Magyar Szó, 1950. április (7. évfolyam, 78-103. szám)

1950-04-01 / 78. szám

KAUÍL A FASIZMUSRA ~ SZABADSÁG A NÉPNEK, VII. ÉVFOLYAM, 78. (1637) SZÁM NOVISZÁD, SZOMBAT, 1959 ÁPRILIS 1. ARA 2 DINAR Határidőre vessünk , hogy gazdag aratásunk egyen M tmtha állítani minden fogatot Ez az év döntő esztendő. Új tö­megekkel gyarapodott a gyári dol­gozók száma. Több kell mindenből, élelemből, nyersanyagból. A pa­rasztság feladata, hogy mindezt előteremtse. Meg van erre a mód, csak meg kell találnunk az utat. Minden barázda föld felszántásával, és a vetés határidejének betartásával megoldjuk ezt az égető problémát. A több termelési harc és a­­lakos­ság élelmezésének szempontjából új tartalmat kap a munka. A tava­szi munka nemcsak egyes parasz­tok ügye, hanem az egész falué, mindannyiunké. Az elénk tűzött fel­adatokat valór­a válthatjuk, mert van elegendő igánk, vetőmagunk, seb, csak meg kell szervezni a munkát. Sok-sok probléma helyes megol­dásától függ, hogy elérjük célun­kat: gazdag aratásunk legyen. Je­lenleg döntő jelentőségű az igák észszerű beosztása. A népbizottsá­gok elkészítették tervüket, megje­lölték, hogy egy-egy igának meny­nyit kell felszántania, bevetnie. A kalkuláció jó. Nyolc-tíz nap alatt befejezhetnék a munkát. Mit ér­nek azonban a papírra, vetett szám­í­zok, ha nem keltik őket életre. Mit ér, ha nem ellenőrzik az igák teljesítményét. Csak egy példát: a hódsági járásban egy fogat 25 nap alatt csak négy holdat munkált meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a napi norma háromnegyed hold, a akkor ez idő alatt 22,23 holdat kel­lett volna megművelnie''. Amint már mondottuk, a szán­tás-vetés nem egyesek ügye, hanem az egész falué, a népbizottságé és a tömegszervezeteké. Ezért szívós harcot kell­­folyt­at­niok az igák ész­szerű kihasználásáért. Találjuk meg azt az utat, módot, hogy a pa­rasztok megértsék a dolgokat. Tito elvtárs drvári beszédében világo­san leszögezte a feladatokat: „Fi­gyelemmel kell kísérni, hogy me­lyik földművelő mennyit vetett be*". Tehát ellenőrizni kell a fogatok tel­jesítményét. Nézzük meg azt is, hogy melyik földművelő mennyire halad munkájával, hassunk oda, hogy a parasztok megértsék azt — miért kell sietni földjük megműve­lésével, és miért kell másoknak is segíteniük. Ez égetően fontos, mert ettől függ, hogy határidőre elvetünk-e vagy sem. Nem­ szabad magunkat abban a tévhitben ringatnunk,­­ hogy tudják a földművesek, mit kell tenniök,­­ hanem kitartóan­­ szívósan küzdjünk a kitűzött felada­­­tok valóraváltásáért. . Tito elvtárs elöntő jelentőségű-­­ nek minősítette a földek idejében való bevetését. Ha a parasztság ha­táridőre felszánt és elvet, az annyi,­­ mint amikor a munkások új gyá­rakat emelnek, és helyeznek üzem­be.­­ A dán több mint egy héttel ez­előtt újjászervezték a vetési bizott­ságot, és azóta a határban sokkal nagyobb lendülettel és eredménnyel halad a szántás-vetés. Az átszerve­zett vetési bizottság első teendője volt, hogy új nyilvántartást készít­sen a bevetett és a felszántott föld­területekről. Az új nyilvántartás felfektetésére azért volt szükség, mert nem­ volt áttekintésük az el­végzett munkáról. A felszántott és a bevetett földte­rületek­­ legutóbbi ellenőrzése alkalmával 2000 holddal több megművelt földet találtak mint amennyi a nyilvántartásban szerepelt. Az előző vetési bizottság mulasztá­sa volt, hogy nem írta össze a szük­séges árpa- és zab-vetőmagot, s nem nézett utána, hogy kinek nincs elég vetőmagja. Ebből kifolyólag azután az árpa vetési tervét mindössze 29 százalékban, a zab vetési tervét pe­dig csak 22 százalékban valósították meg. A tavaszi vetések alá az előirány­zott területnek mintegy háromne­gyed részét felszántották. A magán­­gazdaságok azért érhettek el ilyen jó eredményt a számadásban, mert az újjászervezett vetési bizottság minden igaerőt nyilvántartásba vett és az igaerő tulajdonosok­nak konkrétan megadta, hogy kinek és hol kell szántania, így minden igaerő-tulajdonos igyek­szik elvégezni a számára kijelölt munkát. Ada határában eddig 200 holdat terítettek meg istállótrágyával. A helyi népbizottság a mezőgazdasági hivatallal együtt küzdött azért, hogy minden gazdaság idejében ki­hordja trágyáját. Elítélendő azon­ban, hogy amíg a népbizottság és a mezőgazdasági hivatal a magán­­szektoron szorgalmazta a trágya­hordást, ugyanakkor a népbizottság udvarában még ma is több mint 2 vágón istálló trágya hever. Ezeknek a hibáknak a kiküszöbö­lésére törekszik most az új vetési bizottság. Meggyorsította a magán­­gazdaságok vetési tervének elkészí­tését, s igyekszik, hogy minél szer­vezettebben haladjon a tavaszi szán­tás-vetés. Azt az előirányzott terü­letet, amelyet árpával és zabba­ kel­lett volna bevetni, de a mezőgaz­dasági hivatal vezetőjének hibájából nem vethették be, mert nem gon­doskodott vetőmagról, most kukori­cával ültetik be A kukorca vetése a napokban már megkezdődött. A cukorrépa szerződéskötési tervét 10 százalékkal túlszárnyalták. A H­áttol­kép bizottság cufytrán B?én mindig lét tapis trágya hever Ács József: Munkamegbeszélés a szövetkezeti irodában A nemesi járás vetést b moltsága vetése­lenőrzést szervez, elterőrzi az eddigi eredményt, meffi-issti­a a mentát A temesi járásban ez eddigi je­lentések szerint a szán­tás-vetésben a szövetkezeteik járnak elől jó pél­dával. A járás szövetkezetei már­cius 28-áig az előirányzott szántási tervet 36 százalékban, a vetési terv­nek pedig több mint egynegyed ré­szét teljesítették. Ezzel szemben a magángazdaságok elmaradtak. a munkával, mert az előirányzott te­rületnek csak 24 százalékát szántot­ták fel és 11 százalékát vezették be. Előfordult, hogy a járás területén néhány népbizottság elhanyagolta a jelentésszolgálatot, Sztajicsevón pál­tjáu­l a vetési bizottság még meg sem szervezte az adatgyűjtő hálóza­tot. A több­ helységben sem kielé­gítő a­ jelentésszolgálat, így a járási­­ mezőgazdasági hivatalnak nincs pontos áttekintése a magángazdaság­­­gok felszántott és bevetett földterü­letéről.­­ E hibák kiküszöbölése végett va­sárnap tömeges vetésellenőrzést szerveznek. Azonkívül egyes falvak­ban a vetési bizottságok az ellen­őrző csoportokkal értekezletet tar­tanak, s megvitatják, hogy a magán­gazdaságok vetési tervükből mit va­lósítottak meg. A vasárnapi ellenőrzés ereém­ó-­­ nyert Összehasonlítják a terme-­­ fők által benyújtott adatokkal. Erre azért van szükség, mert több­­ alkalommal bebizonyosodott, hogy­­ az igaerő-tulaj­donosok nem hajlan­dók a veszélyez­tetett földterületek megmunkálásában segédkezni. A szombati nap folyamán minden népbizottság tervet készít a határ felosztásáról, és megszervezi az el­lenőrzést. A felszántott és a beve­tett földterületek felbecslésében a szövetkezeti brigádvezetők és a népfronttagok is segédkeznek. A já­rási vetési bizottság tagjai pedig a népbizottságok mezőgazdasági hiva­talainak nyújtanak segítséget a tö­meges vetésellenőrzés megszervezé­sében. A járási mezőgazdasági hivatal jelentése szerint a tavaszi munkála­tokban Lukácsfalva ért el legjobb eredményt. Itt a földművesek elvé­gezték a tavaszi szántást, és 3 kukoricán kívül minden tava­szit elvetettek. Azonkívül az őszi vetést is m­­egfogásolták. Jól haladnak a munkálatok Perie­den, Bégés­din és Botoson, ahol a magángazdaságok a tavaszi munká­latok elvégzésében lépést tartanak a szövetkezetekkel.­­ A járás szövetkezetei közül a ta- i vasai szántás-vetésben a lazarevói­­ »Romanija« és a topolováci »Hercege I vitra« termelő szövetkezet vezet. Ez­­ a két szövetkezet az árpát és a za­­r­bot, a magyarittebei »Kossuth La­jos« parasztszövetkezet pedig az ár­­j­­án és a zabon kívül már a cukor­­r répát is elvetette. m&rjixmA vuvcmuk A szöveta vi­szi'^Vi ’isz a* I ménné a K­­'na viaszosainak eredmény id­ vs­­­sz­­­erű e önként A szövetségi választási bizottsághoz a népköztársaságok választási bizottságaitól érkezett telefonjelen­tések alapján az 1950. március 26-i Népszkupstina választásainak eredm­ényei az egyes választókerületek­ben a következők: Szerb Népk­öztárs­sá^ KRAGUJEVAGI KÖRLET NISI KÖRLET Szövetségi Tanács Népek Tanácsa 70­ ~ Választó járás -g a , y^ 3 n j *■' 3 5 ^ 5s· os g ^ *5 2£ n v«- di a» ‚ X j »!s » 3 w _ lg ——~ —— * % c « % c/ti BEOGRÁD VÁROS­ Beograd I. 42.347 92,15 7,85 42.347 92,87 7,13 Beográd II. 46.120 90,74 9,26 46.120 91,59 8,41 Beográd III. 26.148 92,04 7,96 26.150 82,69 7,31 Beográd IV. 23.405 93,86 6,14 28.410 94,33 5,67 Beográd V. 25.982 91,08 8,92 23.984 91,57 8,43 Beográd VI. 25.221 90,86 9,14 25.224 91,65 8,35 Beográd VII. 42.178 91,4­6 8,54 42.175 92,56 7,44 Beográd Vili. 31.537 92,46 7,54 31.514 93,19 6,81 Beográd IX. 35.314 94,11 5,89 35.312 94,78 5,24 Beográd X. 17.844 96,56 3,44 17.847 97,14 2,88 Beográd XI. 20.857 96,70 3,30 20.858 96,93 3,07 BEOGRÁDI KÖRLET Beográd-grocsáni 41.280 92,92 7,08 41.280 93,09 6,91 Valjevó város 26.940 95,03 4,97 20.951 95,10 4,90 Valjevói 18.868 93,08 6,92 18.851 93,39 6,61 Zvisi 21.798 92,45 7,55 21.790 91,77 8,23 Jadart 28.830 92,06 7,94 28.830 91,93 8,07 Jaszenid 33.374 91,97 8,03 33 374 92,12 ' 7,88 Kolubari 20 195 90,95 9,05 20.195 92,16 7,84 Koszmáji 31,125 91,77 8,23 31.128 91.62 8,38 Lyisi 19.180 95,10 4,90 19 183 95,22 4,78 Lipováci 13.030 96 42 3,53 13.030 95,89 4,11 Mocsvai 27.015 81,80 18 20 27.015 82,16 17,84 Mionicai 11.775 98,47 3,53 11.776 96,54 3,46 M­avl 38.375 95,86 4,04 38.375 86,00 4,00 Podgori 16.667 96,71 3,29 16.667 06,72 3,28 Szmederevo varog 14,480 88,47 11.53 14 480 88.58 11,42 Podunavi 19.512 79,93 20.07 19.513 79,71 20.29 Pozsarevac város 24.700 92,56 7.44 24.707 93,15 ’ 6 85 Pozs are váci 28.848 87,53 12,47 28.848 87,60 12,40 Pomoravai 34.457 88,90 11,10 34.457 89.12 10.88 Poszava-íamnavai 21.543 80,51 19,49 21.509 79.57 20,43 P ószavai 24.342 91,48 8.52 24.342 91,81 8,19 Sabac varos 19.178 95,35 4,65 19.176 95,04 4 S6 Poceri 14.148 86,51 13,49 14 148 85.60 14,40 Ragyeváei 11.370 91,47 8 53 11.371 91,01 8,99 Rámai 28.812 90,20 9,80 26.805 90,13 9,87 Tamnavai 23.890 90,85 9,15 23.887 91,05 8,95 Homolyi 15.110 98,28 1,72 15.110 98,13 1,87 Bek­­esi 31.979 93,64 6,36 31 970 93,40 6,60 Gruzsani 27.185 96,22 3,78 27.193 95,86 4,14 Dezsevi 21.711 99,45 0,55 21.711 99.35 0,65 Deszpotovaeí 11.322 83.44 16,56 11.321 83.33 16 67 Rankovicsevó város 20.462 90,71 9.29 20.455 90,75 9,25 Zsicsi 16.414 89,09 10.91 16.414 89,17 10.83 Zsupszko-kopaonikí 25.356 89,87 10,13 25.358 89,98 10 04 Kragujevác város ' 26.789 98,29 1,71 26 789 98,31 1 69 Kragujeváci 27.299 88 03 11,97 27.299 87.56 1244 Krusevác város 17.509 95.56 4.44 17.511 95 87 413 Kruseváci 13.620 88,39 11,61 13.620 88,36 1L64 Lévád 17.042 87,14 12,86 17.042 86 41 13 59 Lepenics-oplenáci 29.092 94,03 5,97 29 096 93.44 6 56 Paratyiai 25.911 93,99 6,01 25.915 93,71 6*29 °rasaci 21.877 95.97 4,03 21.877 96.13 3,87 Ravanici 21.780 93,97 6,03 21.780 93.85 6,15 Raszinai 24.527 90,70 9,30 24.529 91,31 8.69 Reszavai 24.880 92,60 7,40 24 863 92.41 7 59 Sztudenici 21.635 94,52 5,48 21.635 94.11 5,89 Takovoí 21.859 99,54 0,46 21.859 99.46 0.54 Temnicsi 21.945 93.32 6,68 21.945 93.29 6 71 Trsztenici 32.189 92,51 7,49 32.190 92,73 727 Stavicsi 11.635 99,39 6,61 11.634 99,17 0,83 Belapalánkai 15.208 90,24 9,76 15 208 90,41 9­59 Bosz.­lygrádi 14.002 97,69 2,31 14.000 97,81 2,19 Buljanovác-pesinyi 35.014 93,19 6,81 35.015 93,39 6.51 A­mszotinád 27.423 97,63 2,37 27.423 97,55 2,45 V­ranyi 33.007 93 43 6,57 33.010 93,33 6,67 Bobricsi I. 19.003 88,37 11,63 19 003 88,89 11,11 iJobricsi U. 16.260 88 12 11,88 16.260 88,30 11,40 Zap­lányi­­ 14.451 87,25 12,75 14.451 87,21 12,79 Jablanica­ 13.449 93,22 6,78 13.449 93,37 6,63 Jablanicai u­. 15.996 9004 996 15 997 89 71 10,29 Jasztrebács 12.358 85.98 14,02 12.348 86,34 13 66 Juzsnomorava-maszuriki 27.313 93,46 6.54 27 318 93,48 6,52 Ivoszarncai 17.188 90.28 9.72 17.166 89.56 10 44 Leszkovaci 23.395 89.81 10,19 23.394 89,76 19.24 Leszkováci II. 20.725 87,50 Í2,50 20.725 87.41 12.59 Luzsnicai 18.809 87.25 12,75 18.809 87.40 1260 Móra szko-razsanyl 30.551 90,24 9.76 30.551 90,33 9,67 Nisavai 38.314 86.61 13.39 38.307 87,38 12,62 Wisa L 18.190 87,08 12,92 18.202 87,35 12,65

Next