Magyar Szó, 1950. november (7. évfolyam, 260-284. szám)

1950-11-27 / 282. szám

XL . A tengertsó kitervelésekra újabb,­­s újabb retort­­zenesitalények smitelnek hazánkban. Adriánk ítéli vize, gyakran háborgó hullámaivá! ha végigsöpör a partok mentén, mállását, tör, huz mindent, a­­latt esők elér. Amije meg van, attól­­ ugyancsak nehezen válik meg, nehe­­­­zen adja vissza. Tengerünk egyebek­­ között nagy mennyiségű sót tartalmaz. Ezt a sót hódítja el tele az ember. Ten- I­gerpartjak mentén számos sómedencét építettek. Ezekbe a medencékbe eresz­­­­tik be a tentger vizét. A víz elpárolog, s a só meg finont apró szemcsék alakjá­ban visszamarad. Hogy mekkora ezek­­­­nek a medencéknek gazdasági jelentő­­­­sége, és mekkora szerepet játszanak , az ország sóolátása tekintetében, azt az ub­istyi sómedeence példája szemlél­teti leg­jobb­an. Az ub­inyi sómedence­­ csak az idén több mint 36 ezer tonna tengeri sót termelt. Ez a mennyiség pedig háromszorosa a tavalyinak. Az ub­inyi sóapecter­cének ez a legnagyobb , eddigi teljesíménye. A sót kereskedel­, mi­utk továbbítja az egész országba. • A VINKOVCI VASUTIGAZ­­GATÓilAG BEFEJEZTE ÖTÉVES TERVÉT. A vinkovci vasutigazgató sás marsit­a k­özössége 406 nappal a kitűzött határidő előtt és 41 nap­pal TI»« elvtársnak vállalt kötele­­zettsége előtt befejezte ötéves ter­vét. • Népegyetemi előadás Becsén. A napokban népegyetemi előadás volt Becsén a választásokkal kap­­csolatban, mintegy 500 népfront­tag részvételével. Az előadást Mi­­lovanov Ili­na gimnáziumi tanár tar­totta a következő címmel: »A mi és a szovjet felfogás a demokrá­ciáról.« • NÉPGYÜLÉS A „PETŐFI I SÁNDOR“ KULTU­RE­GYE­SÜLET-­­ BEN. A zombori Petőfi Sándor­­i !­ulturegyesületben tegnap népgyű­­­­lést tartottak. A gyűlést Herceg I János, a városi, népbizottság jelölt­je nyitotta meg. Utána Börsi Hen­rik, a tartományi népetkusztina jelöttje, valamint Szternagy Lajos, Nagy Lógató Le Becker József mon­dott beszédet. • A SOTsepticai f­­tőház munka­­int­édeó­wle-re. A szuboticai sütő­­ház a napokban munkamegbeszé­lést tartott. A munkaközösség meg­vitatta az évi terv megvalósításá­val kapcsolatos kérdéseket, és el­határozta, hogy javítja a közleke­dés minőségét, kiküszöböli a vona­tok késését. (K. T.) • ABVKLUVSEN BEADTAK DICKENS LEVEEETT. Newyorkban egy árverésen eladták Charles Dickens ismert angol író 56* Vukigoovó részt ki nem adott le­vel«. Busk a levelük több helyen meg­­v­nkttte Deekarnnek abban az időben késsüló műveit. A leveleket egy new­­yortei krusrvk­eresk­edés vette meg. • Térbravaló élelmiszerek fel­vásárlása Tornán. Turján a felvá­sárló bizottság eddig a krumpli és bab 70 százalékét felvásárolta. A beszolgáltatásnak nagyobbára a kis és közép­ parasztok tettek eleget. • Naponta 30 munkást osztályoz a szuboticai vasúti kocsijavító mű­hely osztályozó bizottsága. A szu­boticai kocsija­vító műhely munka­­­közössége vállalta, hogy november 29-ére, elvégzi a munkások osztá­lyozását. Az osztályozó bizottság na­ponta 30 munkást osztályoz. • SZU­BOT­IC­ÁN AZ IFJÚSÁGI AKTÍVÁK NOVEMBER 29-ÉN MŰ­SOROS ESTÉT RENDEZNEK Szu­boticán az­ ifjúsági aktívák novem­ber 39-én műsoros estet rendez­nek a partizán". „Szever„Peto­­letka“ és „29 November“ üzemben. A kelebiai ifjúsági aktíva is elő­adást rendez az új szövetkezeti ott­honban­© Nasiceben műemléket emelnek az elesett hősöknek. A nasicei járás népe, amely a felszabadulásért ví­vott harcban igen nagy áldozatot hozott, Namce legszebb helyén, a kultúra parkjában nagy műemléket emelt az elesett hősök tiszteletére. A műemléket ünnepélyes keretek között november 29-én leplezik le. Az ünnepségen nemcsak a nasicei járás népe vesz részt, hanem a kör­nyékbeli­­járások lakosai is. • ÚJFAJTA SZAMOEOGCP Az ame­rikai tengerészeti kutató szolgálat új­fajta sz tanulógépet talált fel A gépn­ek 400« lámpája van és a legbonyolult­bb s*em*«m­ feiadványt is a legrövidebb időo belü­l megoldja. • A pancsevói »Petőfi« kultur­­*Sye*HUet a választási előkészüle­tek­hez. A pancsevói »Petőfi« kul­­turegyesület választási agitáció ke­retében ismertette tagjaival a­­vá­lasztások jelentőségét. Az egyesület tagjai Vojlovicán rövid mű­sorral szerepelnek, valamint ellátogatnak az üzemekbe is. • Tij szőlőtelepek Dalmáciában. Dalmáciában hónapok óta készítik a talajt, amelybe tavaszra szőlőt telepítenek Eddig 700 hektárt szán­tottak fel szőlő alá • MIT HALLUNK A NOVISZÁ-os rádióban? 5 45 és 2000. hí-­­ fék 16.45. Építjük a szocializmust. ! Aftá4®Mt5w* Rogge nyilatkozata U gtétés mozsaimat olyan állad­oni kozdeafényezésére, min­­ls?s$zi**ia és lar­sa Londonból jelenti a Tanjug, hogy John Rogge, az amerikai haladó párt alelnöke Londonban sajtóér­tekezletet tartott, amelyen beszélt a békehívek varsói világkongresz­­szusán szerzett benyomásairól. »Abból, ahogyan a kongresszus le­folyt — mondotta Rogge — és az ott elhangzott beszédekből és hoz­zászólásokból azt a meggyőződést szereztem, hogy a békehívek világ­­kongresszusa erőszak útján kíván­ja elérni a békét«. Rogge azzal a szándékkal ment a varsói kongresz­szusra, hogy minden lehetőséget felhasználjon konkrét intézkedések előkészítésére a béke érdekében. »Azonban, az a mód, ahogyan a kongresszust megszervezték, — folytatta Rogge, — és a legtöbb delegátus egyoldalúsága folytán, igen nehéz volt javaslatokat ten­nem, hogy a Szovjet Szövetség és az Egyesült Államok milyen kon­krét lépéseket tegyenek a béke megőrzése érdekében«. Rogge hang­súlyozta, hogy a varsói sajtó elfer­dítette a kongresszuson megtartott beszédét, de az a benyomása,­ hogy számos lengyel polgár máris tu­dott beszédéről és helyeselte. Rogge véleménye szerint a nyugati álla­mokban a békemozgalmat olyan haladó embereknek kellene vezet­niük, akik abban a helyzetben len­nének, hogy bírálhatnák mind a Szovjet Szövetség, mind Amerika hibáit. Azt javasolta, hogy új világbé­kemozgalom bontakozzon ki, olyan államok kezdeményezésére, mint Jugoszlávia és India, amelyek egyik tömbhöz sem tartoznak. Nyi­latkozata végén Rogge kifejtette, hogy a demokratikus jogászok nem­zetközi tanácsának értekezletén, amelyet a varsói kongresszussal egyidőben tartottak, Amerika de­mokratikus jogászainak nevében határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben elítéli Jugoszlávia kizá­rását ebből a szervezetből és kö­veteli e határozat megsemmisíté­sét. Ezen az értekezleten Rogge úgy­szintén bírálta a Rajk-pert s a beismerési rendszert a keleteurópai országokban. amenta, segít Mir 'fiának Washingtonból jelenti a Reuter, hogy az amerikai kormány két év­re 3oo-400 millió dollárt irányzott elő a francia és Bao Dai csapatai­nak megsegítésére , akik Indokíná­ban Ho Si Min vietnami csapatai ellen harcolnak. S toitakhsii ár? franco if m force«püJ Prsfcan Párisból jelentik. A zágrábi egye­tem­ város építkezésén résztvett francia ifjak egyesülete Párisban tömeggyűlést szervezett, amelyen a brigád tagjai beszéltek hazánkban szerzett benyomásaikról és pőrére vetkőzhettek a francia tájékoztató­­irodások Jugoszláviáról mondott ha­zugságait. A gyűlésen amelyen Jean Cassou neves francia közéleti munkás elnökölt, mintegy 600 ifjú és más polgár vett részt, közöttük Agnes Humber, ismert francia író­nő is. »Nem elegendő egy bizonyos dol­­got csak ismételgetni, hogy azután az valósággá váljon, — mondotta Casepu gyűlélmenyitó beszédében. — A tájékoztatóirodások azt ismé­telgetik, hogy Jugoszlávia fasiszta országgá vált, de ők ebben senkit sem győztek meg. Ellenkezőleg, el­érték azt, hogy számos szabadság­szerető ember elhatározta, hogy meglátogatja Jugoszláviát s a hely­színen győződik meg a való hely­zetről. Ez volt a ti jugoszlá­viai uta­­zók igazi értelme és célja is.­ Elmondva azt a valóságot, ame­lyet Jugoszláviában láttak az ifjak cáfolták a szégyenteljes tájékozta­­tóirodás rágalmakat és hazugságo­kat. Robert Barnes, az egyesület titkára kijelentette, hogy Jugoszlá­viában mindazt szabadon megte­kinthette és megismerhette, ami csak érdekelte. Harcok Korodban U’enflnel is Ha mentek át az észak­­korea és kínai csapatai az ard­anai északnyugati szakaszon Szöulból jelentik. A nyolcadik amerikai hadsereg parancsnokságá­nak hadijelentését átvéve a fran­cia sajtóügynökség jelenti, hogy az északkoreai egységek éles ellentá­madásba mentek át Unszántól ke­letre, a 25-ik amerikai hadosztály harci szakaszán, de Mac Arthur csapatait nem tudták visszavonu­lásra kényszeríteni. A hadosztály egyik ezrede, amely gyengébb északkoreai ellenállásba ütközött, hat-hét kilométert nyomult előre és Jongmjendongtól északra fog­lalta el újabb hadállásait. Az első délkoreai hadosztály egy­ségei Tencsontól három kilométert törtek előre egész a Csoodang fo­­lyóig. Tencsontól keletre egy észak koreai zászlóalj igen erős ellenál­lást tanúsított a délkoreai had­osztály ellen. Mac Arthur főhadi­szállásának szóvivője kijelentette, hogy a fő északkoreai erők a nyol­cadik hadsereg jobb szárnyán van­nak, a front többi szakaszán pe­dig kisebb ellenállásokba ütköztek. A° szóvivő hozzáfűzte hogy az északkoreaiak úgyszólván a front valamennyi szakaszán visszavonul­­áat. Legújabb jelentések szerint a 25 ezer embert számláló második dél­koreai hadtest teljes visszavonu­lásban van az északkoreai és kínai csapatok elől, amelyek új ellentá­madásba mentek át a koreai arc­vonal északnyugati szakaszának jobb szárnyán. E frontszakaszra tartal­ékegységeket küldtek A 25- ik amerikai hadosztály is több, mint 3 kilométert visszavonult. A kínai csapatok ismételten elfoglal­ták Tokcsont, ahonnan három nap­pal ezelőtt a­­délkoreai egységek megkezdték támadásukat. Tokcson­tól nyugatra az északkoreai csapa­tok mintegy 30 kilométerre délre állnak Unszántól és elérték a Cso­ntoson folyó nyugati partját, mi­közben szétverték a második ame­rikai hadosztály egyik századát, egy másik századot pedig bekerí­tettek. Az első amerikai hadtest képviselője kijelentette, hogy ma­­a helyzet igen komoly az észak­­nyugati fronton« és, hogy az észak koreai és a kínai csapatok »erős és jól megszervezett támadásokat« hajtanak végre. A FRANCIA CSAPATOK MEGKEZDTÉK A TÁMA­DÁSUKAT HO SI MIN EGYSÉGEI ELLEN Saigonból jelentik: Tonking tar­tományban, a Vörös folyó deltájá­nak vidékén a francia csapatok megkezdték támadásukat Ho Si Min vietnami csapatai ellen. A francia csapatok néhány zászlóal­ja, amelyeket repülőgépek, ejtőer­nyősök és harcikocsik támogattak, áttörték magukat a rizsmezőkön, mocsarakon és a megerősített fal­vakon. A francia erők indokínai pa­rancsnok­ságának jelentése szerint a hadműveletek 100 négyzetkilo­méter területen folynak. Tai-Bin körzetében, 100 kilométerre Hanoi­tól, már hatodik napja tart a fran­cia támadás. Ezenkívül számos ki­sebb támadást intéztek Ho Si Min csapatai ellen. A francia légierők és a tüzérség Hanoitól 50 kilomé­terre északkeletre folytatták Ho Si Min csapatösszevonásainak és hadállásainak bombázását. Budapesti szárazsági propaganda Talán mondanunk sem kell, hogy a tájékoztatóirodás lapok és rádió­­állomások rosszindulatúan foglal­koznak szárazság­ okozta ellátási nehézségeinkkel. A szárazság sze­rintük egy újabb »érv«, hogy Ju­goszláviában fasizmus dúl. " A jugoszláv-ellenes »szárazsági propaganda" különféle változatok­ban jelentkezik. A budapesti rá­dió legutóbb például arra hasz­nálta ki a jugoszláviai szárazságot, hogy öndicsekvően megállapítsa, milyen »bölcs« és »előrelátó« a magyarországi tájékoztatóirodás fő­nökség ... »Magyarországon is ép­pen olyan volt a szárazság«, — mondotta a pesti rádió, — mint Jugoszláviában, mégis van min­den, mert a magyar vezetőség elő­relátó. Ez a bölcs »előrelátás« valóban nagyszerű dolog. A végén kiderí­tik, hogy még a kukorica is job­ban terem ott, ahol bölcs a vezető­ség, s csak a »fasiszta« Jugoszlá­viában perzseli a nap olyan ke­gyetlenül a növényeket. Mi azo­nban már régen túl va­gyunk a pesti rádió dajkameséin. Tudjuk, hogy Magyarországon is volt szárazság és vannak élelme­­zési zavarok. Maga Rákosi mondot­ta nemrégen, hogy »az ellátásban bökkenők vannak«. De mi tudjuk azt is, hogy ezeket az élelmezési zavarokat Magyarországon nem éppen a szárazság okozta. Magyar­­ország a világ egyik legterméke­nyebb mezőgazdasági állama, majd­nem egész területe olyan termő­föld, mint nálunk Vajdaság. Még a legnagyobb aszály idején is jut bőven minden. És ami a fő, nin­csenek mezőgazdaságilag passzív területei, mint nálunk Crna Gora, Hercegovina, Dalmácia, Lika stb. Ez hát a bölcs »előrelátás« titka. SZÁLLÍTÁSOK — NYAKLÓ NÉL­KÜL Hogy Magyarországon mégis van­nak élelmezési zavarok, az annak tudható be, hogy nyakló nélkül folynak a szállítások a Szovjet­unióba és a csatlósországokba. Fő­leg az okozta, hogy Magyarorszá­gon újból be kellett vezetni a jegy­rendszert, de még így is hiányok mutatkoznak. Joggal tehetnénk fel a kérdést, nem Magyarországról való-e talán az a 200.000 tonna bú­za, amit Olaszországnak, vagy az az 500.000 tonna búza, amit Ang­liának szállított a Szovjetunió? ... Nekünk semmi kifogásunk a nem­zetközi kereskedelem fejlesztése ellen. Sőt mi valljuk, hogy a nem­zetközi kereskedelem szilárdítja a népek együttműködését és fontos előfeltétele a béke megóvásának. Magyarország­­ esetében azonban nem lehet kereskedelemről beszél­­ni, hanem közönséges fosztogatás­ról, amit a Szovjetunió rendszere­sen végez. Ez a fosztogatás a ma­gyar tájékoztatóirodás vezetők köz­reműködésével történik, akiknek eszük ágában sincs megkérdezni a magyar dolgozókat, vájjon helyes­­lik-e ezt a fajta »kereskedelmet«. Egyáltalán nem érdekli ezeket a tájékoztatóirodás vezetőket az, hogy ez súlyosan kihat Magyaror­szág élelmezésére. A pesti rádió minden erőlködése ellenére, hogy az ellenkezőt bizo­nyítsa, az igazság az, hogy a szo­cialista Jugoszlávia egyenlő félként kereskedik a kapitalista világgal és gyakran kedvezőbb feltételek mellett, mint annak idején a kelet­­európai országokkal. KÖZÖS NEVEZŐN­K A NYUGATI REAKCIÓVAL De nézzük csak a többi részét is annak a híradásnak, amit a pesti rádió a »borzalmas jugoszláviai nyomorról« közölt. »Ha igazi csevapcsicsát akarsz, — mondja a pesti tájékoztatóiro­dás, — azt nem kaphatsz, sem Beo­­grádban, sem Nisben, hanem Bécs­­ben... Tésztát és makarónit nem ehetsz Noviszádon, hanem Roma­­ban, Milánóban és Athénben ...« (Azt persze nem említi, hogy a bécsi tészta talán éppen magyar­­országi búzából készült). Végül az­tán megállapítja: »Az egész föld­kerekségen láthatsz a kirakatokban »Made in Yougoslavia« címkéjű árukat«. Eltekintve attól, hogy csevapcsi­csát Beográdban Nisben és egye­bütt is lehet kapni, sőt tészta is van Noviszádon, mi nem állítjuk, hogy nincsenek élelmezési nehézségeink. Vannak. De mi leküzdjük őket, mert dolgozó tömegeink keményen harcolnak ellenük. Bizonyítják ezt munkásosztályunk és dolgozó pa­rasztságunk eredményei a tervtel­­jesítésben és a felvásárlásban. A tájékoztatóirodás »szárazsági propagandához« természetesen csat­lakozott a nyugati reakció is. A párisi »Monde« a pesti rádióhoz hasonlóan azt állítja, hogy nem a szárazság okozza a nehézségeket Jugoszláviában, hanem a kormány­zati rendszer. Amíg azonban a pesti rádió a »fasiszta« kormányzatot okolja, a »Monde« ugyanezt »kom­munista« kormányzatnak nevezi. Az egyik szerint tehát azért van Jugoszláviában élelmiszerhiány, mert fasiszták vagyunk, a másik szerint, mert a kommunisták. BOLGÁR RÓZSAOLAJ, MAGYAR LIBAMÁJ, ROMÁN BENZIN Végül még arról a »szörnyükö­­désről«, hogy a »Made in Yougo­slavia« címkéjű áru a földkerekség minden táján fellelhető. Mi ezt nem szégyeljük. Ez egyrészt azt bizo­­nyítja, hogy Jugoszlávia­­ dolgozói minőségi árut termelnek és ezért külföldről értékes gépeket, nyers­anyagot kapnak. Mi nagy ered­ménynek tartjuk a többi között azt a példát, hogy habár még kőolaj­behozatalra szorulunk, de kőola­j­­termékeket már most jelentékeny mennyiségben exportálunk, s ezért nagyösszegű devizát kapunk. Más­részt, az ország iparosításáért és villamosításért, az ötéves Ter­vért fol­tatott harcunk győzedelmes befejezése után a minőségi export­áruk majd hazánkban maradnak és dolgozóinkhoz jutnak. Mi nem esszük meg jövőnket, ahogyan Rá­kosi mondja a magyar dolgozókra, ezvilag nem eszi meg a mién­­ket. És ha rólunk az mondható, h­ogy a mi árunk »Made in Yougo­­slavia« felirattal mindenütt meg­található a földkerekségen, akkor meg­­ kell mondani azt is, hogy a Doigaz rózsaolaj, a román benzin, a magyar paprika és libamáj, vi­szont nem »Made in Bulgaria«, »Made in Hungária« stb. címkék-­­ kel, hanem »Made in Sovjetunion« címkével látható a világban. Jelen esetben is csak a régi köz­mondásnak van igaza: Bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfe­­jű. A görög gyermekek hazaszállítása Gyevgyelijából jelentik. Szomba­ton 21 görög gyermek tért vissza hazánkból Görögországba. Gyevgye liján£­, a jugoszláv-görög határon, a nemzetközi Vöröskereszt e célra alakított bizottsága ellenőrzésével adták át a gyermekeket. Az átadás alkalmával valamennyi gyermek orvosi vizsgálaton ment keresztül. A hazájukba visszatért görög gyer­mekek a bélaerkvai, ■ crkvenicai, okrugli és szkopljei Vöröskereszt otthonokban voltak. A gyermekek hazánkból való távozásukig Jugo­szláv Vöröskereszt gondoskodását élvezték. A gyermekeket téli ruhá­ba öltöztették, mindegyikük egy­­egy bőrönd fehérneműt és egyéb holmit kapott. VÁLSÁG AZ OLASZ " KORMÁNYPÁRTBAN Rómából jelentik: A keresztényde­mokrata párt parlamenti vezetőségének egyik csoportja lemondott, amikor az olasz parlament kereszténydemokrata képviselői nem akarták magukévá ten­ni azt a javaslatot, hogy megszigorít­sák a pártfegyelmet A fegyelem megszi­­gorítása javaslatot már régebben elhá­rították, mert a kereszténydemokrata képviselők azon a véleményen vannak, hogy ezzel korlátoznák szabadságukat &lneff vMhZl Vc***s©ln ________

Next