Magyar Szó, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

8. oldal MAGTÁR SZÓ Gyors akkumulációt ígérn a beruházások A topolyai népbizottság módosított távlatterve A termelési eredmények rögzítésére törekszik a mezőgazdaság — Az Ame­noszt bútorgyár rekonstrukció nélkül is megvalósítja távlattervét — új termékekre specializálja magát az Okor — Az ország legjobb minőségű szürkeagyagbányája — A művésztelep is bekapcsolódik — Hetvenmilliárdra emelkedik a kommuna bruttó termelése A topolyai községi népbizott­ság szakértői kidolgozták a kommuna gazdasági fejleszté­sének módosított távlatterv­­javaslatát. A javaslat sok ér­dekes adatot tartalmaz e szé­pen fejlődő kommuna gazda­sági lehetőségeiről. Részlete­sen foglalkozik a mezőgazda­ság fejlesztésének szükségle­­teivel és nagy beruházásokat irányoz elő a jószágállomány fejlesztésére, új, teljesen me­­chanizált istállók, utak, tisztá­tok és utak (150 km) építésé­re. A takarmánynövény ter­mesztés növelése mellett min­den mezőgazdasági vállalat­ban takarmánykeverőt kell lé­tesíteni. A gabonafélék ter­mesztésében rögzíteni kell az eddigi eredményeket. Teljesen rekonstruálják az Okov fémárugyárat is. A terv szerint a régi klasszikus lapát és épületvasalás gyártásáról asztalos ipari gépi szerszámok és mérő műszerek gyártására tér át. Ehhez 220 milliós beru­házásra lesz szükség. Az újí­tás után az üzem 350 emberrel dolgozik és évi 1800 millió bruttó termelést valósít meg... A nemrég üzembehelyezett automata malom mellé egy ke­nyér-, tészta- és kekszgyár épí­tését tervezik 420 millió dinár beruházással. A malom még egy napi 30 vagon teljesítőké­pességű gabonaszárítót is ter­vez. .... Kiemelkedő helyet foglal el a távlattervben az Ametnoszt bútorgyár újítási terve is. A bútorgyár fejlődése egyébként olyan iramú, hogy a rekonst­rukciós tervet minden külö­nösebb beruházás nélkül szinte máról holnapra módosíthatja. A tavalyi távlatterv ■ a re­konstrukció után — 30 000 konyhabútort irányzott elő, az üzem viszont már most havon­ta mintegy 2700—2800 garni­túra konyhabútort állít elő. Ez a belső munkaátszervezés és a rokonüzemekkel való kooperá­ciós munka eredménye. Az ü­­zemből ma már úgyszólván tel­jesen kiküszöbölték a kisipari felfogásokat és termelési mun­­módszereket. Az új rekonstruk­ciós terv 44 000 konyhabútort és 2,5 milliárd dinár értékű bruttó termelést irányoz elő. A téglagyár rekonstrukciós terve is hamarosan megvaló­sul. A bank által jóváhagyott kölcsönre már befizette a hoz­zájárulást. Az új, teljesen gé­pesített téglagyárat a mai Csif­csák-féle téglagyár mögött a vasút mellett építik fel, ahol kitűnő nyersanyagra bukkan­tak. Itt nemcsak téglaégetés­hez, hanem az építkezéshez annyira szükséges rapid-ele­mek gyártásához is elsőrendű nyersanyag áll rendelkezésre. A téglagyár képviselői már tárgyaltak egy olasz gyárral a gépi berendezések leszállításá­ról. Az új modern gépek 120 millióba kerülnek. A rekonstrukciós terv előirá­nyozza még a nyomda, a ci­pés­­szövetkezet és szabószövet­kezet, valamint az asztalosipa­ri szolgáltató üzem, továbbá a Szerviz vállalat műhelyeinek korszerűsítését. ÚJ ÜZEMEK A távlatterv-javaslat néhány komoly feldolgozóipari üzem építését is előirányozza. Mit terveznek? Először is egy napi 230 000 liter kapacitású tejfeldolgozó üzemet. A gyár építéséhez és berendezéséhez 1,3 milliárd di­nár beruházás kell. Az elkép­zelések szerint a gyárat öt év alatt építik fel, és ehhez meg­felelő beruházási alappal ren­delkeznek. Tavaly ugyanis 96 millió invesztíciós alapot való­sítottak meg, az idén pedig már 110 milliót várnak. És ez évről évre nő. Az új üzem a nemzetközi út mellett a méhé­szek völgye előtti dombon, kö­zel a Krivajához épül fel, és 150 munkást alkalmaz. — A szarvasmarhaállomány növeke­dése (70 000 darab, ennek mint­egy 40—50 százaléka fejős te­hén!) és a környék tejtermelé­se bőven fedezi a nyersanyag­­szükségletet. Terveznek a topolyaiak egy sörgyárat és egy nyerscukor­gyárat is. A két feldolgozó ü­­zem csaknem ötmilliárdos beru­házást igényel... Egy vágóhíd és egy húsfel­dolgozó, továbbá egy borsó­­konzerv üzem építése is szere­pel az ötéves távlatterv-javas­­latban. A fenti üzemek — a borsókonzervüzem kivételével — még komoly vita tárgyát ké­pezik a népbizottságban is. Ez teljesen helyénvaló is, mert a szuboticai és a verbászi hús­üzemek létezése és munkája már önmagában is alapos mér­legelésre és megfontolásra ad okot egy újabb ilyen üzem ter­vezőinek. A tervjavaslatot a napokban megvitatták az új szuboticai já­rás népbizottságának képvise­lőivel. Elhatározták, hogy azo­kat a beruházásokat sürgetik elsősorban, melyek gyors ak­kumulációt biztosítanak (az Okov, Ametnoszt, téglagyár és a Május 1. vállalatok rekon­strukciója). Ha a távlatterv­ben javasolt minden beruházás megvalósul ,— ami sok minden mástól is függ­ő— akkor a köz­ség bruttó termelése a mai tíz milliárd helyett hetvenmilliárd dinárra emelkedik, BRINDZA Károly­ságosabb kihasználása, továb­bá a gazdasági vállalatok egymás közötti kooperációja tette lehetővé. Ezenkívül nö­vekedett a termelékenység. A Pannónia mezőgazdasági birtok központja Mérlegen a járás gazdálkodása • A háromhavi teljesítmény megha­ladta az előirányzottat Még mindig nagy a szakemberhiány A noviszádi járási népbizottság ülése Tegnap a noviszádi járási népbizottság mindkét tanácsa ülést tartott. A termelők já­rási tanácsa az első negyed­évi gazdasági fejlődést ele­mezte, Rakó Bjelica elnökle­tével. Az erről kiadott jelen­tés megállapítja, hogy a já­rás majd minden gazdasági ága túlszárnyalta háromhavi tervét. Csupán a villamos­ipar, a dohány-, grafika- és a bőripar nem valósította meg negyedévi tervét. Az ipari termelés növekedé­se a járás társadalmi tervé­ben előirányzott 15 százalék helyett 16,7 százalék. Ez­t a fejlődést a reprodukciós a­­nyag szervezettebb beszerzé­se, a teljesítőképesség gazda és több ember van munka­­viszonyban, mint az utolsó negyedévben. A mezőgazdasággal kapcso­latban a jelentés egyebek kö­zött megemlíti, hogy a tavasz kedvezett a vetésnek, és min­denütt sikeresen elvetettek. Mindenütt volt elegendő ve­tőmag és műtrágya. Az ipari növények vetésével azonban baj van. A mezőgazdasági szervezetek nem szívesen fog KEDVEZŐEN ALAKUL a költségvetési helyzet Nikola Mincsev pénzügyi államtitkár tájékoztató beszámolója a szkupstinai bizottságokban Beográdból jelenti a Tanjug. Nikola Mincsev­ szövetségi pénzügyi államtitkár kedden délelőtt a Szövetségi Szkupsti­­na két költségvetési bizottsá­gának együttes ülésén beszá­molt az ez évi költségvetés el­ső háromhónapi megvalósulá­sáról. Közölte, hogy a szövet­ségi költségvetés megvalósulá­sa általában kedvező. Május 20-áig az előirányzott bevéte­lek 35 százaléka folyik be 150,5 milliárd dinár összegben, ugyanakkor a költségvetési ki­adások meghaladták a 114,4 milliárd dinárt, vagyis az évi előirányzat 24 százalékát. A költségvetési helyzet ked­vező alakulása annak köszön­hető, hogy az egész évre elő­irányzott forgalmi adó 34 szá­zaléka már befolyt, a gazdasá­gi szervezetek pedig évi jöve­delemjárulékuknak 37 százalé­kát fizették be. Kedden délelőtt a Szövetségi Tanács törvényhozó bizottsága is összeült, hogy megvitassa a személyi jövedelmi adótörvényt és az egyetemi törvény módo­sítását,­lalkoznak cukorrépa, napra­forgó és más ipari növény termesztésével. Különösen a cukorrépatermesztést mellő­zik. A gazdasági ágazatok kö­zül a nem-fémipar, azután a faipar és az épületanyagipar ért el legnagyobb sikert. Át­lag több mint 30 százalékkal túlszárnyalta az előirányzott tervet. A nem-fémipari gyá­rak közül különösen a ce­mentgyártásban és a bakelit tárgyak készítésében értek el ugrásszerű előrehaladást. A felszólalók közül MILAN BACSKALICS, a járási nép­bizottság társadalmi tervével kapcsolatban elmondta, hogy az üzemek túlnyomó része sokkal gazdaságosabban hasz­nálta ki a lehetőségeket, mint tavaly. Dicséretre mél­tó, hogy a gazdasági ágak kü­lön-külön tervet dolgoztak ki a termelés korszerűsítésé­re és növelésére, és ezek je­lentős része már meg is való­sult. A rekonstrukció azon­ban nem érte el a kellő fo­kot. 137 gyár kért újításra anyagi eszközt, s közülük ed­dig tíz fejezte be a megújí­tást. Egyesekben azonban nem automatizálták és nem villamosították eléggé a ter­melést. Hiányolta azt is, hogy a termelés technológiájában sok helyütt nem találták még meg a kivánt utat, és a java­dalmazásokkal is lemarad­tak. A mezőgazdaságban szerin­te a feldolgozóipar fejletlen­ségre nagyban gátolja a fej­lődést. Azután a szakkáder növelésére is nagyobb gondot kell fordítani, s természete­sen erre megfelelő feltétele­ket kell teremteni. Például megemlítette, hogy az egyik községben pályázatot írtak ki mezőgazdasági mérnöki állás betöltésére. A pályázati fel­tételekben egyebek között ez állt: két évi gyakorlat, fize­tés 25 000 dinár, lakás nincs! Vajon lehet-e ilyen feltételek mellett szakembert szerezni? Vagy egy másik példa. Több helyen a kellő szakképzettség nélküli egyének halogatják, elodázzák a szakember-fel­vételt, mert azok az ő he­lyüket foglalnák el. DANILO KEKICS, a járási népbizottság elnöke különö­sen a kisipar és a mezőgaz­daság problémáival foglalko­zott. Elmondta, hogy a kisipa­ri szolgáltatási árak már né­hány éve állandóan növeked­nek. Ezért sokkal többet kell befektetni a kisiparba, mint eddig. Véleménye szerint a kisipar problémáját nem le­het csupán a lakótestületek szolgáltatási műhelyei által megoldani, hanem a községi népbizottságnak a többi mű­hellyel is törődnie kell. Nagy fogyatékosságnak tart­ja, hogy a cukorrépatermesz­tésben nincs meg a kellő kap­csolat a közvetlen termelő és a közvetlen feldolgozó kö­zött. A répatermesztési teen­dőket megannyi szervezet in­tézi, és ezért történnek gyak­ran nem várt fogyatékossá­gok a répa leszállítása, át­adása körül és általában a szerződésben előírt pontok be­tartásában. Ismeretes, hogy ha kevés, vagy sok répa te­rem, utólagosan változtatnak a szerződésben lefektetett fel­tételeken. Rendszerint többet vonnak le, mint amennyit megszabtak, s később nem biztosítják idejében a répa­­szeletet a termelőknek, stb­. Ezek a fogyatékosságok a ke­rékkötői a cukorrépatermesz­tésnek, nem pedig a gépesítés hiánya, mint ahogy azt so­kan állítják. __ ?. I. fiz önigazgató szervek erősítése, a mezőgazdasági termelők és magániparosok biztosítása a soron következő feladat Tartományunk lakosságának fele tagja a társadalom­biztosító intézetnek Tegnap Noviszádon a tar­tományi társadalombiztosító intézet megtartotta évi köz­gyűlését A beszámoló rész­letesen foglalkozott az inté­zet eddigi tevékenységével. A soron következő feladatok­ról szóló jelentés az önigaz­gató szervek további erősíté­sét, a mezőgazdasági terme­lők és magániparosok társa­dalmi biztosítását irányozza elő. A tartományi és járási társadalombiztosító intézetek tavaly az általános ügykeze­lés mellett a rokkantak biz­tosításáról szóló törvény al­kalmazását és a magánorvosi gyakorlat megszüntetése után az egészségügyi hálózat át­szervezését szorgalmazták. A járási intézetek önigaz­gató szervei tavaly 91 köz­ségben összejövetelt tartottak a polgárokkal. Sok hasznos javaslat hangzott el, amelyek megkönyebbí­tették az inté­zetek munkáját. A legtöbb esetben a polgárok követel­ték az értekezletek összehí­vását Tavaly több mint 810 ezer polgár részesült társadalmi biztosításban. A közeljövő­ben várható a mezőgazdasági termelők és magániparosok egészségügyi biztosítása, azaz tartományunk lakosságának több mint háromnegyed ré­sze tagja lesz a társadalom­biztosító intézetnek. Ez ne­héz feladat elé állítja majd az intézet szerveit, mert már eddig is — sok a szakképzet­­len tisztviselő — csak nagy erőfeszítések árán tudták idejében intézni a tagok ü­­gyeit. Különösen a táppénz kifizetésében vannak nehéz­ségek. Több esetben megtör­tént, hogy azoknak a polgá­roknak, akiknek az 1959 ja­nuárjában hozott új illet­ményszabályzattal emelke­dett a fizetése, a járási in­tézetek csak egy év múltán fizették ki a táppénz különb­séget. A munkahelyen tör­tént balesetekért a teljes táppénzt kell kifizetni, mégis megtörtént, hogy csak a be­tegszabadságon töltött napok után fizették ki, nem pedig a törvény szabta összeget. Bizonyos fogyatékosságok ta­pasztalhatók a szülési sza­badságért járó táppénz kifi­zetésében is. A magánorvosi gyakorlat megszüntetése után tartomá­nyunk lakossága a közegész­ségügyi állomásokon részesül orvosi segélyben, gyógykeze­lésben. Mivel az átszervezés előtt csak 238 egészségügyi állomás volt, tetemes beruhá­zásokat eszközöltek újabb állomások felállítására. Ta­valy 56 területi egészségügyi állomást, 39 fogorvosi ren­delőt, és 7 vállalati rendelőt nyitottak. 70 már meglévő állomás új berendezést ka­pott. Ezek a beruházások azonban még mindig nem elégítik ki a szükségleteket. 1959-ben bizonyos mértékben sikerült csökkenteni a szak­­káderhiányt. Az egészségügyi intézményekben 111 új or­vost helyeztek el. A mezőgazdasági termelők egészségügyi biztosítása után változtatni kell az egészség­ügyi állomások elhelyezésén, mert sok betegnek húsz kilo­métert kell gyalogolnia, hogy gyógykezeltethesse magát. A jövőben több időt kell szen­telni a betegek látogatásá­nak. A közgyűlésen megállapí­tották, hogy a társadalom­biztosító intézet önigazgató szervei már eddig is együtt­működtek a néphatósággal, a munkás­- és egészségügyi ál­lomások önigazgató szervei­vel, de a jövőben még jobban fokozni kell a közreműkö­dést, mert az intézet csak így valósíthatja meg feladatait.­ ­­­. Szerda, 1960. VLX

Next