Magyar Szó, 1951. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1951-06-01 / 128. szám
Érdemes volt... Doronzló, május vége A tagok eleinte vonakodtak a kerti vetemények termelésétől. De nem is csoda, hisz a vetőmag sokba kerül, nehéz is beszerezni, amellett a kertészeti munka ugyancsak fáradságos. Különösen nekik, a doroszlói »Új barázda« termelő szövetkezet tagjainak, hiszen egy 15 holdnyi kiszáradt halastavat kellett volna felszántaniuk. Még a volt aranykalászos kisgazdák is húzódoztak; egyikük sem akarta vállalni a munkát. A szövetkezet vezetősége azonban kitartott elgondolása mellett és nagy nehezen meggyőzte a tagokat, hogy a konyhakertészet a legjövedelmezőbb termelési ág. És kora tavasszal Kocsis Imre vezetésével mégis csak megindult a munka. A feltört halastó talajában elhelyezték a melegágyakat. Ekkor azonban váratlanul feltört a talajvíz. Új palántákat kellett ültetni. Kissé megkéstek, de mégis... Mégis, ma már sokfelé ismerik az »Új barázda« terményeit. A hódsági szövetkezeti boltba eddig több mint százezer dinár értékű árut szállítottak. Ez a bolt azonban nem képes 60 hold terményeit eladni, ezért a szövetkezet Doroszlón is nyitott egy üzletet. De még mindig újabb piacot kellett keresni. Tehergépkocsit vásároltak, így a környező városokat, még Nogiszádot is ellátják friss konyhakertészeti áruval. A tagok pedig már belátták, hogy helyes gondolat volt kertészettel foglalkozni. Csupán ebből legalább három millió dinár jövedelemre számítanak, ez pedig jelentősen emelné a munkanapok értékét. A csendes Palics Melegen tűz a májusi nap. A Palics felé haladó villamoson rengeteg az utas. Kissé csodálkozom is ezen, mert hétfőn, különösen a délelőtti órákban Vajdaság egyik legkedveltebb üdülőhelye meglehetősen kihalt szokott lenni. A villamos lassan halad előre. Mellettem egy fekete fejkendős, egyenestartású aszszony áll. Egyik karján kosarat, a másikon tejeskannát tart, és zsebkendőjével kövér verejtékcseppeket töröl le arcáról. — Nagyon meleg van, ilyen meleg napunk még nem volt ebben az évben, — panaszkodik. A többiek csak bólogatnak és ki újsággal, ki pedig zsebkendővel hűsiti magát. A félórás út Pakosig szinte örökkévalóságnak tűnik. A főbejáratnál sietve szállnak ki az emberek. A tornyos, székelyes stílusban épült kapun át, az évszázados fák alatt elindulok a tó felé, amely köré az esőben gazdag és buja növényzetet varázsolt, az emberek pedig új parkokkal tették szebbé a környéket. A park fehérkavicsos utain kis gyermekek játszanak szüleik felügyelete mellett. A padokon dolgozók pihennek. Egyik olvas, a másik pedig élvezettel hallgatja a hangszóróban felcsendülő magyar nótákat, szinte maga is az énekes után dúdolja: „Zúg az erdő, zug a nádas .. A tóban, habár meleg az idő, kevesen fürdenek. Úgylátszik, hogy a nyaralók még korainak tartják a hűsölést. A női uszodában vannak ugyan néhányan, de inkább napoznak, mint fürödnek. Amíg bőrüket barnítja a jótékony napsugár, körülhordozzák tekintetüket a környéken. Van is mit nézniök: a természet és az ember egyaránt segített az idén abban, hogy Palics tartományunk egyik legszebb üdülőhelye legyen. Az erdő felé indulok, a nagy szabadtéri színpad felé, amely olyan mint egy elvarázsolt mesekastély, dr. erdő másik oldalán pihen az állatkert. Most szinte üres, sehol senki. Csak az etető mutatja magát néha, amint ételt vagy vizet visz az állatoknak. Még az állatok is elbújtak, csak a medve sütteti magát a nappal. Az oroszlán is a hűvösbe húzódott, és álmosan, nagyokat pislogva bámul. Dél felé megered az eső. Nagy cseppekben hull a zöld gyepre és az áttüzesedett kavicsra. Egy perc alatt teljesen üres a park. Az a néhány ember, asszony, gyermek, akiket itt találtam, az eresz alá igyekszik, hogy meg ne ázzon. Odamegyek közéjük én is. Védett helyről nézem az eső hullását és emlékezem eddigi látogatásaimra. Palics, Vajdaság egyik legkedveltebb üdülőhelye, amely május elsején nyitotta meg kapuját dolgozóink előtt, hétköznapok délelőttjén, délutánján még csendes és nyugodt. De este és vasárnaponként már tele van emberekkel, üdülőkkel és szórakozni vágyó városi dolgozókkal, akik egy-egy pohár sör és zeneszó mellett a tükörsima tavon szétömlő holdvilág sugaraiban gyönyörködnek.. Pihennek és új erőt gyűjtenek maguknak Palics szépségeiből. M. M. Még így meghajolva is éles nagyságúnak látszik Orovec István, a topolyai »Mosa Pijade« termelő szövetkezet bognára. Széles vállán megfeszül az ing, amikor egy, az időjárástól színét változtatott oszlopot szorít a satuba. — Talán talpfákat készítenek belőle kocsikerékhez, — zavarom meg Orovec nép társ munkájának egyhangúságát. Felemeli fejét, fuj egyet, redőbe vont homloka mintha csak azt mondaná, hogy maga sem ért sokat a bognármesterséghez. Nem , ezt mondja, de úgy érzem, ezt, vagy ilyesfélét gondolhat. — Van egy tíz lóerős gépünk és annak csinálok alapot. Bővebb magyarázatot akarok kérni, amikor traktorzúgásra leszek figyelmes. találkozás A »ZADRUGAR« RAL — A »Zadrugár«, amit nem régen kaptunk. — magyarázza Csábrádi Pál alelnök. Csapot-papot otthagyva az .„■1,„árva markodunk. Először nem látok mást, csak az udvaron kijavított aratógépeket. Vitorláik szűkítik a látókört. Megkerüljük őket és csak akkor veszem észre, hogy a traktorfészerben berreg a hazai gyártmányú »vasló«. Haragos zöldre van festve. Elején két reflektor, akár egy autón. Első kerekei távolabb állnak egymástól, mint a nálunk használatos más gyártmányúaknál. Vékony Illés ül a nyergében Amikor bemelegszik a motor, elindítja. Nehezen halad az aratógépek között, amelyek eltorlaszolják még a kijáratot is Megáll egy pillanatra. Kapok az alkalmon és megszólítom: — Milyen az új traktor? — Jó. — Jobb mint amazok? — mutatok a fészerben álló traktorok !»'á — Jobb, mert azok nehezek és nem '«let velük szántani. Nagyon lenyomják a földet'. — A »Zadrugárc-ral már szántanak? — Szántani ugyan nem szántottunk, csak tárcsáztunk vele, és egészen jól ment. A »FELBONCOLT« ARATÓGÉP Tárgas terembe lépünk, a kovácsok, lakatosok és hegesztők munkahelyére. Középen egy »felboncolt« aratógép áll. — Szögnek égetnek helyet? — Előbb kifúrjuk s csak aztán tágítjuk a helyét — világosit fel Vékony Péter. — Gazdaságosabb igy, mert a szöget, vagy csavart nem fogja olyan könnyen a rozsda. — egészíti ki Huber István lakatos, aki egyik kezével mélyen belenyúlt az aratógép »gyomrába«, ahol egy csavart igazít. Letérdel, a másik kezére támaszkodik, hogy könnyebben dolgozhasson Feltűrt, kockás ingujján nyomott hagy a masina kenőcse. — Mikor készül el? — Még ma készen lesz, — s mindketten az udvarra nézünk, ahol már egymás mellett sorakoznak a kijavított aratógépek. Akár holnap is lehetne kezdeni az aratást. — Csak a gabonára vigyázzanak, — mondja félig tréfásan, félig komolyan az alelnöknek Huber István. — Hát szép is a gabonánk, — így az alelnök. — Ma, ahogy kint jártam a határban, beálltam a rozsba, s mondhatom minden nagyobb nehézség nélkül összeköthettem volna a kalászokat a fejem fölött. Csábrádi Pál pedig nem alacsony ember. 170 centiméter magas. Tehát lesz dolguk az aratógépeknek, ha beérik a gabona. Mert mintegy 1100—1200 holdat kell lekaszálniok. A szövetkezetnek két cséplőgépe is van, mindkettő üzemképes. — De még egyetézteveszünk cséplésre, hogy hamarább elcsépelhessünk, — magyarázzaaz alelnök, amikor a cséplőgépek kerülnek szóba. Igen, minden munkára idejében se'kápra''. minden munkát idejében e’végezni, a termést idejében betakaritani. ez a jellemző Mt'-'1-'’'ósága a jó gazdának. B. Gy. elatás előtt Három nap háromezer hold A topolyai járásban a szövetkezetekben és a magángazdaságokban egyaránt jól haladnak a tavaszi munkálatok. A később vetett cukorrépa egyelését nemsokára befejezik, a korábban vetett 1812 hold répát pedig már másodszor is megkapálták. A napraforgó kapálását is 80 százalékban elvégezték. Az utóbbi napokban különösen jól halad a kukorica kapálása. A 6623 hold megkapált területből több mint 3000 holdat az utóbbi három nap alatt kapáltak meg. Maetrv szövetzeti bolt nyilik Becsén A járási szövetkezeti tanács javaslatára Becsén a gépesítési alap irányításával és szervezésével június 2-án reggel a szövetkezeti otthon épületében mezőgazdasági termékeket elárusító üzlet nyílik. Az új üzlet a piac legforgalmasabb részén a Szocializmus« név alatt fog működni. Az elárusítóhely két részből áll; az egyik üzletben konyhakerti veteményeket, a másikban tejtermékeket és húsárut árusítanak. Az üzletet a termelő szövetkezetei látják el a szükséges áruval. Már eddig is számos szövetkezet jelentkezett nagyobb mennyiségű áruval, így többek között a »Heroj Tito« termelő szövetkezet tejtermékkel, borsóval, krumplival, a péterrévei »Alekszandar Rankovics” szövetkezet hagymával, krumplival és egyebekkel, a szenttamási »Tuk« kelkáposztával, stb. Az üzlet megnyitása iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg mind a szövetkezetek, mind a fogyasztók részéről, mert az új elárusítóhely az előbbieknek újabb piacot, a vásárlóknak pedig több és olcsóbb árut jelent. os szocialista törvényesség jelentősége A szocialista társadalomban a törvénynek különös jelentősége van. A törvény biztosítja népi vívmányaink fejlődését, megszabja a polgárok és hatósági szervek jogait, kötelességeit, megjelöli a szocialista építés útját, stb. Az új jogrendszer kiépítése megköveteli a sokirányú törvényhozást, így az első összehívása szövetségi népszkupszia (1945—1950), az alkotmányon kívül több mint 200 törvényt hozott, a szövetségi kormány pedig ugyanabban az időben több mint 600 rendeletet adott ki és 235 szabályrendeletet és utasítást léptetett életbe. Ez az ütemes jogalkotásunk folytatódik ma is, a második öszszehívás a népszkupszia idején. Ehhez hozzá kell adni a köztársaságok igen gazdag törvényhozó tevékenységét, a tartományi és más jellegű jogszabályokat, stb. Mint látjuk, a törvények és más jogszabályok száma ezideig is igen nagy. Az írott törvények sokasága lehetővé teszi a törvényes eljárást s biztosítja a szocialista törvényességet. A törvényszegésnek a gyakorlatban tapasztalt esetei ezért nem törvényeink elégtelenségére vezethetők vissza, mert törvény van elég,, a baj legtöbb esetben a törvények téves felfogásában és helytelen, önkényes alkalmazásában rejlik. A szocialista törvényesség fontosságára Tito elvtárs többször rámutatott. A néphatalom szerveinek, de különösen a helyi szerveknek megvan minden lehetőségük arra, hogy mindenben törvényesen járjanak el, a kezdeményezés egyidejű fejlesztésével. A törvény megszegése, kiforgatása vagy önkényes félremagyarázása bizonyos egyének által feltétlenül káros. »Az ilyen egyének Források: Tito marsainak a szövetségi népszkupszina záró ülésein tartott beszédei bevezető részt. „Borba". 1950. április 28. — Gyorgyevics Mika: „a törvényesség védelmezése a pártszervezetek fontos feladata" (szemyelven). „Partiski radnik". 1951. május 1. 3. old. —A jogi szolgálat és törvényesség a népbizottságok munkájában" című cikk a „Borban" 1951 május 28. számában, 2. old — mondja Tito marsal — nincsenek kellő tudatában a törvény jelentőségének a szocialista társadalomiban«. A törvényszegés ellen küzdeni kell, de nemcsak a felügyeletet gyakorló szerveknek, hanem az öntudatos polgároknak is. Mindenkinek tudnia kell, hogy a szocializmusba a szocialista törvényesség betartásán át vezet az út. A törvény betartása tehát elválaszthatatlan a szocialista építéstől. A szocialista építés időszakában a törvény megszabja, hogy mit hogyan kell csinálni. A törvény ennek folytán meghatározza a szocializmusba vezető utat. Aki nem jár a törvény útján, az kétségtelenül eltér vagy elferdíti a szocialista építés vonalát. Ezért a törvény feltétlen betartása mindenki kötelessége. Alkotmányunk is erre kötelezi a polgárok melett a hatósági közegeket is, kezdve a legfelsőktől az alsófokúakig. A törvénynek bizonyos egyének, valamint a hatósági közegek általi megszegése büntetést von maga után. Ennek hatványozott biztosítékát látjuk új Büntető Törvénykönyvünkben, amely 1951 július 1-én lép életbe. A törvény tiszteletének kikényszerítése helyett temészetesen sokkal előnyösebb annak öntudatos betartása. A polgároknak és hatósági közegeknek legjobb önként betartaniuk a törvényt. A törvényesség váljon szokássá. E tekintetben a törvény népszerűsítése, politikai magyarázata elengedhetetlen. A szocializmusban az ember szabadságának s polgári jogainak általában, különös szerepe van. A szocialista demokrácia feltétlenül a polgárok jogainak kiszélesítésével és biztosításával jár, mert a szocializmus végsőképpen — mint Gyorgyevics Mihajlo írja, — a szabad ember megteremtését jelenti. Igen helyesen mondja, hogy »a szocializmus nemcsak a felépített gyárakban, vállalatokban, stb. mutatkozik meg, hanem az emberek viszonyaiban is, a mind szabadabb emberekben, akik fokozatosan ki fogják zárni az emberek irányítását szolgáló különös gépezetet, az államot s megteremtik majd a szabadon egyesült termelők társadalmát«. A törvény alkalmazása kapcsán mindenkinek látnia kell, hogy a fejlődési irány: a polgárok jogainak erősítése, a szabad emberek megteremtése. Különösen fontos, hogy a hatósági közegek helyesen és pártatlanul alkalmazzák a törvényt. Mindig szem előtt kell tartani az alkotmány alapelveinek egyikét,mely szerint a polgárok a törvény előtt egyenlők Amit a törvény megad a polgároknak, azt valójában meg is kell kapniok. A törvény által megszabott jogaik élvezetében a polgárokat nem korlátozhatja bizonyos elöljárók vagy tisztviselők kénye-kedve. A jogot a törvény adja nem pedig a tisztviselő, akinek az a kötelessége, hogy a törvényt helyesen alkalmazza. A törvény következetes és pártatlan alkalmazása mindenkor szilárdítja polgárainknak a ’»'hatalomba vetett bizalmát, tehát erősíti a néphatalom tekintélyét. Ezzel szemben a törvényszegés elégedetlenségre vezethet s rombolja a tekintélyt. A törvény alkalmazásából vannak hibák, tévedések. A hibák, Gyorgyevics Mihajls szerint is, sokkal veszélyesebbek, ha olyan bürokrata követi el, aki azt képzeli magáról, hogy ő a legokosabb, illetve mindent tud, tehát csalhatatlan. De ettől még rosszabb, ha az ilyen bürokrata azt vette a fejébe, hogy a törvényt úgy magyarázhatja és alkalmazhatja ahogyan kénye-kedve kívánja. Erre azután végképpen senki sincs feljogosítva. A törvényességnek helyenként vannak nyilvános vagy burkolt ellenségei. Több esetben a törvényességet formaságnak állítják be, tehát a törvényben akadályt látnak. Ez teljesen helytelen felfogás. A mi szocialista törvényünkben senki sem láthat akadályt, hanem éppen ellenkezőleg, a törvény beirtása utáján valósulhat csak meg a szocialista építés üteme és útja, a polgári jogok tiszteletben tartása, a hatósági közegek törvényes eljárása, a népi tömegek bevonása a népgazdaságba és államigazgatásba, az állam elhalása. A törvényszegést néha azzal kísérlik leplezni, hogy a törvényt »sajátos esetre alkalmazzák«. Az ilyen »alkalmazás« azonban rendszerint a törvénytelenségbe csap át, tehát, törvényes köntösbe öltöztetett önkény. A mi törvényességünk népi és forradalmi, éppen ezért betartani a törvényt annyit jelent mint tisztelni népi és forradalmi vívmányainkat és szocialista intézményeinket. ■ A törvényt az alkalmazhatja, aki ismeri, hogy mi a törvény, aki tudja a törvényt, ismeri szellemét és tételes rendelkezéseit. Több helyen a törvényben azok sem jártasak, akik különben mindennap alkalmazzák. Vonatkozik ez a népbizottságok számottevő részére. A hivatalos lapokon, — ha felbontják is őket, — igen könnyen túladnak. Ezen a járatlanságon lehet segíteni: tanulni kel, mert tudatlansággal nem lehet megindokolni a polgárok jogai kárára elkövetett törvénysértést. A jogi szolgálatnak a népbizottságok munkájában nagyobb szerephez kell jutnia. Igen fonos ez a szolgálat, bár gyakran elhanyagolják vagy helytelenül megterhelik, kihágási bizottsággá változtatják, stb. A polgári jogsegély mellett a jogi szolgálatnak harcolnia kell azért, hogy a közigazgatás a törvényesség keretében működjön, hogy a jogi ügyeknek meg törvényes tartalmuk , alakjuk, stb. Ilyen irányneinél külözhetetlen a he. -i febit^ttsag0knak nyitandó e]i^tleg’«mert a í°8t ügyek nii!tneSlnek minőséget emel , 11- A néphatóságok atgáját'6^36 által 8 ^ogi szol* Jói h ? ■ me?találja valósá-SA * he^a törvényességért való a ha-®8? Jelens gn. Ennek arcnak vannak szervezett, együttes alakzatai is, igy a választók gyűlésén, különféle,HC?nferenCiakon' stb- Azon ,* fényességért folyó küzdelem egyben a hazaszer Tiet megnyilvánulása is, lünk' elü.arc attal hozzájárnék ah,h°Z' h0*y az emberek szabadok legyenek szahaléiLfÜggetlen szocialistakban’ melyet védeni í?í tk minden támadóval szemben. Tehát, a szocialista !^ePZtSSég ^tartásának e tekintetben is van jelentősége- Dr. Gyetvai Károly Új csarnokok a bugojnói sörgyárban A bugojnói bőrgyárban megkezdték az új osztályok csarnokainak építését, amelyekbe szeptemberben beszerelik a gépeket. A gyár bővítésével az üzem teljesítőképessége megkétszereződik. IWaita acélcsiszoló lap A krányi »Száva« gumigyárban Boga Cola és Szilva Mravlje munkások újfajta acélcsiszoló lapot állítottak elő. Az új termék igen jelentős nehéziparunk számára, mivel rugalmasabb és keményebb a külföldről behozott acélcsiszoló lapoknál. A krányi »Iszkra« gyár már elkészítette az első formákat az új termék sorozatgyártására. A gyapufelvésálás eredménye a becsei járásban A becsei járás területén a közelmúltban megkezdődött a gyapjúfelvásárlás és mind nagyobb méreteket ölt. Eddig 3.798 kg gyapjút szolgáltattak be a termelők Legjobb az eredmény Szenttamáson, ahol a szövetkezetek járnak elől jó példával, leggyengébb viszont Péterréve. A gyapjúlés vásárlással összefüggő szervezési kérdéseket a »Kotex« felvásárló vállalat becses kirendeltsége intézi eredményesen. Bővül a kikindai cipészszövetkezet A kikindai hadirokkantatt cipészszövetkezete június 1-én nagyobb helyiségbe költözik, és bevezeti a szalagrendszerű munkát. A bővülő szövetkezet több * szakmunkást vesz fel labbeu* készítésért»