Magyar Szó, 1956. február (13. évfolyam, 29-57. szám)
1956-02-01 / 29. szám
Döntött a munkástanács Dszfosifarl ö nver.Anvennt Hosszú éveken át naponta láttam az Alkusz épületét. Még akkor, amikor a háborúból ittmaradt romokat takarították. Most ősz óta eltakarja az épülő új iskola és hiányzik a mindennapi néma üdvözlet. Benn az egyik munkaszobában öten ülünk és beszélgetünk, mielőbb gépesíteni A TERMELÉST — Nem könnyű nekünk vegyiipari üzemeknek, amikor termelésünk elsősorban a behozott nyersanyagtól függ —– mondotta Szubics Láza, a gyár titkára és Mogin Rida, a kereskedelmi osztály igazgatója. — A háború előtt a noviszádi szappangyár elmaradt a többi gyár mögött, most a második helyre került. Tavaly 470 vagont termeltünk, több mint egymilliárd dinár értékben, s ebből 900 millió dinár a szappantermelés. Itt is azt halljuk, amit sok más üzemben. A gépek egy része avult és megnehezítik a gazdaságos termelést. A rekonstrukciós terveket fokozatosan igyekeznek megvalósítani. Most új gőzkazánt szereztek be és egy légsűrítőt. Gépesítik a termelést, hogy olcsóbbá tegyék a termékeket. . — Már a szállítás gépesítésével — mondották a vezetők — sikerült érezhetően csökkenteni a termelési költségeket. A további mechanizálással részben csökkentjük a szakképzetlen munkások számát, részben pedig fokozzuk a gyártás mennyiségét, sőt a minőségit is. Az egyik csoportban például azelőtt 30 munkás 7 tonna szappant indított, gépesítéssel és új beosztással most 10munkás 13 tonnát termel, és még a csomagolást is végzi. TÖBB SZAKEMBER KELLENE . A termeléssel kapcsolatban felmerül a szakképzettség kérdése is. — A vegyiiparban ez nagy jelentőségű kérdés — mondotta Krsztin Lázár, a szakszervezeti csoport elnöke, — mert ez a többi iparágnál nagyobb, szélesebb és mélyrehatóbb szaktudást igényel, itt a legszorgalmasabb munkás is csak széleskörű tudással érvényesülhet. Most 3 mérnök és 8 technikus vezeti a termelést. Ez utóbbiak számát emeljük, mert rájuk hárul a termelés java. De van egy másik jelentős kérdés is, a munkavédelem. Egy olyan üzemben, ahol savakkal, lúggal és más maró nyersanyaggal dolgoznak mindig fennáll a szerencsétlenség veszélye. Ezért is szorgalmazzuk a gépesítést. Ez csökkenti a kockázatot és egyúttal a munkavédelmi kiadásokat is. Csökkenti a munás érintkezését a veszedelmes anyagokkal és végeredményben a szerencsétlenségek számát. Nálunk 250 munkás dolgozik, ez pedig nagy felelős-HOGY DÖNTÖTT A MUNKÁSTANÁCS? Végül érdekelt a munkásönigazgatás is. Erről Stiger Emil, a munkástanács elnöke beszélt. Elmondta a legutóbbi ülés határozatát, amely világosan igazolja a munkásönigazgatás erejét. — Arról kellett határozni, hogy gyárunk számára bizonyos nagyfontosságú nyersanyagot szerezzünk be. Ennek ellenértékét azonnal ki kell egyenlíteni, de ez esetben — mivel hitelünk kimerül, a bank zárolja számlánkat és nem tudjuk kifizetni a munkásokat. Ez mintegy kétheti késedelmet jelentene. Dönteni kellett. Vagy biztosítjuk a zavartalan munkamenetet és kihasználjuk a kedvező vétel lehetőségét vagy pedig idejében kiadjuk a fizetéseket, viszont kétséges, hogy nyersanyag hiányában később teljesíthetjük-e tervünket. Dönteni kellett és a munkástanács a nyersanyag biztosítása mellett döntött, a munkabéreket pedig csak a hónap folyamán fizetik ki. Azokat, akiknek pénzre van szükségük támogatni fogják. A munkaközösség is elfogadta a munkástanács döntését. o. i. A noviszádi Albusz »konyhája« Innen kerül ki : Albuss háziszappan MAOTAR SZÓ A szükségtelen közvetítés oktalanul növeli az árakat Egyre élesebb lesz a harc az üzleti erkölcs megszegzi, a különféle kártevők ellen (Folytatás az 1. oldalról) jó árusításét, mert bizonyos káros tartozékai voltak. A helyei vállalat visszaszállította a zsírt az eladónak. Az eladta más vállalatnak, a esélyes cégnek azonban nem szállít többé zsírt. Nem utasítják ugyan nyíltan viszsza, csak annyit mondanak, hogy „nincs áru“, „az áru elkelt“, stb. CIRKÁLÓ ÁRU Arra a kérdésre, hogy előfordulnak-e a piacon olyan jelenségek, amelyek az ön-költségárak növeléséhez vezetnek, Leszkosek elvtárs, példákat sorolt fel a fa- és építőanyag értékesítő vállalatok gyakorlataiból. Hihetetlenül hangzik, hogy egyes szlovéniai cégek, mint például a celjei Szavinya, Boszniában vásárolnak fát, másrészt a szlovén fát Boszniába és Hercegovinába szállítják. Az efféle körutazások még gyakoribbak kisebb távokon, pedig itt még kevésbé érthető. A következmények két irányban mutatkoznak: emelkednek az árak, és értelmetlenül rongálják a szállítóeszközöket, pedig tudvalevő, hogy hiányt szenvedünk tanin-, cellulózé és bányáléban, valamint vasúti talpfákban. Véleményem szerint alaposan felül kell vizsgálni a fakitermelő és értékesítő vállalatok munkáját Hasonló az eset az építőanyag szállítása terén is. Egyes cégek spekulatív okokból vásárolnak építőanyagot, s ez végeérhetetlen ide-odaszallításhoz vezet A trbovlyei cement eljut az ország legtávolabb eső vidékire, a közvetlen közelében működő vállalatok pedig ugyanezt a cementet valahol máshol szerzik be. Egy példa szemléltetően bebizonyítja, mi fokozza az épnűanyagíványt, amikor ép tűanyagiban amúgy is szűkölködünk. Egy építő vállalat Bánátban mintegy 7 millió téglát vásárolt azzal a szándákkal, hogy Olaszországban értékesíti, a szabad ég alatt hagyta heverni a Szezsana- Hapelya-Kozipa vonalon. Mivel az olaszországi várárlók nem voltak megelégedve a minőséggel, újra felszedték a téglát. A Primőrje épitővállalat hajlandó volt átvenni belőle bizonyos mennyiséget mert égetőhelye ott volt a közedben, de a kiviteli cég olyan magas árat szabott hogy a Primőrje elállt a vásárlástól A tégla kivitelre nem volt alkalmas, a kárt bele kellett számítani a később termelt tégla árába, tehát a fogyasztó fizette. Sorolhatnánk még a példákat Ez az eset a gipsszel is, amit egyes vidékeken a kórházak sem képesek beszerezni, vagy a ragasztó, a szén, a fa, stb. szállításával, egyszer elárasztja a piacot máskor pedig hiányzik. Ez okozza az árak erős ingadozását A citrom ára 160 és 230 dinár között mozog, anna 7901áé 280 és 450 között A behozatali vállalatok különféle indítóokokból hozzák be az efféle cikkeket, egyáltalán nem tartják szemüik előtt a jugoszláv piac tényleges és állandó szükségletét Véleményem szerint jó lenne, ha megfelelő intézkedésekkel szavatolnánk a megközelítően azonos színben mozgó árakat. Az éritő tégla ára a celyei téglagyárban 6 dinéról 7-re emelkedett, csak azért, mert a gyárnak rendellenes módon kellett szenet vásárolnia. A rendes után kötöttvérződés alapján Verenye ég Pecsovnik bánya szállított szenet a téglagyárnak, októberben azonban eryéb szükségletek miatt felfüggesztették a szállítást A téglagyárak a ljublvanai »Krivo« nagykereskedelmi vállalat révén egyes szerbiai bonyéktól vásáronak törmelékszenet és szénnort, mérnedig kétszeres áron Ugyanakkor a szerbiai téglagyáraknak sem volt elég szenük. A csomagolás külön probléma áruforgalmunkban. Sok gyár ugyanis olyan csomagolásban állít elő közszükségleti cikkeket, amely nem felel meg a szükségleteknek. A paradicsom kivonatot például a Kulpinban Kabuléban és egyes más gyárakban 5 tagos dobozokban készítik. Ez a mennyiség egy családnak majdnem egy évig elég volna, » konxarv, lu, Irányítják és nem , használják fel gyorsan, megromlik. Ez azt bizonyítja, hogy ©gye® cikkeket öncélúan, nem pedig a fogyasztók számára gyártanak. HOL A GAZDASÁGI SZÁMADÁS Fogyasztóink nagyobb választékot és jobb kiszolgálást követelnek. A felsorolt és felsorolt esetek azonban egyáltalán nem járulnak hozzá ennek a megvalósításához, csak akadályozzák piacunk megszilárdulásét Vannak objektív nehézségek is, de igen sok közülük az efféle szubjektív fogyatékosságokra, felelőtlen eljárásokra vezethető vissza. Akik így cselekszenek, azt hiszik, hogy eljárásukkal megtalálják a maguk üzleti számítását. Ez azonban igen rövidlátó számítás. Az államigazgatás ellenőrző szervei egyre élesebb harcot folytatnak az üzleti erkölcs megszegői, a különféle kártevők ellen. Mindebből végeredménybe csak a szóbanforgó vállalatoknak lesz káruk. A legdemokratikusabb és gazdaságilag legindokoltabb az volna, hogy maguk a vállalati igazgató szervek számoljanak le azokkal az egyénekkel, akik áruforgalmunkat akár a termelésben, akár a keresedelemben üzérkedő felfogással fertőzik, s ha kell, egyszerűen távolsák el őket a gazdaaági életből. Másrészt úgy gondolom, hogy gyakran tévesen értelmezik, sőt általánosítják vagy kiforgatják gazdasági rendszerünk bizonyos alapelveit. Az adminisztratív korlétoktól megszabadult közgazdaságnak igenig megvan a drga üzleti erkölcse, a kifizetődés pedig nem egyértelmű az üzérkedéssel Mi éppen ezzel az új gazdasági rendszerünkkel értünk el hatalmas sikereket, és ezért igyekeznünk kell hogy eltűnjenek ezek a szórványos káros jelenségek — mondotta végül Franc Leszkosek elvtárs. MÉG NÉHÁNY KÁROS JELENSÉG A «öltségteren§BW*hU!! ^T^a*tain«ta«BBhm oktalanul növeli az árakat, és oda vezet, hogy egyes nagykereskedelmi vállalatok döntenek az élelmiszerek elosztásáról. Ismeretes, hogy a bánáti ügynökségek még a behozatali zsír értékesítésénél is közvetítenek: csak vagontételekben hajlandók szállítani, egyébként pedig rendes után olykor nincs elegendő zsír. A bab átlaghozama rugojó, mégis előfordul, hogy a piacon nincs elég bab. Egy beográdi és néhány más ügynökség közösen mesterséges keresletet idéztek elő, hogy ily módon magasabb árat kérhessenek, tehát nagyobb nyereségre tegyenek szert. A beográdi ügynökség tavaly nagymennyiségű babot tartott visszna, és most vetette piacra. A behozatali gyarmatáru Megelőzni a betegséget A tartomnyi t? rsadalombiztosító intézet szupszinájának üléséről Tegrup délelőtt a munkásotthon kistermében értekezletet tartott a tartományi társadalombiztosító intézet szkupstinája. Az értekezleten a betegségeket megelőző intézkedésekről volt szó. Előbb azonban BORA RADOVANOVICS, a szukpstina alelnöke beszámolt a tartományi társadalombiztosító intézet végrehajtó bizottságának munkájáról a szkupstina két ülésszaka között eltelt időben Miután a jelenlévők egyhangúlag elfogadták a jelentést, TITIN ZSIVA, a tartományi társadalombiztosító intézet egészségügyi bizottságának elnöke, jelentést olvasott fel a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos helyzetről Vajdaságban. A beszámoló lényege az volt, hogy az egészségügyi szolgálatnak nemcsak a betegek ápolásával, hanem a betegségek megakadályozásával is kell foglalkoznia. Rámutatott néhány példára, hogyan lehet csökkenteni valamely üzemben vagy más munkahelyen a megbetegedések számát és mennyivel kifizetődőbb a közösség számára, ha inkább az egészségügyi körülmények javítására fordít nagyobb összegeket, mintsem a már meglévő betegségek gyógyítására. A betegségek megelőzésével a társadalombiztosító intézetek csak az utóbbi időben fogkaszánk komolyabban. Erre a célra bizonyos anyagi eszközöket is biztosítottak, de az eszközöket a járási intézetek kellő tapasztalat híján nem használták fel helyesen. A mintegy 106 millió dináros alap nagy részét arra fordították, hogy a gyengébb egészségű dolgozókat levegőváltozásra, illetve üdülőkbe küldjék. Ez is fontos, de erre a célra más eszközök is állnak rendelkezésre, és ezt az alapot nem kellett volna ilyen célokra igénybe venni RENDSZERES ORVOSI VIZSGÁLAT A beszámoló a továbbiakban a munkába lépő dolgozók kötelező orvosi vizsgálatával, valamint a gazdasági tanulók és munkások időnkénti rendszeres vizsgálatával foglalkozott. A rendelkezésre álló adatok szerint a kindai Járási intézet területén tavaly 1932 munkást, a noviszádiben 5.714 munkást, a szuboticativan 5.174 munkást és alkalmazottat vizsgáltak meg Ez alkalommal magát lapították, hogy a munkában lévő dolgozók 1 százaléka tüdőbe ben szenved, anélkül, hogy tudná Ezeket természetesen azonnal betegállományba helyezték és gyógykezelik Ez a példa azt bizonyítja, hoogy a rendszeres orvosi vizsgálatok a betegség megelőzése, illetve trvábbterjedésének megakadása*» végett i* lan honosak. A verbászi járásban az utóbbi hónapokban 26.000 dolgozót, a noviszádi járásban pedig 9.000 dolgozót vizsgáltaak meg a korszerű fluorograf-készülék segítségével. A beszámolót követő vitában a szkupstina tagjai nagyobbrészt annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a betegség megelőzésére vonatkozó eddigi intézkedések nem kielégítők. Egy felszólaló például elmondta, hogy Vajdaságiban még azt a legelemibb eljárást sem alkalmazzák, hogy Vöröskeresztes cédulát ragasszanak annak a lakásnak bejáratára, ahol veszélyes ragályos beteg van. Pedig a betegségiek legnagyobb része, különösen a gyermekeknél, a beteglátogatás következtében terjed. A GYAKORI MEGBETEGEDÉS OKA Dr. Csakovac noviszádi orvos elmondta, hogy Vajdaságban igen sok az olyan munkás, ald nem képes kivárni az öregségi nyugdíjait. « Idő előtt rokkant nyugdíjba kell helyezni. Ez onnan származik, hogy az egészségügyi előírásoknak nem megfelelő munkatelyeken dolgoznak. Így régául a pancsevői üveggyárban, a novivrádi norceléngyárban s még néhány helyen a munkások naiovrésze kénytelen naponta 10 liter vizet is fogyasztani Kétségtelen, hogy ez a túlségős vízfogyasztás nem maradhat következmény nélkül, a a munkások egy része 10—15 évi szolgálat után rokkanttá válik. Hasonló a helyzet a noviszádi Emanitban, ahol a munkások megfelelő védőeszközök híján mérgező hatású gőzben dolgoznak. A Pobeda mezőgazdasági gépgyárban pedig nyitott kokszkálú házakat fűtik a szerelő csarnokokat Elkerülhetetlen, hogy a gyengébb ellenálló képességű munkások kisebb szénmonoxid mérgezést ne kapjanak. AZ ORVOSI KÁDER KÉRDÉSE Dr. Szimics, a tartományi egészségügyi felügyelőség főnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a megelőző intézkedéseket az egészségügyi szolgálatban akkor lehet majd megoldani, ha biztosítják a szükséges orvosi szarkádért Szerinte minél több üzemi orvosi rendelőt kell szervezni és a rendelőkben olyan orvosokat alkalmazni akik nemcsak a betegápolással, hanem az általános egészségügyi kérdéseskkel is foglalkoznak, akik törődnek az üzem egészségügyi körül’ményeivel. akik ismerik az vwm minden munkását, híd léik mnlyre müven munVntioiven do’gozik. 1sn fYvjr.káa anv«vr1 *s e-V/W körülményeit, s*h fl v módon az ovos konkrét esetben a le'?hal»«ponbb eszközöket javasolhatja a betegség megelőzésére. Egyébként elsősorban a tüdőbetegség okozójának elhárítását tartja legszükségesebbnek. KI IRÁNYÍTSA A RENDELŐKET? Dr. Knezaewics novtaeádi orvos egy érdekes új gondolatot vetett fel. Azt javasolta, hogy új orvosi rendelőket helyezzék a társadalombiztosító Intézet ellenőrzése, illetve igazgatása alá. A jelen körülmények között ugyanis a társadalombiztosító Intézet képtelen ellenőrizni az orvosi rendelőket, noha erre óriási szükség volna. A betegsegélyző tagjai gyakran panaszkodnak, hogy a rendelőkben nem vizsgálják meg rendesen a betegeket, s kénytelen magánorvoshoz fordulni. Ez aztán gyakran igen visszás helyzetet teremt A ■zkupatitna tagjai általában helyeselték a javaslatot. Dr. Bea Ferenc felszólalásában többek között annak a véleményének adott kifejezést, hogy Vajdaságban mintegy ISO üzemi rendelőt kellene létesíteni. Szerinte erre megvan minden lehetőség, és az orvosokban sincs hiány. A verbiseljárásban például jelenleg valamivel több orvos is van, mint amenynyi kell. Az orvosok azonban — amint az érthető is — ott telepszeneks szívesebben, ahol jobb munka és életkörülményeket biztosíanak számukra. Dr. Ros a továbbiakban javasolta, hogy a betegségmegelőző alapban fennmaradt pénzen vázáról rónak olyan orvos műszereket, melyeknek segítségével könynyebben ki lehet vizsgálni az egészségügyi körülményeket a gyárakban és vállalatokban A szkupstina végül határőri* javaslatot fogadott el. F. J. tartott M. n. L new. n. i-