Magyar Szó, 1957. augusztus (14. évfolyam, 208-238. szám)

1957-08-01 / 208. szám

­ 1LA. Szvetozáe MHetles- — Szeretném tudni, hol van fog­technikai iskola, milyen fel­tételek szükségesek, és van-e m­agyar nyelvű tagozat? —* Fogtechnikai iskola van Beográdban és Noviszádon. Az előadás mindkét helyen szerb nyelvű. Iskolai végzett­ség: hat gimnázium, vagy nyolcosztályos iskola. Élet­kor 14—18 év. Az iskola 3, illetve 4 éves. * »Hűség«. Szeretném tudni, melyik városban tartózko­dik most az ausztriai Prá­­ter.— Tudomásunk szerint Beográdban vendégszerepel. T. G. U Ada. — Leveléből úgy tűnik, hogy a ház, mely­nek egy részét megvette, a lakók testületébe tartozik és a lakásbérlő 487 dinár bért fizet havonta. Mivel lak­­béremelést kiván, érdeklőd­jön felőle a zentai lakás­hivatalban. Az emelés lehe­tőségét nem tartjuk valós színűnek, habár saját laká­sáért egy másik házban 1400 dinárt fizet. * HL Sz. Ada. — Szeretném tudni, volna-e továbbra is jogom a családi pótlékra, ha a feleségem földet örökölne azzal, hogy az örökbeadó élvezné továbbra is a föl­det — Egy ismerősömnek háztelke több mint 1000 négyzetméter, de csak egy­negyed része kert Hatással van-e ez a családi pótlékra?, — Ha felesége nevére a szelekkönyvbe írják a földet őt tekintik a haszonélvező­nek s ez hatással van a csa­ládi pótlékra és magasságá­ra, mégha az örökhagyó él­vezi is a földet . Ha a kert és az udvar­ túlhaladja az 1000 négyzet­­métert akkor az adó ma­gassága hat a gyermekpót­lék magasságára. rfTtTt­| M|rr * Sz. Gy. Zrenyanbu — Kér­dése túlságosan általános és­­ határozatlan. A kívánt dol­gokat írja meg részleteseb­ben, mert leveléből nem látjuk, kinek milyen szerző­dése van, miért adóköteles, mennyiben vitás az adóalap stb.özvegy V. S. Debelyacsa. — A levelében közölt örök­lési helyzet nem teljes. Ezért nem is­ mondhatunk alapos véleményt Nem tudjuk, hogy 1939-ben testvére ha­lála után volt-e hagyatéki eljárás és hoztak-e jog­erős hagyatéki végzést vagy mindez csak 1956-ban tör­tént, amikor testvére fele­sége — aki eddig az ingat­lant élvezte —, szintén el­hunyt Azt tanácsoljuk, hogy panasznapkor kérjen felvi­lágosítást a járásbíróságon, de kérjen véleményt ügy­védtől is. * M. L- Martonos. — 1945-ben agrárföldet kaptam, írásbeli végzés a földjutta­tásról nincs, hanem csak a közös határozathoz csatolt­­névjegyzékben szerepel a nevem. A telekkönyvben a­­föld még a régi tulajdonos­nevén van. Hogyan szerez­hetem meg az agrárérdekelt­ telekkönyvi jogot ? Ügyében forduljon a községi népbizottsághoz, kérje intézkedését hogy az 1945-ben kapott agrárföld­­iek telekkönyvi tulajdono­sa legyen. Minden joga­­megvan ahhoz, hogy telek­könyvi tulajdonosa legyen az agrárföldnek, mert így ren­delkeznek az agrárjogi­­előírások is. Azonkívül ér­deklődjön a járásbíróság te­lekkönyvi hivatalában is, hogy az adott esetben mi akadályozza a tulajdonjog telekkönyvi rendezését és miként lehetne az esetleges akadályokat elhárítani. K. J. Péty. — Szakképzett szakácsnő vagyok, 11 szol­gálati évem és 9500 dináros alapfizetésem van. 55 éves­ vagyok, szeretném tudni, ha nyugdíjba megyek mennyi’ nyugdijat kapok? — Az öregségi nyugdíj­­jog megszerzéséhez legalább, 15 szolgálati évre van szük­ség. Mivel azt írja, hogy­ csak 11 szolgálati éve van csak rokkantnyugdíjat kap,­ hat, ha a rokkantbizottság megállapítja, hogy 75 száza­lékon felül munkaképtelen. Mint szakképzett munkás­nak 11 évi szolgálattal 4090, illetve 4590 dinár havi rok­­kantnyugdijra van joga. M. P. Noviszád. ■— Lehet­séges, hogy a kukoricater­més kisebb lesz, mert a­ földet nem 1956 telén, ha­nem 1957 áprilisában szán­tották fe. Leveléből azt­­ látjuk, hogy a szövetkezet,­­mely megegyezés szerint mélyszántásra vállalkozott, ok nélkül elmulasztotta azt novemberben, illetve decemberben elvégezni és csak áprilisban szántott. Ha ebből kár keletkezik, a szövetkezet tartozik kárpót­lással. Hogy valóban lesz-e kára, azt ősszel kukorica­töréskor lehet majd meg­állapítani. A terméshozamot hasonlítsa össze a szomszé­dos termelők hozamával, akik ősszel szántottak a kukorica alá. Legjobb azon­ban ha mezőgazdasági szak­értő véleményét kéri ki. Ha jelentős kárról van szó, kö­veteljen megtérítést a szö­vetkezettől . SZÉP ÉS MELEGEBB IDŐ A beográdi meteorológiai Intézet jelenti: Tegnap az egész országban túln­yomórészt szép idő volt Szerbia és Makedónia kivé­telével, ahol felhős volt az időjárás és eső is esett. A hő­mérséklet 13 órakor 22—25 fok. Várható időjárás: Szép és melegebb idő, változó széllel. Hajót gyártottunk Svájcnál• Most Svédország részére készül hajó a szplti hajó­­gyárban Tegnap a szpliti hajógyár ünnepélyesen vízrebocsátott egy 12.800 tonnás motoros vontatógőröst, amelyet Svájc­­részére készített a gyár. A hajó 113 méter hosszú,, óránkénti sebessége 15,4 ten­geri mérföld. Ez az első eset, hogy a szpliti hajógyár kül­föld részére hajót gyártott. A viza­ elbocsátott hajó he­lyén újabb állványokat emel­tek, hogy megkezdjék egy ú­­jat­b vontatógőzös építését Svédország részére. Tanulmányozzák a munkástanács­­kongresszus határozatait Előkészületek a topolyai járásban Úgy látszik igaza volt­­annak a tartományi szak­szervezeti vezetőnek, aki a múltkor azt mondta, hogy a­­topolyai járási szakszerve­zeti tanács rendszerint az­ elsők között van a feladat­­tok végrehajtásában. Erről­­meggyőződtü­nk kedden is, ■amikor a kongresszusi ha­­­tározatok iránt érdeklődtünk ■az illető tanácsban. Félreértés ne essék, a to­polyai járásban sem indult meg még a határozatok meg­valósítása a szó szoros ér­telmében, de nagyszabású előkészületek folynak, olya­­nok, amilyeneket más járá­sokban sajnos, nemigen ész­lelünk. A legtöbb járásban­­ ugyanis csak egy hónap múl­va fognak ölhez a munká­hoz. De nézzük csak, mit mond Sipos Mihály, a já­rási szakszervezeti tanács­, titkára a topolyai előkészü­letekről. — A kongresszus után ta­nácsunk elnöksége széles­körű megbeszélést tartott a gazdasági ágazatok és a nagyobb üzemek képviselői­vel a kongresszusról. Ez al­kalommal megtárgyaltuk, hogyan kezdjük meg a hatá­rozatok feldolgozását és al­kalmazását Abban egyez­tünk meg, hogy a nagyobb üzemekben, vagyis ahol 30 munkásnál több dolgozik, a munkástanács és a szakcso­port tanulmányozza a hatá­rozatokat s készítsen jegy­zeteket magának. Az ilyen, üléseken részt vesz majd a járási tanácsból is valaki és.­eegít a vitás, vagy a nem­ eléggé világos pontok tagla­lásában. Ha azután így át­tanulmányozták az anyagot, összehívják az egész mun­kaközösséget és a jegyzetek alapján közösen megtárgyal­ják a határozatokat és azt hogy mit kellene az illető üzemnek belőle rövidesen megvalósítania. A továbbiakban elmondta, hogy a kisebb üzemekben a­ járási tanács előadás formá­jában számol be a határo­zatokról, illetve megbeszéli a közösséggel, hogy mit kelle­ne tenniök a határozatok alapján. Mindez valószínű­leg a jövő hónap második feléig elkészül s akkor já­rási plénumot hívnak ösze s ezen figyelembe véve a munkaközösségek vélemé­nyét járási viszonylatban megszabják a munka irány­vonalát Különben a munkástaná­csok és az üzemi szakcso­portok néhény nappal ez­előtt már megkezdték a ha­tározatok feldolgozását olyan formában, ahogy azt a já­rási tanács meghagyta. T. L A topolyai járási szakszervezeti tanács épülete Ledurrogott füttyszó Megvan! Az anyja guruló robogóját, most végre megvan! Húsz éve lesem, kínlódom vele, s most íme, előjött magától, úgyszólván hívat­lanul, csak úgy egyszerűen előbuggyant. Na, Szürkup Elek, ez is csak veled tör­ténik meg. Húsz évvel ezelőtt hallasz egy dallamot aztán meg nap mint nap pró­bálod elfütyülni és nem megy. Pedig érzed a melódiát, magadban hordod, de amint összecsücsörited a szádat hogy elfütyüljed, nem megy és nem megy. Az anyja robogó gurulóját! S most — hát barátom, megáll az ember­­szel — azon kaptad magad, hogy fütyülöd a dallamot. Egészen másra gondoltam, s eközben gé­piesen füttyre csücsörült a száma s előbujt a melódia. A dallamot most gyorsan egymásután többször el kell fütyölnöm, nehogy elfe­lejtsem, hadd szokjon rá a száj, hogyan kell csücsönülnie a dallamhoz. Milyen tisztán hallatszik a füttyszó ezen a májusi éjszakán, milyen gyönyörűen árad ez a mindent magával ragadó dal­lam! Hiába na! Nagy dolog tud lenni az efféle kis esemény. Valahogy úgy érzem magam, mint egyszer gyermekkoromban, amikor megtaláltam az elveszettnek hitt guggoló Fekete Pétert. Akkoriban azt mu­togattam mindenkinek, most pedig a me­lódiát fütyülöm a világnak, hadd hallják milyen szédítő dallamok lakoznak bennem. Kár, hogy nincs senki az utcán, valószínű, hogy már 11 óra felé jár az idő és ilyenkor már kihalt ez a vidéki város. Hopp! Hát igen, egy milicista. Valahonnan elő­­termett, s most a járdán áll, pontosan ve­lem szemben, mintegy négy-öt méternyire tőlem. És engem néz. Nyugodtan, de állhatatosan. Bizonyára valamit mondani akar. Mindenesetre meg kell ásnom. Most, hogy egy lépésnyire va­gyok tőle látom, hogy az arca komoly, mondhatnám szigorú. Gyorsan, ahogy il­lik, megszeppenek, és tiszteletteljesen meg­állok. Én ugyanis — kétségtelenül valami lelki elferdülés folytán — mélységes tiszteletet érzek minden, egyenruhás személy iránt. A postástól vigyázz­ állásban veszem át a le­velet. — ön fütyült. Ejnye, hát fütyültem? Jé, tényleg fü­tyültem. El is felejtettem, a most adódott új helyzetben. Persze fütyültem, akartam mondani, azonban egy mellettünk elrobogó motor­kerékpár gépfegyverszerű hangzavarában nem hallatszott szavam, úgy hogy meg kellett ismételnem. Igenis kérem fütyül­tem. A városi népbizottság csendről és rend­ről szóló utasítása értelmében éjjeli csend­­háborításért meg kell önt büntetnem. A pénzbírság 300 dinár, 300 dinár! — kapkodtam volna levegő után, ha nem jön éppen megint egy Jáva vagy Roller, vagy Vespa, vagy az ördög tudja melyik szerzet a kétkerekű motoros dübörgő, puffogó sortüzet zúdító masinák hadából, s így a zaj elmúltával tisztelet­teljesen hebegtem: igenis 300 dinár. Hej, 300 dinár! Keményen sújtja a nép­bizottság azokat, akik zavarják az adófi­zető polgárokat megérdemelt nyugodt ál­mukban. Átveszem az elismervényt, mely, igazol­ja, hogy most 300 dinárral kevesebb van a zsebemben. Haptákba vágom magam, arccal a népbizottság felé fordulok, hódo­­tait teljesen meghajtom magam és sóhajtva arra a motorkerékpárosra nézek, aki eb­ben a pillanatban elsüvít mellettünk, ki­sebb kaliberű ágyútűzhöz hasonló kipuf­­fogással. A kerékpáros int a kezével, a mi­licista visszaszáll rdál. Én is veszek aotorkeré­kpárt. Remélem, eszembe jut majd még egy húsz évvel ez­előtt hallott dallam... Sz. Gy. Csütörtök, »57. VOL .1* Kétszer nagyobb termelés a kisiparban Készülőfélben a zrenyaníni járás ötéves gazdasági tem­ A kézműipar továbbfejlesz­­tésére a zrenyaníni járás öt­éves gazdasági távlattervü ■mintegy 350 millió dinárt i­­rányoz elő. Ezenkívül jelen­tős intézkedéseket sorol fel a kisipari szolgáltatások fel-, javítására, a fokozottabb ká­derképzésre, valamint a kiha­ló és a mezőgazdaságot szol­gáló kisipari ágazatok erő­teljesebb fellendítésére. A já­rás a befektetések jelentős részét, majd 250 millió di­nárt a saját és a községek­­eszközeiből biztosítja, a töb­bit pedig kölcsönök útján. öt év múlva a befekteté­sek és egyéb intézkedések folytán a kézműipar többek­ között képes lesz 13 százalék­kal több szolgáltatást végez­ni. 71 új mű­hely nyílik, kor­szerűsítik a meglévő gépbe­rendezést és 1961-ig a kisipa­ri műhelyek 400 új szakem­bert kapnak, minden községben MEZŐGAZDASÁGI GÉP­JAVÍTÓ MŰHELY. A mezőgazdaságfejlesztő öt éves terv szerint 1961-ben a járásban nem kevesebb mint kétezer traktor áll majd a termelők rendelkezésére. Ez a hatalmas gépállomány­ persze nem működhet ered­ményesen a szükséges javí­­tóműhelyek nélkül. Mér nap­jainkban is, jóllehet még ke­vés a traktor és az egyéb mezőgazdasági gép, jelentős hiány érezhető a ja­vítások terén. Ezért a Zrenyaninban épülő nagy teljesítményű, gép­javító műhely mellett a já­rási terv több kisebb állo­más létesítését irányozza elő, minden községben. Az állomások alapeszköz­­eit a földművesszövetkeze­­tek műhelyeiből biztosítják, azzal, hogy idővel bővítik és korszerűsítik ezeket a műhelyeket A kis 3—5 szak­embert alkalmazó gépjavító műhelyeken kívül nagyobb állomások létesítését is szük­ségesnek tartja az ötéves terv, például Perlezen, Orlo­­váton, Szrpszkacsnyán, Ja­­satomácson és Novibecsén. Ez által teljesen megoldódik a­­mezőgazdasági gépek karban­­­­tartása és javításának kér­dése a zrenyaníni járásban, amely az utóbbi időben igen sok nehézséggel küzd ezen­­a téren. IPARI TANULÓK ÖSZTÖNDÍAZÁSA Az ipar­­tanulók tovább­képzésével külön fejezetben­ foglalkozik a zrenyurki­­i járás kézműipar-fejlesztő ötéves terve. Ezzel a kérdéssel ed­dig vajmi keveset törődtek, és ezért a kisiparban sok fej­törést okoz a káderhiány, kü­lönösen az automechan­ikus, bádogos, rádiómechanikus, villanyszerelő, ács és építé­szeti szakmában. Szinte sza­bállyá váli továbbá az, hogy a magániparosok nem vállal­nak ipari tanulókat, mert — ■úgymond .— sokba kerül. A tervben leszögezett intéz­kedések a káderhiány megol­dására elsősorban az ipari tanulók ösztöndíjazására írá nyúlnak. Az ösztöndíjakat a községek pénzeszközeiből kellene biztosítani, legalább mintegy 40 új ipari tanuló számára. Ezenkívül új diák­otthonokat kell építeni. A járás­­ ipari iskolájából csak kettőt kell meghagyni, mégpedig a zrenyaninit és a jasatomicsit A vidéki ipar­iskolák felszámolásával fel­javulna az oktatás. Magától értetődik, hogy a felesleges­nek és sok szempontból hiá­nyosnak minősített vidéki is­kolák felszámolásával pár­huzamosan bővíteni kell a zrenyaníni és a jasatomicsi ipariskolák befogadóképes­ségét Végeredményben a felso­rolt és egyéb a tervben lefek­tetett intézkedések öt év a­­latt a bruttó termelés 168 százalékos növelését eredmé­nyeznék. Ez 1961-ben összér­tékben elérné a 2,5 milliárd dinárt. M­­TI

Next