Magyar Szó, 1959. május (16. évfolyam, 103-128. szám)
1959-05-05 / 105. szám
HALAI, A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ♦ ARA 10 DINARI PoSt. plać u got. ШШк kiló :: XVI. évf. 105. (4403.) sz. Kedd, 1959. május 5. Megkezdötttek az orlelkdzések a noviszádi vásáron Mezőgazdaságunk fejlődésének problémáit vitatja a Szocialista Szövetség plénuma Részletek Edvard Kardely beszámolójából Beográdból jelenti a Tanjug. Ma, kedden Beográdban összeül a Szocialista Szövetség Szövetségi bizottságának IX. plénuma, hogy megvitassa mezőgazdaságunk fejlődésének problémáit. A vita alapjául Edvard Kardelynak, a Szocialista Szövetség főtitkárának Falupolitikánk problémái című beszámolója szolgál. A beszámoló terjedelmes értekezés a jugoszláv mezőgazdaság háború utáni fejlődéséről, és a szocialista társadalmi viszonyok fejlődéséről falvainkban a mi feltételeink közepette. A beszámolóhoz bőséges dokumentációs anyag van mellékelve, amely statisztikailag feldolgozza a mezőgazdaság anyagi helyzetének alakulását, elsősorban a mezőgazdasági termelés alakulását, és falvaink egyes társadalmi folyamatait. A beszámoló a következő fejezetekre oszlik: 1. A mezőgazdaság fejlesztésének egyes gazdasági és politikai vonatkozásai. 2. A mezőgazdasági termelés eredményei és távlatai. 3. Mezőgazdasági tervünk társadalompolitikai vonatkozásai. 4. A mezőgazdasági termőterület egyesítése és átalakulása. 5. Gazdaságpolitikánk egyes alapjai falvainkban. 6. A mezőgazdasági birtokok és a termelő parasztszövetkezetek. 7. A földművesszövetkezetek. 8. A szocialista társastermelők tapasztalatai. 9. A falu szocialista fejlődését irányító eszközök. 10. Politikai és kulturálisművelődési akció falvainkban. Háború utáni mezőgazdasági fejlődésünk hatótényezői Mezőgazdaságunk mai fejlődéséről szólva, Kardely elvtárs beszámolójában rámutat néhány tényezőre, amelyek lényeges hatással voltak erre a fejlődési folyamatra. Elsősorban rendkívül elmaradt mezőgazdaságot, örököltünk, elmaradt mezőgazdaságot anyagi-műszaki felszerelését és szerkezetét tekintve egyaránt. Ez az elmaradottság a két háború közötti időben a növénytermesztés alacsony terméshozamában és az állattenyésztés alacsony termelékenységében nyilvánult meg. A műszaki alap rendkívül gyenge volt, úgyszólván minden korszerű termelőeszköz nélkül állt. Elegendő megemlíteni, hogy a háború előtt egész mezőgazdaságunknak csak mintegy 2 500 traktora volt. A második világháború előtt a mezőgazdasági lakosság az ország teljes lakosságának 75 százalékát tette. A másik tényező az ország általános gazdasági elmaradottsága és általában az alacsonyfokú akkumuláció volt, ami miatt a tőke csak nagyon csekély mértékben fordult a mezőgazdaság felé. Ez a helyzet méginkább romlott a háborús pusztítások következtében. Megsemmisült az amúgy is hiányos felszerelés, az állatállomány javarésze és az évelő növénytelepítvények. A harmadik tényező, amely szintén még ma is nagy hatást gyakorol a mezőgazdaság fejlődésére — a földbirtok tulajdonjellege és felaprózottsága. T. i. a kis- és közép parasztgazdaság van túlsúlyban, amely nem képes saját erejéből komolyabb termelési előmenetelt tenni. Ilyenek voltak az anyagi adottságok, amikor 1947-ben a háborúban lerombolt ország újjáépítése után áttértünk a népgazdaság tervszerű fejlesztésére. Az első ötéves terv az összberuházások 16 százalékát szánta a mezőgazdaságnak. Az 1948-at követő gazdasági zárlat és a kiélezett nemzetközi helyzet azonban lehetetlenné tette, hogy a mezőgazdasági beruházásokat az előirányzott szinten hajtsuk végre. Mindez visszatükröződött a mezőgazdaság háború utáni fejlődésére és befolyásolta mind a mezőgazdasági termelést, mind pedig a szocialista viszonyok kialakulásának és megszilárdulásának folyamatát a falun. A háború utáni időszak első felében a mezőgazdasági termelés, azonkívül, hogy pótolta a háborús veszteségeket, nagyjából megmaradt a háború előtti termelés színvonalán és minimális előmenetelt tett. Már csak azért is, mert az alacsony fokú agrotechnika miatt a mezőgazdasági termelés igen érzékeny volt az abban az időszakban néhány éven át rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyokra is. Ennek ellenére is az újjáépítés időszakában és az ország iparosításának első szakaszában élelmiszer szükségletünket kielégítették azok a mezőgazdasági feleslegek, amelyeket a háború előtti termelés színvonala biztosított. Ám a mezőgazdasági termelés jelentéktelen növekedése ebben az időszakban fokozatosan egyre inkább akadályozta további gazdasági és társadalmi fejlődésünket. Nem tudta kielégíteni a felduzzadt szükségleteket. Az élelmiszeralap kérdése az iparosodó országban A több mezőgazdasági cikk iránti szükséglet növekedésé re néhány mozzanat hatott. Az ország iparosításának fejlődése a lakosság társadal- mi-gazdasági össztételének megváltozásához vezetett. A nem mezőgazdasági lakosság részesedése a háború előtti 25 százalékról 1953-ban mintegy 40 százalékra, illetve 1958- ban mintegy 44 százalékra emelkedett. Ebből ered a fokozott szükséglet, a piaci élelmiszer feleslegek iránt, mivel a mezőgazdasági lakosság átözönlése a nem mezőgazdasági foglalkozási ágakba, újabb és újabb nyomást gyakorol a mezőgazdasági alapokra, különösen az élelmiszer alapra, így aztán a város és a falu életszínvonalának emelésére irányuló politikánk is, amelyre határozottan irányt vettünk, különösen a zárlat következményeinek leküzdése és az alapvető ipari létesítmények felépítése után, többek között szintén nagyobb élelmiszer alapot követelt meg. (Folytatása a 2. oldalon) A noviszádi mezőgazdasági vásár minden különlegessége mellett is elsősorban kereskedelmi jellegű. Az árut azért állítják ki, hogy eladják. A vásáron a májusi ünnepek alatt nagyon sok látogató volt, de nem volt üzletkötés. A megbeszélések most kezdődtek, úgyhogy előreláthatólag ma vagy holnap már megkötik az első nagyobb üzleteket. Az első két kiállítási csarnokban az egyes népköztársaságok állították ki jellegzetes szántóföldi terményeiket, s kínálják nagy tételben. Többek között a Makedón Népköztársaság 32 millió kilogramm paradicsomot, húszmillió kilogramm zöldpaprikát, kétmillió 600 000 kg zöldborsót, kétmillió kilogramm zöldbabot kínál, a télirevaló konyhakerti termények közül pedig vöröshagymából 18 millió, káposztából 14,5 millió, szárazbabból tetovát és más fajtákból 8,5 millió, uborkából 800 000 kilogrammot szeretne eladni. De a gyümölcs kínálata is jelentős. Többek között mintegy ötmillió kilogramm asztali szőlőt, másfélmillió kilogramm almát, 200 ezer kilogramm őszibarackot és földiepret, 100 ezer kilogramm sárgabarackot, körtét, mandulát, diót kínálnak. Jócskán van egyéb mezőgazdasági terményből is kínálat. A makedónok 200 000 kg kacskavályt, egymillió kilogramm merinizált gyapjút és 2,5 milliókilogramm birkahúst kínálnak elsősorban a közellátási vállalatoknak. Állításuk szerint az áru minősége azonos a kivitelre kerülő áruk minőségével. De nemcsak a makedónok kínálnak nagy tételben mezőgazdasági terményt, hanem más népköztársaságok is. A szlovének többek között 180 ezer tonna étkrumplit és 50 000 tonna magkrumplit, 35 ezer tonna minőségi almát, 50 000 tonna tejet és tejterméket, 2 300 tonna komlót, Шт sorok a vásárról ★ Jónás a vásár bajnoka (5. oldal) Hajtsák végre az osztrák békeszerződést (Dr. Zwitter nyilatkozata a Tanjug munkatársának) (9. oldal) Az olasz divat újdonságai (Nemzetközi divatbemutató Beográdban) (10. oda!) Két filmjévél Cannesből (11. oldal) 270 hektoliter bort, 40 000 tonna vágómarhát, tízezer tonna fiatal hízott marhát, 12 000 tonna hússertést, 1 200 tonna baromfit kinálnak. A szlovénok ezenkívül tenyészállatokat is akarnak eladni s többek között eladásra kinálnak 200 bikát, 3 000 tehenet, 5 000 üszőt, szimentáli és fekete-fehér fajtából, azután 700 kant és 2 500 kocát elsősorban fehér hússertést. A horvátok hasonlóképpen nagymennyiségű különféle terményt kínálnak, elsősorban vetőmagot, gabona-, kukorica-, fa-, és takarmányvetőmagot. A jószágvásárlás tegnap megkezdődött, egyelőre még a tárgyalásoknál tartanak, valószínűleg ma már szerződést is kötnek. Edvard Kardely Országút (Tárca) (2. oldal) Korszerű tejfeldolgozó készülék a noviszádi vásáron KÖSZÖNŐ TÁVIRATOK fit Tito elnökhöz Beográdiból jelenti a Tan- Jug. Joszip Broz Tito elnök tegnap táviratot kapott Julianna holland királynőtől, amelyben megköszöni a Hollandia nemzeti ünnepe alkalmával küldött jókívánságait. Ezzel egyidőben Hirohito japán császár is megköszönte a Japán nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókivánságokat. Fudzsijama japán külügyminiszter Kocsa Popovics külügyi államtitkárhoz intézett köszönő táviratot. TITO ELNÖK FOGADTA a ceyloni gazdasági küldöttség vezetőjét Joszip Broz Tito elnök tegnap tíz órakor fogadta N. M. Senanajakea ceyloni közlekedési- és közmunkaügyi minisztert, a hazánkban tartózkodó ceyloni gazdasági küldöttség vezetőjét. A fogadáson jelen volt Leo Matesz, a köztársasági elnök főtitkára is. Ezt megelőzően Kocsa Popovics külügyi államtitkár fogadta a ceyloni gazdasági küldöttség vezetőjét. MOMA MARKOVICS az USA-ba utazott Moma Markovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács munkaügyi titkára az amerikai kormány meghívására tegnapelőtt este háromhetes hivatalos látogatásra az USA-ba utazott. Amerikai tartózkodása alatt megismerkedik majd a munkaszervezéssel, a jutalmazási rendszerrel és a munkaviszony és társadalmi biztosítás több más kérdésével. Ezenkívül ellátogat több nagyipari központba: New Yorkba, Detroitba, Pittsburgba, Bostonba, stb. Moma Markoviccsal együtt utazott Vladimir Vujovics, a Szövetségi Iparkamara titkára és Szpaszoje Delimirovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács munkaügyi titkárának helyettese. RODOLYUB CSOLAKOVICS SZKOPLYÉBAN Rodoljub Csolakovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke tegnap Szkopljéba látogatott. A Jugoszláv Néphadsereg otthonának dísztermében, nagyszámú polgár jelenlétében előadást tartott a kommunisták harcáról a régi Jugoszlávia börtöneiben. Nagy a kínálat a novisztida vásártéri Mára várhatók az első kormolvabb üzletkötések