Magyar Szó, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-01 / 1. szám
Az Íróasztalnál, amelyen mintegy bástyaként állnak a felhalmozott könyvek, középkorú sötét arc bőrű szemüveges férfi ül: Laza Sztojkovics mérnök, a vajdaságimezőgazdasági kutatóintézet igazgatója, a vajdasági népezküpséim képviselője. Egy év munkája nálunk még nem hozza meg a végleges eredményt — emeli fel tekintetét. — Hosszú évek során át folynak a kísérletezések, míg egy magról például elmondhatjuk, itt van ez a mag, ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, ekkora a csiraképessége, ekkora a terméshozama. Természetesen vannak már befejezett munkáink is — erről egyébként majd az osztóly vezetők beszélnek — de ezek a viszonylagosan végleges eredmények is megfigyelés alatt állanak, mert figyeljük a degenerációt stb ... ARCVONÁSA RITKÁN ENYHÜL MOSOLYRA■.. Felemeli a telefonkagylót: — Halló ki van a srát másik végén...? Kiszlovszki...? kérlek két néptárs ... Kislovszki mérnök első látásra öregember benyomását kelti, de energikus mozdulatai határozott beszéde ennek ellenkezőjére vall. Markáns, szigorú arcvonásai igen ritkán enyhülnek mosolyra. Osztálya a magnemesítő osztály, mint már neve is mutatja, a magok nemesítésével foglalkozik. Ez a munka sok éven át folyik, mert a feladatok igen bonyolultak. Bizonyos nemesített magról, például búzáról tudnunk kell, hogy egy meghatározott kerületben mikor hoz nagyobb termést, ha októberben vagy decemberben vetjük el, vagy 80 vagy 110 kilót vetünk egy holdon. Ez csak egyszerű példa. Ettől persze sokkal bonyolultabb feladataink is vannak ... Kiszlovszki mérnök elhallgat egy pillanatra. Az Íróasztalon lévő irai tok között kutat és egy számadatok kai teli kimutatást vesz elő: — Ez a riit nemesített „noviszádi 4“ féle napraforgónknak, hogy úgy mondjam, az anyakönyvi kivonata. Minden adat itt van róla. Csupa szám, de nagyon sokat mondó szám. A tulajdonságai? Vegyünk csak egy adatot róla. Ez a napraforgó fajta a föld sokkal kevesebb tápereje mellett is meghozza az átlagosnál nagyobb termést, aminek a jelentőségét nem is kell külön hangsúlyozni. Tudvalevő, hogy voltak Vajdaságban — voltak, mert most már nagyon kevés van belőle — olyan napraforgó fajták, amelyek annyira megrabolták a föld, táperejét, hogy a következő évi más termés érezhetően gyengébb volt. Most Vajdaságban a mi „noviszádi 4“-esünkkel vetik be a területek 95 százalékát. Teljesen kiszorítja a másfajta napraforgót. ARANKA A LUCERNA RÉME A mérnök most egy újabb „anyakönyvi kivonat“ után nyúl. — Itt van a mi „14—39“-es búzánk, amelyet intézetünk hosszú évek során nemesített. Ez a búzafajta, amellett, hogy sokkal nagyobb terméshozama, mint a mi átlagtermésünk, még egy nagyszerű tulajdonsággal rendelkezik, Ősszel meg tavasszal is vethető. E tulajdonságát csak akkor tudjuk kellően értékelni, ha figyelembe vesszük a bánkutit, amely ha tavaszkor vetjük, nem hajtja ki a kalászt. Márpedig ha valamilyen elemi csapás éri az őszi vetést, bizony kell a tavaszi búza. Az intézet magellenőrző osztályán Buculy mérnök vezeti a munkát. Középtermetű, erős testalkatú, sűrű fekete hajjal. Mialatt osztályának munkáját magyarázza, sorban megmutatja a kísérletezések folyamatát ... — Az intézet magellenőrző osztálya azzal kísérletezik, hogy megállapítsa a magvak tisztaságát, csira képességét és egyéb tulajdonságait, amelyek mind fontos tényezők a nagyobb terméshozam elérése szempontjából- Ismeretes, hogy nálunk Vajdaságban a lucernát általában kegyetlenül pusztítja az aranka. Azért ez az osztály megtisztított lucernamagot ad az állami birtokoknak és termelő szövetkezeteknek, úgyhogy a földjeiken nem pusztít az aranka. Ez volt az idei munkánk legnagyobb eredménye, de persze, emellett számos más magról is megtudtunk nagyon értékes dolgokat. KUKAC — A NAGY ELLENSÉG Petrik mérnök osztálya a kukacok meg a különböző gyomok és kórók ellen küzd. Petrik mérnök íróasztalán egy kollekció különböző kukac, bogár meg egyéb kártevő rovar fekszik. — Látjátok ezt a rovart? Bagoly pille hernyója. Ezek a rovarok a kikindai meg a knezseváci járásban az idén megtámadták a vetést. Mi gyorsan kiküldtük szakembereinket. Megállapították, hogy milyen rovarokról van szó, azonnal utánanéztünk, miként pusztíthatok és meghatároztuk a harc módját. A DDT hatásos irtószernek bizonyult. Segítségül kértük a repülőgépeket, és azok végezték a párzást. A párásító fe csodálkoák ezen a „gépesítésen“ de mikor látták, hogyan pusztul a rovar, örültek neki, így harcolunk a kukacok ellen. A gyomok ellen szintén vegyszerekkel küzdünk. A leghatásosabbak a herbicidák. Nálunk Vajdaságban többfélét használtunk és a leghatásosabbnak bizonyult a San D-20 féle herbicida, amely 11 - féle gyomot pusztított, nag a ne- TERMŐFÖLD A HOMOKTENGVmm Megint te igazgató szobájában vagyunk, igyál, nagy munkájáról mond még egynéhány szót- A delibláti homoktengerről van szó. Ezt a nagy darab földterületet belátható időn belül termőképessé kell tenni. Minden osztályunk ezen fáradvák. A talajtani osztály kifürkészi a delibláti homok tulajdonságait e.z megállapítja, hogy mit kell testni, hogy termőképes legyen. Magvédő osztályúnk a mag nemesítő ootállyal megállapítja, hogy milyen minőségű magra van szükség, hogy éz megteremjen. Az újesztenző még nagyobb sikereket hoz majd a tudományos munka terén, t/j termőföldek keletkeznek, gabonafajták stb. születnek, amely mind azt mutatja, hogy a szocizmus építésében, milyen nagy erdményeket ér el a mezőgazdasági tudomány. Sz■ Gy. Az ijesztenie ujabb sikereket kéz a m&z&azdasági kihatómunka tczíh 1945 1950 Vajdaságban öt év alatt nagy területet hódított meg a »napraforgó 4« Úgyszólván mindenütt ezt a fajtát temelik. Kosztolácon korszerűen berendezett hatalmas bőhajtásos villanytelep működik és ellátja villanyárammal a bányát, a környékbeli helységeket és ipartelepeket. Ez hazánk egyik legnagyobb bőhajtásos villanytelepe. Képünkön háttérben a villanytelep épülete, elől pedig a szigetelő berendezések láthatók. Teljesítették tervfeladatukat Szerbia textil-, bőr- és lábbeliipari főigazgatósága december 30- án befejezte évi termelési tervét. Szerbia textil-, bőr- és lábbeliipara 35 új terméket állított elő. LEGNAGYOBB BÄNYAMED£NCÜNK időre BEFEJEZTE TERVÉT Tegnap a hajnali órákban a »Titol szénbánya dolgozói megvalósították évi termelési feladatukat, amely jóval nagyobb volt a tavalyinál. Hazánk legnagyobb bányamedencéjének dolgozói nagy rehézségekkel küzdöttek. 118 ÚJ KÉSZÍTMÉNY A Vetszemm üzemek valamennyi üzemének munkaközössége év alatt elvégezte az ötéves Tenben előirányzott feladatot. A Vetszérum üzemek szakemberei 118 olyan új készítményt állítottak elő amelyet eddig külföldről szereztünk be. . A Stea ua, tegyük fel nem lenne okosabb dolga az embernek és meghallgatná a budapesti rádió belföldi híradásait, és ha — tegyük fel ezt is, — olyan fejreesettek volnánk, mint ahogyan azt azok a budapesti propagandisták elképzelik rólunk, — no és a magyarországi dolgozókról — még abban a hitben ringathatná magát a rádióhallgató, hogy Magyarország valójában egy tejjel-mézzel folyó földi mennyország, ahol mindenki már mosolyogva ébred, dalolva halad az utcán és olyan lelkesedéssel dolgozik, hogy az szinte megható, — ellentétben Jugoszláviával, ahol pedig »polgárháború dúl«, »éhínség«, »fasizmus« és miegymás dühöng. De minekünk okosabb dolgunk is akad, mintsem hogy a budapesti rársló híradásait hallgatnánk, meg nem is ejtettek fejre bennünket, így aztán inkább hiszünk azoknak, akik onnan Magyarországról jönnek és élőszóval elmondják, hogyan is folyik az a tej és az a méz. Madácki Annával beszélgetünk. Madácki textilmunkásnő és most nemrég, december elsején jött Magyarországról. Mi majd kérdezzük, ő megfelel. KÉRDÉS: Mivel Magyarországon termőföld úgyszólván az egész ország, valószínűleg több az élelmiszer, jobb az ellátás mint nálunk. Tudvalévő ugyanis, hogy Jugoszlávia gazdagsága nemcsak termőföldjeiben rejlik; sok a bánya, erdő, gyárvidék, tengerpart... FELELET: Majd mindjárt elmondom. Hát kérem. Mindenütt hosszú-hosszú sorok állnak az üzletek előtt. Több és hosszabbak mintett. Nyáron a pirospaprikával kezdődött. Aztán igy tovább: rús, tej, tojás, alma. Akár hiszi, akár nem, volt hogy fejenként két almát adtak a sorbanállóknak. Vagy egy másik alkalommal hajnaltól álltama sorban — egy kg krumpliért! Jelzem, ez még koratavasszal volt, mert májustól októberig egy szem krumplit sem láttunk ilyen az elitás Magyarországon. KÉRDÉS: Dehát hogyan? Az a sok-sok termőföld nem tudná eltartani a dolgozókat? FELELET: Elmondom ezt is, hogy »ki tartja el« a magyarországi dolgozókat. Egy textilgyárban a »Magyar gyapjúfonóda«-ban dolgoztam Budapesten. Ha valakit fegyelmi elé állítottak, a következőképpen vonták felelősségre: »Tudod te szerencsétlen, kit károsítasz meg? Tudod te, hogy mit csinálsz? SZTÁLINT károsítottad meg. Érted? SZTÁLINT! Azt, aki küldi nekünk a nyersanyagot, aki eltart bennünket, akitől élünk...« így szidtak bennünket. Hát most már érti, ki tartja el a magyarországiakat és miért vannak sorok? KÉRDÉS: Ha jól értettem, fegyelmit említett az előbb, asszonyon. Mi az a fegyelmi? Ott nem a szakszervezet, az üzemi csoport vitatja meg a fogyatékosságokat, hibákat, nem tárgyalja meg ha valaki mulasztást követett el? FELELET: Szakszervezet!? Vita!? Behív az irodába a vállalatvezető, aztán kirúgnak, hogy a lábad se éri a földet. Ez a fegyelmi. Tíz másik várja helyetted az állást. Könnyen beszélnek az emberekkel. Ha véletlenül rálépsz az anyagra, már fegyelmi elé állítanak. Egy asszonyt kidobtak a gyárból, mert egy szakszervezeti gyűlésen nem énekelte az Internacionálét. Vagy elég három késés —alaszolgája. Sőt! Talán hallottak róla, hogy egy időben úgyszólván nap mint nap emelték a normát. Nem lehetett utolérni. A szakszervezeti bizalmi felszólalt, szóvátette a dolgot Kitették, öt gyermeke volt. De az ritka eset, hogy szólni merjen valaki ... KÉRDÉS: Tehát mégis voltak szakszervezeti gyűlések? Hogyan folyt le egy ilyen gyűlés? FELELET: Voltak Csaknem mindenütt van kultúrhelyiség. Szép színpad. Ahol meg nem futja a hely, legalább is olyan oltárféle. Az Országos Társadalombiztosító Intézetben, meg a Mikszáth-téri kollégiumban is láttam. Azokban az ablakszerű bemélyedésekben a falon, tudja mire gondolok, ahol azelőtt a Szűz Mári szobra áll,s most Sztálin szobra áll feldíszítve. Mondom magának: valósággal isteniként imádjik. Nos ide, — nálunk színpad is volt — ide csödítettek össze bennünket, aztán énekelni kellett, beszédet tartottak, — leginkább Jugoszláviát szidták, — ha meg ünnepség is volt, hát a dalárda orosz dalokat énekelt és orosz táncot jártak rá a magyarok, így festettek a szakszervezeti gyűlések. (■" KÉRDÉS: Valamilyen szép, megható élménye csak volt? FELELET: Volt. Amikor eljöttem. Amikor sok-sok hónapi izgalom után végre,megkaptam a magyar hatóságtól az útlevelet. És amikor az ismerőseim megtudták, hogy jövök. Sírtak és átkozódtak Sokan, nagyon atkan jönnének, ha lehetne, de nemi lehet El se hinnék, milyen nagy a rokonszenv Jugoszlávia és Tito iránt... Csak a vállalatvezető volt más véleményen. Mindenáron le akart beszélni az utazásról. Azt mondta: »Csak menjen, internálótábor, börtön, kivégzés, vagy a legjobb esetben éhhalál várja.« Csak hazajöttem én. És alig néztem körül, már állásom is volt és képzelje: nyugdíjat kínáltak! Ott még az én időmbeliek közül senki sem kapott nyugdíjat. Azt mondtam: nem megyek még nyugdíjba, előbb majd ledolgozom a magamét, ennek az államnak... KÉRDÉS: A budapesti rádiót szokta-e hallgatni? FELELET: Hrzudik az kérem, mint a vízfolyás. Hazudik. Tudtuk azt mi már ott. Azt beszéli, hogy így túlteljesítették, úgy túlteljesítették a normákat meg hogy milyen nagy fene lelkesedéssel dolgozik a nép. Én csak azt mondom, ha én nem tudtam még csak elérni sem azt a normát, — 20 éve dolgozom a szakmában, — más se tudja. Aztán meg talán azért lelkesedjenek, hogy Pétén két almáért állnak sorba, vagy hogy oltárokat emeltek Sztálinnak és kedvükre kitáncolhatják magukat — oroszul? Mert, hogy folyik az a tej és az a méz Magyarorsz.igen az bizony ász. Csak a»..*n hg./ nem a magyarországi dogozók számára ... 1» i Mawa Szí baMag újéves knáa bvataaaValvunaak, larjeszlöiatki mes növénybőr simm kárt nem tett.