Magyar Szó, 1960. április (17. évfolyam, 77-102. szám)

1960-04-05 / 80. szám

Хч JQZSEB, BANAT. — 1910- től 1187-ig megsz­aikitásotokal, 1947-фб1 1968-ig megszaikitás nél­kül im.U­ikacvársigonyban voltam. Mintállítam 60 évies, kértem nyug­­díjaz­tatásomat, de a társadalom­biztosáító intézet, mivel 1947 és 1958 között községi kanász vol­tam, elutasította kérésemet. He­lyesen járt-e el a társadalom­biztosító intézet? — Ha 1947 és 1958 között ren­des mun­kaviszonyban volt a köz­ségnél, naponta 8 órát dolgozott és be volt jelentve a társada­­­lombi­ztosító intézetbe, joga van nyugdíjra. Azt tanácsoljuk, hogy fellebbezzen a járás társa­­dalombiztosittó intézetének vég­­zése ellen a tartományi társad­a­­lomb­iztosító intézethez (Pokra­­jinski Zavod za Sodjalno osigu­­ranje, Novi Sad P­odeljenje za penzaje). Ha az említett idő alatt nem volt rendes munkaviszony­ban, hanem csak részesedés alap­ján vagy pedig darabszámú­a ő­­őrizte a jószágot és nem volt be­jelentve a betegsegélyzőbe, a nyugdíjjíbizottság helyesen járt el, és nincs joga öregségi nyug­díjra. N. P., NOVISZ AD. — A társa­­dalombiztosító intézet 15 éves munkakört ismert el a nyugdíj­hoz. Betöltöttem 65. életévemet és kértem, hogy nyugdíjazzanak. Egy kis telkem és házam van, vajon ez az ingatlan hatással lesz-e ez­ öregségi nyugdíj össze­gére.­­ A felszabadulás után 15 éves munkakara van, betöltötte 65. életévét, tehát joga van öreg­ségi nyugdíjra. Az ingatlan nincs hatással az öregségi nyug­díj összegére. ÖREG KÍVÁNCSI. — 67 éves ember vagyok, a felszabadulás után kilenc és fél évet voltam munkaviszonyban. A felszaba­dulás előtt mint önálló kisipa­ros dolgoztam. Mennyi időt is­mer el a társadalombiztosító in­tézet a muisikakorba, abból az időből, amíg mint önálló kisipa­ros dolgoztam. Van-e jogom öregségi nyugdíjra? — Azoknak a kisiparosoknak, akik 1945 májusa előtt munka­viszonyba léptek, annyi időt is­mernek el a munkáikorba abból az időből amig önállóan dolgoz­tak, amennyit a felszabadulás után munkaviszonyban töltöt­tek. Levelében nem írta meg, hogy az utolsó időben milyen megszakításokkal dolgozott, e­­zért nem tudunk válaszolni arra a kérdésére, hogy joga van-e öregségi nyugdíjra. M. M. JELIGÉRE.. — 67 éves szakmunkás vagyok. Beadtam nyugdíj­kérvényemet, de nem tu­dom, hogyan számítják ki a nyugdíjalaphoz a fizetés átlagot. Egyesek szerint az utolsó havi fizetés számít, mások szerint pe­dig az utolsó három év fizetés átlaga. Ha nyugdíjaznak, joga lesz-e a feleségemnek továbbra is ingyenes gyógykezelésre a tár­sadalombiztosító intézetnél? — A nyugdíj összegének meg­állapításakor .Az utolsó három év fizetésátlagát veszik figyelem­be. Felesége nyugdíjaztatása u­­tán is megkapja az egészség­­ügyi könyvecskét és továbbra is joga lesz ingyenes gyógykeze­lésre. KARIKATURISTA, OPATIA. — Elismert karikaturista va­gyok, 32 ország napi- és hetilap­jaiban jelentek meg karikatú­ráim. Most 58 éves vagyok és szeretnék nyugdíjat kapni. Ez­­ideig nem voltam munkaviszony­ban és semmilyen művészegye­­sü­letnek nem vagyok a tagja. Jogom van-e nyugdíjra? — Ha mindeddig nem volt ren­des munkaviszonyban és nem tagja egyetlen egyesületnek sem, jobban mondva nincs vala­melyik művészegyesület révén a­ társadalombiztosi­tó intézetben biztosítva, nincs joga nyugdíjra. Mindenesetre azt tanácsoljuk, hogy forduljon tanácsért a Kép­zőművészek Országos Egyesüle­téhez, talán ők segíthetnek. H. P., ZRENYANIN. — 56 éves vendéglátóipari dolgozó vagyok 33 éves munká­korral. Csak szak­képzett vagyok, és Zrenyanin­­ban most kezdődik egy magas szakképzettségi vizsgára előké­szítő tanfolyam. Ha leteszem a magas szakképzettségi vizsgát, vizsgát, két év múlva hatással lesz-e ez a nyugdíj összegére? — Ha elég erőt érez a tanu­láshoz, tegye le a magas szakkép­zettségi vizsgát. Vizsga után a fizetése emlkedik, és két év múlva, amikor nyugdíjba megy, nyugdíjának összege is nagyobb lesz. ÖZVEGYASSZONY, MUZS­­LYA. — 1954-ben a muzslac nép­­bizottságtól ingyenes telket kap­­runk. Akkor nem intézték el a telek átírását. Most felszólított a kataszteri hivatal, hogy intéz­zük el. A telket és a házat 450 000 dinárra becsülték fel és ez után 45 000 dináros illetéket követelnek. Idős asszony va­gyok, ezt az összeget nem tu­dom kifizetni, mit tegyek? — Valószínűleg tévedés tör­tént. A muzsilyai népbizottság a telket csak örökös használatra adhatta, nem pedig tulajdonba, tehát az említett illetéket nem kell fizetni. Ha nem ez az eset, hanem a telket tényleg tulaj­donba kapták a községi népbi­­zottságtól akkor sem a ház ér­téke után kell illetéket fizetni, hanem csak a telek értéke után. Panaszával forduljon a községi népbizottság vagyonjogi osztá­lyához (Otsek za imovinsko pra­­vne odnose NOO). HU OLVASÓ, SZUBOTICA. — 1942-ben, 15 éves koromban, szü­leim örökbe adtaik. A magyar megszálló hatóságok engedélyé­vel felvettem az örökbefogadók­­ családi nevét. Nevelőanyám 1948-ban meghalt és vagyonát én örököltem. Nevelőapám 1950-ig velem élt, de ekkor elment az unokahúgához. Mielőtt elment, 10 hold földje volt, ebből az­óta már négy holdat rokonai­nak ajándékozott. Végrendele­tével kizárhat-e engem az apai örökségből vagy pedig halála után nekem is van jogom a va­gyon bizonyos részére? — Az örökbefogadásról szóló törvény szerint az örökbefoga­dott gyermek épp úgy örököl, mint az édes gyermek. Apja te­hát nem zárhatja ki az örök­ségből az örökösnek járó köte­lező részt Maga is megkapja. HORGOSI MUNKÁS. — Még tavaly házat kezdtünk építeni. Építés közben elfogyott a pén­zünk és a házat nem tudtuk tel­jesert befejezni, véleményünk szerint még mintegy 600 000 di­nárra lenne szükségünk, hogy lakhatóvá tudjuk tenni. Pén­zünk nincs, szeretnénk kölcsönt kérni a község lakásépítő alap­jából. Van-e erre lehetőség? — A községi nép­bizottság álla­pítja meg, hogy kinek, milyen feltételekkel és milyen arányú részesedéssel adnak kölcsönt a lakásépítő alapból. Fordulja­nak a községi népbizottság la­kásépítő allapj­ána­k igazgatóbi­zottságához. (Upravni odbor fon da za­vítan berni izgr­adnju). D. M.: DEBELYACSA. — Ön­álló kisiparos vagyok, érdekel, hogy kötelező-e az önálló kis­iparosok nyugdíj biztosítása. Az uj törvény szerint mennyit kell a betegsegélyzőbe fizetni és hány évet ismernek el a mun­kakörtő­l.­­ A magániparosok nyugdíj­biztosítása ezideig még nem kö­telező. Az illetékes szervek még csak most kezdtek tárgyalni a törvényjavaslatról. Kérdése te­hát még nem időszerű. A magán kisiparosok nyugdíj­biztosítását egyelőre a tartományi kisipari kamara önkéntes nyugdíjial lapjá­­ból végzik. MAGYAR SZŐ HŐ OLVASÓ­JA. — 57 éves beteges ember vagyok, a mai napig megszakí­tás nélkül 28 éves munkakorom van. Jogom van-e öregségi nyug­díjra? — Nincsen meg a 35 éves mun­kakora, és még nincs 65 éves, tehát még nem jár az öregségi nyugdíj. Ha betegnek érzi ma­gát és nem bír dolgozni, kérjen orvosi vizsgálatot és ha megál­lapítják, hogy nem tud dolgoz­ni, joga lesz rokkant nyugdíjra. PÉTER: — Bátyám most vo­nult be katonának és én is kato­­naköteles vagyok már, úgy gon­dolom, hogy legkésőbb őszre be­hívnak. Anyám és apám bete­gesek, nem tudnak dolgozni és bátyám bevonulása után én tar­tom el őket. Kihez forduljak, hogy bevonulásomat legalább addig elhalasztják, miig bátyám le nem szerel? — A családfenntartók rövidí­tett katonaidőt szolgálnak, de ilyen indokolt esetben a bevo­nulást is el lehet halasztani. Szülei kérjenek orvosi bizonyít­ványt arról, hogy munkaképte­lenek, a községi népbizottságtól pedig kérjenek bizonyítványt arról, hogy szüleit maga tartja el, és e két okmány alapján ad­jon be kérvényt a járás katonai ügyosztályához. (Uprava voj­nog otsek­a sreza). KANIZSAI OLVASÓ. — Az el­múlt év novemberétől március 15-éig egy magániparosnál dol­goztam. Ekkor elküldött a mun­kahelyről és helyettem egy ro­konát alkalmazta. Jogos volt-e a mester eljárása? — A mester jogtalanul járt el. A magániparosoknál dolgozó személyekre is vonatkoznak a munkaviszonyról szóló törvény előírásai, tehát felmondás nél­kül a mester nem küldhette el. Tegyen panaszt a községi népbi­zottság munkafelügyelőjénél. (In­spekcija r­ad­a NOO). EGY KATONA, SZUBOTICA. — Szakképzett kőműves vagyok. Elvégeztem az ipari tanulók 3 éves időszaki iskoláját, de bi­zonyítványt nem kaptam. Az iskola igazgatósága azt állítja, hogy a bizonyítványom ellhányó­dott. Hol keressem a bizonyít­ványt? — Bevonultam katoná­nak rendes katonaidőm letölté­sére. Munkaviszonyban voltam és igy megkaptam a bevonulás után járó egyhavi fizetést is. Szerintem azonban a vállalat igazgatósága helytelenül számol­ta el, mert én normára dolgoz­tam és jóval többet kerestem, mint az illetménytétel szerinti fizetésem, a vállalat pedig csak annyit fizetett ki. Helyesen jár­tak-e el? — Az iskolabizonyítványt még egyszer kérje levélben az ipar­iskola igazgatóságától, ha nem kapja meg, panaszával fordul­jon a járás közoktatásügyi tit­kársághoz (Sekretariat za pros­vetu sreza Subotica). — A vál­lalat helyesen számolta el az úgynevezett regruta-pénzt. Csak az illetménytétel szerinti fizetés­re volt joga, nem pedig az elő­ző havi keresetének összegére. VOLT HARCOS. — Amig én katona voltam, szüleim 1946-ban négy hold agrárföldet igényel­tek a nevemre. A föld minden­hol az én nevemen szerepel, de testvéreim azt követelik, hogy az agrárföld rájuk eső részét ad- á. Szolgálati idő igazo­lása 0t Házépítési kölcsön Lakbérkérdés I­ram át. Jogos-e a követelésük?" — Ha a föld a kataszterben és a telekkönyvi hivatalban a ma­ga nevén szerepel, ak­kor test­véreinek nincsen semmi joguk a földre. Az agrárreform idején, azonban általában nem egy sze­mély kapta a földet, hanem leg­inkább az egész család, tehát valószínűleg mindannyiuk neve rajta van az agrár­érdekeltek névsorán. Azt tanácsoljuk, hogy a községi népbizottság vagyon­jogi osztályán (otsek za imo­­vinske-prane odnose NOO) nézze meg, kinek a neve van az ag­rárérdekeltek névsorában, mert ha testvérei neve is ott van, ak­kor ők társtulajdonosai a föld­nek, és joguk van a rájuk eső rész­re. ÉJJELIŐR, DEBELYACSA. Nagynénémtől 1946-ban fél hold földet kaptam ajándékba. 1955- ig én használtam és én fizettem rá az adót. Akkor közös meg­egyezés alapján visszaadtam földet nagynénémnek, erről a községi népbizottság is tudott. 1956-ban munkaviszonyba léptem, de nem kapom két gyermekem után a családi pótlék teljes ösz­­szegét, hanem csak 1500 dinárt. Miért nem jár nekem a családi pótlék teljes összege? — Levelében nem írta meg, hogy ki a föld telekkönyvi tu­lajdonosa. Ha maga a föld te­lekkönyvi tulajdonosa és nagy­nénje csak használja a földet, akkor a társadalombiztosító in­tézet helyesen járt el. Azt taná­csoljuk, hogy nézze meg a ka­taszteri hivatalban és a telek­könyvben is, hogy kinek a tu­lajdona a föld. Ha a magáé, ak­kor nincs joga a családi pótlék teljes összegére, ha nem, akkor kérjen erről bizonylatot és kö­vetelje a családi pótlék teljes összegének kifizetését. N. N. SZTARAMORAVICA. — Második feleségemmel egy ház­tartásban élünk, de mindket­tőnknek külön-külön van adó­­könyve. Jobban mondva felesé­gem és én külön külön fizetjük az adót. Kihez forduljunk, hogy ezt a hibát kijavítsák. — Kérésükkel forduljanak a moravicai községi népbizottság adóhivatalához (Uprava prihoda NOO Stara Moravica) és kérjék, hogy egy néven állapítsák meg az adójukat, mivel egy háztartás­ban élnek. B. Gy. NO­VISZ AD. — Magán háztulajdonosnál lakunk, és ez a házbéren kívül azt is megkö­veteli, hogy külön fizessem a kéményseprődíjat, szemétkihor­dást, kisebb-nagyobb javításokat stb. Joga van-e ehhez? — A magánháztulajdonosok és a lakók szerződésben állapítják meg a lakbért és a lakók köte­lezettségeit és jogait. Ha olyan értelmű szerződésük van, hogy a lakó külön fizeti a kéményseprő díjat, szemétkihordást, akkor a lakó köteles ezt fizetni. Arra azonban nincs joga a házigazdá­nak, hogy a javítások költségei­vel is a lakót terhelje, ezt ő kö­teles a ház jövedelméből fedezni. MA­GYA­R­ULцО §­0 fi *4* «óvja fehérneműjét! Megkaptuk a telefonössze­köttetést és megkérdezzük: Halló, Petőfi Sándor nyolc­osztályos iskola? — Nem ké­rem — hangzik a felelet és mi tovább érdeklődünk. Melyik szám van ott? A hang a drót másik végén csak ennyit mond: Tévedés, ez nem a Pe­tőfi Sándor nyolcosztályos is­kola — és leteszi a kagylót. Az illető nem volt éppen túl udvarias, de alapjában véve igaza volt. Nem köteles felvi­lágosítani bennünket kilétéről és telefonszámáról. Ezért elég megkérdezni, hogy a 44-448-as szám jelentkezett-e, ha azt vá­laszolják, hogy nem, eléged­jünk meg ennyivel. Kedd, 1960. LEONARDO DA VINCI E­zerötszázháromban tehát Leonardo mint mérnök a firenzeiek Pisa előtt összegyűlt táborában tevé­kenykedik. Ez a város, ugyanis elszakadt Firenzé­től, önállóvá nyilvánította magát, s már hét esztendeje ellenállt Borgiának. Leonardo azt a tervet eszeli ki, hogy elfordítja az Amo folyását és ezzel megfosztja a várost a víztől. Csakugyan mesterséges tavat ásat, hogy ott összegyűjtse a vizet, s csatornákkal elvezesse a tengerbe Terve azonban valamilyen számítási hiba miatt meg­hiúsul. A­mikor XII. Lajos francia király bevonul Milánóba, Leonardónak is menekülnie kell. 1500-ban Firenzé­ben látjuk. Itt kezdi meg Mona Lisának, Frances­co de Giocondo feleségének arcképét. Azt mondják, hogy Leonardo zenészeket szerződtetett és mélabús dallamokkal csalt Mona Lisa arcára o­lyan kifejezést, amilyent kívánt­, így született meg ecsetje alatt a Gioconda elbűvölő rejté­lyes mosolya. E­közben Cesare Borgia meghódoltatva Itáliának úgy­­szólván minden fejedelmét, hatalma teljére jutott. Ez a nagyeszű és a művészetek iránt fogékony egyéniség udvarába gyűjti korának minden tudósát és művészét. Leonardót is meghívja, de inkább mint műsza­ki dolgokban jártas embert kívánja felhasználni, s váro­sainak erődítményeit vizsgálja meg vele.

Next