Magyar Szó, 1961. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1961-04-01 / 76. szám

L oldal MEGHOZTÁK AZ IDEI­­ TERVET ÉS­­ A KÖLTSÉGVETÉST A zentai népbizottság­­ üléséről A zentai népbizottság meg­szavazta a község idei társa­dalmi tervét és költségvetés­­ét. Farka Nándor, a községi népbizottság alelnöke az elmúlt gazdasági év eredmé­nyének rövid ismertetése u­­tán nagy vonalakban vázol­ta az ez évi tervet és költ­­ségvetést. Az idei társadalmi terv szerint a­ társadalmi terme­lés értéke 14 milliárd 188 millió dinár lesz, azaz 28 szá­zalékkal nagyobb az 1960-ban megvalósítottnál. A nemzeti jövedelem 3,9 milliárdról 4,6 milliárd dinárra emelke­dik, a lakosonkénti jövede­lem pedig 131 000 dinár he­lyett 153 000 dinár lesz, vagyis 17 százalékkal növek­szik. A község költségvetése 358 millió dinár, azaz 72 millió­val nagyobb a tavalyinál. Többek között 20—20 millió dináros költséggel befejezik a Bácskai út és a Beoszadsz­­ka utca kikövezését, 37 mil­lió dinárt fordítanak a vil­lanyhálózat korszerűsítésére, egymilliót a Népi Forrada­lom utca aszfaltozására, há­rommilliót pedig az állomás­ra vezető főutca gyalogjárdá­jának javítására. Th. M. J­ugoszláv ajándék Átadták a segély­­csomagokat az algériai gyermekeknek Tuniszban tegnap ünne­pélyesen kiosztották a jugo­szláv pionírok szeretetcso­­magjait az algériai mene­kült gyermekeknek. Az ün­nepségen, amelyet a tuniszi kikötőben rendeztek, részt vett Mehri Abdelhamid, az ideiglenes algériai kormány népjóléti minisztere és a mi­nisztérium több tagja, Mi­los La­levics tuniszi jugo­szláv nagykövet és Szonya Romac, valamint a jugoszláv gyermekvédő egyesületek ta­nácsának képviselői. A jugoszláv pionírok a­ján­dékát — négy teljesen felsze­relt montázs iskolát, 10 000 csomagot és 4000 takarót — Gordana Lalovics a tuniszi jugoszláv település legjobb tanulója adta át. Az aján­dékcsomagokkal együtt az algériai gyermekeknek négy emléktáblát ajándékoztak, amelyen arab és szerb-hor­­vát nyelven ez a felirat áll: „A jugoszláv gyermekeik­­ az algériai gyermekeknek“. Ezeket az emléktáblákat fel­teszik az iskolák homlokza­tára. A montázs iskolákat közvetlenül a tuniszi-algériai határon állítják fel azoknak a gyermekeknek, akik már huzamosabb idő óta mint menekültek Tunéziában tar­tózkodnak, és eddig nem volt lehetőségük iskolába járni. Tizenöt évvel ezelőtt alakultak meg az első ifjúsági munkabrigádok A Jugoszláv Népi Ifjúság ma ünnepli az első ifjúsági munkabrigádok megalakulá­sának évfordulóját. Kumano­von, Cmi Vrhon, Banyalu­­kán, és a Brcsko-Banovics vasútvonalon nagyszabású ünnepséget rendeznek az év­forduló­­ alkalmából. „ Az első ifjúsági munka­­akciók mindjárt a népfelsza­badító harcok után kezdőd­tek. Több ezer ifjú munkás, középiskolás és egyetemi hallgató vette kezébe a szer­számot, hogy hozzájáruljon az ország újjáépítéséhez Az elmúlt 15 év alatt több mint 500 kilométer hosszú vasútvo­nalat, mintegy 700 kilométer hosszú autóutat és 19 na­gyobb gyárat és, vízierőmű- ö­vet épített hazánk ifjúsága. Hogy csak a­­legjelentősebbe­ket említsük, már 1946-ban­ elkészült a brcsko-banovicsi 90 kilométer hosszú vasútvo­nal, 1947-ben pedig a 212 kilométer hosszú samae­­meretes, hogy az ifjúsági szarajevói vasútvonal. Az utóbbi építésében, több mint 200 000 ifjú és leány vett részt. Ugyancsak abban az időszakban több százezer ifjú dolgozott a zseljezniki, s­zevojnói, arangyelováci, gyá­rak és üzemek építésén. Ha­zánk ifjúsága részt vett még a jablanicai, mavrovói, vino­­doli, vlaszinai és zvorniki vízierőművek építésében is. A Jugoszláv Népi Ifjúság VI. Kongresszusa után Tito elvtáns felhívására az ifjúság hozzálátott a Testvériség- Egység autóút építéséhez. A munkaakciókon hazánk fiúsága mellett igen sok kül­földi is dolgozott. A Mosa Pijade nevű új kre­kai kultúrotthon parkjában emlékművet len­ez­ek be azoknak a bányászoknak, akik elestek a népi forradalomban. Az emlékművet I. Szabo­­lics szobrászművész készítette . MAGTÁR SZÓ MEGSZAVAZTÁK a zrenyanini kommuna társadalmi tervét és költségvetését Tegnap a zrenyanini köz­ségi népbizottság ülésén meg­szavazták a kommuna idei társadalmi tervét. Jelics Szlo­bodan, a községi népbizott­ság alelnöke vitaindító be­számolójában röviden vázol­ta a kommuna gazdasági és társadalmi fejlődésének fon­tosabb mozzanatait. Az idei társadalmi termelés értéke 23 milliárd dinárral (20,3 szá­zalékkal), a nemzeti jövede­lem 21,5 milliárd dinárral (16,4 százalékkal) a szemé­lyenkénti nemzeti jövedelem pedig 200 638 dinárról 244 171 dinárra emelkedik. Beruhá­zásokra ebben az évben több mint 10 milliárd dinárt for­dítanak. Damjanov Ernő, a közsé­gi népbizottság alelnöke a költségvetés megvalósítását és felhasználását ismertette. A vita után a népbizott­ság egyhangúlag elfogadta a kommuna idei társadalmi ter­vét és költségvetését. .. A munkaközösségekben is vitassák meg az új gazdasági intézkedéseket A szuboticai járási szakszervezeti tanács közgyűlése Pénteken március 31-én délelőtt tartotta évi közgyű­lését a szuboticai járási szak­szervezeti tanács. A közgyű­­lésen a 239 delegátuson kí­vül részt vett RADOVAN VLAJKOVICS, a tartományi szakszervezeti tanács elnöke és KELEMEN MÁTYÁS, a szuboticai járási népbizott­ság elnöke. BÁLINT IMRE, a járási ta­nács elnöke beszámolót olva­sott fel a szakszervezet idő­szerű feladatairól az új gaz­dasági intézkedések és ható­eszközök alkalmazása terén. A tanács múlt évi munkájá­ról szóló jelentést a delegá­tusok napokkal a közgyűlés előtt írásban is megkapták, s ezért nem olvasták fel. BÁLINT IMRE, a járási szakszervezeti tanács elnö­ke elmondotta, hogy az új gazdasági intézkedések al­kalmazásáról sok szó esett már Szoboti­án, sőt ezen a téren a szakszervezeti veze­tőségek is kielégítő tevékeny­séget fejtettek ki. Tíz nappal ezelőtt járási szinten is meg­vitatták a tennivalókat, rá­mutattak az új intézkedések fontosságára, azonban ez a vita még mindig nem jutott túl a kommunák keretén. Az új hatóeszközök alkalmazása és megvitatása a gazdasági szervezetekben és a munka­­közösségekben még mindig kezdeti fázisában van. Bá­lint elnök hangsúlyozta, hogy egyes üzemvezetőkkel folytatott beszélgetés alapján megállapítható, hogy a gaz­dasági intézkedések lényegét még sok helyen nem fogták fel, és nincs is tiszta képük arról, hogy alkalmazásuk mi­lyen konkrét intézkedéseket kíván az üzemekben. Általá­ban a szuboticai ipar egyes Gazdasági szervezetek kivéte­lével kedvező helyzetbe ju­tott. A délelőtt folyamán a vi­tában DR. POLYÁKOVICS PETER. GURI FERENC. KE КТГ.Ч JÓZSEF RUn.INCSE­­VICS Fn Л '-о-Л és BÁLINT FERENC beszélt. ______ Délután felszólalt még VASZILYEV Zorica, KRI­­VOKOPTCS Dusán, GERE András, MÉSZÁROS Ferenc, IVKOVICS Pájó, KRIZSÁN Katica, KRICSKOVICS Pé­ter, SPEKLA József, Rado­van VLAJKOVICS és KE­LEMEN Mátyás. A közgyűlés végül meg­választotta a 67 tagból álló új szakszervezeti tanácsot. — m — A beográdi • gazdasági kémper tárgyllása A beográdi törvényszéken tegnap folytatták a gazda­sági titkok elárulásával vá­dolt Vlaszi­mir Popovics tár­gyalását. A vádlott elmagya­rázta, hogyan ismerkedett meg Miloe Gyuriccsal, a má­sodrendű vádlottal, és Szte­­fanovics meg Sztefanov szkop­jei tanukkal, aki ellen szin­tén vádat emeltek. Ezeknek a tárgyalását, Szkopljéban tartják meg. A törvényszék ötös tanácsa újabb részleteket tudott meg Vlasztimir Ponovics ,4 Lilt németországi iugoszláv emig­ráns együttműködéséről. Szombat, 1961. V. 1 Olyan viszonyt teremtsünk, hogy a dolgozó rendelkezzen a termelt javakkal Drági Sztamenkovics felszólalása a noviszádi járási szakszervezeti tanács közgyűlésén A noviszádi járási szak­­szervezeti tanács tegnapi közgyűlésén megjelent Drá­­gi Sztamenkovics, a köztársa­sági szakszervezeti tanács elnöke, a noviszádi járás tár­sadalmi és politikai szerve­zeteinek képviselői, valamint Cochi Idgilio, a bolognai já­rás szocialista szakszerve­ze­tének titkára. A feladatok­ról felolvasott jelentés után­­ a felszólalók az új gazdasági rendelkezések és jövedelem­­elosztással kapcsolatos tenni­valókat taglalták. Mindannyian egyetértettek azzal, hogy a jövedelemel­osztás után jobb viszonyok kialakulása várható a ter­­­­melők között, hasonlóan a­­ munkaközösségek és a kom­muna között. Változik a­­ szakszervezetek munkamód­ja is, mert a jövőben nem­csak az lesz a feladatuk, hogy ismertessék a rendelke­zéseket, az új hatóeszközö­ket, hanem az is, hogy állan­dóan kapcsolatot tartsanak a közvetlen termelőkkel. Drági Sztamenkovics, a köz­társasági szakszervezeti ta­nács elnöke az új jövedelem­elosztás életbeléptetése után várható változásokat, a vi­szonyok alakulását és a társa­dalmi szervezetek ezzel kap­csolatos feladatait taglalta. Felhívta a szakszervezeti ak­tivisták figyelmét, hogy ta­nulmányozzák az új gazdasá­gi rendelkezéseket, és ma­gyarázzák a dolgozóknak, mert csak így valósíthatók meg az előirányzott célok. A rendelkezések célja: a gazda­ság gyorsütemű fejlődése, a dolgozók jogainak és kötele­zettségének teljes ki­bontako­zása. Olyan viszonyok vannak kialakulóban — mondotta —, melyek minden dolgozót kez­deményezésre serkentenek. Ezért a gazdasági szerveze­tekben és a közhivatalokban ne csak hangoztassuk az önigazgató szervek hatásköré­nek bővítését, és az üzemi munkástanácsok fontosságát, a jogokat, amelyeket az üze­mi tanácsra szándékozunk ruházni, hanem teremtsünk gazdasági alapot ezek meg­valósítására. Az önigazgató szervek és a társadalmi szer­vezetek a munkaközösségek­ben segítsenek olyan viszo­nyok létrehozásában, hogy minden dolgozó érezze: ren­delkezik a termelt javakkal, beleszólhat jövedelmének elosztásába. A népbizottsá­goknak is változtatni kellene eddigi munkamódjukoin. O­­lyan munkamód bevezetése szükséges, ami még jobban érvényre juttatja kapcsola­tukat a polgárokkal. A cél az, hogy a néphatóság ne a nép nevében határozzon, ha­nem a nép hozzájárulásával. Felszólalása végén Szta­menkovics elvtárs a jövede­lemelosztás problematikáját fejtegette. A járási szakszervezeti ta­nácsba 61, a természetbará­tok bizottságába 21 tagot a köztársasági tanács közgyű­lésére pedig 16 küldöttet vá­lasztottak. f. p. A közgyűlés részvevői A ösztöndíjak magasságát az ösztöndíjazók szabadon határozzák meg A közoktatásügyi titkárság rendelete Beográdból jelenti a Tan­­jug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács közoktatásügyi titkár­ságának rendelete szerint megszűnnek az eddigi előírá­sok az ösztöndíjak magassá­gának megállapítására. A jö­vőben az­ ösztöndíjak magas­sá­gáról maguk az ösztöndíja­zók határoznak, és szerződést kötnek az ösztöndíjasokkal. A gazdasági és társadalmi szervezetek, a népbizottságok és intézmények ezentúl min­den korlátozás nélkül szaba­don határozhatnak az ösztön­díjak magasságáról, amelyet az egyetemi hallgatóknak vagy pedig szakképesítésen é­lő munkásaiknak adnak. Az ösztöndíj kérdése ezentúl az ösztöndíjazók és az ösztöndíj élvezők közös megegyezésé­től függ, illetve az ösztöndí­­jazó vállalatok és intézmé­nyek gazdasági lehetőségei­től. Az eddigi előírások szerint az ösztöndíjak magassága sok­szor nem volt reális, és gyak­ran nehéz helyzetbe hozta a népbizottságokat, illetve gaz­dasági szervezeteket káder­­kérdéseik megoldásában.

Next