Magyar Szó, 1950. április (7. évfolyam, 78-103. szám)

1950-04-09 / 85. szám

A lfifoterafikíis centralizmus példái a Szovjet Szövetségben cA &73C(k)(J)SKIO „történtlmC*határzatai az iskolát irkákról, tottnikról, timtáról . . . Horvátország Népfrontjának lapja ] a „Vjesnik* március 31-i számában közölt cikket a fenti címmel Andre Gabelics tollából, amelyben rámutat a Szovjet Szövetségben uralkodó bürokratikus centralizmusra. Ebből közlünk egy részt. Előttünk fekszik B. P. Jeszipov és K. Goncsarov »Pedagogika« című könyve. Ezt a könyvet a Szovjetorosz Köztársaság népművelésügyi népbiztossága (Narkomprosz) jóváhagyta és engedélyezte tankönyvként való használatát a tarítóképzőkben (Uzsebnik díva pedagogicseszki ucsiliscs), és harmadik javított és bővített kiadásban megjelent Moszkvában 1946- ban. Nálunk is lefordították és megjelent a »Froszveta« könyvkiadóvállalat kiadásában 1948-ban. Nincs szándékunkban, hogy recenziót írjunk erről a könyvről, vagy pedig, hogy elemezzük az egyes tételek és az írók által taglalt egyes pedagógiai problémák magyarázatának értékét, helytállóságát, vagy helytelenségét. Ellenkezőleg, csak dokumentumként használjuk fel, amely tanúskodik arról a bürokratikus centralizmusról, amely a Szovjet Szövetségben uralkodik az iskolaügyek területén, tanúskodik a SzK(b)PKV monopóliumának mindenhatóságáról,amelyet az iskolák irányításában alkalmaz, megkötve és megakadályozva a bárhonnan megnyilvánuló kezdeményezést. Térjünk tehát mindjárt a tárgyra, és vizsgáljuk meg, hogy a Szovjet Szövetségben milyen helyzet uralkodik az iskolaügy irányításának területén, ahol nincs szükség automatákra, sem pediga men- nyei király korlátoltjaira a szocializmusért folyó harcban, az új társadaloma építésében«. (Sztálin). Mit tudunk meg erről Jeszipov és Goncsarov »Pedagogika« című könyvéből? Egyebek között megtudjuk, hogy a SzK(b)P KV, ténylegesen átvéve a közművelődési szervek szerepét, kezdve a szövetségi közművelődésügyi minisztériumtól a legalacsonyabb fokú közművelődésügyi szervekig és intézményekig, megfosztva így őket szerepüktől és jelentőségüktől, egész csomó nevetségesen kicsinyes papír-határozatot hozott az elemi és középiskolák minnkájáról (a felsőfokú iskolák munkájára vonatkozólag mindenesetre külön határozatokat hozott a SzK(b)P KV). Vegyük például a SzK(b)P KV. 1930 július 25-én kelt határozatát az »általános elemi iskolai kötelezettségről«. 1931 szeptember 5-i határozatát az iskolá fról, 1932 augusztus 25-i határozattát az »elemi és középiskolák tan- , tervéről és rendszeréről«, 1931 április21-i határozatát »a pionírszervezetek munkájáról«, 1934 május 15-i határozatát a földrajz tanításáról a Szovjet Szövetség elemi és középiskoláiban, 1934 május ,16-i határozatát a »polgári történet tanításáról a Szovjet Szövetség iskoláiban«, 1934 augusztus 25-i határozatát, 1935 szeptember 3-i határozatát, 1936 juntus fi~i határo- zatát, 1946 április 10~i határozatát stb. sttb. De ezt a »satöbbi«~t nem azért tettük ide, hogy az egész do- ilog nagyobb hatást váltson ki, ha-nem azért, mert még számos határozat, létezik, amelyet egyáltalán nem szükséges, megemlíteni, és ezekne a felsorolása untatná az olvasót. Azis kétségtelen, hogy még számos határozat létezik, amelyet a »Pedagogika« írói sem említettek, vagy amelyeket csak egy-egy mondatban említettek meg, mint ahogy ezt megtették könyvük 33. oldalán, ahol azt mondják, hogy »ezekben az években (a hitleri Németország ellen viselt háború éveiről van szó) a SzK(b)F KV és a Szovjet Szövetség kormánya számos fontos határozatot hozott, amelyek azt a célt szolgálták, hogy megszilárdítsák iskolarendszerünket és feljavítsák munkáját«. Tehát Jeszipovtól és Goncsarov- tól megtudjuk, hogy a Szovjet Szövetségben az alsófokú és közép- fokú iskolák munkáját illetőleg számos határozat létezik, amelyet a SzK(b)P KV hozott és ezeket a határoz.3.lókat valamiképpen sorozatgyártásban állították elő gyáraikban, ami meglátszik abból is, hogy az egyes hárolatok megjelenése közötti időszak alig 24 óra. Más szóval Jeszipov és Goncsarov könyvükben akaratlanul felfedték, hogy a Szovjet Szövetségben az iskolaügyeket nem azok a szervek irányítják, amelyek erre hivatottak, (ami még világosabban meg fog mutatkozni, amikor a SzK.(b)PKV határozatainak tartalmáról beszélünk), hanem közvetlenül a bolsevik párt vezetősége. A kérdés tehát így vetődik fel: ha már a SzK(b)P KV a valóságban is átvette a közoktatásügyi szervek szerepét, akkor legalább csupán arra szorítkozik-e, hogy az elvi kérdésekkel foglalkozzon? Jeszipov és Goncsarov könyvük 499. oldalán arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy éppen így van, mert a SzK(b)P KV határozatait »a Párt általános (azaz elvi) utasításainak« nyilvánítják. Mivel mi nem vagyunk hajlamosak arra, hogy ezt kész tényként fogadjuk el, inkább megvizsgáljuk, hogyan festenek a gyakorlatban a SzK(b)P KV ezen »általános utasításai«. Már a SzK(b)P KV iskolakérdésben hozott határozatainak száma is kétséget támaszt a határozatok elvszerűségét illetően. Ha pedig csak egy kissé is megvizsgáljuk tartalmukat, akkor ez a gyanú teljesen elesik, és helyette egy szomorú kép tárul elénk, amely úgy mutatja be a SzK(b)P KV-t, hogy nemcsak a szövetségi vagy köztársasági ,közoktatásügyi minisztériumok szerepét tölti be, hanem nagyon gyakran átveszi a városi bizottságok közoktatásüg,)-i megbízottjának vagy akár a falusi tanítónak a szerepét is. Néhány ténynyel igazoljuk ezt A SzK(b)PKV 1934 augusztus25-i határozatával bevezette az iskolából való kizárást mint büntetést azon diákok számára, akik megsértik tanítóikat (323 oldal). Várjon ez a hatáskörébe tartozik így tartozhat-e egy olyan párt központi vezetőségének, amely — mellesleg, megjegyezve ----- igényt tart arra, hogy a világ proletárforradalmának főhadiszállása legyen?! Menjünk tovább. Az 1946 április 10-i keltezésű határozat előírja, hogy hogyan kell kinevezni, áthelyezni és elbocsátani a tanítókat. „Az említett törvények — írják ezzel kapcsolatban Jeszipov és Goncsarov könyvük 474. oldalán, felfedve előttünk, hogy a Szovjet szövetségben » SzK(t)P KV határozatai törvények a szó szores értelmében — pontosan meghatározták, hogy kit milyen elnevezés illet : a) A' elemi iskolák tanítójának elnevezését elnyerik — idézzük a SzK.0»P KV határozatát (bocsánat., törvényét:), a „Pedagogika“ mintti könyv szerint -e a tanítóképzők, s hozzá hasonló iskolák végzett növendékei, akik képesítést nyertek pedagógiai munkára. írt a középiskolák tanítójának elnevezését elnyerik — a pedagógiai intézmények vagy egyetemek végzett hallgatói, akik képesítést nyertek pedagógiai munkára.“ Kétségtelen, hogy Joszipovnak és Goncsarovnak igaza van. .. a SzK(b)P KV törvényei maiden pontosan meghatároztak. Az 1932. augusztus 25-i határozat hangsúlyozza, hogy . ..az oktatómunka nyilvántartásának alapjául a tanulóktudásának folyamatos egyéni rendszeresen vezetett nyilvántartását kell venni,* é hogy „az előadói munka folyamata alatt az előadónak figyelmesen tanulmányoznia kell minden tanulót*. (347. oldal). Ebben a határozatba® a továbbiakban metrón nyitják, hogy „az elemi és középiskolában az oktatómunka megszervezésének alapvető formája az óra»* és hogy „az előadó a tanuló egy életkor szerint meghatározott csoportjával foglalkozik, amelynek állandó az összetétele és osztálynak nevezik (188. oldal). Az SzK(b)P KV bölcs vezetősége tehát azt tanítja, hogy mi az osztály. Most pedig olvassuk el, mit ír Jeszipov és Goncsarov könyve 189. és 190. oldalán: „A szünet tartamát a SzK(l))P KV 1945. szeptember harmadik határozata határozza meg: az első, harmadik és negyedik szünet 10 percig tart, a második 30 percig; egyes esetekben pedig megengedhető (még hogy ott nincs demokrácia!!!), hogy a második és harmadik szünet 29— 39 percig tartson“. Ugyebár, csupa elvi kérdés? Továbbá: Az 1934. május 15-i határozat (idézzük) megköveteli, hogy: „Az elemi iskolában — harmadik és negyedik osztály ... (a Sz.Kb'F KV, amint láthatjuk, szigorúan meghatározza a dolgot, nehogy félreértés legyen, azaz, hogy ne legyen semmilyenn gondolkodás és vita) — ... biztosítani kell, hogy a tanulók megjegyezzék az országok, folyók, tengerek, hegyek, városok alapvető földrajzi elnevezését (A bölcs vezetőség ismét szigorúan meghatározza a dolgot!) ...“ és a program keretén belül jól meg kell ismerniök a földrajzi térképet, hozzáférhető, népszerű és érdekes előadás útján“. (176. oldal). Miután a SzK(b)P KV arra szoktatta és tanította a szovjet vezetőket, hogy csak akkor lássanak valamihez hozzá, a mikor ért megpiaf rancsolja nekik és amikor személyesen ujjal rámutat a feladat végrehajtójára, szükséges volt, hogy másnap, azaz 1934. május 16-án ifjabb ugyanolyan tartalmú határozatot hozzon, amelyet a történelem előadóinak szánt. Ebben hangsúlyozza,, hogy az oktatásban „a történelmi események előadásakor meg kell őrizni a történetiidőrendi fokozatosságot, és kötelezően be kell vésni a tamilok tudatába a fontos történelmi jelenségeket történelmi személyiségeket és időrendi dátumokat“. (174. oldal), fe így tovább. B. így tovább. Ha az ember Jeszipov. -és Goncsarov »Pedagogik á é«-ját olvassa, illetve azokat a részeket, ahol a SzK(b)P KV vezető szerepének »elvi« kérdéséről beszél az iskolaügyek terén, arra a megálapításra jut, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetősége ",-elvi. határozataiban" az iskolaügyek --döntő fontosságú« kérdéseiben minden bizonynyal annyira előrehaladt, hogy különleges* rendeletekkel fogja meghatározni az iskolatábla méretet (lehet hogy minden osztálynak kettön-külön), a tinta színét, a toll hoszszúságát stb. Ezekkel a kérdésekkel azonban csak addig fop’a’ko/ék, aPedagogika olvasója, míg a 492. oldalhoz nem irt. Itt már megalapítja az olvasó, hogy a SxK(b)PKV bürokráciájával a valóságban már régen eljutott eddig a pontig hite: „Hogy milyen nagy az iskolai írószerek' min''sé':'!':T-('k jelentősége, az ahig-il is megállapítható, hogy a SzK'b)P KV és a Szovjet Szövetség népbiztosainak tanácsakilön határozatot hozott íis’5. szeptember 14- én). Ebben a hátérő*«*ban lefektették azokat az alapkövetelményeket, amelyeknek az »«kólás írószereknek meg kell felelniök“. És a SzK(b)PKV 'hajszntpontosan részletezi' az apróságokat, . Mi mindenesetre egyet értünk azzal, hogy az iskolai füzetek ..legjobb minőségű papírból készüljenek (No. 1.) az jut vastag, át némn látszó, enyvezett Papírból, ame-lyen a tinta, nem folyik szét és nem üt át a másik oldalra“. Egyetértünk azzal is, hogy legjobb használni „fekete tintát, amely a fehér papíron legjobban kirajzolta a betű alakját, és legkevésbé fárasztja a szemet“, és hogy „a tinta tartókat olyanra kell készíteni, hogy belőlük a tinta ne fröcsköljön ki“. Egyetértünk azzal is, hogy a tanulók részére legjobb ,,a középkeménységet, bevágás nélküli hegyes srőtoll“, és hogy „a tompa és kerek hegyű row ml-tol nem alkalmas“, és hogy a legjobb ,.pn hadiflegumi, amely "könnyen töröl), stb. »Mindezzel egyetértünk. De semmi esetre semérthetünk egyet, és a Szovjet Szövetség határain kívül élő egyetlenegy haladó ember sem érthet egyet azzal, egyes tájékoztató irodás pártok vezetőségeiben lévő csuszó-ma,szók kivételével, akik lebortulnak a SzK(b)P KV mindentudó és mindenható bH'-e előtt. -- hogy a legaprólékosabb dolgok... senki sem tudja, hogy -fontosságú-kát senki sem kénes észrevenni, ser- ki más csak a SzK(b)P KV géniusz:) ‘ — és hogy 'mindehhez sok • az ő (különleges»!) határozatai. Most pedig így vetődik fel a kérdés: Ha a SzK(b)P KV az iskolákról szóló "történelmi« határozataival mindent előrelátott és elrendelt, az osztály meghatározásától az órák utáni szünetek tartamának meghatározásáig, a rossz diákokkal szemben tamisítandó magatartástól a ta.fetők elbocsátásainak eljáráséig, annakmeghatározásától hogy a tanulóknak mely földrajzi neveket kell megjegyezniük a különféle iskolai anyag minőségének és formányának meghatározásáig, stb., mi tartozik a Szovjet Szövetség közművelődésügyi minisztériumának és az alsófok közművelődésügyi, szerveknek a hatáskörébe? Jeszipov ésGoncsarov könyvükben erről ) , nagyon kevés, majdnem sem ilyen adatot sem nyújtanak. De e nélkül is magától értetődő a dolog: a 200 millió lakosú szocmlsta ország közművelődésügyi minisztériumának csak az maradt hátra, hogy kiadja az utasMásokat a » gyermekkertek nevelőinek*, »mel\1.~entuagától értetődően a SzK(b)PKV kaptafáséihoz igazodva) a legszőrszálhasogatóbb részletekig előírja a napi munkarendet, a felkeléstől a gyermekek éjjel &' vásáriak meghatározásáig és ezt külön meghatározzák (hogyan másképpen;/ft3 nem, külön?!) a fiatalabb és idősebb gyermekek számára (69. oldalt. Ami pedig az alsófokú közművelődésügyi szereket illeti, 37. A feladatuk egészen világos: kötelességük, hogy a szövetségi közművelődésügyi minisztériummal vállvetve, az iskolában folyó életet beszorítsák a SzK(b)P KV üzemeiben. gyártott keretek és formák közé! Íme, ez a lényege a SzK(b)P KV elvi irányításának« . az iskolaügyekkel kapcsolatban Naprólnapra vizsgálva a »Pedagógika« című könyvet, mind siralmasabb állapotot fedezhetünk fel, amely a Szovjet Szövetségben en a téren is uralkodik. A 643. oldalnyi vastagságú könyvben Prába, kerestük az elviséget, amelynek létezésérül a könyv szerzői, Jeszipov és Goncsarov, több helyen frázisokkal akarnak meggyőzni bennlünket. De ez az elviség hiányzik. A Szovjet Szövetségben nincs meg a szocialista demokrácia elvein alapuló irányítás, amely megköveteli az alulról jövő kezdeményezést, az alsóbb szervek széleskörű és mindenre kiterjedő kezdeményezését. Nyoma sincs annak, hogy ösztönzik ezt a kezdeményezést és alkotást. E helyett csak a kezdeményezés vasmarha gátlása, és a SzK(b)P KV abszolút egyeduralma létezik. Ezt mondják Jeszipov és Goncsárov Ezt tanúsítják a tények, amelyeket nem mi találtunk ki. Jeszipov és Goncsárov »Pedagogiká«-ja, amint címéből is látni, a nevelés tudományának kérdéseivel i— a neveléstannal foglalkozik. Fontos kiemelni ezt a körülményt, mert ez azt bizonyítja, hogy az általunk felsorolt adatok csak egy részét képezik (mondhatni jelentéktelen, de csak mennyiségi és semmiképpen minőségi szempontból) annak a dokumentációnak, amely arról tanúskodik, hogy a Szovjet Szövetségben 33 évvel a proletariátus hatalomrajutása után milyen messze jutott a »szocialista demokrácia«. Egészben véve mondjuk, hogy »szocialista demokrácia«, mert az iskolákról felsorolt adataink nemcsak arról tanúskodnak, hogy az iskolaügyek kérdésében milyen nagy mértékben elharapódzott a bürokratikus-központosított irányítás, hanem ezek az adatok vonatkoznak a társadalmi tevékenység minden ágára, mert minden országban, így a Szovjet Szövetségben is, az irányítás módszere egységes és oszthatatlan. Ebből levonható az a logikus következtetés, hogy ami egy kérdést illetőleg jellemzi a rendszert (a mi esetünkben az iskolaügy kérdéséről van szó), ugyanakkor ez általaim; jellegzetessége is ennek a rendszernek, általában véve sőt "mi több," ha"szem előtt tartjuk, hogy a közművelődés és kultúra területe, tehát az a terület, amelyen- mint ahogy Gyilasz elvtárs mondja - nem dolgokat, hanem embereket formálnak, olyanterület, amely jobban megköveteli az alsóbb szervek önállóságát és' kezdeményezését, mint az emberi tevékenység bármely ága, akkor világos, hogy a Szovjet Szövetségben az iskolaügyek bürokratikus irányítása ugyanakkor az ország élete más területeinek irányításában uralkodó még rosszabb bürokratizmusról, még nagyobb egyeduralomról tanúskodik, amellyel a SzKCblP KV megkötötte az ország életét. így állnak tehát a dolgok íme: ilyenek a szovjetdemokránia elényei a szocializmustól a kommunizmus felé vezető útón (ami pedig csak magátók értetődően a SzK(b)P vezetőinek revizionista fejében létezik. . Jeszipov és Goncsarov »Pedagogika« címűkönyvük 621. oldalán azt írják, hogy „a 81E(l)P határozatai az iskoláról ... y.latin határozatok, melyek óriási gyakorlati és elvi jelentőtségűek a népművelés kiépítésében“. Hogy ezek a határozatok sztálini határozatok, az elvitathatatlan. De, hogy »óriási gyakorlati és elvi jelentőségűek«, ezzel a marxisták már nem egyezhetnek, kivéve ha ezt az értelmet nem úgy fogják fel (és éppen így is kell felfogni, hogy erősödik az előjogokkal rendelkező bürokratikus kaszt szerepe, »amely — mint ahogy Gyilasz elvtárs mondotta — nem akar oda menni, ahol a történelem kijelölte helyét — a régiségek múzeumába«. És ebben az ellenkezésében minden erejével mindent és mindenkit meg akar győzni arról, hogy ő milyen nélkülözhetetlen a társadalom számára, mint a mindennapi kenyér ésaz égen lévő nap, mert ha nem létezne, ugyan ki tudná ezen a világon, hogy menynyi ideig kell tartani az iskolában az órák közötti szünetnek és milyen anyagból kell elkészíteni az iskolafüzeteket ? ! Cirok-vetőmag szétosztása Szuboticán spiasít- -■ Skobotcíca a következő fogja az érdekestete:Qe& - a cirók-vetőmagot osztani: Az i. és iI. körzeti érdekeltek március 31-ét a városi raktárban kapjáki. Antavaukuti, malabosznai, gyurgyini, supiyáki és fetkovái érdekeltek saját népbizottságuknál kapják. A palicsi és bácskivinográdi érdekeltek a palicsi népbizottságnál fogják megkapni tson. t ! ilieszlávia piresznai szertorna feaiansiga KOCSIS TERÉZ ÉS KUJUN DZSICS JOSZIF GYŐZÖTT A SZÖVETSÉGI OSZTÁLYBAN Novoszádon tegnap délelőtt 9 órakor a Kultúrotthon tornatermében Gonya Miroszláv, a Tartományi Tornász Szövetség elnöke nyitotta meg Jugoszlávia városainak ■ szertorna bajnokságát. A bajnokságban több mint 350 versenyző vesz részt 11 városból Tegnap a női és férfi versenyszámokat bonyolították le. A nők szövetségi osztályában első helyér i a z ortkori Kocsis Teréz végzett 100,6-? ponttal, megelőzve az országos bajnok Vida Gerbecet (Lyubljana). A férfiak szövetségi osztályában a szuboticai Joszip Kujundzsics szerezte meg,az első helyet. Az első nap után az összesített versenyben Zagreb város vezet 857,08 ponttal, utána következik. Ljubljana 847,27 ponttal, majd a harmadik helyet Szubotica foglalja el, 748 50 ponttal. Ma délelőtt a fiúk és leányok versenyét bonyolítják is. Este 24 órai kezdettel pedig az országos tornász válogatott tagjai dísztornát rendeznek a Népszínházban. Lerer Mira (Noviszád) gerendái bor irta Joacom Sté A VAJDASÓCI NÉPFRONT NAPILAPJA Megjelenik szerda kivételével napolta Felelős szerkesztőK : MÁK LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal. Noviszád Siovana Gyorgyevicsa ZBLem.