Magyar Szó, 1954. február (11. évfolyam, 30-55. szám)
1954-02-01 / 30. szám
2. oldal Bosznia. Valamikor, nem is olyan régen, úgy ismertük mint hazánk legelmaradottabb vidékeinek egyikét. Amikor róla hallottunk önkéntelenül is a »gyárkéményeknek« csúfolt minarettek a zár és feredzsa jutott eszünkbe. Igen, ez volt a kapitalista Jugoszlávia legelmaradottabb része — gazdaságilag, kulturális és más téren is. Itt virágzottak a hagyományok és kezdetleges vallási fanatizmus, a különféle betegségek pedig bőven arattak a lakosság soraiban már évszázadok óta Egyben ez volt az ország leggazdagabb vidéke is Természeti kincsei felmérhetetlenek találhatunk itt mindenféle ércet különösképen nagy mennyiségben vasércet és szenet, de nincs hiány mangán volfrámréz, ólom és más ércekben sem. Magas hegyei: dús erdők borítják Európa leggazdagabb fatermő-vidékeinek egyike A hegyek és dombok völgyében gyorsfolyású hegyifolyók kínálják energiájukat, hogy vízierőművek építésével villamosenergiává változtassák. Mindez a termál"'*" kincs a régi kapitalista Jugoszlávia rablógazdálkodása alatt kihasználatlanul maradt, az elmaradottság és betegség pedig tovább gyötörte e vidék népét így volt ez a népi forradalomig, amikor Jugoszlávia dolgozói kezükbe vették sorsukat és a munkásosztály irányításalatt megkezdték hazánk iparosítását és villamosítását Ekkor kezdte meg változtatni arculatát az évszázados elnyomásból és elhanyagoltságból visszamaradt Bosznia is. És nem egészen egy évtized alatt eltűnt Boszniából a zár és feredzsa a minaretteket pedig tényleg gyárkémények váltották fel. Óriási fejlődést tett Bosznia.♦ ZENICABAN, ebben a Boszna folyó mellett fekvő és hegyekkel koszorúzott városban, épül hazánk fémkohászatának gigásza, a »Zenicai Vasművek« Amikor a zenicai állomásra beért a Szarajevóba igyekvő vonat, balfelől, mint a legtöbb állomáson a város látható. De az utas figyelmét itt nem az állomás vonja magára, hanem az állomástól jobbra elterülő »kéményerdő«, amely fölött füstfelhők gomolyognak. Ez a kéményerdő a Zenccai vasművek, amely úgy hatott rám mint egy külön város saját lakosságával, mintegy tízezer munkással, vasútállomással és a különféle üzemrészekkel, mint háztömbökkel. ♦ A zenicai vasművekben az első, ami az ember figyelmét megragadja, a hatalmas terület, amelyen a nagyméretű munkatermek fekszenek és az, hogy mindenütt építenek valamit Először a »cselcsanát«, a nyersacél-előállító osztályt tekintettük meg Ez egy hatalmas teremben van, amelynek nagysága megfelel két futballpálya területének — ha befejezik ,300 méter hoszszú és 50 méter széles lesz Itt sorakoznak a Siemens- Martin kemencék. Itt állítják elő a nyers SM acélt. Ezt a hatalmas munkatermet és a benne lévő négy szilárd SM kemencét — amelyek termelőképessége 240 tonna nyersacél 8 óra alatt — a háború után építették fel. Ezek a kemencék üzemben vannak, mellettük pedig folyik a szorgos munka három új billenő SM kemencén Egy ilyen kemence termelőképessége, azaz egyszeri ömlesztés 180 tonna lesz. Amikor ezen az osztályon tartózkodtunk, éppen nagyban folyt a munka — készült a nyersacél. Szembetűnik a munkások alacsony létszáma a kemencék mellett Nem csoda, hiszen a berendezések a legkorszerűbben vannak felszerelve A munkás csak felügyel és a berendezést irányítja. A teremben a szállítás lebonyolítására vasúti sínek vannak fektetve, felül pedig függővasat, amelyen a nyersanyagot szállítják a kemencékhez. Egy nagy emelő végzi az adagolást, és eteti a kemencéket Minden kéthárom órában szokták a nyers acélt a kemencékből hatalmas tartályokba ömleszteni, ezekből pedig a kokillákba (vasból készült formák). Így állítják elő az ingotot (téglaalakú acéltömböt), amelyet még meleg állapotban szállítanak mint nyersanyagot a hengerműbe ♦lkísértük az izzó ingotot a hengerműbe. Ez is egy hatalmas terem, amelyben négy hengerlőn állandóan folyik a munka. A hengerlést fokozatosan végzik, míg a termék meg nem kapja megszabott formáját. A hengerlést irányítóhídról vezetik, ahol négy munkás irányítja a hengerlők munkáját Amikor az acéltömb a hengerek közé kerül, hatalmas gőzfelhő képződik és a nagy acéltömb engedelmesen veszi fel meghatározott formáját. A hengerlő alól kikerült vörösen izzó acél hatalmas kígyóra hasonlít, ugyanúgy siklik is. A murit a folyamat a hengerműben is teljesen gépesített. Zenicának több hengerműje van: nehéz, közép, könnyű és apró hengerlő rendszerű A múlt év folyamán helyezték üzembe az új »Bluming« hengerművet. Ebben az évben kezdi meg terepelését az az új hengermű, amely késztermékeket állít elő A következő üzemrész, amelyet megnéztünk, az újonnan felépített kovácsoló, amely gőz-hidraulikus présekkel van felszerelve. Ez a kovácsoló a legnagyobb ilyennemű üzem hazánkban. Felszerelése olyan, hogy Európa legmodernebb kovácsolói közé sorolhatjuk Ebben az üzemben ma már előállítanak 15 tonna súlyú darabokat is a teljes üzembehelyezés után pedig kovácsolhatnak 75 tonna súlyú acéltömböket is. Továbbá itt állítják elő a vasúti vagonok és mozdonyokhoz szükséges abroncsokat. Azokat a termékeket, amelyeket ma az új kovácsolókban állítanak elő, azelőtt külföldön szereztük be. A mellett, hogy devizát fizettünk e termékek külföldről való beszerzéséért, késésük gyakran gátolta gépiparunk termelését. Zenica fémkombinátussá való fejlesztése szükségessé tette, hogy helyben végezzék a nyersvas termelést is. Ezért Zenica területén két magaskohó van épülőben. Az építés már befejezéshez közeledik és az első magaskohót ez év második felében helyezik üzembe. A kohók termelőképessége 600—600 tonna nyersvas lesz naponta Csak az egyik magaskohó több nyersvasat állít elő, mint a régi Jugoszlávia össz nyersvastermelése Az előállított nyersvasat a magaskohókból 60 tonnás tartályokba eresztik és szállítják meg folyékony állapotban az SM kemencékbe, ahol nyers acélt kapunk belőle. Előirányozták három elektromos magaskohó éptését is. Ezek termelőképessége 100—100 tonna nyersvas lesz naponta Azonban ezek a kohók csak villamosenergiatöbblet esetén dolgoznak. Végül Zenicában épül hazánk második kokszolója is amely hazai szénből állítja elő a magaskohók részére szükséges kokszot. A kokszolónak négy eleme van, és mindegyikben 39 kokszécgető kemence. Az első elem ez év folyamán üzembe is lesz helyezve Ha majd teljesen felépül a kokszoló 400 000 tonna kokszot fog adni iparunknak. Elnézést kérek, kedves olvasó, a száraz adatok felsorolásáért, de szükségesnek tartom azért, hogy meerismertaesse nagy vonalakban Zenica fejlődését. Bosznia megszállása után 1892-ben egy csoport osztrák kapitalista építette fel Zenicában az első berendezést amely egy kemencéből és egy kis hengerműből állott Ezt az építést abból a célból végezték, hogy a vidék természeti gazdagsága és az olcsó munkaerő kizsákmányolása által növeljék jövedelmüket Erre az építésre is jellemző — mint általában véve a tőkés rendszerre, — hogy a kapitalisták nem fordítottak gondot arra, milyen nehéz a munka és mennyire van veszélyeztetve a munkások biztonsága Nekik csak az volt a fontos, hogy minél nagyobb keresethez jussanak nem törődve azzal, hogy hány munkás veszti el életét vagy válik munkaképtelenné. A kapitalista Jugoszláviában a zenicai vasmű többször cserélt tulajdonost, és végül mikor már csőd előtt állott 1935-ban az állam átvette a részvények 97 százalékát. Ez után volt valamennyi beruházás, és így 1939-ben a zenicai vasmű elérte fennállása óta legnagyobb termelését, 76 ezer tonna nyers SM acélt, 2800 tonna elektroacélt és mintegy 100 tonna hengerelt terméket. A megszállás évei alatt a termelés állandóan csökkent, 1944- ben csak 5800 tonna hengerelt termék készült el. A megszállók visszavonuláskor megrongálták és megsemmisítették a berendezés egy részét, a felszabadulás után a vasművek dolgozói újjáépítették és üzembe helyezték a vasmű nagy részét úgyhogy 1945- ben már nagyobb termelést értek el, mint az előző években. Hazánk felszabadítása után új korszak kezdődött a zenicai vasmű fejlődésében is. 1946- tól kezdve rohamosan épül Zenica, és hatalmas fémkohászati kombinátusm változik hazánk nehézipari központjává. Az elmúlt hét év alatt (1946—1953) Zenica többet fejlődött, mint azelőtt 55 év alatt, megakavtásától egész a felszabadulás. Az ötéves terv előirányozta fémkohászatunk termelésének növelését, nyersvasban 101.000 tonnáról 550 ezerre, nyersacélban pedig 235.000- ről 760 ezerre A termelés ilyen arányú növelése céljából megkezdődött a meglévő vasművek korszerűsítése és bővítése Akkor kezdő-dött a zenicai vasmű fejlesztése is komplet és korszerűen berendezett fémkohászati kombinátussá. Amint láthattuk az építés befejezéséhez közeledik és az objektumok legnagyobb része már vagy részben vagy teljesen üzemben van. Az előirányzott és fenn felsorolt objektumok építésének befejezésével a zenicai fémkombinátus a következő évi termelést éri el: nyersvasban 600.000 tonna nyers SM acélban 710.000 tonna nyers elektroacélban 40 000 tonna, hengerelt termékben 520.000 tonna, kovácsolt termékben 20.000 tonna és fém kohászati kokszban 450.000 tonna így változott át Zenica a szocialista Jugoszlávia dolgozóinak munkájával fémkohászati kombinátussá összipari termelésünk és vele együtt a zenicai kombinátus termelésének növelése életszínvonalunk növelésének anyagi alapja. SZABÓ Gábor - Helyszíni riport — E ▲ zenicai vasművekben két magaskohót építenek. Az épülő kohók term Tsereképessége naponta 600— 600 tonna nyersvas lesz. Az egyik kohó maga több nyersvasat fog előálltani, mint a régi Jugoszlávia össztermelése ezen a téren • Ebben az évben a zenicai kokszoló egy része megkezdi a termelést A kokszoló teljes kapacitása évente 400 ezer tonna lesz képünkön az épülő kokszoló egy része látható. A zenicai kovácsoló egy részét üzembe helyezték. Újabb termékek kerültek hazai iparunk gyártási listájára. A különböző tengelyeket és más nagy kovácsolt termékeket ma már hazai anyagból saját üzemünkben állítjuk elő. Képünk a zenicai kovácsolóban készült és az 1850 tonnás hidraulikus sajtót mutatja munka közben. Ezen a sajtón 30 tonnás acéltömböket is meg lehet munkálni. MAGYAR SZÓ Hétfő, 1954 H. 1.