Magyar Szó, 1961. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1961-04-01 / 76. szám

r Szombat, 1961. IV. L Négy üst még nem konzervgyár ne­ki hogyan vélekedik a moravicai szövetkezeti tanácsban Új tanácsot választanak április 23-án Négy üst még nem konzerv­gyár­ (kezdetnek jó), erről meggyőződtek Moravicán is, pedig néhány üsttel olyan aj­várt kotyvasztottak, hogy No­viszádon agybafőbe dicsérik, de mégsem konzervgyár. Nem, mert még sokat pepe­cselnek kézzel. Az ajvárból ítélve, látszik, hogy értenek a munkához, és néhány év alatt bizony sok tapasztalatra is szert tettek. A tudás azonban még nem e­­lég, ha nincs megfelelő szer­szám; ami van, az is elkopott, kivénhedt, múzeumba való. Nem is csoda, ha a szövet­kezetnek ez a kis terményfel­dolgozója veszteséggel zárta az esztendőt. A szövetkezeti tanácsban — a napokban tár­gyalta a földművesszövetke­­zet zárszámadását — egyesek bizony meghökkentek, ami­kor ez a kisüzem új gépek be­szerzésére, általában a ter­ményfeldolgozó korszerűsíté­sére 30 milliót kért. Kellene egy magkiválasztó, szárlesze­dő gép, aztán néhány kor­szerűbb üst. Számításuk sze­rint 30 millióval annyira kor­szerűsítenék az üzemet, hogy áruja nemcsak a belföldi, ha­nem a külföldi piacon is meg­állná helyét. * — Mi, 30 milliót befektetni,­­hiszen vesztesége van?! — Éppen azért — mondta Patkány József, a szövetke­zet tanácsának tagja. — Ha kevesebbet adnánk a feldol­gozó korszerűsítésére, akkor nem érünk el vele semmit, akkor továbbra is pepecse­lünk és veszteségünk is te­het. Az új gépekkel azonban másként dolgoznánk. _ A szövetkezeti tanácstagok legtöbbje most is azt mondja, hogy így van. De azt is hoz­záteszik, hogy a veszteség nemcsak a kivénhedt eszkö­zök miatt van, hanem egyéb dolgok miatt is. Például a ter­melést sem idomították a fel­dolgozó, jobban mondva a piac követelményeihez. A rendelő több ízben visz­­szaküldte az árut, azzal, hogy nem egységes, kevert az ubor­ka, vagy valamely konzerv­­nek mellékíze van, szálkás a bab. Az átvételnél sem nagyon ügyeltek a minőségre, aztán a szárazság is hozzájárul ah­hoz, hogy a konyhakerti nö­vények nem lettek olyan „hu­sósak”. — Úgy kellene csinálni, mint ahogy a paprikamalom­ban. Ott az átvételkor az át­vevő, sőt maga az igazgató is bizony felhúzza a gumikesz­tyűt, és a kosár fenekére nyúl. Talán az is baj, hogy sok munkaerőt alkalmaztak. Az állandó munkaerő száma 43, az idénymunkásoké pedig 140—150. Ezekkel a kiörege­dett gépekkel azonban nem lehet másként boldogulni, majdnem minden munkát kézzel végeznek. A szövetkezetnek csak a terményfeldolgozója és a gazdasága (a bérelt földek megmunkálását is végezte) zárta veszteséggel az évet, e­­gyébként 28 millió nyeresé­gük van. Legtöbbet hozott a konyhá­ra a paprikamalom, 8 milliót, a géppark 3 milliót és a fel­vásárló osztály. A paprikama­lom termékének 40 százalé­kát külföldön adja el. Külö­nösen jó a géppark munkája. Nézzük, hogyan dolgoztak. Tizennégy traktoruk, négy kombájnjuk és 85 munkagé­pük van. 1766 holdat szántot­tak fel, 877 holdat bevetettek, 2207 holdat megfogásoltak. 1418 tonna terményt behord­­tak, 815 holdat megszórtak műtrágyával, 900 holdról be­takarították a gabonát, 5602 órát töltöttek el a termény­­betakarításban és 6320 órát más munkában. Ez leegysze­rűsítve: a traktorok tavaly 179 napot dolgoztak. A brut­tó jövedelme 26 281 000 dinár, anyagi költségek 15 865 000, a személyi jövedelem pedig 7 110 000 dinár volt. Summa summárum 3 306 000 dinár nyereségre tettek szert. Álta­lában tehát jó munkát végez­tek. Csak azt kifogásolják, hogy a műtrágyát rosszul szór­ták el. A szövetkezeti tanács mun­kájáról Sreier Imre igazgató­val és Bézi Sándorral, a szö­vetkezeti tanács elnökével be­szélgettünk. — Tavaly tizenkét ülést tartottunk — magyarázza Bé­zi. — Úgyszólván minden kérdés napirendre került. Több ízben porondon volt a sertéstenyésztés fejlesztése, valamint az értékelés­ben ész­lelt panaszok. Ennek tulajdonítják azt is, hogy a tenyésztők az idén igyekszenek több fehérjedús takarmányt termeszteni, pél­dául több lucernát vetettek. Egy új társastermelés van kibontakozóban. Eddig ötven földművessel megkötötték az úgynevezett cseremunka-szer­ződést. Ez abból áll, hogy a szövetkezet felszántja a föld­műves földjét, műtrágyát, e­­setleg vetőmagot is ad, ennek fejében a földműves vállalja a szövetkezet kukoricájának ekézését, a műtrágya kihordá­sát, amely eddig igen sok pénzbe került a szövetkezet­nek. Hiszen egy-két zsák mű­trágyával is kiküldték a trak­tort a földekre. Pedig egy traktor napi üzemeltetési költsége több mint 10 000 di­nár. A szövetkezetben készülnek a tanácsválasztásra, 23-án tartják meg, eddig az üzem­részlegekben is megválaszt­ják a munkástanácsokat. És ezzel még inkább kiterjesz­tik az önigazgatást. Rendsze­resebb munka kezdődik. S a Preradából, — mert így hív­­ják a terményfeldolgozót — konzervgyár lesz. P. E. Sreier Imre igazgató MAGTAR SZÓ 3. oldal 1 -J Ma kezdődik a népszámlálás Beográdból jelenti a Tan­jug. Hazánkban ma megkezdő­dik a népszámlálás. A hábo­rú utáni időszakban ez már a harmadik összeírás, de az előzőeknél sokkal jelentő­sebb. Ebben az akcióban szá­mos kérdésre kapnak felele­tet nemcsak a lakosság szá­ma, hanem a foglalkozás, szakképzettség, vagyoni álla­pot, jövedelmi forrás és még más kérdés tekintetében. Az összeírás reggel 7 óra­kor kezdődik és április 7-én este ér véget. Ez időszakban mintegy 100 000 összeíró se­gédkezik abban, hogy minden jugoszláv polgár kiállítsa a szükséges kérdőíveket. Fehér hibridkukorica Vajdaságban Vajdaságban mintegy 56 hektáron most ültetnek elő­ször fehér hibridkukoricát Bajmok és Szubotica közelé­ben. A kísérlet célja, hogy kivizsgálják a lehetőségeket ennek a kukoricafajtának nagybani termesztésére. Egye­­­lőre még bizonytalan, hogy az említett kukoricafajta ked­veli-e majd a vajdasági ég­hajlatot, és termesztéséhez­­ megfelelő-e a talaj összetéte­­­­le. A kísérlet igen jelentős, mert az élelmiszeriparban és a világpiacon egyre kereset­tebb cikk a fehér kukorica. Ha a feltételek megfelelőnek bizonyulnak, akkor már jö­vőre jóval nagyobb területen termesztenek fehér hibridku­koricát. A lakosságé a szó A topolyai lakótestületek első lépései Egyszázalékos helyi járulék Március elején a Szocia­lista Szövetség tartományi végrehajtó bizottsága beha­tóan foglalkozott a városi és a falusi lakótestületekkel. Miután értékelték munkáju­kat, leszögezték, hogy ezek a társadalmi igazgató szervek rövid két esztendei tevékeny­ségük alatt igen szép ered­ményeket értek el. Tartomá­nyunkban több mint 130 vá­rosi és több mint 350 falusi lakótestület működik, taná­csaiban 11 000 polgár van. Az új feladatokkal kapcso­latban a végrehajtó bizottság arra az álláspontra helyezke­dett, hogy mind a városi, mind a falusi lakótestületek feltétlenül bővítsék ki mun­kakörüket, mert csak így tölt­hetik be valóban feladatu­i­kat. Falun, városon önálló­­ szervezetté kell fejlődniök. E folyamat meggyorsításában nagy feladat vár a Szocia­lista Szövetség szervezeteire, elsősorban a községi bizott­ságokra és a helyi szerveze­tekre. A mostani időszakban igen jelentős, hogy a lakó­testületek tervet dolgozzanak ki munkájuk bővítése szem­pontjából. Egy másik fontos kérdés, hogy a lakótestületek­­­ben valóban a lakók, a lakos­ság döntsön az őt érintő kér­désekről. Ez az álláspont két­ségtelenül párosul azzal, hogy a népbizottság, az üzemek és általában a gazdasági szer­vezetek mellett a lakosság, a lakótestületek tagjai anyagi­lag is járuljanak hozzá kö­zös ügyeik megoldásához, a társadalmi színvonal gyor­sabb növeléséhez. Röviden, ez az általános helyzet és álláspont Vajda­ságban a lakótestületekkel kapcsolatban. Tudnunk kell azonban, hogy vannak olyan kisebb városok, illetve na­gyobb községek, ahol még nem alakították meg a lakó­testületet, vagy ha meg is van, nem működik. Ez foko­zottabb mértékben vonatko­zik a falusi lakótestületekre, jobban mondva a helyi bi­zottságokra. ÖT LAKÓTESTÜLET Topolya éppen azok közé a községek közé tartozik, a­­hol a lakótestületek eddig nem működtek. Nézzük hát, mi a helyzet Topolyán? Földi Sándor, a Szocialis­ta Szövetség topolyai közsé­gi bizottságának elnöke el­mondotta, hogy eddig Topo­lyán egy lakótestület volt, az is nagyobbára csak papíron, mert részben anyagi eszkö­zök híján, részben szervezési fogyatékosságok miatt, nem tudta munkáját kibontakoz­tatni. A Szocialista Szövet­ség behatóan elemezte a hely­zetet, és úgy döntött, hogy Topolya számára legmegfele­lőbb, ha a Szocialista Szö­vetség helyi szervezeteinek területén szerveznek lakótes­tületeket. Ezek szerint Topo­lyán négy lakótestület lesz, egy pedig Bajsán. Mindezt a­­laposan megtárgyalták a vá­lasztók gyűlésein. A lakótes­­tületi tanácsokat is megvá­lasztották. Átlagosan 21—29 tag kerül­ egy-egy tanácsba. Április 4-én és 5-én tartják meg a lakótestületi tanácsok első ülésüket, ezen meghatá­rozzák a feladatokat. Az ér­tekezleten részt vesznek a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek vezetői is. Az elnök elmondotta azt is, hogy a lakótestületek kezde­ti pénzelésére a lakosság egy százalékos helyi járulékot nyújt. Ez a százalék mint­egy 23 millió dinárra rúg. A HELYI BIZOTTSÁGOK A topolyai kommunához tartozó települések egy ré­szén eddig helyi bizottságok működtek. Helyi bizottság működik Orahovón, Gunara­­son, Nyegosevón és Mali Beo­grádban. A bizottságok egyik jellegzetessége az, hogy mun­kájuk nemcsak az említett településekre terjed ki. A gunarasi helyi bizottság pél­dául nemcsak gunarasi kér­­désekkel foglalkozik, h hanem­ a falut környező más kisebb települések problémájával is. Jelenleg nerre szándékoznak a helyzeten változtatni, oly módon, hogy a kommunához tartozó minden egyes tele­pülésen helyi bizottságot szer­vezzenek. Véleményünk sze­rint azonban erről minden­képpen az illető települések lakosainak kellene dönteni. Annyi bizonyos, hogy most kevesebb ember van bekap­csolva a helyi bizottságok munkájába, viszont az a cél, hogy minél többen saját ma­guk intézzék saját ügyüket. A HATÁSKÖRÖK A helyi bizottságok másik, jellegzetessége az, hogy még nem tisztázódtak a fogalmak hatáskörük szempontjából. A topolyai kommuna egyes települései nem tisztázták például a helyi bizottság és a népbizottság hivatalának hatáskörét. Ezért egyes he­lyeken a helyi bizottság úgy­ véli, hogy, valamilyen szem­pontból felettese a népbizott­sági hivatalnak, másutt meg a hivatal tekinti magát a he­lyi bizottság irányítójának. Természetesen mindkét fel­fogás helytelen. A népbizott­sági hivatal közigazgatási szerv, a helyi bizottság pedig társadalmi szerv, még akkor is, ha a falusi lakótestület te­rületén lakó népbizottsági ta­gok kötelezően részt vesznek munkájában. Úgy véljük, hogy a topolyai kommuna he­lyi bizottságai munkatervé­nek kidolgozása és a tevé­kenység kibővítése előtt fel­tétlenül tisztázni kellene: mi a helyi bizottságnak, mint a falusi lakótestület szervé­nek feladata? A helyi bizottságok a topo­lyai kommunákban is csak akkor tudják tevékenységü­ket nagymértékben kibonta­koztatni, ha az eddiginél szé­lesebb alapon, a lakosság na­gyobb hozzájárulásával te­vékenykednek. Munkatervek kidolgozásakor igen fontos, hogy sokoldalú munkát ter­vezzenek. Eddig ugyanis in­kább csak a kommunális kérdésekkel foglalkoztak (e­­gyes helyeken igen szép ered­ménnyel). A jövőben azon­ban kétségtelenül a közmű­velődési, egészségügyi és nép­jóléti kérdések is foglaljanak el fontos helyet a helyi bi­zottságok tevékenységében. M. J. 1 A beográdi kisipari kamara nagyszabású divatbemutatót rendezett a szakszervezeti otthon nagytermében. Több fővárosi vállalat bemutatta legújabb tavaszi-nyári újdon­ságait. A divatrevüt április 4-éig mindennap maegismétlik.

Next