Magyar Szó, 1951. szeptember (8. évfolyam, 207-232. szám)
1951-09-01 / 207. szám
Borisz Kldrics. Az ú.: gazdasági törvénytervezetekről ír. Az álam szerepe az uj pénzügyi és tervrendszerben (Folytatás) Az uj pénzügyi és tervrendszer lényegesen megváltoztatja , az állam szerepét hazánk szocialista gazdaság A régi pénzügyi és tervrendszerünkben az állam a munkásosztály és a dolgozó nép nevében úgy lép fel, mint az alapvető termelőeszközök tulajdonosa. Az alapvető termelőeszközök feletti tulajdonjoga voltaképpen korlátlan. Ez a korlátlan tulajdonjog elkerülhetetlenül kifejezésre jut az állami apparátusnak a gazdaságban betöltött megfelelő szervezeti, operatív, tervező és funkcionális szerepében. Ez a helyzet magában véve par excellence ellentéteket rejt magában. Ha az állato valóban a munkásosztály és a dolgozó nép nevében a dolgozók szocialista közössége javára lép fel, — nálunk pedig mindenképpen ez az eset, — akkor nemcsak, hogy kérlelhetetlen harcot folytat a kapitalista maradványok ellen, hanem szervezi is az anyagi termelőerőket és sokkal magasabb színvonalra emeli őket. Azonban, — habár elértük a minőségi ugrást a múltból a jövőbe azáltal, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép kommunista párt vezette forradalma megszüntette az alapvető termelőeszközök kapitalista magántulajdonát, s az ily módon keletkezett új társadalmi viszonyoknak még mindig két arculatuk van. Egyrészt szocialista társadalmi viszonyok, helyesebben az első lépést jelentik a szocializmusba a burzsoázia hatalmának forradalmi megdöntése és a kapitalista magántulajdon felszámolása után, másrészt pedig mégis magukban rejtik a múlt erős elemeit. Ugyanis a múltból nemcsak az anyagi termelőerők fejlődésének elmaradt fokát örökölték, amelyeken alapulnak, hanem egy olyanfajta tulajdont is, amely — habár szocialista jellegű, — bizonyos mértékben még mindig el van választva a közvetlen termelőtől s ezért megmaradnak a napszámbérek elemei is. Az állam úgy lép fel a közgazdaságban, mint tulajdonos, igaz ugyan, hogy a dolgozó tömegek társadalma nevében, de mégis csak mint tulajdonos, helyesebben mint mindent átfogó és mindenható gazdasági monopol, amelyet tisztviselői apparátus igazgat. Egészen világos, hogy a szocialista országépítés, illetve az olyan társadalmi fejlődés, bizonyos szakaszában, amelynek a szocialista forradalommal és annak gazdasági következményeivel jutottak felszínre, ez a kettősség nem tarthat hosszabb ideig, minőségi változások nélkül. Dialektikus elemeinek ellentmondása elkerülhetetlenül mind nyilvánvalóbbá és élesebbé válik — vagy jelentkeznie és mindinkább győzedelmeskednie kell annak a folyamatnak, hogy az állami tulajdon a közvetlen termelők társulásának igazgatása alatt álló egyetemes népvagyonná változik, vagy a mindenható és mindent átfogó állami gazdasági monopol, nem lehet többé a szocialista építés alapja és mind inkább a bürokrácia osztálykaszt uralmának gazdasági alapjává válik. Ismeretes, hogy a valóságos történelmi események hogyan feleltek a szocialista forradalomnak erre a sorsdöntő kérdéséie a Szovjet Szövetségben. Nálunk a szocialista Jugoszláviában fordított irányban felelnek. A munkástanácsok és munkás igazgató bizottságok megteremtésével létrejöttek a közvetlen termelők jövendő szabad társulásának első elemei, annak első elemei, hogy az állami tulajdon egyetemes népi tulajdonná változzon. A társadalmi viszonyok, amelyeket jogilag rögzítenek az új gazdasági törvények döntő módon előrelendítik ezt a folyamatot. Eddig az állam tulajdonjoga volt túlsúlyban szocialista társadalmi viszonyaink összetételében, most viszont ez a tulajdonjog csak többékevésbbé erős elem marad s már kezd túlsúlyba jutni az egyetemes népvagyonnak a mozzanata maguknak a termelőknek az igazgatása alatt. Az állam az alapvető termelőeszközök tulajdonosából egy nagyon határozott irányzattal mindinkább a népgazdaság szocialista szabályozójává, a szocialista forradalom vívmányainak következetes védelmezőjévé válik. Másrészt megannyi, a mostani fokon még meglévő funkciója már elveszti az emberek feletti igazgatás régi jellegét, és a dolgok feletti igazgatás szocialista jellegét ölti magára. A társadalmi terveket az állami képviseleti szervek hozzák meg. És mik a társadalmi tervek? Mint a fentiekből látszik a társadalmi tervek nem egyebek, mint a szocialista közösség védelmezői attól a veszélytől, hogy az anyagi termelői erők jelenlegi még alacsony fokán, az objektív gazdasági törvények spontán automatikus hatása ne vezessen kapitalista anarchiához, és a kapitalizmus újbóli növekedéséhez. A törvénytervezetek szerint hasonló az illetékes állami közigazgatási szervek szerepe is. Ezeknek a szerveknek joguk és kötelességük, természetesen a társadalmi tervek rendelkezései alapján, hogy beavatkozzanak a gazdasági szervezetek és gazdasági társulások gazdasági tevékenységébe, amikor és amennyiben az objektív gazdasági törvények és e szervezetek és társulások szubjektív tevékenysége azzal fenyeget, hogy lerombolja a társadalmi tervek alapvető arányait. Ki kell emelni a szocialista decentralizálás erős elemét, amelyet előirányoznak a törvénytervezetek, ugyanis ez olyanfajta decentralizálás, amely lényegében nem mond ellent a szocialista tervek lényegi centralizmusának. Az új törvénytervezetek szerint ez a decentralizálás két tényben jut kifejezésre. Először minden népköztársaság Népszkupszinájának joga van arra, hogy a maga területére nézve megváltoztassa a JSzNK társadalmi terveinek úgyszólván minden alapvető arányát, ha ezáltal nem rombolja le a JSzNK társadalmi tervével megkövetelt egészben vett arányos megoszlást és egységességet, a kulcsépítkezést, és a más egységes társadalmi szükségleteket illetve a JSzNK népgazdaságának feladatait; másodszor, az új törvénytervezetek már magukban foglalják annak elemeit, hogy a népköztársaságoknak ezek a jogai átruházódjanak magukra a népbizottságokra (»A népgazdaság tervszerű igazgatásáról szóló törvény« tervezetének 18. szakasza). Ezeknek a jogoknak a népbizottságokra való átruházódása nem jelent semmi egyebet, mint hogy szocialista országépítésünk folyamatában olyan elemek jutnak felszínre, amelyek Marx kommunái felé viszik előre a folyamatot. Kétség sem férhet ahhoz, hogy hazánk későbbi történelme megállapíthatja, hogy szocialista országépítésünknek már ebben a szakaszában jelentkezni kezdtek ezeknek és az ilyen kommunáknak az elemei. (Folytatjuk) Nyolc métert előre naponta az alagútban A Banyaluka-Doboj vasútvonal építői körében nagy örömet keltett az a hír, hogy jól haladnak az alagutak áttörésének munkálatai. Eddig gyakran volt szó arról, hogy a vasútvonalat éppen az alagutak fúrási munkálatai miatt nem fejezik be az idén. A legújabb adatok szerint az egyik alagút robbantói már elérték a 907 méter mélységet, ami az alagút hosszúságának több mint 64 százaléka. A lyeszkove vodéi alagútnál pedig, amely hazánk egyik legnehezebb körülmények között épülő alagútja, már elérték a 327 méter mélységet, illetve az alagút teljes hosszának több mint 21,5 százalékát. Ennél az alagútnál naponta 8 métert haladnak előre. Régebben ilyen munkateljesítményt nem tudtak elérni. Fehérneműmosó villanygép A ljubljanai villamosipari intézetben fehérnemű mosógépmodellt készítettek. A gépezet egészen egyszerű. Fő alkatrésze a forgó fém korong, amely másodpercenként száz fordulatot téve, forgatja az edényben lévő vízben elhelyezett fehérneműt és ily módon tisztítja. Az új gépezet segítségével egy 60 literes edényben, fél óra alatt kimosható egy négy tagú család fehérneműje, s a gép mindössze fél dinár értékű áramot fogyaszt. Ha rendezettebb volna a csókái gyermekotthon... A CSÓKÁI állami birtok igazgatósága ez év júniusában napközi otthont nyitott a birtok dolgozóinak és a »Jedinsztvo« termelő szövetkezet tagjainak gyermekei számára. Az otthon az igazgatósági épület nagy parkjában, egy korszerű épületben van. Ami az otthon körüli tisztaságot illeti, nem éppen kielégítő, így például a játszótér helyén másfél méter magas gaz van. Ezt egy-két munkással ki lehetne vágatni. Ezenkívül az otthontól mintegy száz méter távolságra van a fürdő és a mosoda, ahonnan naponta sok víz folyik ki és gyülemlik össze egy mélyedésbe. Az összegyülemlett víz azután ott büdösödik az állomás felé vezető út mentén. Az igazgatóságnak gondoskodnia kellene a víz levezetéséről mert könnyen különböző fertőző betegségeket okozhat. Ha ezeket a hibákat kiküszöbölik, akkor a csókái napközi otthonba szívesebben vinnék a szülők gyermekeiket és ugyanakkor példával szolgálhatna a környékbeli otthonoknak is, mert minden lehetőség megvan arra, hogy ebben az otthonban a tisztaság és a rend magas színvonalon legyen. Iparkodnak a répaszedéssel A topolyai járásban időben hozzáfogtak a cukorrépa szedéséhez. A termelők kihasználják a jó időt, valamint a cséplés utáni szezonmunkaszünetet a répa szedésére. E mellett azért is iparkodnak felszedni répájukat, mert ha szeptember 15-éig átadják, azonnal megkapják a répa után járó cukor 80 százalékát. Ez a körülmény ■gyorsítja a cukorrépa-felvásárlás menetét, így a topolyai kirendeltség naponta tíz vagon répát szállít, s a felvásárlás kezdetétől eddig mintegy 80 vagonnal vett át. A topolyai járásban az idén jól termett a cukorrépa. Az átlagtermés 170—180 mázsa között mozog. Erősséges tenyészállatokat nevelnek A vrbicai »Granicsar« állami birtokon jól nevelik a tenyészállatokat és a hízóknak valót, ugyanis a havi fizetés mellett külön jutalmat kapnak a malacok normán felüli súlygyarapodása után. A norma hathónapos korig 20 kg súlygyarapodás. A jószággondozók elérték azt, hogy a malacok kevesebb takarmánnyal egy hónappal a határidő előtt elérték a 20 kg gyarapodást. A birtokon egyetlen malac sem pusztult el. Különösen Tótkása Pál brigádja tűnt ki a jószággondozásban Több mit 11 ezer holdat felhántottak A becsei járásban eddig feltörtek mintegy 11.150 hold tarlót. Csak az utóbbi néhány nap alatt több mint 3.000 holddal növekedett a felhántott terület. Ezen a téren Szenttamás vezet, ahol eddig 3200 holdon végezték el a tarlóhántást. Különösen a magántermelők értek el jó eredményeket. A 3200 hold megugarolt földből 2524 hold a magánszektoré! Becsén a szövetkezetek jobbak. A becsei járásban az ugarolás Péter révén halad leggyengébben. 75 munkanapot kaptak az öregek A topolyai »Mosa Pijade« termelő szövetkezetben megoldották a szociális alap kérdését. A teljesen munkaképtelen tagok az első félévre 75 munkanapot kaptak, így nemcsak a kenyérfejadagot biztosították az ilyen tagoknak, hanem pénzben és bonokban is megkapják részüket. A nem teljesen munkaképtelen tagok könnyebb munkát kapnak a szövetkezetben, s így megkereshetik a szükséges munkanapokat. KÉRDÉS: Bak Lajos apatini kovácsot mint előadót az ipari iskolába helyezték. Instruktori kinevezését meg is kapta, az előírások ellenére azonban instruktori fizetését ma sem kapta kézhez, noha a végzésen is mint instruktor szerepel. Kérdezi tőlünk, hová forduljon panaszával ? VÁLASZ: Ha instruktori kinevezését a vállalat vezetőségétől megkapta, jogosult az ezért a munkáért járó fizetésre. Ha az iskola igazgatóságánál, vagy más vállalati vezetőnél nem találna megértésre, panaszával forduljon a városi népbizottság munkaügyi szervéhez, esetleg a helyi szakszervezeti tanácshoz. KÉRDÉS: Kis Lukács bács földvári munkás már négy éve dolgozik vállalatánál. Tavaly, mivel munkatársa megbetegedett, nem élvezhette évi szabadságát. Most évi szabadságát az ideivel egyszerre szeretné kivenni, a vállalat vezetősége azonban ebbe nem egyezett bele. Kérdezi, hogy megkaphatja-e az ideivel egyszerre tavalyi szabadságát is? VÁLASZ: Tavalyi szabadságát az idén nem kaphatja meg, a vállalatnak azonban ezt már tavaly ki kellett volna fizetnie, tehát már akkor jogosan követelhette volna ki nem használt évi szabadsága értékének megtérítését. Ezt most utólag meg kell kapnia. ! 12 parasztérontot vett fel a volosinovói „Bora Glavasku“ szövetkezet A volosinovói »Bora Glavaski« szövetkezetet úgy ismerik, mint kitűnően dolgozó parasztközösséget. A magánparasztok mindig jó véleménnyel vannak a szövetkezet terméseredményéről, így a napokban megkezdték a répaszedést. A terméseredmény jobb mint a környékbeli parasztok. Ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi két hónap alatt 12 parasztcsalád csatlakozott a szövetkezethez. Cukorrépával megrakott,súlyos szekerek gördülnek az átvevő állomás felé . Minden munkát időre vésizels A sziváci termelő szövetkezetek befejezték a cséplést, a kötelező gabonát 95 százalékban beszolgáltatták. Ebben különösen a »Kollektív« szövetkezet tűnt ki. A cséplés negyedik napjáig eleget tett beszolgáltatása kötelezettségének. A csépléssel egyidejűleg ugaroltak is , így eddig feltörték a tarló 80 százalékát. E mellett levágták a kender 70 százalékát és megkezdték a cukorrépa-szedést B. I. Háromhónapos traktorvezetői tanform Hután Kulán megkezdődött a háromhónapos traktorista tanfolyam. A kulai járásban az eddigi munkákból kitűnt, hogy a traktorvezetők nagyrészénél hiányzik a megfelelő szakképzettség. A tanfolyam célja tehát: pótolni a traktorvezetők tudásának hiányosságait. A tanfolyam jól halad és úgy látszik, hogy befejezik mint ahogy az előadók tervezték, mert az előadások gyorsabb ütemben haladnak. B. P. Megállapították a kender jövő évi felvásárlási árát A noviszádi kender- és len ipari főigazgatóság utasítást adott ki a szerződéskötés új módjáról. Megállapították a kender új árát is, amely szerint a jövő évben felvásárolják a kendert. A szerződéskötés teljesen szabad lesz és ehhez az évhez viszonyítva, előreláthatólag 20 százalékkal növekedik majd a jövő évben a kender termesztési terület. Az új árak 610—950 dinárig terjednek száz kilogrammonként. A főigazgatóság ellátja majd a termelőket kendermaggal és műtrágyával. Tekintettel arra, hogy a külföldi és a hazai piacon nagy kereslete van a kendernek, nagy figyelmet szentelnek majd a kenderföld előzetes megművelésére. Vajdaság fál vajban már megkezdték a kenderszerződések kötését. Megint a medveszövő lepke A minap egy 15 kilométeres utam volt a zentai járás területén, és sajnálattal kell megállapítanom, hogy az eperfákat valósággal gyászos állapotban láttam. Ugyanis június óta akkor láttam utoljára az eperfákat — a medveszövő lepke százszorosan elszaporodott és irgalmatlanul falja az eperfalevelet. Már az is óriási kár, hogy az eperfák elpusztulnak, de még nagyobb a kár akkor, amikor elfogy az eperfalevél és a lepke átvándorol a szilva- és az almafákra is. Mert már ilyesmit is láttam a zentai járásban. És értesüléseim szerint nemcsak a zentai járásban ilyen a helyzet. Tény az, hogy most a földművelőknek igen sok a munkájuk a mezőn, viszont azt sem engedhetjük meg, hogy a medveszövő lepke továbbra is garázdálkodjon. Mert, ismét hangsúlyozom, a kár óriási, különösen a selyemhernyótenyésztés szempontjából. Ezért én is azt javasolom, hogy a Népfront, öszszefogva a helyi népbizottsággal, szervezzen tömegakciót a hernyó irtására, mert ez a leghatásosabb módja annak, hogy rövid idő alatt úgyszólván teljesen elpusztítsuk ezt a kártevőt. Ezzel a módszerrel egyébként számos helyen már jó eredményeket értek el, a tömegakció során megtisztították a fákat a hernyóktól, majd elégették, elásták vagy vegyszerekkel elpusztították. A zentai járásban is szükség lenne iyen medveszövőleple Irtó tömegakcióra Burány Péter* Zenta