Magyar Szó, 1960. április (17. évfolyam, 77-102. szám)
1960-04-05 / 80. szám
Kedd, 1960, tv. 5. HETI EMLÉKEZTETŐ Április KEDD, 5 1875. Budán született Komćlija Sztankovics ismert szerb zeneszerző. SZERDA, 6885. Velehradon meghalt Metodija Szlovén néptanító. 1520. Rómában meghalt Rafaello Santi olasz festőművész, a történelmi festészet túlszárnyalhatatlan művelője. 1528. Nürnbergben meghalt Alfred Dürer német festő és rézkarcoló művész. 1941. Ezen a napon Beográdot bombázták, a németek és az olaszok hadat üzentek Jugoszláviának. CSÜTÖRTÖK, 1945. Beográdban megalakították a a Szerb Népköztársaság első kormányát. PÉNTEK, 8. Nemzetközi egészségügyi nap. 1848. Megalakították a prágai egyetemet. 1835. Tegelben meghalt K. W. Humboldt porosz államférfiu, korszakalkotó nyelvbuvár és jeles esztétikus. SZOMBAT, 9. Meghalt Bacon angol gondolkodó. VASÁRNAP, 10. 1583. Delftben született Hugo Grotius porosz tudós, államférfiú, a modern nemzetközi jog megalapítója. 1941. A Kommunista Párt Központi Vezetőségének ülésén megalakították a katonai bizottságot, melynek élére Tito elvtárs került. 1811. Meghalt , őszi tej Obrádovics. JIÉTFŐ, 11. 1814. ezen a napon mondott le Napoleon. 1863. Megalapították a szlovén Maticát. 1953. Meghalt Borisz Kidrics. MAGYAR SZÓ A láthatatlan színházak seregszemléje A jugoszláv rádiódráma IV. fesztiválja Két újítás: véleménykutatás és az újságírók bírálóbizottsága Az örvendetes és biztató tények a mellett szólnak, hogy tartományunk székvárosa valóságos fesztivál-Város lett. A hagyományos Sztorija Játékok mellett Ugyanis még egy országos jelentőségű művészi-kulturális rendezvény ismétlődik meg évről-évre. A noviszádi rádió kezdeményezésére és szervezésében minden esztendőben megtartják a legnagyobb közönségű „láthatatlan színház”-ak nagyszabású seregszemléjét. Ez az úttörő és távlatnyitó vállalkozás nagyszerűen bejáródott; az idén tartják a jugoszláv rádiódráma sorrendben negyedik fesztiválját. Színes képek albuma Az Álmok delizsánca című film bemutatója Karlovcin Április 11-e és 16-a között több mint húsz válogatott hangjáték szerepel a fesztivál műsorán. A kijelölt bírálóbizottság — Mitja MEJAR, FEHÉR Ferenc, Szlobodan SZELENICS, Szlavko LEOVAC és Branimir SZAKÁCS összetételben — komoly és felelősségteljes feladat előtt áll, nemcsak azért, mert szépszámú együttes, jobban mondva hangfelvétel indul a versenyben, hanem mert a fejlődés meghozta gyümölcsét: észrevehetően javult a minőség, sport nyelven szólva „erősebb a mezőny”. A beográdi, zágrábi, ljubljanai, szkopjjei, pristinai, szarajevói, koperi, titográdi és noviszádi rádió drámai együttese mutatkozik be egy-két illetve legtöbb három legsikerültebb hangfelvételével. Már ez is tanúsítja, hogy a nemes Versengés színvonalas lesz, hisz a legismertebb és legjobb „láthatatlan színházak” működnek közre. Két újdonság teszi érdekesebbé az idei seregszemlét. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a hangfelvételeket csak a zsűri tagjai, valamint a noviszádi stúdióban egybegyűlő érdeklődők hallgatták meg, a nagyközönség csak a bemondók Bejelentéséből, az újságok híréből értesült a fesztiválról, az eredményekről. Ebben az esztendőben a fesztivál nem lesz teljesen zártkörű, mert a beográdi, zágrábi, szarajevói és noviszádi adó négy hangjátékot, a négy rádióállomás idei négy legjobb alkotását közvetíti, ily módon ízelítőt ad a hallgatóságnak. Az újítással jár az is, hogy az említett rádióállomások kikérik hallgatóik véleményét. Ennek jegyében a noviszádi rádiódráma szerkesztősége is kérdőíveket küldött Vajdaság nagyobb helységeibe, hogy megtudakolja hallgatóinak szempontjait. Ez a véleménykutatás nemcsak a sugárzott művekre vonatkozik, hanem egyéb kérdésekben is kikéri a Véleményt. Nem érdektelen ezúttal is feltüntetni a Szóban forgó ankét kérdéseit: 1. Hasznosnak tekintik-e a rádiódráma fesztiválját? 2. Melyik rádióállomás hullámain hallgatta a fesztivál négy „ízelítő” darabját? 3. A közvetített drámák közül melyik tetszett a legjobban? 4. Vajon a rendezés, a színészi tolmácsolás, a szöveg, vagy az összbenyomás alapján ítéli legjobbnak a kiválasztott hangjátékot? 5. Rendszeresen vagy időszakonként hallgatja-e a hangjátékokat? 6. A meghallgatott művek közül melyiket tartja a legjobbnak? 7. A hangjátékok melyik fajtáját kedveli a legjobban: a lélektani drámát, a vígjátékot, a melodrámát, a bűnügyi témájú hangjátékot? 8. Egyéb észrevételei és javaslatai. A hallgatók véleményét öszszegezik és közzéteszik. Megjegyezhetjük, hogy a közönség „szavazása” nem befolyásolja a zsűrit, amely önállóan dönt és ítéli oda a legjobbaknak szánt díjakat. Az idén a legjobb hazai szöveget, a legsikerültebb rádió adaptációt, a legjobb rendezést, a legjobb szereplőket és a legeredetibb zenei illusztrációt jutalmazzák. Visszatérve a véleménykutatásra, el kell mondanunk, hogy a közönség ítélete mérvadó lesz a műsorpolitika meghatározása tekintetében, a jövőben még nagyobb mértékben figyelembe veszik a közönség óhajét, s a műsort úgy állítják össze, hogy lehetőleg megfeleljen a hallgatók igényeinek és követelményeinek. A véleménykutatásban nemcsak azok vehetnek részt, akik kérdőíveket kaptak, mindenki önállóan is beküldheti javaslatait, megjegyzéseit. A rádióban a fesztivál másik újdonsága, hogy a fesztiválra kiküldött újságírókból külön bírálóbizottság alakul. Az újságírók a zsűrivel egyidőben lehallgatják a hangszalagokat, meghozzák önálló döntésüket. Egyelőre díjakat nem ítélnek oda, hanem lehetséges, hogy már jövőre az újságírók külön elismerése illő jutalommal is párosul. Az idei negyedik rádiódráma fesztivált vita zárja. A zsűri tagjai, a színészek, rendezők, az újságírók és az érdekeltek az eddigi tapasztalatok és a fesztivál tanulságai alapján megtárgyalják a rádiódráma időszerű kérdéseit, azzal a céllal, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal, hozzászólásaikkal a láthatatlan színházak fejlődésének útját egyengessék. A szervezők gondoskodnak arról is, hogy a fesztivál részvevői minél kellemesebben érezzék magukat Noviszádon, és ennek jegyében egyebek között kirándulnak a meglepetések autóbuszával is. C. Szombaton este Szrem- szki Karlovcin először mutatták be a nagyközönségnek az Álmok déli- ZSánca című új hazai szélesvásznú színes filmet. A Sztrazsilovó moziban rendezett díszbemutatón részt vett a népes forgatócsoport számos tagja, köztük Szoja JOVANOVICS rendező, Arszen DIKLICS filmíró, Nenad JOVICSICS operatőr, Olivera MARKOVICS, Szenya HLEBS, Ljubinka BOBICS, Milena DRAVICS, Szlobodan PEROVICS, Gyuza SZTOJIKOVICS színészek. Szép gesztus volt a beográdi Avala filmvállalat részéről, hogy az Álmok delizsánsza című filmjét abban a városban mutatta be először, ahol a külső felvételeket készítették, és amelynek sok lakója statisztaként vett részt előállításában: a szerémségi lankák lábánál Karlovcin. Rokonszenves volt ez a lépés annál is inkább, mert a dísz bemutató nem a nagyvárosok kiváltsága. Vagy legalábbis nem kellene annak lennie, ám magának a filmnek ez nem vált előnyére. A Sztrazsi lövő mozi hangszórói ugyanis olyan silány állapotban vannak, hogy élvezhetetlenné tették a bizonyára egyébként sem tökéletes hangot. EZ annyira zavaróan hatott, hogy megnehezíti az objektív értékelést. Nem lehet azonban — az első benyomások után ítélve — a bemutató sikertelenségét csak a technikai fogyatékosságokkal indokolni. Ludas ebben a filmíró és a rendező is. Arszen Diklics Jovan Szterija Popovics néhány komédiájának cselekményét és alakját kompilálta össze forgatókönyvébe (Füllentő és hazug, Kir tanya, A felfuvalkodott tökfej) egy kicsit hozzátett, egy kicsit elvett az eredetiből, amiből aztán tarkabarka világot fabrikált, amelynek hősei a múlt századbeli úrhatnám polgárok, nótáriusok, csendőrspiclik, kocsislegények és eladólányok. Az ötlet nem volt rossz, de kivitele már megközelíti ezt a fogalmat. Ugyanis Diklics sok esetben egyszerűen átvette a színművekből a kész jeleneteket, helyzeteket, és ezeknek öszszefűzésére nem sok gondot fordított, aminek az lett a következménye, hogy aki nem ismeri a darabokat, nem is nagyon érti meg a mese fordulatait. Szója Jovanovics rendező is inkább a részletek kidolgozására törekedett, és az Álmok delizsáncából afféle színes, szemre jónak látszó koktél lett, amelynek azonban nincs íze, aromája. Mozaikszerű felépítése ellenére helyenként megcsap bennünket e romantikusnak vélt békebeli korszak légköre, érezzük a lusta bácskai élet tempó hangulatát, képet kapunk az újgazdagok úri világáról, de ez legtöbb esetben nem a filmíró vagy a rendező érdeme, hanem jórészt Nenad Jovicsics operatőré, és Miomir Denies díszlettervezőé. Az előbbinek gyönyörű, hangulatos, a múlt századbeli romantikus festők vásznaira emlékeztető képei, az utóbbinak pazar, a feltörő polgárság fényűzését visszatükröző díszletei annyira rányomták bélyegüket az egész műre, hogy sokszor kiváltotta ezt a képtelen gondolatot! a filmet nem is azért csinálták, hogy mulattassák a nézőt a körünkben nevezetes vígjátékíró meséivel, hanem hogy lehetőséget adjanak a két ismert művész tehetségének csillogtatására. Nyilvánvaló, hogy ez nem fedi a valóságot, de hogy ez mégis így történt. Vagy legalábbis ennek látszatát kelti, az szegénységi bizonyítvány a filmnek. A szép és e mellett funkcionális képek és díszletek feltétlenül emelik a film értékét, de ez a két tényező, bármennyire is nélkülözhetetlen, még nem elegendő egy film sikeréhez. Az Álmok delizsáncának bemutatója után ide kivánkozik a megállapítás: a szellemes, derűt árasztó, ötletes és eredeti jugoszláv filmvígjátékra még várni kell. Egyáltalán nem biztos, hogy gyorsan megszületik, jóllehet a feltételek megvannak, mint ahogy kétséges az is, hogy ezt a célt filmgyártásunk a klasszikusok megfilmesítésével éri el, ami végső fokon nem elvetni való, de nem is az egyedüli mód, habár az eddigi gyakorlat főleg ehhez tartotta magát. K. Z. Olivera Markovics, az Álmok délizsánca című filmben Népművelés, szórakozás, bírálat A kultúregyesületek alosztályai működjenek együtt a rokonszervezetekkel AZ UTÓBBI időben sokat vitatott kérdés, hogy milyen szerepük van a kulturegyesületek népművelési alosztályainak a mostani helyzetben, amikor a népegyetemek és munkásegyetemek sokoldalú munkát fejtenek ki. A szuboticai Népkör kulturegyesület népművelési alosztálya a múlt évben is néhány jól sikerült előadást szervezett, és együttműködött a szuboticai népegyetemmel. Ezt az együttműködést ebben az évben is szorgalmazzák, s ennek eredményeként máris tartottak néhány előadást. Ezek közül legsikerültebb Volt a Csak nőknek című orvosi előadás. Az egyesület népművelési alosztályának van külön munkaterve is. Az alosztály vezetősége arra törekedett, hogy úgy állítsa öszsze munkatervét, hogy a népművelést szolgáló előadások keretében versenyeket rendezzen, gondoskodjon a hallgatók szórakoztatásáról és a közösség bevonásával foglalkozzon a városban mutatkozó visszásságokkal. Ismeretes, hogy az egyesület nem régen tartotta évi közgyűlését, amelyen megválasztották az új vezetőséget, közöttük a népművelési alosztály néhány tagját is. Az alosztály vezetőségét aztán kibővítették, és az első ülésen a szervezeti kérdések mellett meghatározták a felfalatokat, és тедпШШа szerepkört A tavasz folyamán, azaz az év első felében hat előadást, azaz rendezményt terveznek. Két rendezményre már folynak az előkészületek. Április folyamán szavalóversenyt szerveznek, utána pedig meghívják a noviszádi Ifjúsági Tribün keretében működő Szép szó szavaiért. Valójában a szuboticai helyi verseny után a szuboticaiak legjobbjai összemérik tudásukat a noviszádi szavalókkal. A másik nagy érdeklődésre számottartó rendezmény az Ismeretl-e Szuboticát lesz. Arról van szó, hogy a közönség közül jelentkezhetnek a versenyre, amelynek egyebek között az lesz a célja, hogy a jelentkezők elmondják, hova vezetnének egy idegent, ha meg akarnák mutatni Szubotica nevezetességeit. A legjobb válaszokat jutalmazzák. Az est többi pontjában néhány szuboticai intézmény történetét kell elmondani, azaz az ezzel kapcsolatban feladott kérdésekre válaszolni. Bizonyára sokakat érdekel majd az a rendezmény is, amelyen bírósági tárgyalás formájában felvetik a szubotkm lakásépítéssel kapcsolantos kérdéseket és fogyatékosságokat. A Népegyetemmel együtt megrendezik a vajdasági írók találkozóját, az Életjel szerkesztőségével pedig megszervezik az irodalmi élőújság júniusi és júliusi kettős számát. Terveznek egy tarkaestet is, továbbá szó van egy rendezményről, amelynek a bevételét a Munkásotthon építésére adományozzák. Ezek mellett a nagyobb arányú rendezmények és előadások mellett több kirándulást is szerveznek, elsősorban a járás, valamint a tartomány nevezetesebb kulturhagyományainak és kulturművészeti értékeinek megismerése végett. Az elmondottakból kitűnik, hogy a szuboticai Népkör népművelési alosztálya megtalálta a megfelelő munkaformát és tartalmát. És ha még mindehhez hozzáteszszük azt is, hogy képzőművészeti kiállítást, filmelőadásokat és a fiatal írók, tollforgatók munkáját is támogatni szándékozik, akkor megállapíthatjuk, hogy igen gazdag és sokoldalú munkát végezhet a kultúregyesület keretében működő népművelési alosztály. II. if Bajics Milos: Kompozíció l oldal