Magyar Szó, 1959. április (16. évfolyam, 76-102. szám)

1959-04-01 / 76. szám

IS.jolđal Két miliárd folyamhajózásra Három nagy utasszállító hajó épül Ma indul a forgalom A vizek ismét kezdenek be­­népesedni. Folyóinkon megin­dult a forgalom. Az utasszál­­­­lítás és a teherszállítás az idén nem növekszik — kivé­ve néhány helyi jellegű já­rat bevezetését —, vagyis az­ 1957. évi színvonalon marad. Ez magában véve igen jelen­tős, hiszen az 1057-es esztén­ i­dő a háború utáni folyamha­­j­­ózás legsikeresebb éve volt.­­ Folyamhajózásunk tíz vállal­­­lata tavaly 3 853 000 tonna á­­rut szállított. Folyami keres­kedelmi flottánk azonban­­ meglehetőse­n elhasználódott.­ Sok új hajó, uszály építése szükséges. A folyamhajózás fejleszté­sére és a hajóállomások kar­bantartására az idén 2 mill­iárd dinárt fordítunk. Az ál­talános beruházó alapból egy milliárd 220 millió dinárt juttatnak a kereskedelmi flotta fejlesztésére. Az utas­szállító hajók karbantartásá­ra pedig 300 milliót. Ezenkí­vül félmilliárd dinár beruhá­zással korszerűsítik a beo­­grádi, apa­tini, noviszádi, vu­­kovári, sziszaki és az eszéki hajóállomást. 450 millió di­nár jut még a Duna és a Száva hajózási útjainak kar­bantartására. A kapacitások fokozatos növelésével 1961-ig korszerű folyami kereskedel­mi és utasszállító flotta épül. Tavaly 886 000 utast szállí­tottak a folyami hajók, 70 e­­zerrel többet, mint az előző esztendőben. Ezt a növeke­dést a vízibuszok bekapcsoló savai érték el. Az utasszállí­­tás azonban még jóval a há­ború előtti színvonal alatt van. A háború alatt ugyanis 23 folyami utasszállító hajót elsüllyesztettek, hat nagyobb hajót pedig az elmúlt évek­ben kénytelenek voltak ki­vonni a forgalomból, mert fölmondtá­k a szolgálatot. A jugoszláv folyamhajózás mun­kástanácsa elhatározta, hogy három nagy utasszállító ha­jót építtet A hajók 1961-ig készülnek el, összesen 2 800 lóerősek lesznek és 1650 utast szállíthatnak. A Noviszád környéki folya­mi utasszállítással kapcsolat­ban, mint ismeretes, metr­o­­vízibuszt állítanak fel (Talon­ba és turista járatot indíta­na­k Cmrtanovcira. Ma. április 1-én indul­­"»" a hajóforgalom a noviszár­ koruskai vonalon. Április , 15-e táján pedig megindul a vízibusz közlekedés a Novi­­szád—Horgász-sziget—Kame­­nica vonalon. M. J. A noviszádi vízibusz M­AGYAR SZÓ Milyen lesz a vásár A­dósságállomány legjava a bemutatón Mezőgazdasági gépiparunk teljes szemléje A noviszádi nemzetközi mezőgazdasági árumintavásár előkészületei teljes iramban folynak, egyes ipari kiállítók számára már érkezik az áru. A vásár területe lényegesen megnagyobbodott, úgyhogy már 360 ezer négyzetméternyi területet foglal el. A mezőgazdaság és a gyáripar tíz fedett csarnokban kap helyet. A mezőgazdasági gépipar 60 ezer négyzetmé­ternyi területet foglal el, a lákasjószág részére két hatal­mas, korszerű szarvasmarha- és lóistálló épült fel. De lássuk részleteiben. Az első csarnokban a me­zőgazdasági kamara képek­kel, számokkal és kimutatá­sokkal mutatja be a mező­­gazdaság fejlődését, s az e­­gyes ágazatokban elért ered­mmén­­yt. Ez a bemutató átfogó­an, részleteiben és távlatában ismerteti az ország mezőgaz­daságát. Az első és második csarnokba kerülnek az egyes köztársaságok bemutatói a köztársasági ügyviteli szövet­ségek szervezésében. A vajda­sági bemutató keretében kü­lsőn helyet kap a csókai, be­lesei és a pancsovai mezőgaz­dasági kombinátus, a boszniai keretben a tuzlai és a mosz­tári járás, a horvátországiban pedig a helyei kombinátus. A harmadik csarnokban a fémipart helyezik el, amely a mezőgazdaságot szolgáló fel­szereléseket mutatja be, a tejtermelés, borászat, tészta­­gyártás, malomipar, takar­mányfeldolgozás felszerelését — részben üzemben is. A ne­gyedik, most épülő új csar­nokban a vegyipar kerül, ha­zai és külföldi kiállítókkal. Az ötödik csarnok borkiállí­tás lesz kóstolóval és az USA és Hollandia kollektív bemu­tatójával. Az amerikai föld­művelésügyi minisztérium mezőgazdasága fejlődését mu­tatja be. Külön csarnokban állít ki az élelmiszeripar, elsősorban a konzervgyárak, melyek nyersanyag szükségletét a me­zőgazdasági termelés szolgál­tatja. Különösen jelentős lesz a húsipari feldolgozás bemu­tatója. Nyugat-Németország külön csarnokkal vesz részt, a Szovjetunió szintén a most befejezett hatalmas betonból és üvegből készült csarnokot bérelte mezőgazdasági termé­keinek bemutatására. E csarnokok között elterülő hatvanezer négyzetméternyi szabad térségen a hazai me­zőgazdasági gépgyár mutatja be teljes termelési választé­kát, a kis gépektől az öntöző- A régi istállókat lerombolják A kommunák szövetsége felé ««»szárnyait távlatterv A noviszádi járási népbizottság ülése A noviszádi járási népbiz­­ottság tegnapi ülésén meg­tárgyalta tavalyi munkáját, megvitatott számos időszerű kérdést és meghozta ügyren­di szabályzatát. A népbizottsági tagok már jónéhány nappal ezelőtt egy vaskos füzetet kaptak kézhez,­­ amely részletes jelentést tar- t talmaz a népbizottság tava- l­­yi munkájáról. Ezenkívül a ,­­ tegnapi ülésen Danilo Ke­ 1 ■­kies, a népbizottság elnöke is beszámolt a járás néphatósá­gi szerveinek munkájáról. A népbizottsági tagok tehát min­den szempontból teljes be­tekintést nyerhettek a járási népbizottság tevékenységébe. Beszámolójában Danilo Ke­­kics azokkal az intézkedések­kel foglalkozott, melyeket a járási népbizottság a kom­munális rendszer és a közsé­gi önigazgató szervek tovább­fejlesztése érdekében tett. El­mondotta, hogy a járási nép­bizottság elsősorban arra tö­rekedett, hogy fejlessze a já­rás és a községek társadal­mi igazgatási és önigazgatási szerveit, mert a gyakorlat is­­ bebizonyította, hogy csak ily módon lehet érdemleges ered­ményeket elérni kommunális rendszerünk tökéletesbítésé­­ben. — Két lehetőség áll előt­tünk — mondotta az elnök. — Vagy fejlesztjük a járási népbizottság és ezáltal a községi népbizottságok végre­hajtó, igazgató szerveit vagy a termelők és a polgárok tár­sadalmi és önigazgató szerveit és szervezeteit. Úgy hiszem, jól cselekedtünk, amikor a máso­dik megoldás mellett döntöt­tünk. A gyakorlat is bebizo­nyította, hogy helyesen jár­tunk el, mert igyekezetünk rendkívül jó hatással volt­ a polgárok és szervei közötti vi­szony további szocialista ala­kulására. A járási népbizottság elnö­ke a továbbiakban több igen jelentős intézkedésről szá­molt be. Hangsúlyozta, hogy a járási népbizottság az utób­bi időben külön erőfeszítése­ket tett a kereskedelmi, ven­déglátóipari és kisipari ka­mara fejlesztésére. A felsorolt szervezetek talp­ra állításával és tevékenysé­gük hasznos kibontakozásá­val csökkent az egyes nép­hatósági szervek szerepe. Fe­leslegessé vált az előbbi évek­ben alaposan felduzzasztott járási népbizottsági appará­tus egy része is. Végered­ményben megindult a járási népbizottságban egy sajátos folyamat s ennek nyomán ma mintegy hatvannal kevesebb tisztviselő van. Ugyanakkor megszűnt néhány járási tit­kárság is. — A járási népbizottság — folytatta Kekics elvtárs — ma már valóban nem egyéb, mint a kommunák szövet­sége. Koordináló képviseleti testületté alakult, amelynek elsőrendű feladata egybehan­golni és serkenteni a közsé­gek önkormányzatának sza­bad kibontakozását. SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN MÁRIS TÚLSZÁRNYALTÁK A TÁVLATTERVET Kekics elnök ismertette a járás gazdasági és kulturális fejlődését is. Megemlítette, hogy tavaly 11 százalékkal növekedett az ipari termelés. Jelentős eredményeket jegyez­tek fel ezenkívül a mezőgaz­dasági termelésben is. A rossz időjárási viszonyok ellenére a nagygazdaságok mintegy 20 százalékkal túlteljesítették a rendkívül jó előző év átlag­hozameredményeit, örvende­tes jelenség, hogy a magán­termelők 54 százaléka koope­rál a földművesszövetkeze­­tekkel, valamint, hogy a leg­újabb statisztikai adatok sze­rint a szarvasmarhaállomány 40, a sertésállomány pedig 65 százalékkal növekedett. Az adatok azt bizonyítják, hogy jelenleg 20 000 sertéssel van több a noviszádi járásban, mint amennyit a távlatterv 1961-re előirányzott. Az elmúlt évben jelentős beruházások is történtek a dol­gozók életszínvonalának növe­lésére. Megalakult egy vete­­ményforgalmi vállalat, amely szerződések útján mintegy 70 ezer noviszádi polgár számá­ra biztosította a szükséges veteményféleségeket, télire­­valót és egyéb élelmiszerféle­ségeket. A TERMELŐK JÁRÁSI TANÁCSÁNAK LEVELE Külön ülésén a termelők járási tanácsa levelet intézett a termelők községi tanácsai­hoz. A levél felhívja a köz­ségi tanácsok figyelmét a vál­lalatok új igazgatóbizottsá­gainak küszöbön álló válasz­tásaira. Hangoztatja továbbá, hogy ajánlatos volna a vá­lasztási előkészületek alatt szélesebb körben aktivizálni az önigazgató szerveket és ezek tagjait. Jóllehet az idén nem választunk új munkás­­tanácsokat, igen hasznos vol­na, ha a munkásönigazgató szervek számadást tennének munkaközösségük előtt eddigi munkájukról. Ez annál is hasznosabb, mivel ilyen kez­deményezést eddig csak szór­ványosan tapasztaltak a no­viszádi járásban. M. T. Civilizált klasszisiusori Olvastam az újságban, hogy Hamle­tet civilizálták. Áttették Kaliforniába, ahol­ Mike Hamlet (No-Hammer) néven magándetektív irodát nyitott. Különben sok minden hasonlít a régi szöveghez,­­ csak itt-ott buggyan ki egy kis mai mon­danivaló: „Az lő, aki utoljára lő! „Aki kötőtűvel lő, azt felkötik”. Dalbetéteket is írtak: „Mint egy profi, úgy járja a mam­bót Ofi: „Kis kolostor, nagy kolostor”. Ezeken felbuzdultam, és elhatároz­tam, hogy én meg a meglopott klasszi­kus irodalmat kárpótolom azzal, hogy úgy foszlik lágyan, hogy lássam, aláírom négy-öt felvonásos drámává a következő dalokat: „Debreczenben kidobolták” „Új tánc a mambó” „Bolyongok a város peremén” Mindjárt hozzáfogtam, és megírtam a „Debreczenbe kéne menni­” öt felvonás­ban, prológussal. íme egy kis ízelítő: Első felvonás. Ha mellettem van 6. (Leül és hosszú levelet K­ ÉN — TE — Ö-nek. — Kinjajos “ szerelmi — kapocs — címen. Az óra 19­-49’-40 másodpercet üt. Kakaskukorékolás. Két denevér repül át a színen- Leszakad a mennyezet. Por, füst és bentox. A magasban megszólal (Szín: koporsó belseje. Jobbra és bal- egy mindent betöltő hang­­ra hanyagul elhelyezve halottak. Itt-ott — DEBRECZENBE KÉNE MENNI — kisértetek. Villámlás. Mennydörgés. Jég. A második felvonásból egyelőre nem Lánccsörgés. Havas eső.) árulok el semmit, legfeljebb csak any-ARTHUR: (Átmegy a szinen és nem nyit, amennyit már mindenki sejt, jön­het vissza) „Pulykakakast kéne venni” GWENDOLINE: (Belép talpig fátyol­ Kopeczky László­ban. A talpa körül mély kivágás. Meg­ Verusics keresztelkedik, férjhez megy az Edámi NI. b. a herceghez, néger gyereke születik. Meg­őrül. Előre jön a sugólyukhoz.) Ah! (Kis szünet után) Ah! LXXXVIII. FÜLÖP lejön a lépcsőn Uta­sítás a rendezőnek: A lépcsőn a szőnyeg bordó legyen, két szélén két fekete csík­kal. Esetleg lila, zöld kockákkal) Mely isteni kegy látnom őt Vagy csak kin, Mely orcám vörösre — szivem hal­ványra festi. Miként az édes álmot hajnal tépni jó. Szerda, 1959. IV. 1. gépekig és kombájnokig — ja­varészét működésben. A korábbi kiállításokon a jószágot a vásárterület nyuga­ti részén épült istállókban helyezték el. Ezeket most mind lerombolták és mögötte épülnek fel az új istállók, a­­melyek befogadják a több ezer szarvasmarhát, sertést, juhot, lovat és szárnyast. Ez külön eseménye lesz az áru­­mintavásárnak, s színvonala minden eddigi hazai bemuta­tót felülmúl, egy szinten lesz a legnívósabb külföldi jószág­bemutatókkal. A válogató bi­zottságok igen szigorúan bí­rálják el a kiállításra szánt jószágot, úgyhogy az idei no­viszádi mezőgazdasági áru­mintavásárra az ország jószág­állományának valóban az elit­je kerül, s a végső vásári osz­tályozó bizottságoknak igen nehéz munkájuk lesz a helye­zés megállapításában. A vásár épületei közül két ipari csarnok és két jószág­istálló készült el. Ezért az i­­dén még a sertéseket és a ju­hokat hatalmas sátrak alatt helyezik el, a baromfit pedig egy szétszedhető ideiglenes épületben mutatják be. Az épületek előtt elterülő hatalmas terület közepén egy mesterséges tavat létesítenek, amely nemcsak díszül szolgál, hanem a mesterséges öntöző­gépek táplálását is szolgálja. A megnagyobbodott terüle­ten sokkal több kiállító sok­kal több jószággal és áruval jelenik meg, s szerény számí­tás szerint is legalább négy­­százezer látogatóra számíta­nak. A vásár területén két vendéglő is fog dolgozni, s több kisebb falatozó és moz­gó büfé szolgálja majd a sok ezer látogatót. A vásártér e­­lőtt hatalmas területet tarta­nak fenn a gépjárművek par­kolására, mivel a távolabbi vidékekről is sok mezőgazda­sági munkaközösség szervez társaskirándulást a vásárra. Külföldről eddig a svédek, o­­laszok és németek jelentettek be nagyobb szakcsoport-láto­gatást. Szépítik a vásárt, festik a kerítést

Next