Magyar Szó, 1949. június (6. évfolyam, 129-153. szám)

1949-06-02 / 129. szám

WO. TL 2 Magyar Szó I Küü­gym­in­iszteri Tanács ülése A nyugati hatalmak miniszterei nem akarják, meft hallgatni a német nép képviseli!! A KSKjgjroanisijfceri Tanács vitá­ja továbbra is a napirend első pont­járól, Németország egységének kér­déséről folyik. A nyugati hatalmak képviselői a nyugati övezetekben be­vezetett megszállási statútumot akarják alkotmánynak megtenni és egész Németországra, tehát a szov­jet övezetre is kiterjeszteni. Vi­­sinszki a legutóbbi ülésen rámu­tatott arra, hogy a megszállási sta­tútum megfosztja a német népet attól, hogy részt vegyen a legfon­tosabb kormányzati tevékenységek­ben E szerint nem felel meg a né­met nép érdekeinek. Érthető, hogy a német nép sietteti a békeszerző­dés megkötését és az ideiglenes megszállási rendszer megszünteté­sét. Ha elfogadják egész Németor­szágra a nyugati, úgynevezett bon­ni megszállási statútumot, ez azt jelentené, hogy Németországot bi­zonytalan időre megszállás alatt tartanák. Négy évvel a Háború be­fejezése után azonban már ideje volna, hogy­ elkészítsék a békeszer­ződést Bevinnek arra a megjegyzésére, hogy egyelőre nem tudják helyet­tesíteni a megszállási statútumot, Visinszki kijelentette, hogy a sta­tútumot nem kell helyettesíteni. Inkább meg kell köni a békeszer­ződést és a német népre kell bízni, hogy készítsen magának demokra­tikus alkotmányt. A hitleri erősza­kos centralizmust a weimari alkot­mány centralizmusával kell helyet­tesíteni. ■ Tehát, demokratikus köz­ponti rendszert kell teremteni, mert a föderatív felosztás nem biztosít­ja Németország egységét. A német nép joggá­ törekszik egységes ál­lamra és ha ezt nem teszik lehe­tővé számára, csak azoknak az erők­nek a malmára hajtják a vizet, a­­melyek Hitler mellett nevelődtek. Sch­uman hozzászólása csak beis­merése volt annak, hogy a bonni al­kotmány elkészítésében a német népnek nem volt szerepe. Visinszki ezért felhívta a külügyminiszterek fi­gyelmét arra, hogy a német népi tanács emlékiratot intézett a kül­ügyminiszteri tanácshoz. Meghall­gatását kérte a német nép, de legalább is Keletnémetország 20 millió lakosa nevében. A nyugati külügyminiszterek már másfél év­vel ezelőtt egy izben visszautasítot­ták, hogy meghallgassák a német nép képviselőit. Most is elzárkóz­tak ez elől. Azt a kifogást hozták fel, hogy még időszerűtlen érdem­legesen és részleteiben foglalkozni a német nép kérdéseivel, mert ma­guk a nagyhatalmak sem teremtet­tek egységes álláspontot az alap­vető kérdésekben. Ostrnnai hit és általános mozgósítás Bolíviában Külföldi sajtóügynökségek jelen­tése szerint a bolíviai nagy rézbár­nyakban tovább tart a bányász sztrájk, sőt még egyre terjed. A bányászok megsza­­ták a tárnákat A rendőrség és a katonaság roha­mot i­ttétett a sztrájkollék elen és a harcokban 160 ember elesett. Többszáz munkás megsebesült. A kormánynak azonban így sem sike­rült kényszeríteni a munkásokat sem arra, hogy visszatérjenek munkahe­lyükre, sem pedig arra,, hogy sza­baddá tegyék a bányákat a más vi­dékekről hozott sztrájktörők előtt. A boliviai kormány szerdán kihir­dette az ostromállapotot és elrendel­te az általános mozgósítást. A kor­mány intézkedései azonban nem ri­asztották meg a munkásságot és nem teremtettek nyugalmat. Sőt, fo­--------------­hozták a feszültséget. Buro Vilaro­­tte tartományban a vasutasok közös­séget vállaltak a bányászokkal és általános sztrájkot kezdtek. Az Uranista bányákban ugyancsak ki­tört az általános sztrájk. A kormány annál nagyobb igyekezettel akar véget vetni a sztrájknak, mert ez a bánya északameriikai társaságé. A bánya 2000 munkása azonban ki­tartóan szembeszáll a kormánycsa­­patokkal és a katonaságnak mind­eddig nem sikerült arra kényszerí­teni a munkásokat, hogy visszatér­jenek munkahelyükre. Holr szerint, ezen a bányatelepen 29 munkás vesz­tette életét a harcokban. ANGLIA FELSZABADÍTOTTA AZ ANGLIAI LENGYEL VAGYONT A lengyel távirati iroda jelenti, hogy aláírták az angol-lengyel egyez­mmányt, amelynek értelmében Angim felszabadítja a területén lévő zárolt lengyel vagyont. Ez a vagyon a má­sodik világháború idején Lengyel­­országból Angliába mentett érté­kekből áll. A háború után Anglia 'zár alá helyezte a lengyel követe­­l­eket Az egyezmény értelmében Dvin feloldják a zár alól az Angol bankban lévő lengyel pénzkövetelé­seket és letéteket, valamint az egyéb angol-­ intézeteknél elhelyezett leté­teket és áruköveteléseket Lengyel­­ország szabadon rendelkezik min­den angliai lengyel követelésével. AZ OLASZ SZOCIALISTÁK túlnyomó többsége kitart A PÁRTVEZETŐSÉG MELLETT Menni szocialista pártjának óriási többsége kitart a pártvezetőség kielten.*Az Észak- és Középolaszor­­sz­gban Romito kiválása után meg­tartott pártértekezleteken a *em­e-­liek hűségüket nyilvánították a párt­vezetőség iránt és határozatban ítél­ték el Borrirto eljárását Az olasz Szocialista tömegek annak a krem­­­stV'vfTV'k 'dn-’k kifejezést hogy folytassák a kommunistákkal való kitett m­ű­ködös TÖRVÉNYELLENESEN SZLOVÉN IFJAKAT TARTÓZTATTAK LE KORUSKÁBAN A velikoveci főszolgabíróság tör­vényellenesen börtönre és pénzbír­ságra ítélt két szlovén ifjút, mert ez év áprilisában a felszabadító front röpiratait terjesztették. E röp­iratokban felhívták az osztrák­­ la­kosságot, hogy a szlovén lakosság­gal együtt harcoljon a soviniszta szellem ellen,, mivel annak célja gyűlöletet szítani a szlovén és oszt­rák nép között. Az előzetes cenzú­ra jóváhagyta, a röpiratokat Ennek ellenére a csendőrség elkobozta a röpcédulákat és letartóztatta ter­jesztőit A Szlovenacsk: Vesznik cik­kében megállapította: »A náci és soviniszta elemek szabadon és bün­tetlenül terjeszthetik fasiszta jel­szavakat tartalmazó röpirataikat. Ezzel szemben az osztrák hatóságok börtönbe vetik a szlovén ifjakat, akik törvényesen engedélyezett röp­iratokat terjesztenek. Az osztrák hatóságok ezzel ujabb bizonyítékát adják annak, hogy nemzetiségi meg­különböztetést alkalmaznak és a demokráciával ellenkező módon jár­nak el a koruskai szlovénekkel szem­ben­. 359.080 építőmunkás általános sztrájkja Olaszországban Az olasz mezőgazdasági munká­sok 15 napja tartó általános sztrájk­jukban újabb nagy győzelmeket arattak. Több megyében kényszerí­­tették a nagybirtokosokat, hogy új kollektív szerződést kössenek és lényegesen felemeljék a munkabé­reket. Ezzel újabb áttörést hajtot­tak végre a nagybirtokosok front­ján és 300.000 munkás visszatérhe­tett munkahelyére. A többi megyé­ben még tart a sztrájk. Megindult azonban az építőmun­­kások általános sztrájkja is. 350.000 kőműves, ács és segédmunkás sztrájkba lépett. Azt követelik, hogy a líra értékcsökkenésének megfele­lően emeljék a béreket. Ugyancsak sztrájkba léptek az állampénztár al­kalmazottai. Az utóbbi kat hétben ezúttal harmadszor sztrájkolnak, mert a kormány nem akarja telje­síteni fizetés­emelési követelésüket. — . ..............­­SSSS*1 A szovjet gyermekkö­­yv Az egész szovjet közvélemény nagy figyelmet szentelt „A gyer­mekkönyv hetének“, amelyet idén március 26—31-ig, a tavaszi is­kolaszünetben tartottak meg. A hét előkészítésén a 32 millió tagot szám­láló szovjet­ szakszervezet dolgo­zott legtevékenyebben. A szakszer­vezetek legfelsőbb szerve, — az Össz-szövetségi Központi Szakszerve­zeti Tanács, a gyermek­irodalom hetével kapcsolatosan ülést tartott és határozatot hozott, amelyben a többi között ez áll: »A gyermekkönyv h­etének­­ fon­tos feladata, hogy rászoktassa a gyermekeket rendszeres és figyel­mes olvasásra Fel kell kelteni a gyermek érdeklődését a tudomány­technika, művészet irodalom és a természetkutatás iránt. Tudomá­nyos kutatásra, tevékeny alkotó­munkára kell ösztönözni. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsa, a helyi szakszervezeti bizott­ságok, a körleti és köztársasági szakszervezeti tanácsok elé azt a feladatot tűzte ki, hogy ismertes­sék a gyermekekkel a szovjet író­dom legjobb alkotásait. Több si­került irodalmi estet rendeztek a klubokban, könyvtárakban 3 kul-A­ETyermekkény hete Kererjecen az ismert írók me^togat^k . Gyermekeket Nagy sikere volt az ünnepi filmüs mutatóknak, olvasó­kör­­vitáknak és irod­alm­kKikto­soknak. A gyermekek látogatták a forradalom történ­ete ismertető és az irodalmi múzeumo­fordított gyermekkönyvtárak alapí­tására és a meglevő szakszervezeti könyvtárak kiegészítésére a gyer­mekirodalom alkotásaival. „A gyermekkönyv hetes rendezé­sében részt vett az 1.250.000 nevelőt magában foglaló hatalmas szervezet, a népoktatók szakszervezete is. ★ A Szovjet Szövetségben számta­lan nevelőintézet, szórakozóhely és iskola áll a gyermekek rendelkezé­sére, s a gyermekek tömegesen lá­togatják őket, így például 1940- ben csak a gyermekkerteket egy millió 3—7 év közötti gyermek ke­reste fel, 1950-ben pedig előrelátha­tólag 2.260.000 kisgyerek fog itt szó­rakozni. A Szovjetunióban tömérdek könyv jelenik meg az iskolás és az isko­lát még nem, látogató gyerekek ré­szére. 1939-ben összesen 336 gyer­mekkönyv jelent meg, 17 milliós példányszámban, a háború után. 1947-ben pedig csak az állami gyer­mekkönyv-kiadó vállalat 200 köny­vet adott ki, 9 milliós példányszám­ban. Az iskolás gyerekek részére ki­adott könyvek száma is milliókra rúg. A könyv hozzájárul a szovjet gyermekek sokoldalú neveléséhez, azoknak a gyermekeknek nevelésé­hez, akik a kommunista társada­­­­lom építő­i lesznek. A Szovjet Szö­vetségben a gyermekirodalom fon­tos feladata a vidám, a jól a jövő­ben hivő, a bátor, és az akadályo­kat­ legyőző új nemzedék nevelése A Szovjetunióban a legutóbbi 20 év­, leforgása a tett, 1628—1948-ig 26.300 gyermekkönyv jelent me több m­nt 660 milliós példányszám­ban. (A tankönyveken kívül). Nagy Honvédő Háború nehéz nap­jaiban is több mint 60 millió köny jelent meg a gyermekek számár A gyermekeknek szánt új könyve főleg irodalmi alkotások és népsze­rű tudományos ismeretterjesztő­­­vek. 1947-ben 8 milliós példány­számban bocsátották közre a klas­szikusok műveit, körülbelül 19 milli példány jelent meg a szovjet író alkotásaiból, népszerű tudományi munkákat pedig 4.200.000­­példány­ban adtak ki. . Az iskolás gyerekek között kicsi­nös népszerűségnek örvendenek sorozatkiadványok: a „Tudósok­tanulók“, „Iskola-könyvtár“, stb . idén jelentősen emelkedik a gyer­mekirodalom kiadványainak szá­ma. Az állami gyermekkönyv­kiadó vállalat ez évi terve 376 köny kiadását irányozza elő, 26 millió példányszámban. „Az iskolakönyv­­­tár“ sorozatban körülbelül 12 könyv jelenik meg, 12 milliós pé­dányszámban. Kiadásra kerülne az orosz klasszikusok művei, az is­mertebb szovjet írók alkotása orosz népmesék és népdalok, a szo­vet ember hőstetteiről szóló mese és énekek, a Komszomolt, az isk­­olai életet, a Szovjet Hadsereget nép­szerűsítő és ismertető művek.. Pu­­kin 150. évfordulója alkalmából ki­adják válogatott műveit. „A kom­munizmus útjai“, címmel soroza­tot indítanak. Az e sorozatban me­jelent könyvek a háború utáni szta­rá ötéses jejtvei togfeifeozatik. kai' - --------* m u*m 3 Rágalmak és hazugságok ellen 3000 cseh korona Egy m­­unkásass­zony lépett, Tito születésnapja alkaliméiból rendezett prágai ünnepségen, Stambuk követ­ségi tanácsoshoz és háromezer cseh koronát ajánlott fel a tájékoz­­tatóirodás hajsza elleni felvilágosí­tó propaganda költségeire. Szeré­nyek az eszközei, de harcos kom­munista és tudja, hogy a harc ál­dozatokat követel. Sőt, nyilván azt is tudja, hogy kettős áldozatot kell hoznia. Mert mint a Csehszlovák Köztársaságnak adófizető polgára is kénytelen a lerótt adóval támo­gatni azt a hadjáratot,­­ amely minden tekintetben ellenkezik elvei­vel. Tökéletesebben aligha lehetne szembeállítani az ellentéteket. Az állam hivatalos gépezete nagy ösz­­szegekkel támogatta ezt a propa­gandát, amelyet az uralkodópárt leginkább harcrakész tagjai elvi, érzelmi és értelmi okokból egya­ránt elleneznek. Ezt az ellentétet eddig csak tőkésországokban is­mertük. A dolgozó a maga adójá­val és ezzel az adóval, amiit a tőkés az ő munkájából szerzett profit után fizet, kénytelen támogatni an­nak a politikának az érvényesíté­­sét, amelyet az uralkodó burzsoé­­párt ráerőszakol­ az országra. De a tőkésország dolgozója legalább tudja, hogy kényszerhelyzetben van és harcol ellene. Azokban az országokban, ame­lyekben aláírták a Tájékoztató Iro­da hírhedt határozatát és amelyek­ben pártok a dolgozók élcsapatai az uralkodópártok a dolgozó adó­ja és munkájának többlete az egész dolgozó nép jólétét, továbbfejlődé­sét segíti elő. A dolgozó ezért ér­tetlenül áll szemben azzal a jelen­­­séggel, hogy ezt a pénzt most rá­galom­hadjáratra, árulók támogatá­sára fordítják olyan propagandá­nak, amely módszerével semmivel sem különbözik az imperialisták sz­o­c­ia­listaell­en­es pr­op­agandá­já­tól. Tudja, hogy propagandára szükség va­n. A szocialista építés egyik fontos tényezője a felvilágo­­sító-nevelő és az osztályellenséggel is ellenséges világgal szembeni le­leplező munka. Enn­ek a költségéül természetesnek tartja, mert az épí­­tőmunk­a és költségei az építést, a szocializmus építését, szolgálják. De most kiderül, hogy ugyanolyan romboló munkára fordítják a pénzt. Ugyanúgy rombolni akar­nak a költséges propagandával, mint az imperialisták.­­ Az egyik ország határincidense­­ket támaszt és kémeket,, földalatti terroristákat küld egy szocialista államba. A másik meg tagadja még annak az építőmunkénak — a Szka­da­ri tó lecsapolására kik— az elvég­zés­ét is, aho elsősorban a maga tö­megein­­ek érdeke volna. A harma­dik negyedik, ötödik és így tovább — Bukaresttől Moszkváiig, és Szó­fiától, Prágán át Varsóig — a szo­cialista építés árulóit tartja f­el és használja fel propagandára, rombo­ló akn­ármunkám Propagandáj­u­k ma korántsem fordít annyit az im­perialist­aellenes fevlágosító mun­kára, mint erre a rombolásra. A csehszlovák dolgozók megdöb­benéssel kénytelen olvasni arról ,— valami B. G. írt,a a Rude Pravoban Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak vezetőlapjában — ho­gy a cseh­szlovák kommunisták internaciona­lizmusát a legjobban bizonyítja, hogy »segélyezik a Csehszlovákiá­ban élő jugoszláv kommunistákat­. A csehszlovák dolgozó megdöbben, hogy szökevényeket, árulókat, a szocialista építés elárulóit és frak­­ciósokat neveznek kommunisták­nak. A párttag és becsületes dolgo­­zó mély megrendüléssel tekint er­re, amikor a prágai utcai botrá­nyok hőseit nevezik jugoszláv kom­munistájkna­k és a teremtő alkotó, építő munkát végző jugoszláviai kommunistákat ócsárolják és mocs­kolják. A csehszlovák kommunisták azon­ban nyilván nem hagyják félreve­zetni maguikat. Egyre gyakrabban írnak levelet, egyre nagyobb szám­ban nyilvánítják rokonszerevüket. (Hogy azokról a szlovákokról ne is beszéljünk, akik maguk kérték Csehszlovákiába való hazatelepíté­­süiket, később pedig újra visszajöt­tek Jugoszláviá­ba). Igen sokan el­mentek a Tito születésnapja alkal­mából rendezett prágai ünnepség­re, hogy ünnepeljék az igazi jugo­szláv kommunistát. Egy harcos kommunista asszony pedig a maga szerény eszközeiből, pénzt ajánlott fel a rágalomihadjárat elleni, felvi­lágosító hadjáratra. Stambuk j­ugo­szláv követ­ségi tanácsos elhárította az ajándékot és megmagyarázta a nemeslelkű asszonynak hogy a szeretet és szolidaritás, amit a testvéri cseh­szlovák nép, elsősorban pedig a munkás­osztály tanúsít, a legna­gyobb segítség a JKP és Jugoszlá­via népeinek harcában. Jugoszlávia népei az egy év alatt felismerték, hogy a maguk erejére vannak utalva. Hőstetteikkel oldot­tak meg a legnehezebb feladatokat es minden Moszkváiból Prágából, Bukarestből, Budapestről és a többi he­tről támasztott nehézség ellené­­re eN*«*. am* vállaltak: megvaló­sí­tják az ötéves Tervet, felépítik falán es városban a szocializmust. És maguk erejéből végigvívják a arcot amelyben nemcsak ön­magu­kért­­ kell harcolniok hanem a m­arx Kputs-leninizm­us t­iszt­aságáért, a szocialista országok közötti he­ves viszonyért is. S győzni fognak. Mert­ kipróbált vezetőik vezetik továbbra is őket, s mert — a rága­lomhadjárat és félrevezető propa­ganda ellenére a világ dolgozói feltekintenek a harcoló és építő Ju­goszlávi­ár­a. Feltekintenek rá akkor is, ha ezért kizárják a pártjukból Mert ez történt. Csehszlovák­ Kommu­nista Pártja kommunistáknak nyil­vánította a jugoszláv árulókat De kizárta soraiból ezt a harcos és ál­dozatkész kommunista asszor*­*'. harcolt azért. ho n\­vákia Kommunista Párt­jé­vó A szovjet képviselők súlyosan megsértették hazánkat az el­esett szovjet harcosok lazarevói emlék­művének leleplezésekor A lazarevói termelő parasztszö­vetkezet alapításának harmadik év­fordulója alkalmából, mint május 30-iki számunkban közöltük, Laza­revén emlékművet állítottak 23 el­esett szovjet harcosnak. A szovjet képviselők ezt az alkalmat sem mulasztották le, hogy megzavarják Lazarevo szövetkezeti tagjainak örömét, — akiknek pedig vendégei voltak, — sőt az emlékmű lelep­lezésének ünnepélyén durván meg­sértették népeinket és népi álla­munkat. Kildisev, szovjet alezredes, a szovjet állami himnusz játszása­kor tisztelgett, amikor azonban a JSzNK állami himnuszát kezdték játszani, tisztelgés nélkül hallgatta a zenét. Az ebéd idején többek között­ Kudinov, a szovjet nagykövetség tit­kára is szólott a szövetkezeti tagok­hoz, s megköszönte a fogadtatást és az emelt emlékművet. Amikor beszédében Sztálin elvtárs nevét említette, a szövetkezeti tagok lel­kes tapssal és felállással fejezték ki szeretetüket és tiszteletüket. Fel­állt Kildisev alezredes és Szmirno­v, a VOKSz képviselője is. A jelen­levők ekkor éljenezni kezdték Ti­to elvtársat is, és ütemesen kiáltoz­ták nevét Amikor a szovjet kép­viselők Tito elvtárs nevét hallották, sietve leültek, mialatt a többiek áll­va tapsoltak. Amikor pedig a ter­melő parasztszövetkezet elnöke meg­hívta a vendégeket, „hogy nézzenek körül a szövetkezeti gazdaságban, és győződjenek meg róla, hogy fa­lun növekedik a szocializmus“, a szovjet diplomáciai képviselők gyor­san megköszönték a vendéglátást, és elindultak Beográd­ba. A szovjet képviselőknek ez a ma­gatartása kínos hatással volt a szö­vetkezeti tagokra, és kiváltotta min­den jelenlévő méltatlankodását. Nemzeti himnuszunk megsértése a legdurvább sértés Jugoszlávia min­dek­­ népére, s csak azt bizonyítja, hogy milyen messzire mentek el állítólagos „bírálóink“ és az önma­guk által felmagasztalt „internacio­nalisták“, amikor az új Jugoszlá­viával és nemzeti himnuszával szemben ily módon járnak el, aho­gyan még a kapitalista államokkal szemben sem szoktak eljárni.

Next