Magyar Szó, 1953. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1953-03-01 / 59. szám
MIROST VAGY GYAPJÚ Ma már néha felvetődik az a kérdés, kiszorítja-e idővel a mirost a gyapjút. A mitrost valóban erősen konkurál a gyapjúnak. Ma már a textil gyártásnál sok mitrostot használnak. A textilben körülbelül 21 százalék mitrost van és csak 7 százalék gyapjú, a többi gyapot és egyéb keverék. Európában arra törekednek, hogy minél több mürostot termeljenek, mert a textil gyártás főleg a behozott gyapjútól függ. Nemrégiben nálunk is elhatározták, hogy gyártanak mürostot, mert a mürost gyártásának alapanyaga a fa és abból nálunk elég van. A juhtenyésztés gyapjú nélkül is kifizetődő. A daruvári járás egyik szövetkezetének elszámolásából látható, hogy csak a bárányok húsa miatt is kifizetődő juhot tenyészteni. A birkák húsa, a tej, a trágya és a gyapjú a juhtenyésztő tiszta jövedelme. Amerikában is — habár terjed a műrost — továbbra is ugyanúgy foglalkoznak juhtenyésztéssel, mint eddig. Az amerikai juhtenyésztők termelésének 65 százaléka a hús. A BEOLTOTT FA A növényszakértők megállapították, hogy kismenynyiségű penicilintől, vagy egyéb biotikus szerektől meggyógyulhat a beteg fa. A termelőknek bemutattak egy színes filmet arról, hogyan lehet sikeresen kigyógyítani a beteg fát antibiotikus szerekkel. A krumpli »Rhizopus nigricans« nevű gombabetegség, valamint a pillangósok és a spenót ragályos betegségének megakadályozására elég néhány egység penicilint feloldani vízben. ffGY SZUBOTICAI olvasónk a következőket kérdezi: Szuboticán van egy gyümölcsösöm a bajai szőlőben, melyben főleg barackfák vannak feketehomok talajon. A barackfák öregek, az ősszel azonban fiatal csemetéket is ültettem közéjük. Érdekel, milyen műtrágyát használjak, továbbá: menynyit a fiatal fáknál és menynyit az öregeknél? Szükséges-e a mésztrágyázás és mennyit használjak belőle? Hogyan műveljem a földet és milyen növényt vessek a fiatal, és milyeneket az idősebb fák közé? Ezekre a kérdésekre Doblila Dragutin a főbizottság mérnöke válaszol: trágya mennyisége ““ függ a gyümölcsfák korától, fejlettségétől, az egyes fajták és gyümölcsfélék termékenységétől, attól, hogy milyen sűrűn ültetik a fákat, továbbá a föld termékenységétől és fajtájától. E mellett attól is függ, hogyan használjuk ki a földet a gyümölcsösben, hogyan műveljük és milyen az időjárás. A gyümölcsöst legjobb szerves- és műtrágyával trágyázni. Legjobb, ha kísérletezéssel állapítjuk meg a megfelelő mennyiséget. Azt tartják, hogy a könnyű talajon, ha a gyümölcsfasorok egymástól 1,5—3 méternyire vannak, a fiatal fáknál négy 2 ezetméterenként, lényegében a fák törzse körül, a korona alatt a következő mennyiségű műtrágyát kell szétszórni: Amoniumszulfát 30 gramm évente, káliumsó 30 gramm, szuperfoszfát 40 gramm, istállótrágya pedig 2—3 évenként 4 kilogramm. fia a fiatal gyümölcsében köztes növényt is termesztünk, ugyanígy trágyázzuk meg az egész földet. Amoniumszulfát helyett használhatunk chilei salétromot. A gyümölcsfákat legjobb istálló- és műtrágyával vegyesen trágyázni. Jobb, ha a műtrágya felét tavasszal, a nedvkeringés megindulása előtt szórjuk el, egynegyedét a második, idő előtti terméshullás után, a másik negyedrészt pedig szeptember közepén. Száraz években ritkán trágyázunk. Az idősebb terencfák trágyázására könnyű talajon, ugaron, ha az egészet trágyázzuk, hektáronként a következő mennyiséget használjuk: 300—400 kiló kálisót évente, 300—400 kiló szuperfoszfátot, 400—500 mázsa istállótágyát 2—3 évenként. A sűrűbben ültetett gyümölcsösben, vagy ha köztük termesztünk valamilyen növényt, 20 százalékkal több trágyát használunk. ITL ÁT KELL tanulmányozni, hogyan trágyázzunk mésszel, mert ha túl keveset használunk, alig van hatás, ha pedig erősebben trágyázunk vele, káros is lehet. Mésszel főleg a savanyú talajokat kell trágyázni, homokos talajokat ritkábban. A feketehomok talajban van elég mész. Ha a földre sósavat öntünk és ez erősen habzik, akkor a föld elé e meszet tartalmaz. A gyümölcsösök földjét éppen úgy meg kell művelni, mintha más növényt termesztenénk. A megműveléssel megőrizzük a talaj termékenységét és a nedvességet. A nem művelt gyümölcsösök, különösen a barack és az őszibarack, gyengén teremtek és rövid életűek. A gyümölcsös talajának termékenységét legkönnyebben úgy őrizhetjük meg, ha vakugart alkalmazunk és erre a fák alatt szénát, szalmát, polyvát és kukoricaszárat stb. szórunk el. A gyümölcsösben el kell végezni a mélyszántást és körülbelül 4 ekézést. A mandulára, a sárgabarackra, a vadcseresznyére és körtére oltott fák földjét 15—20 centiméter mélyen szántjuk. Valamivel sekélyebben, körülbelül 10 centiméterre, szántjuk a birsalmára, a tövises szilvára, a vadalmára, a közönséges szilvára, a meggyre és általában a gyengén fejlődő alanyokra oltott fák földjét, mert ezek gyökerei nem hatolnak mélyen a földbe. A könnyű földeket valamivel mélyebben szántjuk, mert azokban könnyebben kifejlődik a gyökérzet, mint a nehezebben. Nyáron 5—7 centiméter mélyen ekézünk, hogy elpusztítsuk a gyomokat és megőrizzük a nedvességet. A gyümölcsödben csak néhány növényt lehet, mint köztest termeszteni. A gabonafélék, az ipari növények és a takarmány növények nem alkalmasak erre, mert nagyon kihasználják a földet és elvonják a tápanyagokat a gyümölcsfáktól. Termeszthetünk gumós növényeket, pillangósokat és ezek közül legjobban megfelel a baba. A fiatal gyümölcsösben tököt és főzelékfélét is termeszthetünk. Legjobb, ha ezeket a következő sorendben termesszük: saláta, spenót, káposzta stb. — paradicsom, paprika, uborka, stb. — répafélék, céklarépa, retek, krumpli, stb. — zöldbab, borsó stb. MILYEN NÖVÉNY EZ? Ez a növény az EGÉRFARKÚ CICKÓRÓ. — Achillea millefolium. Évelő, sovány talajokon legelő fakeverékekben szektáit vetni, míg jobb minőségű talajokon csak értéktelen gyomnak tekintendő. Szereti a könnyű, száraz, főkép a televényen talajt a milyenen aztán könnyen elhatalmasodik, éppen ezért rétre nem való. Szára elfásul. Silányabb száraz legelőkre igen jó s a juh szereti. A(ir(U3nétie A Magyar Szó vasárnapi melléklete ) 7. száma, 1953 n. 1. ) B Ffimunkatársak: ing. LájjS M za Sztojkovics, Ing. Pesgőke Lajos, Ing. Petrike Sándor, ur. Csikós Ist-Itván, Ing. Szübiger Ist-jS Iván, ing. Váradi Lóránd. AZ ÁNSZS kétnyári növény, de elélhet több évig is. Termést a második évben hoz. A kövér, meleg földet szereti, a vizenyős, nedves talajt nem birja el. A meleg száraz nyár nagy hasznára van ennek a növénynek. Legjobban terem, ha az elő veteménye (krumpli, vagy répa) jól meg volt trágyázva A vetés előtti trágyázást lehetőleg mellőzni kell. A műtrágyát ugyanúgy kell alkalmazni, mint a köménynél. Legjobb eredményt akkor érünk el, ha tavasszal jól megfogásért őszi szántásba vetjük. Az ánizst magában vetjük 40 —50 centiméteres sortávolságra, oly módon, hogy a növények 20—30 centiméter távolságra legyenek egymástól. Márciusban vetjük és egy hold bevetéséhez 5—6 kg-ra van szükségünk. Minthogy magja apró, vetéskor száraz homokkal keverjük össze. Sokkal jobb termesztési módja az ánizsnak az úgynevezett hidegágyakban való termesztés. A hidegágyakban sűrűre vetett növényeket július hónapban 40—50 centiméteres sortávolságra ültetjük ki. A csemetéket rendszerint páros Franklin Benjámin amerikai államférfi és tudós. Született 1706-ban Bosztonban Atyja szapparakészítő volt, e eleinte ő is ezt a mesterséget tanulta. Később nyomdász, majd gyarmati tisztviselő lett. 1848-ban kezdte meg kutatásait az elektromosság terén. Franklin törvénye: elektromosság előállításakor 2 (pozitív és negatív) egyenlő mennyiségű elektromosság keletkezik. 1760-ban felfedezte, és tökéletesítette a villámhárítót. Mint gyarmati tisztviselő élénken részt vett a gyarmatok függetlenségi harcában, majd amikor visszatért Amerikába, Pensylvánia kormányzójává választották. 1788-ban betegsége és öregsége miatt visszavonult a közügyektől és halála előtt egy emlékiratot szerkesztett a rabszolgaság eltörlése érdekében. 1790-ben halt meg Bostonban. Nemzete egyhónapi gyásszal áldozott emlékének. Nagy jövedelem kis befektetéssel Az énizs (Foeniculum officinalé) fával ültetjük. Ebben az esetben az ánizs egy már betakarított növény (burgonya, árpa, búza stb.) után is ültethető. Nehezen csírázik és az ültetés után 3—4 hét múlva bújik ki a földből. Csíraképessége 50 százalékos. Júliusban virágzik és csak augusztus végén, vagy szeptember elején érik be. Aratásnál nem kell bevárni, hogy teljesen beérjen. Legjobb akkor vágni, amikor a termés sárgulni kezd. Az aratás kaszával történik. A levágott termést kévékbe kötik és kúpokba rakják. A hordásnál nagyon óvatosan kell vele bánni, mert hamar elszórja a magvát. Nagyobb mennyiséget géppel csépelünk. Ha kevesebb van a magvakat botokkal kiverjük. Nagyon fontos, hogy a termést jól kiszereljük és a raktárban vagy padláson jól megszákítsuk. Gyakran kell forgatni, hogy meg ne romoljon. 7—8 méter mázsát terem holdanként. Szalmája kitűnő takarmány. ősszel a gyökereit vékonyan be kell takarni, hogy megóvjuk a hidegtől, valamint a nyulaktól, amelyek nagyon szeretik. Tavasszal újra kitakarjuk. Esős esztendőben az ánizst gombák támadják meg, amelyek rozsdát idéznek elő és nagyban csökkentik a termést. Egy gombafajta a gyökereit is megtámadja. Azokat a csemetéket, amelyeket a gomba megtámadott, nem kell kiültetni. A szuboticai szövetkezeti szövetségben Az 1953-ik évi gazdasági üzemtervek elkészítése után, Szuboticán, a járási szövetkezeti szövetségben a járáshoz tartozó termelőszövetkezetek elnökei, agronmisai és könyvelői együttes megbeszélésen vettek részt. Ezen a szövetkezeti szövetség agronómusai és revizorai felolvasásaik és előadásaik során, rámutattak néhány helytelenségre, hibára, amiket a tervek átnézésekor találtak, így a gazdasági szakértők megállapították, hogy a meglévő és használható állapotban lévő traktorok mellett — a szántóföldek és szőlőterületek megművelésére — a termelőszövetkezetek területén összesen mintegy 100 igásfogattal van több, mint amennyire szükség lenne. A szövetkezetek vezetőségének figyelmét felhívták arra, hogy ezeknek a lovaknak hiábavaló tartása menyire fölöslegesen terheli az általános költségeket és az üzemköltségeket. A jótanács néhány szövetkezet vezetőségénél meghallgatásra talált és elérte célját, mert eddig a bajmoki »Ivo Lola Ribár« 14, a szintén bajmoki »Bratsztvo Jedimsztvo« 7, a bikovói »Vojvodina« 7, a tavankuti »Borac« 4, az »Obnova« 3 és még néhány termelőszövetkezet összesen mintegy 50 lovat adott el, melynek továbbtartását fölöslegesnek és a szövetkezet részére károsnak találták. Félő azonban, hogy néhány termelőszövetkezet vezetősége — nemcsak a szubotícai, hanem esetleg más járás területén se — abba a másik végletbe és hibába esik, hogy a számítások alapján feleslegesnek talált lovak eladásakor csak öregebb, de még jó erőben lévő, gazdaságilag még több évig hasznosítható lovat ad el azért, mert néhány fiatal csikót a tavasz folyamán már úgyis be akart tanítani a kocsiba. (Példa erre az egyik szusooticai szövetkezet). Azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy a tavaszi nagy munkák elvégzésére még túl gyengék a fiatal, most befogásra kerülő csikók és ha túl lesznek terhelve és erőltetve — hogy az előirányzott munkákat idejében elvégezzék — ezt évekre, esetleg örökre megsínylik. Ha az ilyen lovakat a szövetkezetek eddig kiteleltették — és van hozzá elegendő takarmányuk — helyetsebb, ha a nagy tavaszi és nyári munkák befejeztéig meghagyják az idősebb lovakat is, és addig a fiatalokkal állandóan cserélve, azokkal együtt befogva használják őket munkára, (ami a fiatal csikókra, lovakra nézve sors szempontból előnyös) és a nyár derekén, vagy végén adják el őket. 21