Magyar Szó, 1950. június (7. évfolyam, 129-153. szám)

1950-06-01 / 129. szám

um, vf. *.Magyar Szó fit© marsai Prokuplyeban (Poéglástás 02 első óidéiről) fegsőórak, Elvtárgyik és elvtársnők. nem tudom, várjon ti ezeket az erőfeszítéseket már Heteseknek értek-e? Természetesen nem könnyű dolog három és fél éven át tobb mint megfeszülve lenni, min­dennül résztvenni a munkaaikciók­­ban, odaadni a falu termékeit a munkások számára, dolgozni a gyá­rakb­an és más vállalatokban, élni a városokban és a passzív vidéke­ken. De nem könnyű egyikünknek sem. Nektek parasztoknak, akit, ma itt vagytok szeretném megmon­dani, ne egyjetek senkinek, aki asst mondja, hogy varrnak manap­ság olyan emberek hazánkban, akik a ti munkátokat kihasználják. A­hd hazánkban ma mindenki képes­ségei szerint és lehetőségei szerint­­ fejti M erejét. Az, aki ezt nálunk­­ nem teszi, annak nincs joga enni sem. Ma, senki sem zsákmányolhat M valakit. Az embernek ember ál­tal való kizsákmányolása alapjában véve megszűnt nálunk abban a pil­lan­atban, amikor meghoz­tuk alkot­mányunkat, amikor végrehajtottuk a termelési eszközök kisajátítását és a munkások és a dolgozó parasz­tok tulajdonába adtuk. Van azon­­­­ban egy másik dolog. Vannak­­oá­­j tmár olyan emberek, akik máskép­­­pen gondolkoznak, a mű közössé- j günkről, a népi közösségről, melyhez­­ ramdarrnyiainkjaik egyformán kell­­ hozzá­járu­lni. Téves lenne azt tenni, hogy nálunk nincs többé olyan ember, aki rosszindulatú, irá­nyunkban, aki nem szereti az­t új Jugoszláviát, olyan ember, aki­­sa­ját kezdeményezéséből, vagy külön­­­féle földalatti propaganda kezdő-­j­eményezéséből valamiféle harmadik v vagy negyedik fajta új rendszer-­­­ről beszél, és aki várja, est az újat,­­ valójában azt a régit, és azt remél­j­e, hogy ez megváltozik. Régi nó-­j­­ák ezek elvtársak, ez többé nem­­ a régi Jugoszlávia, amely majd ha­­ valahol elsül a puska, vagy az­­ ágyú, széttörik, már ez az üveg. Ez­­ mi öntudatos és­ szilárd Jugoszláv­­­via, amely hazánk csataterein ed­ződött, itt azok a harcosok élnek, akik átmeneteitek minden hegysé­günkön és átvészeltek minden har­cot az ellenséggel, itt az a fényes ifjúság él, amely a munkaakciókon tette le a vizsgát és amely testes­­sel-lelkestől az uj Jugoszlávia mel­lett áll, mert tudja, hogy ma az uj Jugoszláviában, épül ifjúságunk és népeink boldogabb és szebb jövője. Milyen erő merészelne ma szembe­szállni hazánk Népfrontja 8 má­sik tagjának hatalmas­­erejével, hol­­ varrnak azok akik ellenélfhffiznanak ■egy ilyen nagyszerű szervezetek, t­afl­ot Insayso Kommunista­­ Part­i tunak, hazánk masadén dolgozójának élcsapata? (A Párt és Tito, vala-­­­mint népeink egységének s a szó- : cáa­sta Jugoszláviának viharos és­­ hosszantartó éltetése). Eset nem azért mondom elvtár­saim, hogy valakit fenyegessek, ha­­­nem azért, hogy elmondjam nek­tek, mennyire lehetetl esnség, hogy meg­akadhatnak egyes egyének, akik így gondolkodnak és beszél­nek, akik felülnek ilyen, föld­alatti propagandának. Az ilyen­ em­bereknek nem szabad felülni, nem ke­ll nekik team, egyáltalán nem kell velük belef­ocsátkosm­lyen vitába. Mi tudjuk a mi utunkat, nekünk nincs más utasuk, _ erw»t a­­­ssBOCtelirivitusba vezető est és keszek : vagyunk életünket adni érte az­­ atotsó emberig, ha szükség te­jse ! jó, ha valaki megkísérelné, hogy­­ elvitassa nagy teltszabadlító hall- «­orunk­ vívmányát- Semmiféle erő, még az a Péter királyocska sem a tender támogatásával,­­ senki más sem bárkinek a szövetségével hiába kísérelné meg, hogy újra ránk kényszerítse az ember ember attaró kizsákmányolásának régi rendszerét (egyöntetű viharos he­lyeslés). Ma, ezt az egyöntetű erőt. Kásvely 1841 óta­ kovácsol­ódik a nagy" fetszabantó harc k özében és ma, a szocializmus építéséért, folyó ■nagy munkacsata füzében többé so­ha senki sem tudja legyőzni, sem kívülről, sem itt bent az ország­ban. (Helyeslés). _ Elvtársak, még két évünk marad­­ hátra, s ez az erőfeszítések tekin­tetében egyforma lesz az elmúlt évekkel, mert még sok fontos fel­adat áll előttünk és e szerint min­den erőnket, latba kell vetnünk, hogy megvalósítsuk ötéves ter­vünket és megérezzük mit jelent a szocialista Jugoszlávia,­­mit je­lent a tervgazdálkodás, stb. Ti ma­gatok is tudjátok elvtársaim, hogy én sohasem mondtam, hogy ma még nehéz a helyzetünk s hogy kitűztem volna a határidőt, hogy ez meddig fog tartani. Ezt nem mondta, de ti magatok is látjátok, dolgozóink erőfeszítéseinek ered­­myee«A­freafoife»» wadyfote- pm-s­zal, hogy éppen azért, mert mind­ezt nagy áldozatok árán teremtet­tük meg és még nagy erőfeszíté­seket kell tennünk, hogy megva­lósítsuk nehéziparunk kiépítésé­nek tervét és a többit, ami továb­bi fejlődésünk alapja. Nekünk eh­«» hez hatalmas összegekre van szük­ségünk. Ne higyyétek, hogy bárki is tele marokkal ad nekünk. Azt a 20 vagy 40 milliót, amelyről már­­­­ másfél esztendeje beszélnek, meg­­­­kaphatja egy lengébb állam is.­­ De azt is, amit kaptunk,­­ nem­­ azért kaptuk, mert átállunk az ő táborukba, ahogyan amarról a rész­ről beszélik. (Helyeslés). Ne gon-­­­dolj­átok elvtársaim hogy mi vala­­­­mikor is eladjuk magunkat tu­dom is én milyen köi csődökért.. Ha­­ valaki akar nekünk kölcsönt adni, s adjon, mi tudjuk, hogy ebből nek­i ki is haszna tesz, mert mi a köl­csönt kamatostól visszafizet­jük. Ezért a kölcsönért géneket vásá­rolunk tőlük, amelyeket ők gyár­tanak, s ebből is hasznuk lesz, mert eladják termékeiket. Mi azt mondjuk: ha hajlandók vagytok ezen az alapon, rendben van. — hanem, hát ekkor nem kell. Ebben az esetben talán d kell halaszta -­­ nunk bizonyos dolgokat, d*» erről s az utunkról nem -ünk letérni.­­ Amikor ezt mértem'- akkor nem egyszerü szól­amok r«- gőzt a­tunk,­­ hanem azért mona '-iv nyert igy­z van és nem másképpen. M’ nem I álcázott, hanem nyílt politikát foly­­­tatunk: nyite Gazdasági r­orfeskát.­­ más orszámu- irányában és nvi­t | egyéb kídueu-MTrát minden ország |­írárrvában. Ma mi vagytunk az | egyesior­ semleges és független or­­­­szá­g, amelynek nincsenek semmi-­­ féle kötete-mffeóífoi nem Kétet sem ! Nyugat felé. (Úgy van, úgy van, j j —~ tans.)­­ Mi nem vagyunk senkinek | mi olyannal adósok, amit ne tud­­j | nánk visszaadni. Elvtársak és elvtársnők! Nyugaton j | ezidőszerint minthogy ismerik népe | | ink erejét, hazánk erejét, felhagy | | tak az ellenünk irányuló nyo­­j mással, azok pedig ott Keleten na­­­­ponta a legelkeseredettebb hajszát­­ folytatják hazánk ellen, immár­­ két esztendeje, habár ez a hajsza­­ eddig meddő maradt (derültség és­­ helyeslés). Nem válhatt senki elv- s társaim valamivé csupán azért, mert­­ valaki azt mondja róla, hogy ő ez­­ és ez. Nem hiheti el senki a világ ; i­gen, hogy mi fasiszta ország va­ i­­­gyünk, de nem vagyunk azok, ha j­­­ime sarló és kalapács van a­­ zászlónkon, azmikor felszámoltuk a j­J kapitalizmust és a tőkésektől el i­s vettük a gyárakat, amikor a tér- e­melő eszközöket a dolgozó nép kezé-­j­­­de adtuk. (lelkes hosszantartó he- i­­­lyeslés, a Párt és Tito éltetése.)­­ Mi a fasizmus, mi egy fasiszta­­ ország? Elvtársaim, a fasizmusnak­­ megvan a maga társadalom struk­túrája,­­ a fasiszta állam pedig kapitalista. A német tőke, a né­met monopolizmus teremtette meg Hitlert, mint ütőöklét, hogy elfojt­hassa a haladó munkásmozgalmat Németországban, hogy a német nagytőke minden ellenőrzés és fe­lelősség nélkül kizsákmányolhassa a német munkást. Ez a fasizmus. Mi pedig, a mi szocialista ország­­ vagyunk. Nekünk népuralmunk van, nálunk nincsenek ,szolgabirók | és különféle helytartók, akiket ] Beográdból küldenek ki és rekény­­t | szeritenek a népre akarata ellené- t ]­re. A nép a maga környezetéből | választja bizottsági tagjait s ama­­­kbaji nekünk megvannak azok a­­ fő jellemvonásaink, amelyekkel rendelkeznie kell egy szocialista országnak (helyeslés). Ezért a mi új Jugoszláviánk — szocialista or­szág. Azt pedig, amit ők beszélnek rólunk, nem használhatják fel még saját belső szükségletükre sem, mert­ náluk sem fogja ezeket elhinni senki, akinek van esze és aki becsületes ! Továbbá, azt beszélik, és beszél­­­­­ték, hogy mi eladtuk magunkat­­ az imperialistáknak. 1948-ban azt mondták, hogy ez néhány hónapon­­ belül megtörténik, amikor nem tör­tént meg, egyszerűen azt mondták, hogy már átálltunk az imperialis­ta táborba, amikor pedig ez sem bizonyult valónak, mert az ameri­kaiak és a többiek is Nyugaton azt mondják, hogy ez nem igaz s min­denki láthatja, hogy n°m igaz, ak­i­kor pgrszevof Hi spete-sz,­tek bennünket, mert keletet vala­milyen pj nevet találniok. De ez­­ is fermúlik, és ez sem fog számuk­ra beválni, mi pedig tiszták ma­radunk, mint a nap. Gondoskodni fogunk arról how serhmtsére rá­ '■ gaVm sen I hogy semmiféle kihívás ne ,k*ny- j szerithessen bennünket arra, l\ogy I Marx és Lenin vm I gasra emelt zászlaját, amely alatt harcolunk egész életünkben és amelyért meghalunk, ha szükség lesz rá. Senkinek sincs joga elv­társaim, hogy ilyen alattomos rá­galmakat vágjon szemünkbe. Ma , elvtársak és elvtársnők, az­­ uj Jugoszláviára vonatkozó igaza I­ság feltartóztathatatlanul utat tör­­ magának az egész földieken. Az uj Jugoszláviának mind több és több barátja van szerte az egész vilá­gon. Mind többen és többen, mind számosabban és bátrabban jelent­keznek és­ síkra szállnak a legha­­haladóbb emberek, a tudomány kö­réből és más dolgozó emberek az új Jugoszlávia mellett, harcolván hazánk igazságának győzelméért. S nekünk folytatnunk kel ezt a harcot, a harcot a haladó embe­rekért, a harcot az igazságért az egész világon. Ez a harc pedig elvtársaim nem könnyű. Az igaz­ság győzelméért folyó harcban egyik legerősebb eszköz soraink egysége, minden kötelezettségünk teljesítése, ha hazánk tekintélyé­ről van szó, vagyis ha a szocializ­mus hazánkbeli építéséről van szó. Ez a legjobb módszer, tényekkel, tettekkel a gyakorlatban megmu­tatni, hogy hazánk szocialista or­szág. Mi nem folyamodunk puszta szólamokhoz és megmondjuk az egész világnak: ha valaki azt ál­lítja, hogy mi fasiszták vagyunk, akkor jöjjön el hozzánk és győ­ződjék meg arról, hogy szocialis­ták vagyunk. És mit tesznek ők? Ma, a leghevesebb hajszát folytat­ják, hogy az emberek ne jöjjenek el hazánkba, hogy a helyszínen győződjenek meg arról, mi az igaz­ság és mi nem. Az igazság azonban ennek ellenére is utat tör magának és napról-napra mindinkább győ­zedelmeskedik, s végül is­­győzni fog hazánk igazsága. Népeink ar­culata tiszta lesz az egész világ előtt, mint olyan népé, amely al­kalmas volt arra, hogy felemelje szavát a legnagyobb erő ellen is, hogy:' felemelje szavát jogaiért, az igazság győzelméért (úgy van! — _ Lelkes és hosszantartó helyeslés). íme, elvtársak és elvtársnők eb­ben rejlik munkánk lényege. Épít­sük a szocializmust, teljesítsük kö­telezettségeinket, legyünk egysé­gesek, ne engedjük, hogy bárki is megbontsa sorainkat, é­s én biz­tosítalak benneteket,­­ hogy a győ­' sterem, nem marad el«.­­ Tito elvtárs beszédét a tömeg viharos lelkesedéssel, tapssal és ütemes kiáltásokkal üdvözölte: »Titoé vagyunk—­Tito a miénk«. Tito marsal ezután egy ideig el­beszélgetett a körleti és járási párt vezetőség és népbizottság képvi­selőivel, akik élükön Ilija Rado­­vanoviccsal, a körleti bizottság tit­kárával megjelentek, hogy üdvö­zöljék. Tito marsai prokupljei tartóz­kodása idején 100.000 dinárt aján­dékozott a napközi otthonnak és a pionirszervezetnek. Délután 3 órakor Tito marsai és a többi vendég a nép lelkes bú­csúztatása közben távozott Pro­­kopljeból. Tito marsai az épül© viaszinai vizier­emű­nél Vladicsm­­án.­­ Tegnap dél­előtt Tito marsai Alekszandar Ran­­ko­vics minisztereln­ökhely­ettessel és Petar Sztambolics szerb minisz­­terelnökkel, Veljko Micsunovics szövetségi miniszterrel és Szlobo­­dan Penezics szerbiai miniszterrel meglátogatta a viaszinai mocsár­ban épülő nagy gát és vilanyerő­­mű építőhelyeit. A gátépítő munkaközösség nevé­ben Bogdán Trbojevics főmérnök üdvözölte Tito marsalt és a többi vendéget. Néhány meleg üdvöz­lő szó után a főmérnök az igazga­tósági irodában tájékoztatta a ma­gas vendégeket, a vízierőmű épít­kezésének jelenlegi szakaszáról és a napirenden lévő feladatokról. Tito marsal az építőhely megte­kintése után jókívánságait fejezte ki a munkásoknak és alkalmazot­taknak és­­ megígérte hogy további segítséget kapnak munkaerőben, hogy meggyorsíthassák az éptsset- ­ Letartóztattál! a szlovén Miárt Olaszországban Az olaszországi szlovén Demokra­­­titkos Front főbizottságának küldött­­­sége felkereste a videmi olasz rendőrfőnökött és tiltakozott Mark­ Conto fronttitkár letartóztatása el­len. Mario Contot a napokban egy gyűlés alkalmával letartóztatták és rendőri végzéssel korlátozták szabad mozgását Benes Szlovéniá­ban. A rendőrfőnök kijelentette a küldöttségnek, hogy ő kénytelen engedelmeskedni a szlovénekkel szemben követett olasz politikának. Szerinte Mark­ Contot szlovén nem­zeti propaganda miatt vádolják, mert ezzel »megsértette az olasz lakosság érzelmeit«. A rendőrfő­nök egyébként közölte, hogy min­den tőle telhetőt megtesz, hogy szabad mozgást engedélyezzen­­a szlovén Népfront képviselői szá­mára Benes Szlovéniában. Azon­ban hozzátette, hogy nem vállal felelősséget ennek következmé­nyeiért. A szlovének küldöttsége erre azt válaszolta, hogy oly sok rendőr van Benes Szlovéniában, hogy a szlovén képviselők épsége­ijcSs kepa bfeféosithat. Ha még ha valami történne velük, az csak a rendőrség beleegyezésével fordul­hatna elő. •vtov 3_ A prágai ugoszláv nagykövetség jegyzéke a csehszovák külügymin­isztériu­m­h­oz A prágai jugoszláv nagykövet­ség újabb tiltakozó jegyzéket in­tézett a csehszlovák külügyminisz­tériumhoz Zvonimir Tomics, a ju­goszláv nagykövetség kereskedel­mi kirendeltsége delegátusának ok nélküli letartóztatása és tör­vényellenes fogvatartása miatt. A jegyzék rámutat arra, hogy Zvonimir Tomicsot, a csehszlovák rendőrség 1949. november 27-én lakásán letartóztatta. Jugoszlávia prágai nagykövetsége jegyzékben tiltakozott az oknélküli letartózta­tás miatt, és követelte, hogy To­micsot bocsássák szabadon. Erre a jugoszláv jegyzékre a csehszlovák külügyminisztérium azt a választ, adta, hogy Tomicsot gazdasági ki­hágás miatt tartóztatták le. a ju­goszláv nagykövetség nem­­ elége­dett meg ezzel a válasszal és de­cemberben újabb jegyzékben tilta­kozott, követelvén,­hogy a csehszlo­vák külügyminisztérium pontosan nevezze meg, milyen gazdasági ki­hágásról van szó, valamint azt is, hogy milyen törvényes előírások alapján tartják fogva Tomicsot Mivel a csehszlovák külügymi­nisztérium erre a jugoszláv jegy­zékre egyáltalán nem válaszolt, a jugoszláv nagykövetség február­ban újabb jegyzéket küldött, a­­melyben követelte, hogy értesítsék a Tomics esetében folytatott vizs- Szuat eredményeiről és a jugoszláv nagykövetség képviselőjének en­gedjék meg, hogy Tomiccsal be­szélhessen, nemcsak azért, mert ez hasonló esetekben szokásos ha­nem azért is, mert Tomicsnak min . a kereskedelmi képviselet tag­jának át kell adni hivatalát. To­vábbá a nagykövetség követelte azt is, hogy juttassák vissza a hi­­vatalos helyiségek kulcsait, ame­­ytetet Tomicstól, letartóztatása al­­kalmával elvettek, továbbá közöl­ték tartózkodási helyet, ugyanis be­bizonyosodott, hogy Tomicsot le­tartóztatása óta egyik börtönből a másikba hurcolják. Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériuma - áll a jegy a­­ Jugoszláv Szövetségi Newkozterszág nagykövetségének­­ jegyzékére sem adott választ. *»mnt ahogy nem adott semilyen magyarázatot a nagykövetség szá­­■ és szóbeli közbelépésére sem To­mi c«­ letartóztatása ügyében. a. tények, hogy semilyen felvilágosítást sem adnak Tomics- ra, hogy bírósági eljárás megin­dítása nélkül, indokolatlanul és törvényellenesen több mint hat nőnapig börtönben tartják, hogy ,­em­ ilyen kapcsolatot sem enged­­nek meg vele, a hivatalos helyisé­gek kulcsainak visszatartása, an­nak a megakadályozása, hogy a nagykövetség értesülhessen létar­bárt."akkor“ff 0,fair61- eSA börtönból a másikba való hurdí­­tasa, — mindez azt mutatja, hogy nem Tomicsnak valami gazdasá­­­i, vagy egyéb jelegű bűnéről van szó, hanem a jugoszláv állampol­gárok következetes bántalmazása- 5?-* P k özéséröl és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képvi­seletei munkájának és működésé­nek megakadályozásáról a Cseh­szlovák Köztársaságban. * ní­m meggyőző kísérlet, nélk»u°r*CS *t^rVénye'tettles é* ok-­SStátLfff ,5Etatását ^^milyen általánosított gazdasági kihágással igazolják., azok közé a megszokott» sablonos de teljesen leálcázott tö­rekvések közé tartozik, hogy aik­e­tőlagos büntettek kiagyalásával és gyártásával csökkentsék és meg­rövidítsék a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság állam­polgárainak és képviseletei alkalmazottainak tekintélyét, és hogy a cseh és szlo­vák közvélemény előtt,­­— amely mindjobban megrökönyödik és elé­gedetlenkedik az ilyen cselekede­tek miatt, — valamilyen magya­rázatot adjanak arról a tömeges üldöztetésről, amelyet a Csehszlo­vák Köztársaságban folytatnak a jugoszláv állampolgárok és hiva­talos képviselők ellen. Azok a módszerek, amelyeket a jugoszláv állampolgárok és hivata­los képviselők ellen a csehszlovák börtönökben alkalmaznak, de kü­lönösen a felfedett és megállapí­tott aljas bánásmód Dimitrije Idi­­mitrijevics és Joszip Plese ellen­, akik a börtönben belehaltak a kí­zásokba, a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság nagykövetségének ala­pos kétségét és jogos aggodalmát váltják ki Tomics Zvonimir életét illetően. A Jugoszláv Szövetségi Népköz­­társaság nagykövetsége erélyesen tiltakozik Tomics Zvonimir továb­bi indokolatlan és törvényellenes fogvatartása miatt és a Csehszlo­vák Köztársaság külügyminiszté­riumától magyarázatot követel a letartóztatás miatt, egészségi álla­potáról és a letartóztatás konkrét okairól, valamint arról, hogy To­mics melyik börtönben van. A Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság prágai nagykövetsége továbbá kö­­v®teÍi,­hogy a nagykövetség kép­viselőjének azonnal tegyék lehető­vé a kapcsolatot a letartóztatott Zvonimir Tomics jugoszláv állam­polgárral és a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság prágai nagykö­vetsége mellett működő kereske­delmi küldöttség delegátusával, és hogy azonnal bocsássák szabadon.« Tiranai n­wfsgoft mmn­­üssel teszintette mnk­áját A Tanjung sajtóügynökséget fel­hatalmazták­ a következő közlésére­. A­­a­lban hatóságok által a JSzNK tiranai követségével és an­nak személyzetével szemben köve­tett tarthat­atlan­ cselekedetek és kü­lönféle hátrányosan megteülönítte­­tett intézkedések miatt, amelyek teljesen tehetetlenné teszik az al­bániai jugoszláv képviselet továb­bi működését, a JSzNK tiranai ügy­vivője a követség személyzetével visszatért. Jugoszláviába és a JSzNK tiranai követsége ideiglene­sen beszüntette munkáját. A jugo­szláv külügymini­sztérium közölte a beográdi albán követséggel a ti­ranai jugoszláv követség működé­sének ideiglenes beszüntetését, va­lamint azokat az okokat, amelyek ehhez az intézkedéshez vezettek- Ugyanakkor a JSzNK kül­ügym­inisz­tériuma tudomására hozta a beog­­rádi albán követségnek, hogy­ a JSzaNTK tiranai követségét új kocsi visszaállítsék abban az esetben, ha az albán kormány kielégítő bizto­sítékot nyújt, hogy megváltoztatja viszonyát a jugoszláv képviselettel és annnak személyzetév­el szemben. HAT SZEMÉLYT ÍTÉLTEK EL CSEHSZLOVÁKIÁBAN HAZAÁRULÁSÉRT A France Press sajtóügynökség jelenti,­­ hogy a pilseni állami bí­­róság, amely Sztoticeben (Délcseh­­ország) ült össze, befejezte 40 na­pos tárgyalását hat személy ügyé­ben, a leti hazaárulás és az ameri­kai hírszerző szolgálat érdekében elkövetett kémkedés miatt vádol­tak. Reisek fővádlottat, aki foglal­kozására nézve földműves, kény­szermunkával egybekötött életfogy­tiglani fegyházra ítélték. Krauzí­­ler másodrendű vádlott a cseh­szlovák államvédelem alkalma­zottját, kényszermunkával egybe­kötött 30 évi fegyházra többi 4 vádlottat pedig különbé­n időtar­tama a hat hónaptól 22 évig tar­tó­­­­itik.

Next