Magyar Szó, 1961. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1961-02-01 / 25. szám
мдеихдо мвб Szatócsboltok helyett korszerű üzletek Kiterjesztik a szolgáltató hálózatot Értekezlet a tartományi kereskedelmi kamarában A mai kereskedelmi hálózat már nehezen elégítheti ki a fogyasztók egyre növekvő igényeit. A nagyobb városokban már megkezdték az átszervezést: szaporítják az önkiszolgálók és az áruházak számét. A tartományi kereskedelmi kamara legutóbbi értekezletén foglalkozott a kereskedelmi hálózat korszerűsítésével Egyöntetű volt a vélemény, hogy elsősorban a falvak szorulnak rá a korszerűbb boltokra, mivel a falu ellátása nem felel meg a lakosság szükségeinek. Különösen a tüzelő, vasáru és villamossági cikkekben. A Szövetségi Kereskedelmi Kamarában vetették fel, hogy a falu jobb ellátása érdekében be kellene vezetni a gépkocsira szerelt mozgóboltokat. Ennek azonban két hátránya van. Jobb úthálózat kellene hozzá, másrészt egy-egy mozgóbolt tízmillió dinárba kerül, s kérdéses, hogy a forgalom mennyi idő alatt törleszthetné a beruházást. Ezért egyelőre csak próbát tesznek vele. Vajdaságban évről évre rohamosan emelkedik a szénfogyasztás. A tavalyi szükséglet 230 ezer tonnával haladta meg az előző évit. Falun azonban nincsen önálló tüzelőkereskedés, a szenet, fát és épületanyagot mindenes boltokban árusítják. A noviszádi járás 11 kommunájában 79 lakótelep van, négyszázezer lakossal, s mindössze 27 tüzelőárusító hely, 37 lakótelepen nincs önálló üzlet. A zrenyanini járásban 76 lakótelep közül csak 21- nek a területén van önálló kereskedés. A zombori járásban még kedvezőtlenebb a helyzet. Szerémségben pedig a 95 lakótelep közül mindössze 8 községben van önálló tüzelőkereskedés. A villamos készülékek vásárlása is lényegesen emelkedik, ilyen szaküzletekre is szükség volna. A kommunák mindinkább szorgalmazzák az önálló szaküzleteket, a kereskedelmi vállalatoknak azonban nincs annyi pénzük, tehát csak mindenes boltokat nyitnak, amelyekben a konzervtől a betonig és a cicctől a szénig mindent árusítanak. Emiatt mind több a panasz, még a kisebb városokban is. Versec nincs kellőképpen ellátva, a környező falvak üzleteiből pedig sokszor a legszükségesebb cikkek is hiányoznak, villanyégő, gyufa. A szaküzleteken kívül a korszerű háztartási készülékek a javítószolgálat kiterjesztését is szükségessé teszi. A tartományi kereskedelmi kamara ennek érdekében tanácsolja a járási kereskedelmi kamaráknak, hogy a kisipari kamarákkal egyetemben kezdjék meg a járási székhelyeken és nagyobb fogyasztó központokban a szolgáltató hálózat megszűvítését is. A MAGYAR SZÓ OLVASÓINAK FIGYELMÉBE! MÁTÓL KEZDVE LAPUNK ARA 20 DINAR AZ UJ ELŐFIZETÉSI DÍJSZABÁS: Belföldön Külföldön Egy hónapra 480 din. 960 din. Három hónapra 1 440 din. 2 880 din. Félévre 2 880 din. 5 700 din. Egy évre 5 760 din. 11520 din. Előfizetést minden hó 1-étől és 15-étől inditunk. Ezért kérjük az előfizetés díját legalább öt nappal előbb a 151-111-255 folyószámlára befizetni. ★ Kérjük továbbá azokat az előfizetőket, akik a régi áron befizették az előfizetést, küldjék be a különbözetet. A vasárnapi szám ára nem változik, továbbra is 20 dinár. A termelés növelése és a munkatermelékenység Szakszervezeti közgyűlés a Szolidban A szuboticai Szolid cipőgyár szakszervezeti csoportja most tartotta évi közgyűlését. A jelentésből kiderül, hogy a szakszervezetnek 783 tagja van a vállalatban. A vezetőség az elmúlt évben kéthetenként tartott rendes ülést, rendkívülit pedig akkor, amikor a helyzet megkívánta. Az ülések napirendje változatos volt, és felölelte a munkaközösség minden problémáját a termelési terv megvitatásától a káderképzésig. A jelentés igen eredményesnek mondja a szakszervezet tevékenységét, de kiemeli, hogy a termelés jelentős növekedésével párhuzamosan nem emelkedett a munka termelékenysége is. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a keresetek mintegy 15 százalékkal emelkedtek, a munkatermelékenység pedig 0,06 százalékkal csökkent. A munkaközösség legjelentősebb akciója a bajnoki új üzemrészleg megnyitása és a komplex javadalmazási rendszer próbaképpen való bevezetése volt. Sokat tett a munkaközösség a káderképzés terén is. Az elmúlt évben 337 dolgozó járt iskolába vagy szemináriumra, s ez sokban hozzájárul a munkások szakképesítésének emeléséhez. Tartottak egy külön tanfolyamot is, amelyen az üzem minden dolgozója részt vett, s ezen a gazdasági egységek szerinti elszámolásról és az új javadalmazási rendszerről tartottak előadássorozatot A soron következő feladatok közül az új gyár felépítését és a távlatterv megvalósítását emeli ki a jelentés. Az üzem 1965-ig a mai 272 százalékára kívánja növelni a termelést, ehhez azonban nagy beruházások kellenek. A befektetés 50 százalékát saját eszközeiből fedezi a munkaközösség. _ (is) Szerda, 1961, P. L ötéves tanunk - Szüros fenünk - Ötéves tervünk -A személyi jövedelem 8,8 százalékkal gyarapszik Az új távlattervben a társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem előirányzott növelésével összhangban alakul a személyi jövedelem is. Az elkövetkező öt évben a reális személyi jövedelem átlagos évi gyarapodása 8,8 százalék lesz, lakosonként pedig 7,5 százalék. (A lakosság évi szaporulata 1,2 százalék). Az 1961—1965 időszakiban tovább folytatódik az életszínvonal emelkedése. 1965-ben a személyi jövedelmek szintje 166 százalékkal lesz magasabb mint 1952-ben volt. Ez azt jelenti, hogy ebben a 13 éves időszakban az évi átlagos gyarapodás 7,8 százalék. Öt év múlva Jugoszlávia lakosságának fogyasztása eléri a közepesen fejlett államok fogyasztásának mai szintjét. Ko UM MIM Egy illúziónak vége Mi rejlik a Szloga alacsony szolgáltatási ára mögött A társadalmi nyomás következményei Könyörtelenül: gazdasági árak Most már bizonyos: egyszer s mindenkorra fel kell hagynunk azzal az illúzióval, hogy férfi öltönyt mérték után 5500 dinárért lehet varratni. Évekig hajtogattuk: a magániparosok (s nemcsak öt!) betegre keresik magukat, 7— 8 ezer dinárt kérnek egy férfi öltönyért, teljesen indokolatlanul, mert íme, a noviszáda Szloga szabó és konfekciós üzem 5500-ért varrja. Ha a Szloga megtalálja számítását, akkor a magániparos sem követelhet többet. Mert a Szloga bizonyára nem dolgozik veszteséggel Ezt mondogattuk évekig, s meg voltunk győződve igazunkról, és indulatoskodtunk, szenvedélyesen magyaráztuk, mihelyt a varratási árakra fordult a szó. Nos, akármilyen kellemetlenül hangzik is, a Szloga igenis veszteséggel dolgozott! Adjuk át a szót Tomin Milovánnak, a Szloga igazgatójának. — A noviszádi szabók körében anekdotaszerűen mesélik, hogy mi minden ügyfelünknek másfélezer dinárt ajándékozunk. Mi tagadás, ez valóban így van. íme a számadás: egy férfiöltöny elkészítéséhez nálunk 35 munkaóra szükséges. A Szlogának 200 dinárba kerül egy munkaóra (értsd a munkás bruttó jövedelme és a rezsi költségek). Szorozzuk meg ezt a két számot, s megkapjuk, hogy tulajdonképpen mennyi is egy férfiöltöny varratás reális ára. Megjegyzem, fedeztük a kiadásokat — de csak fedeztük, kereset nélkül! — abban az esetben, ha a megrendelő nem a hozott anyagból, hanem a mi raktárunkon lévő textilből varratott ruhát Mi ugyanis gyári áron kapjuk a szövetet a megrendelőnek pedig kiskereskedelmi áron adjuk, s ebből a különbözetből fedeztük a veszteséget. Eszerint a Szloga-beliek tulajdonképpen rettegtek minden ügyféltől, aki mértékre varratott. Amikor egy ilyen megrendelő belépett a vállalatba — hóna alatt a ruhához való kelmével — abban a pillanatban másfélezer dinár „kilépett” a Szloga kaszszájából. Vajon miért tette ezt a Szloga? Propaganda, reklám célokból? Nincs szüksége rá, a konfekciós osztály olyan remekül fut, hogy a vállalatnak nem volt szüksége ilyenforma hírderésre. Akkor miért vállalta a veszteséggel járó munkát? Sejthetjük, hogy nem jószántából tette, hanem úgynevezett társadalmi (nevezzük így!) nyomásra. A szándék az vlt, hogy a Szloga alacsony szolgáltatási áraival nyomást gyakoroljon a többi szabóműhelyre. Nem tagadható a jó szándék, azonban nem biztos, hogy megvalósította a hozzáfűzött reményeket. Mindenesetre a Szlogából szociális intézmény lett, boldog, boldogtalannak másfélezer dinárt ajándékozott, mivel 5500 dinárért varrta meg azt a ruhát, amelyért hétezret kellett volna kérnie. S miből fedezte a Szloga ezt a veszteséget? Nagyon egyszerű: az üzem konfekciós részlege szépen jövedelmez, annak a pénzéből térítették meg a veszteséget. (Most tessék elképzelni egy üzemet, ahol már bevezették a teljesítmény szerinti díjazást, és ahol az egyik gazdasági egység évekig nézd, hogy a másik gazdasági egységnek a veszteségeit neki kell fedeznie! Hát ilyen nincs!). Most pedig egyszerűen arról van szó, hogy a Szloga nem hajlandó többé veszteséggel dolgozni, hanem gazdasági árat kér szolgáltatásaiért. Ugyanúgy, mint a többiek. Mint például a lakórestületi szakműhelyek. Hogy ez így van, mindjárt meggyőződünnk az alábbiakból, íme a harmadik lakótestület szabóműhelye, a Szvetozar Markovics utca 24. alatt. Amint belép az ember, azonnal szembeötlik az árjegyzék: zakó 4900, mellély 1200, nadrág 1400, férfikabát 6500, női kabát 4700, stb. Ha figyelmesebben megnézzük a férfi öltönyre vonatkozó árakat, kiderül, hogy 7500 dinárért varrják (mellénnyel). — Ezek talán új árak? — tettük fel a kérdést a műhely munkavezetőjének. — Szó sincs róla, ennyiért varrjuk mi a férfiöltönyt már jó ideje. — Szóval maguk nem igazodtak a Szloga régi áraihoz? — Azokhoz senki sem igazodhat, aki meg akar élni. Azért a pénzért nem lehet ruhát varrni. Akik pedig igazodni akartak a Szloga áraihoz, megbuktak. __? — Más lakótestületek szabóműhelyeire gondolok. Megnéztük ennek a műhelynek a januári forgalmát. Kitűnt, hogy a munkások kifizetése és a rezsiköltségek fedezése után mindössze 9000 — kilencezer! — dinárjuk maradt. Ebből a pénzből valóban nem lehet beruházni, új gépieket verni, egyszóval semmit sem lehet tenni a nagyom is szerény berendezésű műhelyért-S mit szól mindehhez a magániparos? — íme, mit mond Vékás Gyula, a közismert noviszádi szabómester. — Végre megjött az elégtétel. Most kitűnt, — amit mi egyébként állandóan magyaráztunk —, hogy a mi áraink sem indokolatlanul magasak, éppen csak fedezik kiadásainkat. Tudni kell ugyanis, hogy nekünk több munkaórára van szükségünk egy öltöny megvarrásához, mint a Szlogának (ott modern gépek vannak, stb.). Megjegyzem, az árak Indokolt vagy indokolatlan volta körüli vita ebben a pillanatban tulajdonképpen másodrendű kérdés, sokkal komolyabb baj az, hogy ez az árpolitikai eddig nagy kárt okozott a kádelnevelésben. Évekig nem kaptunk tanulót, nem hajlandók mesterséget tanulni azzal a kilátással, hogy ilyen alacsony fizetésért dolgoznak majd, amilyenek a mieink. A gazdasági árak érvényesülése bizonyára javulást hoz. Nem lehetetlen, hogy az olvasónak az lesz a benyomása: e sorok írója igazolni akarja a Szlogát. A figyelmes szemlélő azonban rájön, hogy ebben az esetben a tények igazolják önmagukat -u—u_______sz. Gy.,