Magyar Szó, 1964. április (21. évfolyam, 91-120. szám)

1964-04-01 / 91. szám

2. oldal Mérlegen a kommunisták tevékenysége (Folytatás az 1. oldalról) Jó szervek közötti kapocsnak tartják. Máshol a KSZ ha­tározatait az önigazgató szer­vek határozatai fölé helye­zik. Ezzel ellentétben választ kell kapni arra a kérdésre is, miért hiányzik több helyen a kommunisták tevékenysége és hatása az önigazgató szer­vek munkájában és a demok­ratikus viszonyok kialakítá­sában. A Kommunista Szö­vetség nem erőszakolhatja határozatait senkire, de meg­győző ereje, helyes irányvo­nala meg kell, hogy érződ­jön az önigazgatásban is. Ezzel kapcsolatban mérle­geljük tehát eddigi tevékeny­ségünket, de nemcsak az ön­igazgatás fejlesztésében, ha­nem a szövetségen belül is. Hogyan, milyen úton és a szövetség tagjainak milyen arányú bekapcsolásával hoz­zuk meg határozatainkat. Va­jon egységesek vagyunk-e határozataink kialakításá­ban, és mennyire tartjuk magunkat ahhoz. Ezután az alapszervezet összetételétől függően más­más téma kerül vitára. A gyáriparban az integráció, a kooperáció, a termelőeszkö­zök kihasználása konkrét a­­lapot nyújt a KSZ tagjai te­vékenységének mérlegelésére és a helyesebb munkamód­szer kialakítására. Az egyete­meken, a kiadóvállalatokban pedig a KSZ szerepét és ha­tását értékelik majd kultúr­politikánk megvalósításában. Vitathatatlan, hogy azok az értekezletek lesznek a leg­eredményesebbek, amelye­ken a saját problémáikat tere­getik ki és keresik a megol­dásokat. Ebben a széles kö­rű tevékenységben a KSZ já­rási és községi vezetőségei is segítséget nyújtanak, mozgó­sítva a politikai és társadal­mi munkásokat, az eszmei bizottságokat stb. V. M. Kongresszusi előkészületek a had­seregben A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Vezető­ségének hadseregbeli megbí­zott szerve tegnap bővített ülést tartott. Tanulmányoz­ták, hogyan dolgozták fel a JKSZ Központi Vezetősége VI. plénumának anyagát és határozatait a Jugoszláv Néphadseregben, és azt az anyagot,­­amelyet ez a meg­hatalmazott szerv készített elő a kongresszus előtti tevé­kenységre. Szó volt még az évi konferenciák és a VIII. kongresszus delegátusainak megválasztásával kapcsolatos szervezeti kérdésekről, és el­fogadták a JKSZ Központi Vezetőségének hadseregbeli meghatalmazott szervének ez évi munkatervét. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Hogyan valósul meg a kereskedel­mi flotta kiépítése A Gazdasági Tanács üléséről A Gazdasági Tanácsban az ülés tárgysorozatának elfogadása után a Szövetségi Végrehajtó Tanács kép­viselői válaszoltak az interpellációkra. Đorde SAVICEVIC képvi­selő kérdése így hangzott: Hogyan valósul meg a ke­reskedelmi flotta építési programjának pénzelése, fel­használják-e az erre a célra jóváhagyott hiteleket, és van-e valamilyen nehézség a hitelek felhasználásában? A kérdésre Blagoje BO­GA­VAC, a szövetségi közle­kedésügyi titkár helyettese válaszolt. Kifejtette, hogy a Szövetségi Szkupstina hatá­rozata alapján a program szerint 1964-től 1968-ig leg­alább 218 000 bruttóregisz­­tertonna hajóteret kell építe­­ni, mert ugyanebben az idő­szakban 340 000 bruttóregisz­tertonna hajóteret a hajók elavultsága miatt ki kell se­lejtezni. A program erre a célra körülbelül 125 milli­­árd dinár beruházást irá­nyoz elő, ebből az összegből a szövetség 12 milliárd di­nár hitelt folyósít. A Jugo­szláv Beruházási Bank jelen­tése szerint a nagyarányú vállalkozás megvalósításának előkészületei normális me­derben folynak, és a beru­házó s a bank rövidesen megkötik az ügylet lebonyo­lításához szükséges szerző­déseket. Az előkészületek so­rán — mondotta Blagoje Bogovac — bizonyos nehéz­ségek támadtak, azonban a bank közlése szerint ezeket a nehézségeket sikerült át­hidalni, és az előkészítő munkák a napokban befeje­ződnek. Đorđe Savičević képviselő nem volt megelégedve a vá­l­assza­l. Kifejtette, hogy a Szkupstina határozata sze­rint a közlekedési titkárság­nak és a pénzügyi titkárság­nak közelebbi előírásokat kel­lett volna hoznia a határo­zat végrehajtásáról, és felve­tette a­ kérdést, hogy az il­letékes szövetségi tikársá­­gok kiadták-e, ezeket az elő­írásokat. Továbbá megkérd­s­dezte a szövetségi közlekedés­ügyi titkárhelyettest, van-e tudomása arról, hogy a Ju­goszláv Külkereskedelmi Bank lemondta részvételét a hajóépítési program megva­lósításában. Blagoje Bogovac kijelen­tette, hogy az illetékes szer­vek megítélése szerint nem volt szükség külön előírások­ra, mert a bankok és a prog­ram előkészítésébe bekap­csolódott más gazdasági szer­vezetek saját hatáskörükben sikeresen megoldhattak min­den kérdést. A Jugoszláv Külkereskedelmi Bank nem mondta le részvételét a prog­ram megvalósításában, ha­nem csaknem 15 milliárd di­nárral vesz részt az ügylet­ben. Đorđe Savičević képviselőt ez a válasz sem elégítette ki teljesen, de nem indítvá­nyozta, hogy a kérdést újra megvitassák a Gazdasági Ta­nács valamelyik legközeleb­bi ülésén, habár a házszabá­lyok értelmében joga­ volt erre. Kiro Gligorov szövetségi pénzügyi titkár a Gazdasági Tanács legutóbbi ülésén vá­laszolt Borde STRIŽAK kép­viselő kérdésére. Azon az ülésen Strižak képviselő nem volt jelen, és ezért csak most közölte, hogy a szövet­ségi pénzügyi titkár válaszát nem találja kielégítőnek. Az elnöklő Osman Karabegović azt indítványozta, hogy Kiro Gligorov a legközelebbi ülé­sen még egyszer válaszoljon az interpellációra. Tudományos értekezlet az álla­mok viszonyáról mint 30 beszámolót olvasnak fel a nemzetközi jogok legki­válóbb hazai és külföldi is­merői. A tudományos érte­kezleten több mint száz aka­démikus, egyetemi tanár, tu­dós és közéleti munkás vesz részt, többek között számos külföldi tudományos akadé­mia képviselője. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Ivo Sarajčić he­lyettes külügyi államtitkár, Aleš Bebler és Brana Jevre­­movic, az aklotmányvédő bí­róság bírái, Zivan Vasiljevic, a Szerb Végrehajtó Tanács tagja, valamint a jugoszláv tudományos akadémia, tudo­mányos egyesületek és tár­sadalomtudományi intézetek képviselői. Az összejövetelt elsőként dr. Ilija Djuričić, a Szerb Tu­dományos és Művészeti Aka­démia elnöke üdvözölte, majd pedig dr. Milan Bartoš kiváló nemzetközi jogszakér­tő olvasott fel beszámolót az értekezlet jelentőségéről és céljairól. (Tanjug) A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia díszter­mében tegnap nemzetközi tu­dományos értekezlet kezdő­dött az államok egymás köz­ti viszonyáról. A négy napig tartó összejövetelen több Az adott helyzet­ből, kiindulva A távlatterv alaptételeit vitatta tegnap a Tartományi Szkupstina szolgáltatásügyi bizottsága A Tartományi Végrehajtó Tanács tervintézete vitatta meg elsőnek a szakemberek­kel Vajdaság gazdasági és társadalmi fejlődése hétéves távlattervének alaptételeit. A tartományi szkupstina szervei most vitatják ezeket a téziseket. Elsőnek tegnap a szkupstina Tartományi Ta­nácsának szolgáltatásügyi bi­zottsága vitatta meg. Mihajlo Nikolic, a Végre­hajtó Tanács tervintézetének helyettes igazgatója mondott rövid bevezetőt. Hangsúlyoz­ta, hogy az alaptételek kidol­gozásakor a tervintézet arra törekedett, hogy minél ala­posabban kielemezze tarto-­­­mányunk gazdasági fejlődé­sét a felszabadulás óta. Vajdaság ipara 1947-ben az ország iparához képest jóval jelentősebb volt, mint most. A társadalmi termelés pél­dául ebben az esztendőben Vajdaságban lakosonként 34 százalékkal volt nagyobb a jugoszláv átlagnál. 1962-ben ez az arány 9,6 százalékra csökkent, jelenleg pedig ez a különbség úgyszólván telje­sen eltűnt. Az okok ismertek: a me­zőgazdaság rendezetlen hely­zete és az alacsony beruhá­zások. A hétéves távlatterv-javas­latot két változatban készí­tették el. Az első változat sze­rint 10,2, a másik szerint pe­dig 12,1 százalékkal növe­kedne a termelés. A terv el­készítésekor elsősorban arra kell törekedni, hogy minél érthetőbben, világosabban fektessék le, hogy milyenek a lehetőségek, és mit vár­hatunk az elkövetkező, hét esztendőtől a gazdasági élet továbbfejlesztése terén. Cs­a A kevésbé fejlett köztár­saságok problémáiról A Népek Tanácsának ülése A Szövetségi Tanács is a Gazdasági Tanács dél­előtti együttes ülése után Ljubcso ARSZOV elnökle­tével ülést tartott a Népek Tanácsa és megvitatta munkaprogramját, össze külön, és nem vitatott meg az alkotmányban meg­határozott hatáskörén kívül eső problémákat. Erre nem is volt szükség, mert eddig még nem történt meg, hogy bármilyen viszály támadt volna a köztársaságok kö­zött, és bármi is megbontot­ta volna a népek és a köz­társaságok alkotmányos jo­gait. Valószínűleg a jövőben sem lesz szükség arra hogy a Népek Tanácsa ilyen vi­szályok megoldása végett ül össze, a tanács azonban emiatt nem vesztette el tár­sadalmi-politikai jelentősé­gét. Társadalmi, gazdasági és politikai rendszerünk fejlődé­se folytán lényeges változá­sok következtek be a szkups­tina munkájában és munka­­módszerében, ezért szüksé­gesnek mutatkozik, hogy a Népek Tanácsa is aktivizá­lódjon, és megtárgyaljon bi­zonyos problémákat. Nem­csak a politikai jogokkal és a szabad nemzeti életre va­ló joggal összefüggő problé­mákat, hanem általában azo­kat a problémákat, amelyek összefüggnek minden egyes dolgozónak jogaira nemzeti hovatartozására való tekin­tet nélkül a társadalmi ön­igazgatásban. A továbbiakban Lyubcso Arszov kifejtette, hogy a Népek Tanácsa nem vala­milyen nemzetgyűlés, hanem a Szövetségi Szkupstina egyenjogú tanácsa amely ré­vén kifejezésre jut közös­ségünk több nemzetiségű jel­lege, és a legteljesebben megvalósul népeink egyenjo­gúsága az egész ország és külön minden egyes köztár­saság alapvető problémáinak megoldásában. Lyubcso Arszov ezután fel­sorolta, hogy milyen kérdé­sekkel foglalkozhat a Né­pek Tanácsa, és elsősorban a kevésbé fejlett köztársa­ságok fejlődési problémáit említette meg. Szükséges és hasznos, hogy a Népek Ta­nácsa felmérje a tapasztalat Lyubcso Arszov bevezető­ben kifejtette, hogy a Né­pek Tanácsa eddig nem ült alapján az eddigi eredménye­ket­ Hasonlóképpen meg le­het vitatni a Népek Taná­csában a kevésbé fejlett köz­társaságok műszaki megsegí­tését, a tervezés egyes prob­lémáit, a terv alaparányai­­nak megállapítását, a káder­elosztás alapelveit és szem­pontjait, azonkívül a Népek Tanácsa keretében ki lehet cserélni a köztársaságoknak a társadalmi-gazdasági rend­szer fejlesztésében szerzett tapasztalatait. Az elnöki megnyitó után felszólalt Đorđe Peruničić képviselő, és hangsúlyozta, hogy sok olyan kérdés van, amelyet meg kell vitatni a Népek Tanácsában. Vélemé­­nyre szerint ide tartozik a vasút korszerűsítésének prob­lémája is, amelyről eddig, úgy látszik, nem alakult ki egységes elgondolás. A Népek Tanácsa ezután képviselőcsoportot választott, és megbízta a tanács­­tevé­kenységi programkörének kidolgozásával. . Szerda, 1964. április 1. Trajcse Grujovszki expozéja A munkástanácsok és más munkaszervezeti igazgató szervek megválasztásáról szóló törvény­­javaslatról Az elfogadásra beterjesz­tett törvény — mondotta többek között expozéjában Trajcse Grujovszki, szövet­ségi törvényhozási és szerve­zésügyi titkár — a politikai és képviseleti szervek meg­választáséra érvényes egy­séges elveiket, a demokrati­kus jelölést, a rotációt, a megbízatás megvonására vé­ló jogot kiterjeszti az összes munkaszervezeti igazgató szervek megválasztáséra. Ezek az elvek nemcsak a gazdasági munkaszervezetek­re lesznek érvényest­es, ha­nem első ízben a társadalmi szolgálatok igazgató szervei­nek megválasztásában is. Ezáltal ez a törvény betetőzi egész választási rendszerün­ket, amelynek további ki­munkálása a­­köztársasági tör­vényekre és a munkaszerve­zetek statútumaira tartozik. A törvényjavaslat lényeg­bevágó újításokat irányoz e­­­lő a választójogok tekinteté-­­ ben. Eddig csak az állandó munkaviszonyban levő személyek választották a munkaszervezetek mun­­kástanár­át. A jövőben ez a jog megilleti a mun­kaközösség összes tagja­it, vagyis az idénymun­kásokat, a gazdasági ta­nulókat, a szövetkezet- t­tel tartósan együttműkö-­­­dő szövetkezeti tagokat, továbbá azokat a dolgo­zókat, akik önálló kul­turális munkát végeznek, például a színművésze­ket, filmművészeket stb. . A törvényjavaslat lehető­séget nyújt arra, hogy a mun­kástanácsokat választóegy­ségek szerint válasszák. En­nek főképpen a munkaszer­vezetek integrálódásával kap­csolatoan van nagy jelentő­sége.­­ A munkaszervezeti igaz­gató szervek tagjainak visz­­szahívásával kapcsolatban is fontos rendelkezéseket tar­talmaz az új törvényjavaslat, annál is inkább, mert ez a kérdés eddig nem volt kel­lőképpen szabályozva. Az új rendelkezések tág teret ad­nak e demokratikus eljárás alkalmazására, egyúttal kel­lő védelmet is nyújtanak ez igazgató szervek tagjainak a bizalom indokolatlan megvo­nása ellen. AZ IGAZGATÓT A MUNKÁSTANÁCS NEVEZI KI ÉS MENTI FEL­­ Az új alkotmány-rendel­kezések szerint a munkaszer­vezetek igazgatóját a mun­kástanács nevezi ki és menti fel. Fejlődésünk mai szaka­szában azonban biztosítani kellett a társadalmi közösség befolyásának érvényesülését az igazgató kinevezésében és felmentésében. Ezért a tör­vényjavaslat úgy rendelke­zik, hogy az igazgató kine­vezéséről és felmentéséről bizottság dönt, a bizottság tagjainak felét pedig a köz­ségi szkupstina nevezi ki. A munkástanács és az igazgató bizottság tagjai szá­mának megállapítását a tör­vényjavaslat a munkaszerve­zetek statútumaira bízza, ha­sonlóképpen a statútumok­ban kell szabályozni az igaz­gató szervek megválasztásá­nak módját is, nevezetesen azt, hogy a munkástanácsot az egész munkaszervezet dol­gozói egységesen vagy vá­­lasztóegységek szerint vá­lasztják meg. NEM KELLENE MEGHOSSZABBÍTANI AZ ÖNIGAZGATÓ SZERVEK MANDÁTU­MÁT Expozéja végén Trajcse Grujovszki rámutatott arra, hogy rövidesen lejár a mun­kástanácsok egy ízben már meghosszabbított mandátu­ma, és semmiképpen­­mi len­ne indokolt a mandátumot újra meghosszabbítani. Ezért a törvényjavaslat szerint a munkaszervezetek még az idén tavasszal memó­iásítják az új munkástanácsoka­t az új elvek alapján. Ezért fel­tétlenül szükséges, hogy a köztársaságok minél előbb meghozzák a szükséges elő­írásokat, hasonlókénnen a munkaszervezetek is minél előbb szabályozzák a válasz­tással kapcsolatos kérdése­ket. Az idei munkástanács­­választások felülmúlnak minden eddigi vá,-»sz«*st, mert a számítások sze­rint csaknem hészer gazdasági szervezetben és körülb­elül 40 000 tár­sadalmi szolgálati intéz­ményben választják meg a munkáso­zgató szer­veket. A Szkupstina ülésének zárószakasza A Gazdasági Tanács kü­lön ülésén Osman Karabe­­govic elnökletével három törvénytervezetet és egy gazdasági rendeletet foga­dott el. Ezzel a tanács ülé­se véget ért. A Szövetségi és Gazdasá­gi Tanács este 9 órakor fe­jezte be a gazdaság, a piac és az árak első negyedévi alakulásának megvitatását. Az együttes ülés után a két tanács külön-külön ülé­sen több előírást fogadott el. A Szövetségi Tanács elfo­gadta Tito elnöknek a Nép­védelmi Tanács tagjainak kinevezéséről szóló javasla­tát. A Népvédelmi Tanács elnöki tisztjét a köztársaság elnöke tölti be. Ezenkívül a tanácsnak 15 tagja és két titkára van.

Next