Magyar Szó, 1954. február (11. évfolyam, 30-55. szám)
1954-02-01 / 30. szám
nem, 1954 n. l A vasárnapi napok alaposan kibővült belpolitikai rovatait a Szövetségi Szkupstina szombati munkájáról szóló beszámolók töltik meg. Sem hely nem maradt másra, sem más esemény nem vetekedhetett jelentőségben a parlamenti beszámolókkal. Tito elnök letette az esküt, megválasztották a szövetségi végrehajtó tanácsot és a szkupstinai bizottságokat, — Edvard Kardely, Alekszandar Rankovics, Szvetozár Vukmanovics és Rodoljub Csolakovics a végrehajtó tanács új alelnökei, — Tito elnök ■zékfoglalója és üdvözletek, táviratok, levelek, belföldi és külföldi jókívánságok a köztársasági elnöknek — erről írnak első oldalaikon és belpolitikai rovataikban a vasárnapi lapok. Étrend... Külpolitikai téren legtöbb helyet a berlini értekezlet jelentései és kommentárjai foglalnak az újságokban. Jozse Szmole »Zárt ajtók mögött« címmel írja a Borbában, hogy tévednek, akik azt hiszik, hogy ez az értekezlet valóban nyilvános. Tévednek, mert az ülést nemcsak a miniszterrek hivatalos megbeszélései jelen kisemetik, melyeken sok helyettes, szakértő és technikai személyet is részt vesz. Az értekezlet jórésze ezeken az üléseken kívül folyik és egészen biztosak lehetünk benne, hogy ez az értekezlet fontosabb része. Bidault, Dulles és Eden minden délelőtt összejönnek. Hol egyikük, hol másikuk lakásán. Megbeszélik, milyen álláspontot foglalnak el a délutáni ülésen. Ezek a találkozók zárt ajtók mögött zajlanak le, a szó legszorosabb értelmében. Minden este diplomáciai vacsorák vannak, amelyekennéhány magas vendég vesz csak részt. Elsőnek Molotov rendezett vacsorát Bidault tiszteletére. Azóta napirenden vannak ezek a vacsorák. Jobban mondva napirenden vannak a négyszemközti beszélgetések, hisz nyilvánvaló, hogy éppen ezeken a vacsorákon folynak le a legfontosabb megbeszélések. Az újságírók eddig csak a vacsorák étrendjét tudhatták meg. Néhány berlini lap sokat írt arról, hogy mit ettek és ittak ezeken a vacsorákon és úgy látszik elégedettek, hogy ilyen érdekes adatokhoz juthattak. A komolyabb diplomáciai megfigyelőket ez persze nem érdekli. Ők a beszélgetésekről szeretnének adatokat. Ilyen adatokhoz azonban nem lehet hozzájutni. Most már azt is rebesgetik, hogy szűkebb körű értekezleteket is kellene tartani, melyeken csak a négy külügyminiszter és néhány helyettes vehetne részt. Jellemző, hogy ezt Dulles javasolta, Molotov pedig azonnal ráállt. Az amerikaiak ezt szükségesnek tartják. »Rá kellene térni a komoly munkára« — mondják. Ismét zárt ajtók. A tudósítók arról fognak pontos jelentést küldeni, hogy miről volt szó a szélesebb körű értekezleteken. Arról azonban, hogy miről beszélgetnek egymással a külügyminiszterek, valójában nem küldhetnek beszámolót. magsak szó A földműves szövetkezet körvonalai Végleges formát öltött a rendelettervezet A Magyar Szó annak idején közölte a földműves szövetkezetről szóló rendelettervezetet, amelyet alapos vita után módosítottak és véglegesítettek. Az alábbiakban ismertetjük a rendeletet, abban a végleges formájában, ahogyan a Szövetségi Végrehajtó Tanács meghozta. A földműves szövetkezetekről szóló új rendelet általános rendelkezései meghatározzák a földműves szövetkezetek további működésének alapelveit. Ezenkívül szabatosan kijelölik a szövetkezet és a társadalmi közösség egymás közötti viszonyát. Az új rendelet e része kiemeli, hogy a szövetkezetbe való belépés és kilépés teljesen önkéntes. A SZÖVETKEZET SZEREPE ÉS FELADATA A földműves szövetkezetekről szóló rendeletterv megvitatásakor megjegyezték, hogy nem határozták meg szabatosan a földműves szövetkezetek szerepét és feladatait. Az új rendelet szövegeinek véglegesítésekor súlyt helyeztek arra, hogy világosan és érthetően meghatározzák a földműves szövetkezet helyét és szerepét. A rendelet első szakasza megállapítja, hogy a földműves szövetkezetek mezőgazdasági termeléssel, a mezőgazdaság szervezésével és fejlesztésével, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcselatos egyéb tevékenységgel foglalkozhatnak. Mivel az új rendelet feljogosítja a földműves szövetkezeteket, hogy tevékenységük keretében gazdasági vállalatokat, műhelyeket és önálló üzemeket létesíthetnek, az volt a törekvés, hogy világosan meghatározzák egyrészt a földműves szövetkezet és az általa létesített vállalatok, műhelyek és üzemek egymás közötti viszonyát, másrészt a szövetkezet és a szövetkezeti tagok egymásközti viszonyát is. A rendelet szerint e viszonyt a szövetkezet alapszabálya és az érdekelt felek között kötött szerződés szabályozza. A szövetkezet és a szövetkezeti tag a bérletről és szolgáltatásról nem köthet szerződést egy évnél 1.,üdébb határidőre. A szövetkezet kötelessége, hogy a szövetkezetből kilépő tagnak visszaadja azt a részt, melyet bevitt a szövetkezetbe. A földműves szövetkezet tagjai a szövetkezeti szabályok meghatározta kereten belül szavatolnak a szövekezet kötelezettségeiért. A szövetkezetből kilépő tagok a kilépés utáni naptól kezdve még két évig szavatolnak a szövetkezetnek azokért a kötelezetségeiért, amelyek kilépésük napjáig jöttek létre. Nemeket a vállalat, műhely, vagy üzem munkaközössége irányítja. A földműves szövetkezet szervei: a szövetkezeti tanács és az igazgató bizottság, de a szövetkezet alapszabályai szövetkezeti szervül előirányozhatják a közgyűlést és a felügyelő bizottságot is. Azok a szövetkezetek, amelyek alapszabályaikban előirányozzák a közgyűlést, nem kötelesek szövetkezeti tanácsot választani. Ez esetben az alapszabályoknak közelebbi utasításokat kell adniuk a földműves szövetkezet szerveinek megválasztásáról, összetételéről, jogairól, kötelességeiről, és munkamódjáról. Az új rendelet ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a szövetkezet által létesített önálló gazdasági vállalatoknak, műhelyeknek és önálló üzemeknek tagjaik számához mérten képviseltetni kell magukat a szövetkezeti tanácsban és az igazgató bizottságban. A jövedelem felosztása tekintetében a rendelkezések meghatározzák, hogy a termelő parasztszövetkezetként alakított és gazdasági vállalatként megszervezett földműves szövetkezetekben a jövedelmen csak a dolgozó tagok osztozkodhatnak. A földműves szövetkezetnek joga van, hogy az általa létesített gazdasági vállalatokkal, műhelyekkel és önálló üzemekkel megtéríttesse a megalakításukkor átadott alapeszközök értékét és a kamatot. A kamat nem lehet magasabb, mint a beruházási hitelek után fizetett átlagos kamat. Az új rendelet szerint a szövetkezet által létesített gazdasági vállalatok, műhelyek és önálló üzemek kötelesek hozzájárulást fizetni a szövetkezet fenntartására. A hozzájárulás összegét a szövetkezet legmagasabb szerve határozza meg. E határozatot jóváhagyja a járási népbizottság is. kamat (beruházási hozzájárulás) tekintetében kiegyenlítik a mezőgazdasági birtokokkal. A gazdasági vállalatként megszervezett földműves szövetkezetekre és az általuk létesített önálló üzemekre is vonatkoznak a társadalombiztosítás rendelkezései, ahogy ezt a külön utasítások meghatározzák. A SZÖVETKEZET MINDEN TEVÉKENYSÉGGEL FOGLALKOZHAT Az új rendelet-tervezet megvitatásakor sokat tárgyaltak a szövetkezet tevékenységéről. A tervezet ugyanis nem határozta meg érthetően, hogy a szövetkezet foglalkozhat-e bizonyos ipari tevékenységgel, vagy sem. Az új rendelet erre is feljogosítja a szövkezeteket. A rendelet előhozza azt is hogy a szövetkezetet gazdasági vállalatként is meg lehet szervezni E tekintetben kérdésessé válik a termelő paraszt szövetkezet helyzete A termelő parasztszövetkezet típusú földműves szövetkezet megszervezheti a földművelést azon a földön, melyet tagjaitól vagy másoktól bérbevett, megteheti ezt társadalmi tulajdont képező földön is, azzal a feltétellel hogy a szövetkezeti t ermelései csak maguk a szövetkezeti tagok főrt*,kor’,sznaké* * szövet kezetet csak tagjai irányítják. Régebben érezhető volt az az irányzat, hogy némileg korlátozzuk a földműves szövetkezetek gazdálkodását. Csak néhány gazdasági ág volt kivétel Az új rendelet alapján a földműves szövetkezetek és az általuk létesített gazdasági vállalatok, műhelyek és önálló üzemek minden gazdasági tevékenységgel foglalkozhatnak, természetesen ha megfelelnek az előírt követelményeknek. Ez vonatkozik a gazdasági vállalatként megszervezett szövetkezetre is. A SZÖVETKEZETET A MUNKAKÖZÖSSÉG IRÁNYÍTJA Az új rendelet egyik alapelve az önigazgatás bevezetése a szövetkezetekbe A földműves szövetkezet által létesített gazdasági vállalatokat, műhelyeket és önálló ü A HASZON A földműves szövetkezet létesítette gazdasági vállalatok, műhelyek és önálló üzemek hasznát úgy számolják el, mint a többi gazdasági szervezetben. A földműves szövetkezetet feljogosítják arra, hogy részesüljön az általa létesített gazdasági vállalatok, műhelyek és önálló üzemek hasznából. A népköztársaságok külön utasítással meghatározzák a haszon minimális százalékát, amely a gazdasági vállalatot, műhelyt és önálló üzemet illeti. Az új rendelet általános rendelkezései külön szabályozzák a földműves szövetkezet kötelezettségeit a társadalmi közösség iránt. A szövetkezet kötelessége, hogy a társadalom iránti kötelezettségeit összjövedelméből fedezze, bárhonnan ered is ez a jövedelem. A járási népbizottság dönti el, hogy a földműves szövetkezet a mezőgazdaságból eredő haszon után átalányadót vagy pótadót vagy mint vállalat fizet-e adót. A köztársasági társadalmi tervek pedig, vagy külön utasítások azt szabályozzák hogy az adó hányada a köztársasági, illetve az önkormányzat egysége. A földműves szövetkezet föld ELSZÁMOLÁSA adót fizet azon földterület után is, amelyet a szövetkezeti taggal kötött szerződés alapján használ, valamint az általános társadalmi alapból a szövetkezetek használatára átadott föld után is. A szövetségi társadalmi terv, vagy egyéb szövetségi utasítás a földműves szövetkezetnek és az általuk létesített önálló üzemeknek könnyítéseket tehet társadalmi kötelezettségei tekintetében. Az új előírások meghatározzák a szövetkezeti tulajdon helyzetét is. A szövetkezeti tulajdont a közösség védelme alá helyezi. A rendelet hangsúlyozza, hogy a szövetkezeti vagyon társadalmi tulajdon a szövetkezet irányítása alatt. A szövetkezeti vagyon abból áll, amit a szövetkezet termel és azokból a dolgokból és jogokból, melyeket a szövetkezet megalakításakor vagy működése folyamán szerez. A szövetkezeti vagyont semmiképpen sem lehet elvenni a szövetkezettől. A földműves szövetkezet szervezeti felépítését a szövetkezet alapszabályai határozzák meg. Az új rendelet előírja, hogy a földműves szövetkezeteket az alapeszközök után fizetett S. oldal Ismét Sziámik hóhérai Érdekes a vasárnapi Borbának az a kommentárja, amely »Prágai epilog« címmel jelent meg. _ Prágában háromnapos titkos tárgyalás eredményeként súlyos börtönbüntetésre ítélték Marija Svermovát, a csehszlovák kommunista párt főtitkárának egykori helyettesét és hat más volt pártfunkcionáriust. A vád: hazaárulás. Segítői voltak Rudolf Szlanszkinek, a kivégzett főtitkárnak. Szembetűnik, hogy a régi tájékoztatóirodás tárgyalási frázisok mellett (diverzáns cselekedetek a gazdasági és a politikai közigazgatásban, a népi demokratikus rendszer elleni aknamunka, stb.) kölcsönvettek néhányat Berla tárgyalásából is. (Magukhoz akarták kaparintani az állambiztonsági apparátust, stb.). Nem lehet tudni mi késztette Szlanszki hóhérait, hogy felújítsák ennek a fantasztikus és tragikus bírósági komédiának az emlékeit. Az-e, hogy Svermovát a vádlottak padjára ültessék, aki 1952 novemberében sírva »elismerte«, hogy Szlanszkival és Otto Slinggel együtt gyilkosságot készített, elő Gottwald ellen? Vagy hogy újabb bűnbakot találjanak a gazdasági nehézségekért? Hihetőbb ennél, hogy azokat a cseheket akarták meggyőzni, akik Beria esete után kételkedni kezdtek a Szlanszki-per igaz voltában. Hisz Szlanszkot is Beria egyik ügynökség küldte a halálba. Akárhogy is van, úgy tűnik, hogy e mögött az újabb prágai eset mögött is még mindig a bírósági bűntények nagy mesterének , Sztálinnak az árnya imbolyog. A SZÖVETKEZETEK TÁRSULÁSA Az új rendeletben külön fejezetet ölelnek fel a szövetkezetek társulását szabályozó utasítások. A földműves szövetkezetek, mint eddig is, egy vagy több járás, a köztársaság, vagy az egész ország területén szövetséget alakíthatnak. Minden földműves szövetkezetnek be kell lépnie abba a járási szövetségbe, melynek területén van a székhelye. A földműves szövetkezetek szövetségeit a földműves szövetkezetek megalakítására vonatkozó utasítások alapján létesítik, és e szövetségek jogi személynek tekintendők. A szövetkezeti szövetségek fontos feladata, hogy felügyeljenek a szövetkezetek munkájára, rendszeresen segítsék a szövetkezetek megszervezését, tökéletesítsék a szövetkezetek ügykezelését, fejlesszék a szövetkezeti kádereket és együttműködjenek az állami szervekkel, közösen oldva meg a szövetkezeti kérdéseket. Az új rendelet utasításai alapján a meglévő földműves szövetkezetek és a szövetségek kötelessége, hogy alapszabályaikat és munkájukat egy éven belül összhangba hozzák az új rendelettel. Ezután a fölműves szövetkezetek és szövetségei az új rendelet utasításaival összhangban bejegyeztetik magukat az illetékes szerveknél. A járási és vele egyenjogú népbizottságokat felhatalmazzák arra, hogy határozatot hozzanak azon földműves szövetkezetek feloszlatásáról, amelyek nem tartják magukat a kijelölt utasításokhoz és határidőhöz. A földműves szövetkezetekről szóló új rendelet a JSzNK Hivatalos lapjában való közzétételének napján lép életbe. Felháborodik drágakő A Politika vasárnapi külpolitikai rovatában a berlini értekezlet mellett M. Radolcsics tollából cikket közöl »Veszély« címmel és »Az angolok az USA és a Pakisztán közötti katonai egyezmény ellen«. «. A cikkíró elmondja, hogy Angliában még sokan istenítik a gyarmati erőt. Sajnálják, hogy elveszett az angolok számára »Őfelsége koronájának legnagyobb drágaköve«, a mesébe illő gazdagság országa — India. Mivel azonban az angolok természetszerűen gyorsan megbékélnek a valósággal, az elkerülhetetlent erénynek tűn nailHTHKD tetvén fel, és így szólnak: India az angol bölcsességnek és jóindulatnak fényes bizonyítéka. Függetlenséget adtunk egy gyarmatnak, amidön megérett erre. Az amerikaiak szemében ez idealizmus. Gyerekség. Mintha Anglia ma is nem szeretné jobban, ha India gyarmata maradt volna! Gyakran összekülönbözik India szerepének kérdésében a két nagy szövetséges. Most Amerika katonai szövetségbe kíván lépni Pakisztánnak Indiában hatalmas e miatt a felháborodás. A másik szerencsétlenség pedig az, hogy Pakisztán mivel Amerikával egyezkedik, kiválik az ázsiai népek gyarmatellenes tömbjéből. Az angolok nyugtalankodnak. Érthetetlen számukra ez az amerikai terv. Szerintük a nyugati stratégia szempontjából helytelen kiváltani India felháborodását néhány pakisztáni fegyveres egységért. Jobb egy semleges, mint egy ellenséges India — mondják. És félnek az angolok. A háború lángja még nem aludt ki ezen a tájon és ezzel átharapózhatna egy olyan területre, amely voltaképen még mindig a brit államközösséghez tartozik.