Magyar Szó, 1956. február (13. évfolyam, 29-57. szám)

1956-02-01 / 29. szám

Döntött a munkástanács Dszfosifar­­l ö nver.Anvennt Hosszú éveken át naponta láttam az Alkusz épületét. Még akkor, amikor a hábo­rúból ittmaradt romokat ta­karították. Most ősz óta el­takarja az épülő új iskola és hiányzik a mindennapi néma üdvözlet. Benn az egyik munkaszo­bában öten ülünk és beszél­getünk, mielőbb gépesíteni A TERMELÉST — Nem könnyű nekünk vegyiipari üzemeknek, ami­kor termelésünk elsősorban a behozott nyersanyagtól függ —– mondotta Szubics Láza, a gyár titkára és Mogin Rida, a kereskedelmi osztály igaz­gatója. — A háború előtt a novi­szádi szappangyár elmaradt a többi gyár mögött, most a második helyre került. Ta­valy 470 vagont termeltünk, több mint eg­ymilliárd dinár értékben, s ebből 900 millió di­nár a szappantermelés. Itt is azt halljuk, amit sok más üzemben. A gépek egy része avult és megnehezítik a gazdaságos termelést. A re­konstrukciós terveket foko­zatosan igyekeznek megvaló­sítani. Most új gőzkazánt sze­reztek be és egy légsűrítőt. Gépesítik a termelést, hogy olcsóbbá tegyék a terméke­ket. . — Már a szállítás gépesíté­sével — mondották a veze­tők — sikerült érezhetően csökkenteni a termelési költ­ségeket. A további mechani­­zálással részben csökkentjük a szakképzetlen munkások számát, részben pedig fokoz­zuk a gyártás mennyiségét, sőt a minőségit is. Az egyik csoportban például azelőtt 30 munkás 7 tonna szappant i­ndított, gépesítéssel és új beosztással most 10­­munkás 13 tonnát termel, és még a csomagolást is végzi. TÖBB SZAKEMBER KELLENE . A termeléssel kapcsolat­ban felmerül a szakképzett­ség kérdése is. — A vegyiiparban ez nagy jelentőségű kérdés — mondot­ta Krsztin Lázár, a szakszer­vezeti csoport elnöke, — mert ez a többi iparágnál nagyobb, szélesebb és mélyrehatóbb szaktudást igényel, itt a leg­szorgalmasabb munkás is csak széleskörű tudással ér­vényesülhet. Most 3 mérnök és 8 technikus vezeti a ter­melést. Ez utóbbiak szá­mát emeljük, mert rájuk hárul a termelés java.­­ De van egy másik jelen­tős kérdés is, a munkavéde­lem. Egy olyan üzemben, a­­hol savakkal, lúggal és más maró nyersanyaggal dolgoz­nak mindig fennáll a szeren­csétlenség veszélye. Ezért is szorgalmazzuk a gépesítést. Ez csökkenti a kockázatot és egyúttal a munkavédelmi ki­adásokat is. Csökkenti a mun­­­ás érintkezését a veszedelmes anyagokkal és végeredmény­ben a szerencsétlenségek szá­mát. Nálunk 250 munkás dol­gozik, ez pedig nagy felelős-HOGY DÖNTÖTT A MUN­KÁST­AN­ÁCS? Végül érdekelt a munkás­­önigazgatás is. Erről Stiger Emil, a mun­kástanács elnöke beszélt. El­mondta a legutóbbi ülés ha­tározatát, amely világosan igazolja a munkásönigazga­tás erejét. — Arról kellett határozni, hogy gyárunk számára bizo­nyos nagyfontosságú nyers­anyagot szerezzünk be. En­nek ellenértékét azonnal ki kell egyenlíteni, de ez eset­ben — mivel hitelünk kime­rül, a bank zárolja számlán­kat és nem tudjuk kifizetni a munkásokat. Ez mintegy kétheti késedelmet jelentene. Dönteni kellett. Vagy bizto­sítjuk a zavartalan munka­menetet és kihasználjuk a kedvező vétel lehetőségét vagy pedig idejében kiadjuk a fizetéseket, viszont kétsé­ges, hogy nyersanyag hiányá­ban később teljesíthetjük-e tervünket.­­ Dönteni kellett és a munkástanács a nyersanyag biztosítása mellett döntött, a munkabéreket pedig csak a hónap folyamán fizetik ki. Azokat, akiknek pénzre van szükségük támogatni fogják. A munkaközösség is elfo­gadta a munkástanács dönté­sét. o. i. A noviszádi Albu­sz »konyhája« Innen kerül ki : Albuss háziszappan MAOTAR SZÓ A szükségtelen közvetítés oktalanul növeli az árakat Egyre élesebb lesz a harc az üzleti erkölcs megszegzi, a különféle kártevők ellen (Folytatás az 1. oldalról) jó árusításét, mert bizonyos káros tartozékai voltak. A helyei vállalat visszaszállí­­totta a zsírt az eladónak. Az eladta más vállalatnak, a esé­lyes cégnek azonban nem szállít többé zsírt. Nem utasítják ugyan nyíltan visz­sza, csak annyit mondanak, hogy „nincs áru“, „az áru el­kelt“, stb. CIRKÁLÓ ÁRU Arra a kérdésre, hogy elő­fordulnak-e a piacon oly­an jelenségek, amelyek a­z ön-­­költség­­árak növeléséhez ve­zetnek, Leszkosek elv­társ, példákat sorolt fel a fa- és építőanyag értékesítő válla­latok gyakorlataiból. Hihetet­lenül hangzik, hogy egyes szlovéniai cégek, mint példá­ul a celjei Szavinya, Bosz­niában vásárolnak fát, más­részt a szlovén fát Boszniá­ba és Hercegovinába szállít­ják. Az efféle körutazások még gyakoribbak kisebb tá­vokon, pedig itt még kevés­bé érthető. A következmé­­nyek két irányban mutatkoz­nak: emelkednek az árak, és értelmetlenül rongálják a szállítóeszközöket, pedig tud­valevő, hogy hiányt szenve­dünk tanin-, cellulózé és bá­nyálé­ban, valamint vasúti talpfákban. Véleményem sze­rint alaposan felül kell vizs­gálni a fakitermelő és érté­kesítő vállalatok munkáját Hasonló az eset az építő­anyag szállítása terén is. E­­gyes cégek spekulatív okok­ból vásárolnak építőanyagot, s ez végeérhetetlen ide-oda­­szallításhoz vezet A trbov­­lyei cement eljut az ország legtávolabb eső vidékire, a közvetlen közelében működő vállalatok pedig ugyanezt a cementet valahol máshol szerzik be. Egy példa szemléltetően bebizonyítja, mi fokozza az épnűanyagíványt, amikor é­­p­ tűanyagiban amúgy is szűköl­ködünk. Egy építő vállalat Bánátban mintegy 7 millió téglát vásárolt azzal a szán­­dákkal, hogy Olaszországban értékesíti, a szabad ég alatt hagyta heverni a Szezsana- Ha­pelya-Kozipa vonalon. Mi­vel az olaszországi várárl­ók nem voltak megelégedve a minőséggel, újra felszedték a téglát. A Primőrje épitővál­­lalat hajlandó volt átvenni belőle bizonyos mennyiséget mert égetőhelye ott volt a kö­zedben, de a kiviteli cég o­­lyan magas árat szabott hogy a Primőrje elállt a vá­sárlástól A tégla kivitelre nem volt alkalmas, a kárt bele kellett számítani a ké­sőbb termelt tégla árába, te­hát a fogyasztó fizette. Sorolhatnánk még a példá­kat­ Ez az eset a gipsszel is, amit egyes vidékeken a kór­házak sem képesek beszerez­ni, vagy a ragasztó, a szén, a fa, stb. szállításával, egyszer elárasztja a piacot máskor pedig hiányzik. Ez okozza az árak erős ingado­zását A citrom ára 160 és 230 dinár között mozog, a­nna 7901áé 280 és 450 között A behozatali vállalatok külön­­féle indítóokokból hozzá­k be az efféle cikkeket,­­ egyálta­lán nem tartják szemüik e­­lőtt a jugoszláv piac tényle­ges és állandó szükségletét Véleményem szerint­ jó lenne, ha megfel­elő intézkedésekkel szavatolnánk a megk­özelítő­en azonos színben mozgó ára­kat. Az éritő tégla ára a celyei téglagyárban 6 dinéról 7-re emelkedett, csak azért, mert a gyárnak rendellenes mó­don kel­lett szenet vásárolnia. A rendes után kötött­­vérző­dés alapján Verenye ég Pe­­csovnik bánya szállított sze­net a tégla­gyárnak, október­­ben azonban e­ryéb szükség­letek m­iatt felfüggesztették a szállítást A téglagyárak a ljublvanai »Krivo« nagyke­­reskedelmi vállalat révén e­­gyes szerbiai bonyéktól vá­sáronak törm­elékszenet és szénnort, mérnedig kétszeres áron Ugyanakkor a szerbiai téglagyáraknak sem volt e­­lég szenük. A csomagolás külön prob­léma áruforgalmunkban. Sok gyár ugyanis olyan csomago­lásban állít elő közszükség­leti cikkeket, amely nem fe­lel meg a szükségleteknek. A paradicsom kivonatot példá­ul a Kulpinban Kabuléban és egyes más gyárakban 5 tag­os dobozokban készítik. Ez a mennyiség egy családnak majdnem egy évig elég volna, » konxarv, lu, Irá­nyítják és nem , használják fel gyorsan, megromlik. Ez azt bizonyítja, hogy ©gye® cikkeket öncélúan, nem pedig a fogyasztók számára gyár­­tanak. HOL A GAZDASÁGI SZÁMADÁS Fogyasztóink nagyobb vá­lasztékot és jobb kiszolgálást követelnek. A felsorolt és fel­sorolt esetek azon­ban egyáltalán nem járulnak hozzá ennek a megvalósítá­­sához, csak akadályozzák piacunk megszilárdulásét Vannak objektív nehézségek is, de igen sok közülük az efféle szubjektív fogyatékos­ságokra, felelőtlen eljárások­ra vezethető vissza. Akik így cselekszenek, azt hiszik, hogy eljárásukkal megtalálják a maguk üzleti számítását. Ez azonban igen rövidlátó szá­mítás. Az államigazgatás el­lenőrző szervei egyre éle­sebb harcot folytatnak az üz­leti erkölcs megszegői, a kü­lönféle kártevők ellen. Mind­ebből végeredménybe csak a szóbanforgó vállalatoknak lesz káruk. A legdemokrati­kusabb és gazdaságilag leg­indokoltabb az volna, hogy maguk a vállalati igazgató szervek számoljanak le azok­kal az egyénekkel, akik áru­forgalmunkat akár a ter­me­­lésben, akár a kere­s­edelem­­ben üzérkedő felfogással fer­tőzik, s ha kell, egyszerűen távol­sák el őket a gazdaaági életből. Másrészt úgy gondo­lom, hogy gyakran tévesen értelmezik, sőt általánosítják vagy kiforgatják gazdasági rendszerünk bizonyos alap­el­­veit. Az adminisztratív korlé­toktól megszabadult közgaz­daságnak igenig megvan a d­rga üzleti erkölcse, a kifi­­zetődés pedig nem egyértel­mű az üzérkedéssel Mi ép­pen ezzel az új gazdasági rendszerünkkel értünk el ha­talmas sikereket, és ezért igyekeznünk kell hogy el­tűnjenek ezek a szórványos káros jelenségek — mondotta végül Franc Leszkosek elv­társ. MÉG NÉHÁNY KÁROS JELENSÉG A «öltségteren­­§BW*hU!! ^T^a*tain«ta«BBh­m oktalanul növeli az árakat, és oda vezet, hogy egyes nagykereskedelmi vállalatok döntenek az élelmiszerek el­osztásáról. Ismeretes, hogy a bánáti ügynökségek még a behozatali zsír értékesítésé­nél is közvetítenek: csak va­gontételekben hajlandók szál­lít­ani, egyébként pedig ren­des után olykor nincs ele­gendő zsír. A bab átlaghozama rugo­jó, mégis előfordul, hogy a piacon nincs elég bab. Egy beográ­di és néhány más ügy­nökség közösen mesterséges keresletet idéztek elő, hogy ily módon magasabb árat kér­hessenek, tehát nagyobb nye­reségre tegyenek szert. A beográdi ügynökség tavaly nagymennyiségű babot tar­tott visszna, és most vetette piacra. A behozatali gyarmatáru Megelőzni a betegséget A tartom­nyi t? rsadalombiztosító intézet sz­upszinájának üléséről Tegru­p délelőtt a munkás­otthon kistermében értekez­letet tartott a tartományi társadalombiztosító intézet szkupstinája. Az értekezle­ten a betegségeket megelő­ző intézkedésekről volt szó. Előbb azonban BORA RADO­VANOVICS, a szukpstina al­elnöke beszámolt a tartomá­nyi társadalombiztosító inté­zet végrehajtó bizottságának munkájáról a szkupstina két ülésszaka között eltelt idő­ben Miután a jelenlévők egy­hangúlag elfogadták a jelen­tést, TITIN ZSIVA, a tarto­mányi társadalombiztosító intézet egészségügyi bizottsá­gának elnöke, jelentést olva­sott fel a megelőző intézke­désekkel kapcsolatos helyzet­ről Vajdaságban. A beszámoló lényege az volt, hogy az egészségügyi szolgálatnak nemcsak a bete­gek ápolásával, hanem a be­tegségek megakadályozásá­val is kell foglalkoznia. Rá­mutatott néhány példára, hogyan lehet csökkenteni va­lamely üzemben vagy más munkahelyen a megbetege­dések számát és mennyivel kifizetődőbb a közösség szá­mára, ha inkább az egészség­­ügyi körülmények javítására fordít nagyobb összegeket, mintsem a már meglévő be­tegségek gyógyítására. A betegségek megelőzésé­vel a társadalombiztosító in­tézetek csak az utóbbi idő­ben fog­­­kaszánk komolyab­ban. Erre a célra bizonyos anyagi eszközöket is biztosí­tottak, de az eszközöket a járási intézetek kellő tapasz­talat híján nem használták fel helyesen. A mintegy 106 millió dináros alap nagy ré­szét arra fordították, hogy a gyengébb egészségű dolgozó­kat levegőváltozásra, illetve üdülőkbe küldjék. Ez is fon­tos, de erre a célra más esz­közök is állnak rendelkezés­re, és ezt az alapot nem kel­lett volna ilyen célokra igénybe venni RENDSZERES ORVOSI VIZSGÁLAT A beszámoló a továbbiak­ban a munkába lépő dolgo­zók kötelező orvosi vizsgála­tával, valamint a gazdasági tanulók és munkások időn­kénti rendszeres vizsgálatá­val foglalkozott. A rendelke­zésre álló adatok szerint a­­ kindai Járási intézet terüle­­tén tavaly 1932 munkást, a noviszádiben 5.714 munkást, a szuboticativan 5.174 mun­kást és alkalmazottat vizsgál­tak meg Ez alkalommal magát lapították, hogy a mun­kában lévő dolgozók 1 szá­zaléka tüdőbe b­en szenved, a­nélkül, hogy tudná Ezeket természetesen azonnal beteg­­állományba helyezték és gyógykezelik Ez a példa azt bizonyítja, hoogy a rendszeres orvosi vizsgálatok a beteg­ség megelőzése, illetve tr­­­vábbterjedésének megakadá­sa*» végett i* lan ho­nosak. A verbászi járásban az utóbbi hónapokban 26.000 dolgozót, a noviszádi járás­ban pedig 9.000 dolgozót vizs­gáltaak meg a korszerű fluo­­rograf-készülék segítségével. A beszámolót követő vitá­ban a szkupstina tagjai na­gyobbrészt annak a vélemé­nyüknek adtak kifejezést, hogy a­ betegség megelőzésé­re vonatkozó eddigi intézke­dések nem kielégítők. Egy felszólaló például elmondta, hogy Vajdaságiban még azt a legelemibb eljárást sem al­kalmazzák, hogy Vöröske­­r­esztes cédulát ragasszanak annak a lakásnak bejáratára, ahol veszélyes ragályos be­teg van. Pedig a betegségiek legnagyobb része, különösen a gyermekeknél, a betegláto­gatás következtében terjed. A GYAKORI MEGBETEGEDÉS OKA Dr. Csakovac noviszádi or­vos elmondta, hogy Vajdaság­ban igen sok az olyan mun­kás, ald nem képes kivárni az öregségi nyugdíjait. « Idő előtt rokkant nyugdíjba kell helyezni. Ez onnan szá­rma­­­zik­, hogy az egészségügyi elő­írásoknak nem megfelelő munkatel­yeken dolgoznak. Így régául a pancs­evői üveg­gyárban, a novivrádi norce­­léngyárban s még néhány helyen a munkások naiovré­­sze kénytelen naponta 10 li­ter vizet is fogyasztani Két­­ségtelen, hogy ez a túl­ségős vízfogyasztás nem maradhat következmény nélkül, a a munkások egy része 10—15 évi szolgálat után rokkanttá válik. Hasonló a helyzet a noviszádi Emanitban, ahol a munkások megfelelő védő­­eszközök híján mérgező ha­tású gőzben dolgoznak. A Po­beda mezőgazdasági gépgyár­ban pedig nyitott kokszkálú házakat fűtik a szerelő csar­nokokat Elkerülhetetlen, hogy a gyengébb ellenálló képességű munkások kisebb szénmonoxid mérgezést ne kapjanak. AZ ORVOSI KÁDER KÉRDÉSE Dr. Szimics, a tartományi egészségügyi felügyelőség fő­nöke felszólalásában hangsú­lyozta, hogy véleménye sze­rint a megelőző intézkedése­ket az egészségügyi szolgá­latban akkor lehet majd meg­oldani, ha biztosítják a szük­séges orvosi szarkádért Sze­rinte minél több üzemi or­vosi rendelőt kell szervezni és a rendelőkben olyan orvo­sokat alkalmazni akik nem­csak a betegápolással, hanem az általános egészségügyi kér­déseskkel is foglalkoznak, a­­kik törődnek az üzem egész­ségügyi körül’ményeivel. akik ismerik az vwm minden mun­kását, híd léik mnlyre müven munVntioiven do’gozik. 1s­­n fYvjr.káa anv«vr1 *s e-V/W körülményeit, s*h fl v m­ód­on az o­vos konkrét esetben a le'?hal»«ponbb esz­közöket javasolhatja a beteg­ség megelőzésére. Egyébként elsősorban a tüdőbetegség o­­kozójának elhárítását tartja legszükségesebbnek. KI IRÁNYÍTSA A RENDELŐKET? Dr. Knezaewics novtaeádi or­vos egy érdekes új gondolatot vetett fel. Azt javasolta, hogy új orvosi rendelőket helyezzék a társadalom­biztos­ító Intézet el­lenőrzése, illetve igazgatása a­­­lá. A jelen körülmények között ugyanis a társadalombiztosító Intézet képtelen ellenőrizni az orvosi rendelőket, noha erre óriási szükség volna. A beteg­­segélyző tagjai gyakran panasz­kodnak, hogy a rendelőkben nem vizsgálják meg rendesen a bete­geket, s kénytelen magánor­voshoz fordulni. Ez aztán gyakran igen visszás helyzetet teremt A ■zkupatitna tagjai általában he­lyeselték a javaslatot. Dr. Bea Ferenc felszólalásá­ban többek között annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy Vajdaságban mintegy ISO üzemi rendelőt kellene létesí­teni. Szerinte erre megvan min­den lehetőség, és az orvosokban sincs hiány. A verbisel­járás­ban például jelenleg valam­ivel több orvos is van, mint ameny­nyi kell. Az orvosok azonban — amint az érthető is — ott te­lepszenek­­s szívesebben, ahol jobb munka és életkörülménye­ket biztosí­­anak számukra. Dr. Ros a továbbiakban javasolta, hogy a betegségmegelőző alap­ban fennmaradt pénzen vázáról rónak olyan orvos műszereket, melyeknek segítségével köny­­nyebben ki lehet vizsgálni az egészségügyi körülményeket a gyárakban és vállalatokban A szkupstina végül határőri*­ javaslatot fogadott el. F. J. tarto­tt M. n. L new. n. i-

Next