Magyar Szó, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-01 / 128. szám
8. oldal MAGTÁR SZÓ Gyors akkumulációt ígérn a beruházások A topolyai népbizottság módosított távlatterve A termelési eredmények rögzítésére törekszik a mezőgazdaság — Az Amenoszt bútorgyár rekonstrukció nélkül is megvalósítja távlattervét — új termékekre specializálja magát az Okor — Az ország legjobb minőségű szürkeagyagbányája — A művésztelep is bekapcsolódik — Hetvenmilliárdra emelkedik a kommuna bruttó termelése A topolyai községi népbizottság szakértői kidolgozták a kommuna gazdasági fejlesztésének módosított távlattervjavaslatát. A javaslat sok érdekes adatot tartalmaz e szépen fejlődő kommuna gazdasági lehetőségeiről. Részletesen foglalkozik a mezőgazdaság fejlesztésének szükségleteivel és nagy beruházásokat irányoz elő a jószágállomány fejlesztésére, új, teljesen mechanizált istállók, utak, tisztátok és utak (150 km) építésére. A takarmánynövény termesztés növelése mellett minden mezőgazdasági vállalatban takarmánykeverőt kell létesíteni. A gabonafélék termesztésében rögzíteni kell az eddigi eredményeket. Teljesen rekonstruálják az Okov fémárugyárat is. A terv szerint a régi klasszikus lapát és épületvasalás gyártásáról asztalos ipari gépi szerszámok és mérő műszerek gyártására tér át. Ehhez 220 milliós beruházásra lesz szükség. Az újítás után az üzem 350 emberrel dolgozik és évi 1800 millió bruttó termelést valósít meg... A nemrég üzembehelyezett automata malom mellé egy kenyér-, tészta- és kekszgyár építését tervezik 420 millió dinár beruházással. A malom még egy napi 30 vagon teljesítőképességű gabonaszárítót is tervez. .... Kiemelkedő helyet foglal el a távlattervben az Ametnoszt bútorgyár újítási terve is. A bútorgyár fejlődése egyébként olyan iramú, hogy a rekonstrukciós tervet minden különösebb beruházás nélkül szinte máról holnapra módosíthatja. A tavalyi távlatterv ■ a rekonstrukció után — 30 000 konyhabútort irányzott elő, az üzem viszont már most havonta mintegy 2700—2800 garnitúra konyhabútort állít elő. Ez a belső munkaátszervezés és a rokonüzemekkel való kooperációs munka eredménye. Az üzemből ma már úgyszólván teljesen kiküszöbölték a kisipari felfogásokat és termelési munmódszereket. Az új rekonstrukciós terv 44 000 konyhabútort és 2,5 milliárd dinár értékű bruttó termelést irányoz elő. A téglagyár rekonstrukciós terve is hamarosan megvalósul. A bank által jóváhagyott kölcsönre már befizette a hozzájárulást. Az új, teljesen gépesített téglagyárat a mai Csifcsák-féle téglagyár mögött a vasút mellett építik fel, ahol kitűnő nyersanyagra bukkantak. Itt nemcsak téglaégetéshez, hanem az építkezéshez annyira szükséges rapid-elemek gyártásához is elsőrendű nyersanyag áll rendelkezésre. A téglagyár képviselői már tárgyaltak egy olasz gyárral a gépi berendezések leszállításáról. Az új modern gépek 120 millióba kerülnek. A rekonstrukciós terv előirányozza még a nyomda, a cipésszövetkezet és szabószövetkezet, valamint az asztalosipari szolgáltató üzem, továbbá a Szerviz vállalat műhelyeinek korszerűsítését. ÚJ ÜZEMEK A távlatterv-javaslat néhány komoly feldolgozóipari üzem építését is előirányozza. Mit terveznek? Először is egy napi 230 000 liter kapacitású tejfeldolgozó üzemet. A gyár építéséhez és berendezéséhez 1,3 milliárd dinár beruházás kell. Az elképzelések szerint a gyárat öt év alatt építik fel, és ehhez megfelelő beruházási alappal rendelkeznek. Tavaly ugyanis 96 millió invesztíciós alapot valósítottak meg, az idén pedig már 110 milliót várnak. És ez évről évre nő. Az új üzem a nemzetközi út mellett a méhészek völgye előtti dombon, közel a Krivajához épül fel, és 150 munkást alkalmaz. — A szarvasmarhaállomány növekedése (70 000 darab, ennek mintegy 40—50 százaléka fejős tehén!) és a környék tejtermelése bőven fedezi a nyersanyagszükségletet. Terveznek a topolyaiak egy sörgyárat és egy nyerscukorgyárat is. A két feldolgozó üzem csaknem ötmilliárdos beruházást igényel... Egy vágóhíd és egy húsfeldolgozó, továbbá egy borsókonzerv üzem építése is szerepel az ötéves távlatterv-javaslatban. A fenti üzemek — a borsókonzervüzem kivételével — még komoly vita tárgyát képezik a népbizottságban is. Ez teljesen helyénvaló is, mert a szuboticai és a verbászi húsüzemek létezése és munkája már önmagában is alapos mérlegelésre és megfontolásra ad okot egy újabb ilyen üzem tervezőinek. A tervjavaslatot a napokban megvitatták az új szuboticai járás népbizottságának képviselőivel. Elhatározták, hogy azokat a beruházásokat sürgetik elsősorban, melyek gyors akkumulációt biztosítanak (az Okov, Ametnoszt, téglagyár és a Május 1. vállalatok rekonstrukciója). Ha a távlattervben javasolt minden beruházás megvalósul ,— ami sok minden mástól is függő— akkor a község bruttó termelése a mai tíz milliárd helyett hetvenmilliárd dinárra emelkedik, BRINDZA Károlyságosabb kihasználása, továbbá a gazdasági vállalatok egymás közötti kooperációja tette lehetővé. Ezenkívül növekedett a termelékenység. A Pannónia mezőgazdasági birtok központja Mérlegen a járás gazdálkodása • A háromhavi teljesítmény meghaladta az előirányzottat Még mindig nagy a szakemberhiány A noviszádi járási népbizottság ülése Tegnap a noviszádi járási népbizottság mindkét tanácsa ülést tartott. A termelők járási tanácsa az első negyedévi gazdasági fejlődést elemezte, Rakó Bjelica elnökletével. Az erről kiadott jelentés megállapítja, hogy a járás majd minden gazdasági ága túlszárnyalta háromhavi tervét. Csupán a villamosipar, a dohány-, grafika- és a bőripar nem valósította meg negyedévi tervét. Az ipari termelés növekedése a járás társadalmi tervében előirányzott 15 százalék helyett 16,7 százalék. Ezt a fejlődést a reprodukciós anyag szervezettebb beszerzése, a teljesítőképesség gazda és több ember van munkaviszonyban, mint az utolsó negyedévben. A mezőgazdasággal kapcsolatban a jelentés egyebek között megemlíti, hogy a tavasz kedvezett a vetésnek, és mindenütt sikeresen elvetettek. Mindenütt volt elegendő vetőmag és műtrágya. Az ipari növények vetésével azonban baj van. A mezőgazdasági szervezetek nem szívesen fog KEDVEZŐEN ALAKUL a költségvetési helyzet Nikola Mincsev pénzügyi államtitkár tájékoztató beszámolója a szkupstinai bizottságokban Beográdból jelenti a Tanjug. Nikola Mincsev szövetségi pénzügyi államtitkár kedden délelőtt a Szövetségi Szkupstina két költségvetési bizottságának együttes ülésén beszámolt az ez évi költségvetés első háromhónapi megvalósulásáról. Közölte, hogy a szövetségi költségvetés megvalósulása általában kedvező. Május 20-áig az előirányzott bevételek 35 százaléka folyik be 150,5 milliárd dinár összegben, ugyanakkor a költségvetési kiadások meghaladták a 114,4 milliárd dinárt, vagyis az évi előirányzat 24 százalékát. A költségvetési helyzet kedvező alakulása annak köszönhető, hogy az egész évre előirányzott forgalmi adó 34 százaléka már befolyt, a gazdasági szervezetek pedig évi jövedelemjárulékuknak 37 százalékát fizették be. Kedden délelőtt a Szövetségi Tanács törvényhozó bizottsága is összeült, hogy megvitassa a személyi jövedelmi adótörvényt és az egyetemi törvény módosítását,lalkoznak cukorrépa, napraforgó és más ipari növény termesztésével. Különösen a cukorrépatermesztést mellőzik. A gazdasági ágazatok közül a nem-fémipar, azután a faipar és az épületanyagipar ért el legnagyobb sikert. Átlag több mint 30 százalékkal túlszárnyalta az előirányzott tervet. A nem-fémipari gyárak közül különösen a cementgyártásban és a bakelit tárgyak készítésében értek el ugrásszerű előrehaladást. A felszólalók közül MILAN BACSKALICS, a járási népbizottság társadalmi tervével kapcsolatban elmondta, hogy az üzemek túlnyomó része sokkal gazdaságosabban használta ki a lehetőségeket, mint tavaly. Dicséretre méltó, hogy a gazdasági ágak külön-külön tervet dolgoztak ki a termelés korszerűsítésére és növelésére, és ezek jelentős része már meg is valósult. A rekonstrukció azonban nem érte el a kellő fokot. 137 gyár kért újításra anyagi eszközt, s közülük eddig tíz fejezte be a megújítást. Egyesekben azonban nem automatizálták és nem villamosították eléggé a termelést. Hiányolta azt is, hogy a termelés technológiájában sok helyütt nem találták még meg a kivánt utat, és a javadalmazásokkal is lemaradtak. A mezőgazdaságban szerinte a feldolgozóipar fejletlenségre nagyban gátolja a fejlődést. Azután a szakkáder növelésére is nagyobb gondot kell fordítani, s természetesen erre megfelelő feltételeket kell teremteni. Például megemlítette, hogy az egyik községben pályázatot írtak ki mezőgazdasági mérnöki állás betöltésére. A pályázati feltételekben egyebek között ez állt: két évi gyakorlat, fizetés 25 000 dinár, lakás nincs! Vajon lehet-e ilyen feltételek mellett szakembert szerezni? Vagy egy másik példa. Több helyen a kellő szakképzettség nélküli egyének halogatják, elodázzák a szakember-felvételt, mert azok az ő helyüket foglalnák el. DANILO KEKICS, a járási népbizottság elnöke különösen a kisipar és a mezőgazdaság problémáival foglalkozott. Elmondta, hogy a kisipari szolgáltatási árak már néhány éve állandóan növekednek. Ezért sokkal többet kell befektetni a kisiparba, mint eddig. Véleménye szerint a kisipar problémáját nem lehet csupán a lakótestületek szolgáltatási műhelyei által megoldani, hanem a községi népbizottságnak a többi műhellyel is törődnie kell. Nagy fogyatékosságnak tartja, hogy a cukorrépatermesztésben nincs meg a kellő kapcsolat a közvetlen termelő és a közvetlen feldolgozó között. A répatermesztési teendőket megannyi szervezet intézi, és ezért történnek gyakran nem várt fogyatékosságok a répa leszállítása, átadása körül és általában a szerződésben előírt pontok betartásában. Ismeretes, hogy ha kevés, vagy sok répa terem, utólagosan változtatnak a szerződésben lefektetett feltételeken. Rendszerint többet vonnak le, mint amennyit megszabtak, s később nem biztosítják idejében a répaszeletet a termelőknek, stb. Ezek a fogyatékosságok a kerékkötői a cukorrépatermesztésnek, nem pedig a gépesítés hiánya, mint ahogy azt sokan állítják. __ ?. I. fiz önigazgató szervek erősítése, a mezőgazdasági termelők és magániparosok biztosítása a soron következő feladat Tartományunk lakosságának fele tagja a társadalombiztosító intézetnek Tegnap Noviszádon a tartományi társadalombiztosító intézet megtartotta évi közgyűlését A beszámoló részletesen foglalkozott az intézet eddigi tevékenységével. A soron következő feladatokról szóló jelentés az önigazgató szervek további erősítését, a mezőgazdasági termelők és magániparosok társadalmi biztosítását irányozza elő. A tartományi és járási társadalombiztosító intézetek tavaly az általános ügykezelés mellett a rokkantak biztosításáról szóló törvény alkalmazását és a magánorvosi gyakorlat megszüntetése után az egészségügyi hálózat átszervezését szorgalmazták. A járási intézetek önigazgató szervei tavaly 91 községben összejövetelt tartottak a polgárokkal. Sok hasznos javaslat hangzott el, amelyek megkönyebbítették az intézetek munkáját. A legtöbb esetben a polgárok követelték az értekezletek összehívását Tavaly több mint 810 ezer polgár részesült társadalmi biztosításban. A közeljövőben várható a mezőgazdasági termelők és magániparosok egészségügyi biztosítása, azaz tartományunk lakosságának több mint háromnegyed része tagja lesz a társadalombiztosító intézetnek. Ez nehéz feladat elé állítja majd az intézet szerveit, mert már eddig is — sok a szakképzetlen tisztviselő — csak nagy erőfeszítések árán tudták idejében intézni a tagok ügyeit. Különösen a táppénz kifizetésében vannak nehézségek. Több esetben megtörtént, hogy azoknak a polgároknak, akiknek az 1959 januárjában hozott új illetményszabályzattal emelkedett a fizetése, a járási intézetek csak egy év múltán fizették ki a táppénz különbséget. A munkahelyen történt balesetekért a teljes táppénzt kell kifizetni, mégis megtörtént, hogy csak a betegszabadságon töltött napok után fizették ki, nem pedig a törvény szabta összeget. Bizonyos fogyatékosságok tapasztalhatók a szülési szabadságért járó táppénz kifizetésében is. A magánorvosi gyakorlat megszüntetése után tartományunk lakossága a közegészségügyi állomásokon részesül orvosi segélyben, gyógykezelésben. Mivel az átszervezés előtt csak 238 egészségügyi állomás volt, tetemes beruházásokat eszközöltek újabb állomások felállítására. Tavaly 56 területi egészségügyi állomást, 39 fogorvosi rendelőt, és 7 vállalati rendelőt nyitottak. 70 már meglévő állomás új berendezést kapott. Ezek a beruházások azonban még mindig nem elégítik ki a szükségleteket. 1959-ben bizonyos mértékben sikerült csökkenteni a szakkáderhiányt. Az egészségügyi intézményekben 111 új orvost helyeztek el. A mezőgazdasági termelők egészségügyi biztosítása után változtatni kell az egészségügyi állomások elhelyezésén, mert sok betegnek húsz kilométert kell gyalogolnia, hogy gyógykezeltethesse magát. A jövőben több időt kell szentelni a betegek látogatásának. A közgyűlésen megállapították, hogy a társadalombiztosító intézet önigazgató szervei már eddig is együttműködtek a néphatósággal, a munkás- és egészségügyi állomások önigazgató szerveivel, de a jövőben még jobban fokozni kell a közreműködést, mert az intézet csak így valósíthatja meg feladatait. . Szerda, 1960. VLX