Magyar Szó, 1959. május (16. évfolyam, 103-128. szám)

1959-05-05 / 105. szám

HALAI, A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ♦ ARA 10 DINAR­I PoSt. plać u got. ШШк kiló :: XVI. évf. 105. (4403.) sz. Kedd, 1959. május 5. Megkezdötttek az orlelkdzések a noviszádi vásáron Mezőgazdaságunk fejlődésének problémáit vitatja a Szocialista Szövetség plénuma Részletek Edvard Kardely beszámolójából Beográdból jelenti a Tanjug. Ma, kedden Beográdban összeül a Szocialista Szö­vetség Szövetségi bizottságának IX. plénuma, hogy megvitassa mezőgazdaságunk fejlődésének problé­máit. A vita alapjául Edvard Kardelynak, a Szocia­lista Szövetség főtitkárának Falupolitikánk problémái című beszámolója szolgál. A beszámoló terjedelmes­ értekezés a jugoszláv mező­gazdaság háború utáni fejlődé­séről, és a szocialista társadal­mi viszonyok fejlődéséről fal­vainkban a mi feltételeink közepette. A beszámolóhoz bő­séges dokumentációs anyag van mellékelve, amely sta­tisztikailag feldolgozza a me­zőgazdaság anyagi helyzeté­nek alakulását, elsősorban a mezőgazdasági termelés ala­kulását, és falvaink egyes társadalmi folyamatait. A be­számoló a következő fejeze­tekre oszlik: 1. A mezőgazdaság fejlesz­tésének egyes ga­zdasági és politikai vonatkozásai. 2. A mezőgazdasági terme­lés eredményei és távlatai. 3. Mezőgazdasági tervünk társadalom­politikai vonatko­­zásai. 4. A mezőgazdasági termő­­terület egyesítése és átalaku­lása. 5. Gazdaságpolitikánk e­­gyes alapjai falvainkban. 6. A mezőgazdasági birto­kok és a termelő parasztszö­vetkezetek. 7. A földművesszövetkeze­­tek. 8. A szocialista társasterme­lők tapasztalatai. 9. A falu szocialista fejlő­dését irányí­tó eszközök. 10. Politikai és kulturális­­művelődési akció falvaink­­ban. Háború utáni mezőgazdasági fejlődésünk hatótényezői Mezőgazdaságunk mai fej­lődéséről szólva, Kardely elv­társ beszámolójában rámutat néhány tényezőre, amelyek lényeges hatással voltak erre a fejlődési folyamatra. Elsősorban rendkívül elma­radt mezőgazdaságot, örököl­tünk, elmaradt mezőgazdasá­got anyagi-műszaki felszere­lését és szerkezetét tekintve egyaránt. Ez az elmaradott­ság a két háború közötti idő­ben a növénytermesztés ala­csony terméshozamában és az állattenyésztés alacsony termelékenységében nyilvá­nult meg. A műszaki alap rendkívül gyenge volt, úgy­szólván minden korszerű ter­melőeszköz nélkül állt. Ele­gendő megemlíteni, hogy a háború előtt egész mezőgaz­daságunknak csak mintegy 2 500 traktora volt. A máso­dik világháború előtt a mező­­gazdasági lakosság az ország teljes lakosságának 75 száza­lékát tette. A másik tényező az or­szág általános gazdasági el­maradottsága és általában az alacsonyfokú akkumuláció volt, ami miatt a tőke csak nagyon csekély mértékben fordult a mezőgazdaság felé. Ez a helyzet méginkább rom­lott a háborús pusztítások kö­vetkeztében. Megsemmisült az amúgy is hiányos felszere­lés, az állatállomány javaré­sze és az évelő növénytelepít­­vények. A harmadik tényező, amely szintén még ma is nagy ha­tást gyakorol a mezőgazdaság fejlődésére — a földbirtok tu­lajdonjellege és felaprózott­­sága. T. i. a kis- és közép pa­rasztgazdaság van túlsúly­ban, amely nem képes saját erejéből komolyabb termelési előmenetelt tenni. Ilyenek voltak az anyagi adottságok, amikor 1947-ben a háborúban lerombolt ország újjáépítése után áttértünk a népgazdaság tervszerű fejlesz­tésére. Az első ötéves terv az összberuházások 16 százalé­kát szánta a mezőgazdaság­nak. Az 1948-at követő gazda­sági zárlat és a kiélezett nem­zetközi helyzet azonban lehe­tetlenné tette, hogy a mező­­gazdasági beruházásokat az előirányzott szinten hajtsuk végre. Mindez visszatükröződött a mezőgazdaság háború utáni fejlődésére és befolyásolta mind a mezőgazdasági terme­lést, mind pedig a szocialista viszonyok kialakulásának és megszilárdulásának folyama­tát a falun. A háború utáni időszak első felében a mező­­gazdasági termelés, azonkí­vül, hogy pótolta a háborús veszteségeket, nagyjából meg­maradt a háború előtti terme­lés színvonalán és minimális előmenetelt tett. Már csak a­­zért is, mert az alacsony fokú agrotechnika miatt a mező­­gazdasági termelés igen ér­zékeny volt az abban az­ idő­szakban néhány éven át rend­kívül kedvezőtlen időjárási viszonyokra is. Ennek ellenére is az újjáépí­tés időszakában és az ország iparosításának első szakaszá­ban élelmiszer szükségletün­ket kielégítették azok a mező­gazdasági feleslegek, amelye­ket a háború előtti termelés színvonala biztosított. Ám a mezőgazdasági termelés je­lentéktelen növekedése eb­ben az időszakban fokozato­san egyre inkább akadályoz­ta további gazdasági és társa­dalmi fejlődésünket. Nem tud­ta kielégíteni a felduzzadt szükségleteket. Az élelmiszeralap kérdése az iparosodó országban A több mezőgazdasági cikk iránti szükséglet növekedésé­­­ re néhány mozzanat hatott.­­ Az ország iparosításának fejlődése a lakosság társadal-­­ mi-gazdasági össztételének megváltozásához vezetett. A nem mezőgazdasági lakosság részesedése a háború előtti 25 százalékról 1953-ban mintegy 40 százalékra, illetve 1958- ban mintegy 44 százalékra e­­melkedett. Ebből ered a fo­kozott szükséglet, a piaci élel­miszer feleslegek iránt, mivel a mezőgazdasági lakosság át­­özönlése a nem mezőgazdasá­gi foglalkozási ágakba, újabb és újabb nyomást gyakorol a mezőgazdasági alapokra, kü­lönösen az élelmiszer alapra, így aztán a város és a falu életszínvonalának emelésére irányuló politikánk is, a­­melyre határozottan irányt vettünk, különösen a zárlat következményeinek leküzdése és az alapvető ipari létesít­mények felépítése után, töb­bek között szintén nagyobb élelmiszer alapot követelt meg. (Folytatása a 2. oldalon) A noviszádi mezőgazda­­sági vásár minden külön­legessége mellett is elsősor­ban kereskedelmi jellegű. Az árut azért állítják ki, hogy eladják. A vásáron a májusi ünnepek alatt na­gyon sok látogató volt, de nem volt üzletkötés. A megbeszélések most kez­dődtek, úgyhogy előrelát­hatólag ma vagy holnap már megkötik az első na­gyobb üzleteket. Az első két kiállítási csar­nokban az egyes népköztár­saságok állították ki jelleg­zetes szántóföldi termé­nyeiket, s kínálják nagy té­telben. Többek között a Makedón Népköztársaság 32 millió kilogramm para­dicsomot, húszmillió kilo­gramm zöldpaprikát, két­millió 600 000 kg zöldbor­sót, kétmillió kilogramm zöldbabot kínál, a télireva­­ló konyhakerti termények közül pedig vöröshagymá­ból 18 millió, káposztából 14,5 millió, szárazbabból tetovát és más fajtákból 8,5 millió, uborkából 800 000 kilogrammot sze­retne eladni. De a gyü­mölcs kínálata is jelentős. Többek között mintegy öt­millió kilogramm asztali szőlőt, másfélmillió kilo­gramm almát, 200 ezer ki­logramm őszibarackot és földiepret, 100 ezer kilo­gramm sárgabarackot, kör­tét, mandulát, diót kínál­nak. Jócskán van egyéb mező­gazdasági terményből is kínálat. A makedónok 200 000 kg kacskavályt, egymillió kilogramm meri­nizált gyapjút és 2,5 millió­­kilogramm birkahúst kínál­nak elsősorban a közellátá­si vállalatoknak. Állításuk­­ szerint az áru minősége azo­­­nos a kivitelre kerülő áru­k minőségével. De nemcsak a makedó­nok kínálnak nagy tétel­ben mezőgazdasági ter­ményt, hanem más népköz­társaságok is. A szlovének többek között 180 ezer ton­na étkrumplit és 50 000 ton­na magkrumplit, 35 ezer tonna minőségi almát, 50 000 tonna tejet és tejter­méket, 2 300 tonna komlót, Шт sorok a vásárról ★ Jónás a vásár bajnoka (5. oldal) Hajtsák végre az osztrák békeszerződést (Dr. Zwitter nyilatkozata a Tanjug munkatársának) (9. oldal) Az olasz divat újdonságai (Nemzetközi divat­­bemutató Beográdban) (10. oda!) Két filmjévél Cannesből (11. oldal) 270 hektoliter bort, 40 000 tonna vágómarhát, tízezer tonna fiatal hízott marhát, 12 000 tonna hússertést, 1 200 tonna baromfit kinál­nak. A szlovénok ezenkí­vül tenyészállatokat is akarnak eladni s többek között eladásra kinálnak 200 bikát, 3 000 tehenet, 5 000 üszőt, szimentáli és fekete-fehér fajtából, az­után 700 kant és 2 500 ko­cát elsősorban fehér hússer­tést. A horvátok hasonlókép­pen nagymennyiségű külön­féle terményt kínálnak, el­sősorban vetőmagot, gabo­na-, kukorica-, fa-, és ta­karmányvetőmagot. A jószágvásárlás tegnap megkezdődött, egyelőre még a tárgyalásoknál tarta­nak, valószínűleg ma már szerződést is kötnek. Edvard Kardely Országút (Tárca) (2. o­l­da­l) Korszerű tejfeldolgozó készülék a noviszádi vásáron KÖSZÖNŐ TÁVIRATOK fit Tito elnökhöz Beográdiból jelenti a Tan- Jug. Joszip Broz Tito elnök teg­nap táviratot kapott Julian­na holland királynőtől, a­­melyben megköszöni a Hol­landia nemzeti ünnepe al­kalmával küldött jókívánsá­gait. Ezzel egyidőben Hirohito japán császár is megköszön­te a Japán nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókiván­ságokat. Fudzsijama japán külügy­miniszter Kocsa Popovics külügyi államtitkárhoz inté­zett köszönő táviratot. TITO ELNÖK FOGADTA a ceyloni gazdasági küldöttség vezetőjét Joszip Broz Tito elnök teg­nap tíz órakor fogadta N. M. Senanajakea ceyloni közleke­dési- és közmunkaügyi mi­nisztert, a hazánkban tartóz­kodó ceyloni gazdasági kül­döttség vezetőjét. A fogadá­son jelen volt Leo Matesz, a köztársasági elnök főtitkára is. Ezt megelőzően Kocsa Po­povics külügyi államtitkár fo­gadta a ceyloni gazdasági kül­döttség vezetőjét. MOMA MARKOVICS az USA-ba utazott Moma­ Markovics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács munkaügyi titkára az ameri­kai kormány meghívására tegnapelőtt este háromhetes hivatalos látogatásra az USA-ba utazott. Amerikai tartózkodása a­­latt megismerkedik majd a munkaszervezéssel, a jutal­mazási rendszerrel és a mun­kaviszony és társadalmi biz­tosítás több más kérdésével. Ezenkívül ellátogat több nagyipari központba: New Yorkba, Detroitba, Pittsburg­ba, Bostonba, stb. Moma Mar­koviccsal együtt utazott Vla­dimir Vujovics, a Szövetségi Iparkamara titkára és Szpa­­szoje Delimirovics, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács mun­kaügyi titkárának helyette­se. RODOLYUB CSOLAKO­­VICS SZKOPLYÉBAN Rodoljub Csolakovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke tegnap Szkop­­ljéba látogatott. A Jugoszláv Néphadsereg otthonának dísz­termében, nagyszámú polgár jelenlétében előadást tartott a kommunisták harcáról a ré­gi Jugoszlávia börtöneiben. Nagy a kínálat a novisztida vásártéri Mára várhatók az első kormo­lvabb üzletkötések

Next