérte a magyar kormánytól, amire azonban a mai napig nem kapott választ. Ez a gonosz,tevő, akinek elkövetett tettei miatt nem volt bátorsága, hogy visszatérjen hazájába, most a magyar hatóságok védelmével és támogatásával bizonyos nyilatkozatokat tesz a JSzNK és annak vezetősége ellen. Nina Szpaszojevics elvtársnőt az ő lakására vezették és oda bezárták, hogy ott kihallgassa és bántalmazza. Csütörtökön, október 28-án a magyar kormány 774/1948 számú jegyzékével követelte, hogy 24 órán belül hagyják el Magyarország területét a JSzNK budapesti követségének következő tisztviselői is: Zokalj Alojz ezredes, katonai attasé, Lyubics Mihajlo, a kereskedelmi ügyvivő helyettese, Szinanovics Sztefán, a jóvátételi küldöttség főnöke, Torbica Lazar, a követség hivatalnoka, Beranya Iván, a követség hivatalnoka és Breceli Karlo, a jóvátételi bizottság technikai előadója. Amikor a JSzNK követsége jegyzékben kérte, hogy tűzzenek ki egy olyan határidőt ameddig értesítheti kormányát és megvárhatja annak válaszát, a magyar külügyminisztérium visszaküldte a jegyzéket és ismételten kövtelte, hogy a felsorolt hat tisztviselő 24 órán belül hagyja el a magyar területet. Minthogy budapesti ügyvivőnket, Jovánovics Vaszo elvtársat október ■ 2€ án kitrtasították Magyarországról, a JSzNK budapesti követsége október 28.én kelt jegyzékével értesítette Magyarország külügyminisztériumát, hogy a követ távollétében Szinanovics Sztevo fogja vezetni az ügyeket. Magyarország külügyminisztériuma ugyanaznap válaszolt, hogy tudomásul veszi a követség említett jegyzékét. Október 29-én azonban jegyzéket intézett követségünkhöz, amelyben közli, hogy nem ismeri el ügyvivőnek Szinanovics I Sztevót és követeli, hogy haladék. Iáimul hagyja el Magyarországot. A fent elmondottakból világosan következik, hogy a magyar hatóságok ilyen eljárásának, mindenekelőtt (Folytatás a második oldalról)ezését. Azt az átlátszó kifogást hozta fel, hogy a politikai bizottságnak minél előbb rá kell térnie egyéb kérdésekre. Pipinolisz görög királypárti fasiszta delegátus nagy igyekezettel támogatta Duiles sürgetését. Bogomolov szovjet delegátus javasolta, hogy a megállapított napirendnek megfelelően szakítsák meg egy napra a görög vitát, hogy letárgyalhassák az időközben elkészített határozati javaslatokat más kérdésekben. Így elegendő idő állna rendelkezésre, hogy utóbb folytassák és alaposan megtárgyalják a görög kérdést. A többség azonban ellenezte ezt a javaslatot és 34:11 arányban elvetette. Katz-Szuchy lengyel delegátus szólalt fel ezután és rámutatott a jelenlegi görögországi helyzet igazi okaira. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjet Szövetség és Ukrajna már 1946-ban figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy az angol csapatok Görögországban veszélyeztetik Görögország függetlenségét és a Balkán békéjét. A Biztonsági Tanács nem avatkozott be a veszélyes helyzetbe. Ehelyett jött a Truman elv és az amerikai beavatkozás a görög ügyekbe. A beavatkozás célja, hogy Görögországot stratégiai támaszponttá alakítsák át északi szomszédai ellen és az USA fegyverévé a Szovjet Szövetség elleni hidegháborúban. A lengyel delegátus idézte az amerikai imperialista politika szószólóját, Lipmant, aki 1947 április 6-án ezt írta a Newyork Herald Tribuneban: »Választásunk Görögországra esett. Mégpedig azért, mert ez a bejárata a Fekete tengernek az út a Szovjet Szövetség szíve felé«. Ez alapos cáfolat az amerikai beavatkozás »jóhiszeműségére«. És semmivel sem jobb a helyzet az úgynevezett Balkán bizottsággal, amely a Caldarisz kormány és az amerikai érdekek hű képviselője. A lengyel delegátus követelte a Balkán bizottság feloszlatását és olyan intézkedések megtételét, hogy valóban rendezzék a görög helyzetet. 3 A Komszomol harmincéves évfordulója alkalmából a Szovjetunó Iausága üzenetet intézett Sztálin generalisszimuszhoz „Századunkban minden út a kommunizmushoz vezet“ Moszkvából jelentik. A szovjet sajtó közzétette a Komszomol tagjainak és a Szovjetunió ifjúságának üzenetét Sztálinhoz, a nép vezéréhez, a szovjet ifjúság tanítójához és barátjához. Az üzenet, a többi között a következőket mondja: »Egész életünket szocialista államunk megszilárdításáért és emeléséért, a kommunizmus győzelméért vívott harcnak szenteljük Hazánkban a munka a becsület, a dicsőség, a bátorság és hősiesség ügyévé vált. Büszkék vagyunk hazánkra és erös vendünk a holnapnak, mert a Szovjetunió minden vidékén,forr az al-lkotó munka, amely átalakítja hazánkat, megszilárdítja gazdasági és katonai erejét. A kolhozok, szovho.szok, gépi traktorállomások mind I nagyobb száma határidő előtt fut. ■ szárnyalja az ötéves Tervet Ebben I az árl?"'■ős népi erőfeszítésben az az a célja, hogy lehetetlenné tegye magyarországi képviseletünk munkáját. Ilyen csodálatbaejtő módszerek, amelyeket a Magyar Köztársaság kormánya alkalmaz ma egy olyan ország diplomáciai képviselői iránt, amelyet barátsági és szövetségi szerződés köt hozzá, ismerettégnek olyan országok egymás közötti viszonyában, amelyek kölcsönös diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn. A magyar hatóságok ilyen példátlan eljárásáért és a bekövetkezett helyzetért a Magyar Köztársaság kormánya viseli a felelősséget. (Tai jug). ifjúság tevékenyen és áldozatkészen részt vesz. A szovjet nép békés alkotómunkája napjaiban az amerikai és brit imperialisták felújítják a fasizmust. Minden ország egyszerű emberei látják, hogy a reakciósok az angol, amerikai táborból, új világháborút akarnak felgyújtani és világuralmi terveket szőnek. Az imperialisták tervet kovácsolnak Európa és Ázsia leigázására, atombombákkal fenyezgetődznek, tömeges terrort alkalmaznak, zsarolnak, féktelenül rágalmazzák a Szovjetuniót. Úgy látszik rosszul megy az imperialista urak. r.-ak, ha kénytelenek a hitleri fegyvertár eszközeit felhasználni. Mi nagyon jól értjük az imperialista táborban jelentkező idegesség és hisztéria okait, a reakció gyűlöletét a demokrácia és szocializmus erői iránt. Az imperialistáknak azonban nem fog sikerülni megfordítani a történelem kerekét, mert a demokrratikus erők állandóan növekednek, s mert azok legyőzhetetlenek. Abban a században élünk, amikor minden út a kommunizmus felé vezet A nagy kommunista eszmék az emberek millióit arra ihletik, hogy harcoljanak, hogy egyesítsék az egész haladó emberiséget egy erőteljes demokratikus táborba, élen a Szovjetunióval. Egész szovjet népünk előtt ünnepélyesen esküszünk hogy a jövőben is mindig nagy szocialista hazánk és Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt hűséges és megingathatatlan fiai és leányai leszünk és egész életünket a kormunizmus győzelmének szenteljük«.