Magyar Szó, 1953. április (10. évfolyam, 90-119. szám)

1953-04-01 / 90. szám

Eszék tegnap, ma és holnap Varrógépgyár, vízvezeték, új gimnázium, lakó­házak a város fejlesztési tervében­ ­ mezőgazdasági gépgyár, az­­ 1939-es évhez viszonyítva, ki­lencszerte többet termel. A bőrgyár ma négyszerte, a­­ »Dráva« gyufagyár pedig 2,8- szer többet állít elő, mint a há­ború előtt. Egyebek között em­elésre méltó az UNICEF se­­­­gítségével felépített tejpor­­, gyár termelése, amely napon­ta 45.000 liter tejet dolgoz fel. A felszabadulástól a mai napig jelentős eredményeket értek el kommunális téren is. Mintegy 400 új lakóházat építettek 800 személy részé­re, több mint 126.000 négy­zetméter területen megjaví­tották az utcákat, a felső és alsó városban új piacteret építettek és 4530 méteren új villamosvágányt fektettek le. Semmivel sem kisebbek a közoktatásügyi és kultúrtéren elért sikerek. A háború előtt Eszéken 11 iskola működött, mintegy 4000 tanulóval, ma pedig majdnem háromszor annyi van — azaz 32 iskola körülbelül 11.000 tanulóval. A drámai színház és az ope­raház mellett öt filmszínház, múzeum, pionír- és báb­színház, állandó szépkiállítás, nagyszámú könyvtár és ol­vasókör, valamint filharmo­nikus zenekar van a város­ban. 1945-ben a városi kórház­ban 7172 beteget helyezhettek el, azóta pedig 14.748 személy befogadására tették alkalmas­sá. A felszabadulás után kü­lön gyermekkórházat, városi poliklinikát, népegészségügyi otthont és a nagyobb üzemek­ben külön egészségügyi állo­másokat létesítettek. A közeljövőben még az ed­digieknél is nagyobb fejlődési távlat áll Eszék előtt. A közv­e­vetlen feladat — és ezt le is szögezték a társadalmi terv meghozatalakor, — a város anyagi alapjának kiszélesí­tése és megerősítése. Az idei tervben elsősorban is az élel­mezési ipar termelésének ki­szélesítését vették számítás­ba. Ezek közé tartozik a cu­kor-, a sör-, az ecet- és a­z5°­koládégyár, valamint a vágó­híd kibővítése. Ezenkívül egy teljesen új, havi 500 varró­gépet előállító gyár felépíté­sét vették tervbe, de azzal is foglalkoznak, hogy egy új keerőközpontot és egy új sör­gyárat építenek. A jövőben kommunális téren is jelentős beruházásokat eszközölnek. Elsősorban a város vízveze­tékének kiépítését tervezték, új lakóházak építésére pedig többszázmillió dinárt irá­nyoztak elő. Ezenkívül az idén egy új, nagy és korsze­rű gimnáziumot is építenek. Ezek csak egyes tételek a város idei építkezési tervé­ből, de eléggé bizonyítják, hogy az egykor elmaradott városka, Szlavónia és Bara­nya gazdasági és kulturális A felszabadulás utáni 8 év­ben Eszéken, hogy úgy mond­ják, semmiből teremtették meg az ipart, amelynek ter­melése, a háború előttihez viszonyítva, kétszerre na­gyobb. Eszék iparának ki­építésére ebben az időszak­ban több mint 2.100.000.000 dinárt költöttek. Ebből csak a helyi jellegű gazdaság 315 millió dinárt kapott. Az ipari vállalatok sokszo­rosan növelték termelési ka­pacitásukat , vasöntöde és központjává válik. Végül pedig, ami Eszéket nemcsak ezen a vidéken, ha­nem egész hazánkban, sőt külföldön is ismertté teszi, minden év tavaszán rendsze­resen megtartják az árumin­tavásárt. Ezekben a napok­ban a hazai és külföldi cé­gek képviselői milliós össze­gű kereskedelmi szerződése­ket kötnek. Eszék és környé­kének ipara, valamint mező­­gazdasága itt mutatja be leg­jobb és legszebb termékeit és ezen a napon a látogatók ezrei özönlik el a várost. (N. J.) A Szocialista Sz­­vet­­ség Stab­ilit át vil­ii Enyian A baranyai falvakban a Dolgozó Nép Szocialista Szö­vetsége szervezeteinek tag­jai tömeggyű­lése­ket tartanak, amelyeken áttanulmányozzák a Szocialista Szövetség IV. kongresszusának anyagát, a feladatokat, valamint a Szö­vetség Statútumát Az érte­kezleteken megvitatják még a községek eszmei-politikai és kulturművészeti munká­jának kérdéseit is. Szombaton nyitik meg az eszéki árumintavásár Az eszéki áruminntavásárt április 4—12 között tartják meg, a kereskedelmi napokat pedig 9—10-én. Miután több mint 300 kiállító jelentkezett a kiállítás vezetősége egy új csarnokot is épít, ahol az utó­lagos jelentkezők kapnak el­helyezést. A kiállítás tartal­ma alatt számos bemutatót, szórakoztató rendezéseket tar­tanak. A vasutakon a kiálí­tás látogatói 50%-os kedvez­ményt élveznek. Valangvasút kiépítése Zágráb és Rijeka között A horvátországi állam­vasutak igazgatósága most készíti a vasútépítés 10 éves tervét, amely szerint Hor­vátországban összekapcsol­nak minden helyi jellegű vasutat. Ezt bizonyos össze­kötő vasútvonalak építésé­vel akarják elérni, úgyhogy a középeurópai vasúti háló­zatban is szervesen beillesz­­szék. Legjelentősebb vállalkozás a Zágráb—Rijeka és a Szplit —Knin villanyvasút építése lesz. Szplit, az Adriai-tenger gyöngyszeme, az idegenforgalom központja. Rövidesen megkezdődik a földény és Dalmácia és szép városát az emberek ezrei keresik fel. A természet bőkezűen ellátta Szpitet és környékét szebbnél-szebb ki­rándulóhelyekkel. Szplit látképe a Marjanról A léggömböktől a lég­­lökéses gépekig" A kikindai »József Attila« kulturegyesület csütörtökön április 2-án este 7 órai kez­dettel népegyetemi előadást rendez. Petarica Katalin ta­nárnő tart előadást a repülés fejlődéséről »A léggömböktől a léglökéses gépekig" címmel. Az előadást keskenyfilm ve­títéssel egészítik ki. Kísérő­­műsor: énekszámok. ­Noviszságoi délután árusítják a kenyeret Ellenőrzés a Kenyérfogyasztás terén Értesüléseink szerint Novi­­szádon holnaptól kezdve a kenyeret kizárólag délután 4 órától este 8 óráig árusítják. A reggeli és délelőtti órák­ban a péküzletekben, és az elárusítóhelyeken, ahol ke­nyér­darusítással is foglal­koztak, csak tejet, illetve tej­termékeket, valamint pék­süteményt vásárolhatunk. Mától kezdve Noviszádon minden péküzem, beleértve a mangánpékeket is, megvál­toztatja munkaidejét és az éjszakai munka helyett át­tér a nappali kenyérsütésre. Azok a háztartások, ame­lyek lisztért cserélik a ke­nyeret, a jövőben is cserél­hetnek, de a cserélt kenyér kiadása is a fent megjelölt időben történik.­­ Ezt az intézkedést az tet­­­­te szükségessé, hogy az utób­bi időben a rendesnél sok­kal nagyobb mértékben fo­gyott a kenyér, amit annak lehet tulajdonítani, hogy a vidéki termelők, akik be­járnak a piacra, nagymérték­ben vásároltak Noviszádon kenyeret. Nem azért, mintha odahaza nem volna lisztjük, vagy gabonájuk, hanem a­­zért, mert a kenyér valami­vel olcsób, mint a liszt. Nem egy esetben megtörtént az is, hogy a mezőgazdasági terme­lő jószágát a városban vásá­rolt kenyérér etette. Nyilván­való, hogy ilyen esztendőben, amikor az aszály miatt kény­telenek vagyunk külföldről behozni a kenyérgabonát, nem nézhetjük tétlenül az ilyen jelenségeket. Az utóbbi időben a leg­több népköztársaságban be­ve­zették az ellenőrzést a ke­nyér és a lisztfogyasztást il­letően. Vajdaságban most vált szükségessé bizonyos in­tézkedések foganatosítása, így például Noviszádot ki­véve egész Vajdaságban be­­vezetik a kenyériveket. Éz azt jelenti, hogy azok a ház­tartások, amelyek nem me­zőgazdasággal foglalkoznak kenyérvásárlási ívet kapnak, amelyre a jövőben is havon­ta annyi kenyeret vásárolhat­nak, amennyit eddig fogy­asz­tottak. Miután Noviszád Vajdaság legfejlettebb ipari városa, ahol az olyan háztartások száma, amelyek mezőgazda­sággal foglalkoznak, igen el­enyésző és a kenyeret, vala­mint az üzletekben a lisztet inkább azok a vidéki pa­rasztok vásárolták, akik a piacra jöttek, az illetékesek úgy vélik, hogy Noviszádon ez az intézkedés is, mely szerint a kenyeret csak dél­után 4 és este 8 óra között árusítják, meghozza a kívánt eredményt. Moholi István, Mohol kér­dezi. Egész családommal tag­ja vagyok a helybeli terme­lő parasztszövetkezetnek. Egyik fiam 1950 végén belé­pett a szövetkezet kovácsmű­­helyébe tanodónak. Eddig munkanapoktban kapta fize­tését, de ez év januárjától havi kétezer dinárt adnak ne­ki azzal, hogy a gazdasági tanulókról szóló törvény így írja elő. Szeretném tudni, vonatkozik-e ez a törvény a­­zok­ra a gazdasági tanulókra is, akik a szövetkezet műhe­lyében tanulnak? Felelet: A gazdasági ta­nulókról szóló rendelet min­den tanoncra vonatkozik te­kintet nélkül arra, hogy ál­lami, szövetkezeti, vagy ma­­gánüzemben tanul. Kérdés azonban, hogy a maga fia ta­­nonc-e egyáltalában, vagy csak a műhelyben beosztott munkás. A termelő paraszt­­szövetkezetekben ugyanis gyakran előfordul, hogy olyan műhelybe, amely a hatósá­gok előtt nincs is nyilvántart­va és felelős szakképzett ve­zetővel sem rendelkezik, ta­­nonc címen alkalmaznak va­lakit anélkül, hogy szerző­dést kötnének vele és az elő­írásoknak megfelelően járat­nák a­ gazdasági tanulókra kötelező iskolába. Az ilyen tanoncra természetesen nem vonatkozik a gazdasági ta­nulókról szóló rendelet, de ezeket hivatalosan nem is te­kinthetik tanoncoknak és nincs meg a lehetőségük ar­ra, hogy majd levizsgázza­nak.­­&H Sárvári Ilonka, kefekeztő Óbecse. — Ha kefekötő mű­helyemet Óbecséről áthelye­zem Feketicsre, kell-e új iparengedélyt váltanom, vagy az óbecsei iparengedélyem­ Feketicsen is érvényes lesz? FELELET: Ha valaki csu­pán üzlethelyiséget cserél, vagyis egyik házból átköltö­zik a másikba, de ugyanab­ban a faluban illetve város­ban marad, akkor csak a cím változtatást kell bejelentenie. Ha azonban másik faluba vagy városba költözik, új iparengedélyt kell váltania, mert régi iparengedélye a Szerb Népköztársaság Hiva­talos Lapja 51. szakasza 2. bekezdés értelmében csak abban a faluban illetve vá­rosban érvényes, ahol kivál­totta. A Kardos Péter, Óbecse kér­dezi: Kovács és patkóié ko­vács vagyok. Szeretném tud­ni, hogyha önállósítom ma­gam, külön iparengedélyt kell-e váltanom a kovács és külön a patkóié kovács szak­mára, vagy pedig egy ipar­­engedéllyel űzhetem mind a két szakmát? FELELET: Külön iparen­gedélyt kell váltania a ko­vács és külön a patkóié ko­vács szakmára. Előkészületek az eszperantisták világkongresszusára A május utolsó napjaiban a Zágrábban megtartandó 38. eszperantó világkongresszus­ra széleskörű előkészületeket tettek. A zágrábi rendezőbi­zottság munkájában részt­­vesz Masson Statard angol publicista az eszperantó kongresszusok állandó főtit­kára is. Ezidáig ezer részt­vevő jelentkezett 24 állam­ból, főleg Franciaországból, Angliából és Svédországból. Ez alkalomból Zágrábban az eszperantó klub külön tan­folyamokat szervezett a vil­lamoskalauzok és a »Turiszt« vállalat alkalmazottai szá­mára, hogy készségesebben állhassanak a vendégek ren­delkezésére. Statard, a kongresszus fő­titkára a zágrábi rádiónak adott nyilatkozatában elis­meréssel nyilatkozott a ju­goszláv néphatóságok előzé­kenységéről, segítségéről és az eszperantó mozgalom iránt tanúsított megértésé­ről. ICanciuc Matti és a táv tabellák (1)

Next