Magyar Szó, 1955. november (12. évfolyam, 299-327. szám)
1955-11-01 / 299. szám
November 9-én ül össze a Szövetségi Képviselház November 9-ére összehívták a Szövetségi Képviselőház szövetségi tanácsát és a Termelők Tanácsát. A Tantig értesülései szerint a különböző törvényjavaslatok megvitatásának szentelt külön ülések mellett a két ház együttes ülést is tart. Ezen Szvetozar Vujcmanovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke beszámol gazdaságpolitikánk alapelveiről. Várható, hogy az együttes ülésen Kócsa Popovics, külügyi államtitkár is expozét mond hazánk külpolitikájáról. Mint már régebben jelentettük, a Szövetségi Képviselőház novemberi ülésszakára már előkészítették a rádióállomásokról, a közjogvédelemről és a kitüntetésekről szóló törvényjavaslatot. Még nem biztos, hogy napirendre tűzik-e a vasútakról szóló törvényjavaslatot is. Az illetékes parlamenti bizottságok megtárgyalták már ezt a törvényjavaslatot is, de a Szövetségi Végrehajtó Tanács annak idején felkérte őket, hogy még ne szavazzák meg, hogy figyelembe vehessék a kamarák bizonyos észrevételeit. Várható, hogy napirenden szerepel majd több nemzetközi egyezmény becikkelyezése is. A KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGE TARTOMÁNYI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSE Holnap összeül a Kommunisták Szövetségének tartományi vezetősége. Néhány politikai kérdésről Sztevan Doronyszki, a Kommunisták Szövetsége tartományi vezetőségének titkára, a szervezet egyes kérdéseiről pedig Pasko Romac, a titkárság tagja tart beszámolót. Kocsa Popovs noilaskolata az „Menaik“ című örög lapovositájánal, Athénből jelenti a Tanjug. Az „Atenaiki“ c. lap tegnapi száma közli newyorski munkatársának interjúját Kocsa Popovics jugoszláv külügyi államtitkárra. Az interjú így hangzik: „Kocsa Popovics tábornokot, a mai Jugoszlávia külügyminiszterét és egyik vezető politikai személyiségét nem kell külön bemutatni a görög közvéleménynek, mert jól ismeri és nagyra értékeli nemcsak mint egy baráti ország vezető politikusát, hanem mint Görögország igazi barátját is. Popovics úr az utóbbi öt év alatt több izben bizonyítékát adta fenntartásnélküli meggyőződésének, hogy Jugoszlávia és Görögország szoros együttműködése nemcsak halaszthatatlan szükségszerűség, hanem a természetes fejlődés eredménye, és nem kizárólag politikai, de történelmi, gazdasági és földrajzi tényezőkön is nyugszik. Néhány nappal ezelőtt a Biztonsági Tanács Törökország távozásával megürült helye körüli „választási harc“ idején, alkalmam volt néhány ízben beszélgetni a jugoszláv külügyminiszterrel. Megtisztelt azzal, hogy az »Atenaika« lap olvasóinak elmondta véleményét különféle közös érdekű görög-jugoszláv problémáról. Külön nyilatkozatában, arra a kérdésre, hogy tapasztalta-e az úgynevezett „genfi szellem“ megnyilvánulását a közgyűlés idei ülésszakának eddigi munkájában, Popovics tábornok kijelentette: „Kétségtelen, hogy az, amit „genfi szellemnek“ nevezünk, kifejezésre jutott az idei ülésszakon is. Ez érthető, mert a nemzetközi feszültség enyhülésére ható objektív tényezőről, folyamatról, irányzatról van szó, ami megnyilvánult már a genfi értekezlet előtt, magán, az értekezleten, és megnyilvánul utána is“. A KOEGZISZTENCIA ÉS A SEMLEGESSÉG A koegzisztencia és-semlegesség kérdéséről szólva, Popovics tábornok megjegyezte: „Véleményem szerint a „genfi szellem“ a békés koegzisztencia elve fokozatos megvalósulásának egyik jelentős pozitív megnyilvánulása. Természetesen a valóságra gondolta, amit ezek a forgalmak képviselnek és nem a propaganda jelszavakra. Nem célozva egyetlen meghatározott ország politikájára sem, azt hiszem, nem beszélhetünk a két fogalom azonosságáról Először is a koegzisztencia hívei lehetnek azok az országok is, amelyek nem vallanak „semlegesség!“ politikát Másodszor a koegzisztencia nem jelenthet közömbösséget vagy tétlenséget az esetleges agresszióval szemben. Egyik alapvető cél...érzése éppen olyan nemzetközi (Folytatása az 5. oldalon Kócsa Popovics Dalles tájékoztatja Tito elnököt a négyhatalmi megbeszélésekről Az amerikai külögyminisztert legfőbb munkatársai kísérik Jugoszláviába (Genfi különtudósítónk telefonjelentése) Génf, október 31. — Dalles külügyminiszter nagy jelentőséget tulajdonít jugoszláviai látogatásának és Tito elnökkel való találkozásának — közölték tegnap a hivatalos amerikai képviselők Genfben. E látogatásnak külön jelentőséget kölcsönöz — tették hozzá — hogy a genfi értekezlet ideje alatt kerül sor rá Dulles tájékoztatja majd Tito elnököt a nagyhatalmi megbeszélésekről is. Köztársasági elnökünk és Dulles külügyminiszter megbeszéléseire nem dolgoztak ki külön napirendet. A két államférfi első találkozóját a jugoszláv-amerikai kapcsolatok általános és széleskörű megvitatásának szentelik. Ezt a vitát megkönnyíti Robert Murphy külügyi államtitkár-helyettes eredményes beográdi megbeszélése. Annak bizonyítékául, hogy Dulles milyen jelentőséget tulajdonít jugoszláviai útjának, az amerikai képviselők felhozzák, hogy a külügyminisztert legfőbb munkatársai kisérik. Az amerikai külügyminiszter szombaton délután érkezik Bécsbe és résztvesz az újjáépített operaház első előadásán. Ezt az előadást az osztrákok szimbolikusan egybekapcsolják országuk függetlenségének helyreállításával. Dulles vasárnap délben érkezik Pulába. Brioniban Molotov, Dulles, Pinny és MacMillan mai, negyedik ülésére bejelentették a szovjet delegáció új javaslatait az európai biztonságról és a német egyesülésről. Molotov a tegnapi szabadnap előtt tartott ülésen bejelentette, hogy a szovjet delegáció »kiegészítő javaslatot« készít az európai biztonságról és egy javaslatot a német kérdésről. Eddig még nem sikerült megtudni valamit a bejelentett javaslatokról. A szovjet delegáció köreiben csak anynyit mondanak, hogy »jelentős javaslatokról« van szó. A szovjet küldöttség eddig még nem vetette fel a kormányfők találkozóján elhangzott javaslatukat, mely szerint az atlanti és a varsói egyezmény megnemtámadási szerződést kötne. Mint ismeretes Bulganyin július 21-én terjesztette be ezt a javaslatot Genfben. Nincs kizárva, hogy Molotov hasonló javaslattal áll elő. A szombaton mindkét részről elhangzott bírálatok után a delegációk »várakozó« álláspontra helyezkedtek. A nyugati hatalmak képviselői rámutatnak, hogy a német kérdést az európai biztonsággal egybekapcsoló utasításokhoz híven már a tárgyalóasztalra tették »mindazt, amijük van«. Ugyanakkor azt állítják, hogy a szovjet delgáció nem járt el hasonló módon és még mindig nem nyilatkozott álláspontjáról Németország egyesítése kérdésében. Következtetésük: nincs értelme tárgyalni a Szovjetunió biztonsági javaslatáról mindaddig, amíg nem derül ki, hogy az oroszok mit készítenek a további vitára. Ez elég merev álláspont,mert a nyugati delegáció köreiben olyan vélemény is elhangzott, hogy a Szovjetunió nem fogad el semmilyen megoldást az egyesült Németországnak az Atlanti Egyezménybe való belépése alapján. Ha ezt a tényt szem előtt tartjuk, akkor nem valószínű, hogy a nyugati javaslatok megmaradhatnak »utolsó szónak«. Időw’---, tek az előzetes megbeszélőköztársasági elnökünkkel ebédel és délután megtartják a megbeszéléseket. A delegátusok és a négyhatalmi értekezletet kisérő újságírók táborában nagy érdeklődést keltett a küszöbön álló jugoszláv-amerikai megbeszélések terve. A hírmagyarázók többsége kiemeli Jugoszlávia szerepét az európai politikai színpadon és azt a jelentőséget, amelyet az USA kormánya tulajdonít hazánkkal való kapcsolatának. Megemlékeznek a magasrangú államférfiak személyes találkozójának előnyeiről is, sok a legtöbb reménnyel kecsegtető kérdésről: Kelet és Nyugat kapcsolatáról. A külügyminisztereknek utasítást kell készíteniök a szakértők számára, hogy ezek alapján tanulmányozzák Kelet és Nyugat gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatai fejlesztésének lehetőségét. A négy külügyminiszter már New Yorkban megegyezett abban, hogy erről a kérdésről az európai biztonság és a német egyesülés vitájának befejezése előtt tárgyalnak. Az a figyelem, amelyet ez a kérdés kelt, arról a meggyőződésről tanúskodik, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor még nem lehet végleges megoldást találni a legfontosabb vitás kérdésekre, ezen a téren lehet legeredményesebben tovább ápolni a genfi szellemet G. ALTMAN ÚJ JAVASLATOKAT VÁRNAK A KÜLÜGYMINISZTEREK ÉRTEKEZLETÉN Dolles A család helyzete és szerepe társadalmunkban kiküldött munkatársunk jelentése telefon . A Marko Oreskovics néphős nevét viselő korszerű, zagrebi gyermekotthonban hétfőn először gyűltek össze hazánk minden részéből az egészségügyi, közoktatási és pedagógus szakemberek, hogy tanácskozzanak a családi életről és a család helyzetének problémáiról. Nem azért jöttek össze, hogy holmi határozatokat, bizonyos szabályzatot hozzanak, hanem nyílt eszmecserében fejtsék ki véleményüket és nézeteiket a szocialista családról hazánkban, ahol a család alapja a nemek teljes gazdasági és társadalmi egyenlősége. A tanácskozást a Szövetségi Gyermekvédő Tanács hívta össze és a kiküldötteket Milka Minies, a tanács elnöke üdvözölte. A november 3-ig tartó tanácskozás első napján dr. Jozse Potres, a Szövetségi Népszkupstina egészségügyi és népjóléti tanácsának tagja részletes és alapos tanulmányban számolt be a család helyzetéről, a patriarkális és a szocialista család viszonyáról, és a család helyzetéről és szerepéről épülő szocializmusunkban. — A szocializmus megvalósításához — mondotta dr. Petres — szükséges az egész társadalom, a kommunák és minden család szoros együttműködése is. Beszámolója után több érdekes felszólalás hangzott el. A holnapi ülésen dr. Anka Matics az ifjúság nemi neveléséről tart előadást, majd újabb beszámolók felölelik a házastársi és vadházastársi viszonyt, a szülők műveltségének hatását a gyermeknevelésre, a kiskorúak házasságkötését és több más, a családi élettel összefüggő kérdést. L. SULMAN Teréz Vessék el a régi szokást A népbizottsági elnök ne legyen „bíró* Régi szokás, különösen falun, hogy családi, vagy más vitás dologban a bíróhoz fordulnak az emberek. Tőle várnak védelmet, segítséget. Ha mondjuk a férj bántalmazza az asszonyt, a szomszéd elszántja a mesgyét, a csősz kézre kerít egy tolvajt, vagy a gazda nem fizeti a munkás bérét, az ügy leginkább a »községi bíró« elé kerül. Ő mondja ki mi az igazság, és ha kell kirója a büntetést is. Mint mondtuk, régi szokás ez, s egykor egészen helyénvalónak látszott, hiszen a falu bírója többek között az igazságszolgáltatás embere volt. Nyilván azért is kapta a »biró« elnevezést. A falu komolyabb gazdasági és egyéb ügyeit a jegyző — a központi hatalom képviselője — végezte, a bíró pedig az apróbb dolgokkal és a falu lakossága vitás ügyeinek intézésével volt megbízva. A községi népbizottság elnökét falun, itt-ott még ma is bírónak hívják. De nemcsak, hogy így hívják, hanem sok helyen gyakran, mint régen elhalmozzák mindenféle családi és magánügyekkel. Tehát az elnök bírói mivolta többé-kevésbé egészen a mai napig megmaradt. Példa erre számos község, ahol, sok drága időt elrabolnak az elnöktől azok az ügyfelek, akik valójában nem az elnökhöz, hanem a kihágása bíróhoz vagy valamely más népbizottsági szervhez kellett volna, hogy forduljanak. Nyilván ennek is megvan a maga oka és magyarázata. A járásbíróságok, amelyek arra vannak hivatva, hogy igazságot tegyenek a peres és egyéb vitás kérdésekben, a járási székhelyeken vannak. Eddig ugyanott volt a kihágási bíró is, így az ügyfeleknek sokkal kényelmesebb, ha a korsóti elnökhöz fordulnak, aki ellátja őket tanáccsal, sőt némely kérdésben nyomban meghozza a döntést. Pedig a községi népbizottság elnökének az utóbbi években már egészen más a feladata és munkaköre. Neki kell megszerveznie és irányítania a község életét és szerveinek munkáját. Az új járások megalakítása és a községek átszervezése óta pedig még több és felelősségteljesebb munka hárul rá. A községek és járások statútuma többek között kimondja, hogy a községet, mint jogi személyt az elnök képviseli. Az elnök hívja össze a népbizottság ülését, s itt nemcsak elnököl, de törődik azzal is, hogy a tárgysorozat pontjait előkészítsék és a bizottság döntéseit végrehajtsák. Egyszóval az elnöknek kell mozgatnia és összhangba hoznia (Folytatása 3 oMalive IDŐJÁRÁS Felhős, esős idő, 110 mézsa Marica egy hektáron Ahány üzlet, annyi ár A Szubotcai Népszínház jubileumáról