Magyar Szó, 1964. április (21. évfolyam, 91-120. szám)

1964-04-26 / 116. szám

­ oldal MAGYAR SZÓ A problémák megmaradnak Brazília Goulart után Rio de Janeiro, április Véget ért a politikai vál­ság, amely napokig tartott Brazíliában, s amelynek csúcspontján megdőlt Joao Goulart elnök kormánya és megváltozott a politikai rend­szer a „zöld kontinens” e legnagyobb országában. Um­berto Castello Branco mar­sall, az új elnök, átvette tiszt­ségét a brasiliai Planalto pa­lotában, és egy kifejezetten konzervatív kormányt alakí­tott. Ugyanebben az időben az egész ország nagy várako­zással tekint a jövőbe: mit hogy az új kormány és az új hatalom a nemzetnek? Az a benyomás szerezhető, hogy Brazília — a katonai ható­ságok minden nyugtalanító intézkedése ellenére is — va­lahogyan föllélegzett és az emberek mindenekfölött bol­dogok azért, mert még egy­szer megnyilvánult a brazí­liaiaknak az a nemzeti tehet­sége, hogy elkerülik a vér­ontást még a legsúlyosabb, kilátástalannak látszó hely­zetekben is. Miután azonban elhárították a legnagyobb megpróbáltatások veszélyét, s a győztesek megszilárdítot­ták hatalmukat, az ország vá­rakozással tekint a további fejlemények elé. Senki sem hiszi, hogy a mostani állapot több az átmeneti időszaknál. Raineri Mazzilli, Brazília ideiglenes elnöke, aki mint képviselőházi elnök az utób­bi években többször is visel­te ezt a tisztséget, egy figyel­meztetéssel, egy kinevezéssel és egy ünnepi ceremóniával búcsúzott rövid megbízatásá­tól. Felhívta a brazilok fi­gyelmét az igen szomorú gaz­dasági távlatokra, előléptette a már megválasztott új ál­lamfőt, Gastello Brancót (ko­rábban tábornok volt, most marsall), később pedig a bra­­siliai ünnepségen az új el­nök mellére föltette az el­nöki vállszalagot. Mialatt Goulart elnök Montevideó­­ban azt a vádat hangoztatta, hogy kormányát „a hatalma­sok nagy összeesküvése” dön­tötte meg, a brazilok sokkal nagyobb érdeklődést tanúsí­tottak az újabb államfő el­ső szavai iránt. Az új elnök rövid, mérsékelt hangú be­széddel fordult a nemzethez. Castello Branco nem elégí­tette кј azoknak a kívánsá­gát, akik határozott véle­ményt vártak a nagy nem­zeti problémák megoldásáról, de mindenkit megnyugtatott: törvényességet, mérsékelt középirányzatot ígért, és el­vetette a „reakciós jobbol­dalt” mint útmutatót. Senkit sem elégített ki, de ki sem ábrándított! Branco elnökké való kineve­zése (később a kongresszus megválasztotta) — megerő­sítette azt a benyomást, hogy azok a konzervatív erők ke­rültek hatalomra, amelyek Goulart kormányát megdön­tötték. A „traballisták” veze­tőit a konzervatív és jobbol­dali erők igazi „szent szövet­sége döntötte meg. Egyesül­tek ellene, hogy a hadsereg segítségével eltávolítsák a Planalto palotából. A Gou­lart elleni szövetség munká­ját megkönnyítette az, hogy a politikai centrum semlege­sítve volt (Kubitschek hívei azért, mert tartottak attól, hogy Goulart „elnöki állam­csíny” útján ismét meg akar­ja választatni magát, a pol­gári középréteg pedig az inf­láció nehézségei miatt), a ha­ladó, baloldali erők nem vol­tak kellően megszervezve, a széles rétegek pedig valaho­gyan fáradtak, közönyösek voltak. Noha a konzervatív áramlatok között igen ko­moly nézeteltérések vannak — s ezek az idő múlásával egyre érezhetőbbekké vál­nak, a problémák meg súlyo­sabbakká — egységük alap­ja, különösen akkor, amikor a hadsereg közvetlenül dik­tálta az új rendszer program­ját, érintetlen maradt: meg­állítani a haladó erőket. A taktikában, az árnylatok­ban, az érdekekben, a befo­lyásban stb. vannak eltéré­sek. Castello kormányát a „jó­zan konzervativizmus” jel­lemzi. A miniszterek többsé­ge ismert konzervatív politi­kai és társadalmi áramlatok­hoz tartozik, a „régi iskola” embereinek tekintik őket. Jóllehet, közöttük van La­­cerda néhány barátja is, nem tartoznak a brazil ultrák vagy a vad jobboldal hívei közé. Szűk pártszempontból tekintve a legtöbb miniszte­ri tárcát a Nemzeti Demokra­tikus Szövetségnek, a brazil jobboldal és az üzleti érde­kek pártjának emberei kap­ták. Más szóval a kormány összetételéből talán meg is lehet érteni Castello politiká­ját: a radikalizmus ellen, ki­zárólag a konzervatív bel- és külpolitikáért! Castello Branco, szembehelyezkedve a baloldallal és a „reakciós jobboldallal”, hangsúlyozni akarta, hogy nem ellenez bi­zonyos szükségszerű refor­mokat, és nem rabja a szél­sőjobboldalnak. A jelenleg uralmon levő erők lehetősé­gein belül a legszélesebb a­­lapon kívánja kialakítani po­litikai irányvonalát és meg akarja nyugtatni a millió­kat. Most már csak ki kell várni, mit jelent ez a poli­tika gyakorlatilag — az új elnök erről semmit sem mon­dott. Ezzel egyidejűleg egyesek fölteszik a kérdést a kettős hatalomról. A mérsékelt po­litikát, a parlamenti harcot és törvényességet képviselő konzervatív Correio da Manha a nemzeti burzsoázia és középosztály haladóbb ár­nyalatainak, Juscelino Ku­­bitscheknek és Magelhaes Pintónak elgondolásait ismer­tetve, vezércikkében föltet­te a kérdést: „Ki tartja kezé­ben most a hatalmat: Castel­lo Branco elnök, vagy a ka­tonai junta?” A lap követe­li, hogy oszlassák fel a kato­nai juntát, az új elnök pedig, a lázadás vezetője, aki maga is katona, vegye kezébe az egész hatalmat. Ez a lap, a­­melyet mindennap szinte szétkapkodnak, szemmel lát­hatóan a hadsereg szerepé­nek csökkentéséért harcol, szem előtt tartva az 1965. évi választásokat és a törekvé­seket, hogy a katonák ne ve­gyenek részt közvetlenül az államügyekben, a jelenleg ideiglenesen háttérbe szorí­tott politikusoknak pedig ad­ják meg a teljes hatalmat és az akciószabadságot. Baljós figyelmeztetés Brazília telve van várako­zással. A politikusok már nagyban készülnek a követ­kező fordulóra —­ a jövő évi elnökválasztásokra jóllehet a katonák ebben még nem mondták ki az utolsó szót. A mérsékelt áramlatok ép­pen ezért indítottak harcot a törvényességért. Időközben Castello Branco igyekszik kö­zelebbről meghatározni irány­vonalát, illetve a változás méreteit. Mennyivel jobbra? A külpolitika alapja valószí­nűleg a Kubával való kapcso­latok megszüntetése, a Nyu­gathoz hűbb orientáció és e­­zen belül a függetlenség kez­deményezése lesz. Otthon, a belpolitikában a legfőbb gon­dot a gazdasági problémák adják — maga Raineri Maz­zilli is megmondta, hogy az idén a költségvetési deficit eléri az állam összjövedel­mét (körülbelül egymilliárd dollárt). Hogyan fogják kitöl­teni ezt az űrt, megállítani a rohanó inflációt anélkül, hogy érintse a tömegeket — ez a legfőbb gondja Castello Branco marsallnak. Lehet-e sokáig elodázni a reformo­kat, hogyan kell végrehajta­ni azokat, amikor a válság­ból győztesen kikerült erők többsége hevesen ellenzi ő­­ket? Goulart rendszerét megdön­tötték, a haladó erők veresé­get szenvedtek. Castello Branco elnök lett, a konzer­vatív erők átvették a felelős­séget. A brazil problémák azonban ugyanazok marad­tak, sőt az ellentétek talán még el is mélyültek. Brazília vár: tudnak-e (és hogyan) le­hetőséget és megoldásokat nyújtani Brazíliának Gou­lart legyőzői? Djuka JULIUS A tisztogató akcióit'befejezése Az új államfő szemmel lát­hatóan arra törekedett, hogy már első beszédével egy kis­sé lecsillapítsa a kedélye­ket. A Goulart rendszer meg­döntése és Castello beiktatá­sa közötti időben ugyanis tömeges tisztogató akciók folytak, letartóztatták a bal­oldali haladó és nacionalista politikusokat és polgárokat. Először mindenki megvadult — a különböző rendőrségi a­­lakulatok szinte versenyez­tek abban, melyik fog több embert letartóztatni. Pontos adatok ugyan nincsenek, de tény, hogy a börtönök túlzsú­foltak, az emberek ezreit és ezreit tartóztatták le minden meghatározott mérce nélkül. Természetesen Carlos Lacerda Rio de Japei­­ró-i kormányzó járt elöl, illetve, Adhemar de Bar­­ros Sao Paulo-i kormány­zó, aki ugyanannak a poli­tikának a híve, de verseny­társa is Lacerdának. Más szö­vetségi államokban is töme­ges letartóztatások folytak. Végül a katonai junta — „a Forradalmi Tanács" — véget vetett a tisztogatásnak egész sor dekrétummal, amelyek­kel félretoltak vagy politikai­lag háttérbe szorítottak szá­mos tekintélyes embert a köz­igazgatásban és politikában, mert nem feleltek meg a kon­zervatív erőknek: 150 sze­mélytől megvonták a politi­kai jogot tíz évre és ugyan­ennyi tábornokot és magas rangú tisztet nyugdíjaztak. A nagykövetségek tele van­nak azokkal, akik menedék­jogot kértek. Kétségtelen, hogy a Gou-­­­lart-rendszert megdöntő és az állami kormánykereket­ magához ragadó konzervatív­­ erők és a hadsereg elitje eltö­kélte: nem ismétli meg elő­deinek hibáit, hanem radi­kálisan kiveti a nyeregből azokat, akik állandó veszélyt jelentenek számukra. Külö­nösen a szakszervezeteket, az egyetemista szervezeteket, vagyis általában a baloldali erőket érintették súlyosan az intézkedések. Az első napok­ban általános volt a rette­gés, ezért minden ismertebb baloldali beállítottságú em­ber elrejtőzött. Azok, akik Rióban éltek, Sao Paulóba utaztak barátaikhoz, mert ott a rendőrség nem ismeri őket annyira, a copacabanai laká­sokban pedig az Adhemar de Barros ügynökei elől mene­külők rejtőzködtek. Brazília sohasem élt át ilyesmit — ez az általános vélemény. És ezért először enyhébb, ké­sőbb egyre élesebb bírálatok hangzottak el azok részéről, akik megdöntötték Goulart rendszerét, és a baloldal, a haladóbb áramlatok letöré­sén munkálkodnak. Mérsékel­tebb körök követelték a le­tartóztatások, a tisztogatás megszüntetését. Vélemények szerint Castello Branco el­nökké választásával valószí­nűleg véget ér a boszorkány­üldözés, sőt esetleg szabad­lábra helyeznek néhány em­bert is, jóllehet a baloldallal szemben továbbra is hasonló politikát folytatnak. Az új kormány A Goulart-rendszer meg­döntése utáni első napok és az egész viszály fejlődése , a hadsereg határozott köz­belépése (a titokban létező katonai junta révén) Castello LEGÚJABB­­ LEGÚJABB újabb szputnyikot lőttek föl a Szovjetunióban Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunióban tegnap­­ újabb szputnyikot lőttek a világűrbe. A „Szputnyik— 29" keringés közben legkö­zelebb 204 kilométerre kerül a földhöz, legnagyobb eltá­volodása viszont 309 kilomé­ter. A legújabb szovjet mű­holdat a légköri viszonyok tanulmányozására lőtték föl. II. LIGA BELGRAD: RadniČki—Proletár 2:0 (1:0) BEOGRAD—BOLOGNA A KK ELSŐ FORDULÓJÁBAN Tegnap Belgrádban kijelölték a KO ez évi részvevőit és kisor­solták a mérkőzéseket Az idén Jugoszláviát a Beograd és a Ze­leznicar, Magyarországot az MTK, és a Vasas, Csehszlovákiát a po­­zsopyi slovan és a Košice—Spar­tak Sokolovo kupamérkőzés győz­tese, Ausztriát a LASK, Olasz­országot pedig a Bologna kép­viseli. Az első fordulóban jú­nius 15-én a Beograd a Bologná­val, a csehszlovák kupagyőztes az MTK-val, a Zeleankcar a Slo­­vannal, a Vasas pedig (június 3-án) LASK-kal játszik. NÁPOLY. — A nemzetközi vi­­zlabda-tornán Magyarország 2:1 arányban legyőzte a Szovjetunió válogatottját, az olasz A-válo­­gatott pedig 8:9 arányban az olasz B-válogatottat. KAIRÓ. — Jugoszlávia—BAK 5:0. Nemzetközi asztalitenisz ta­lálkozó. Tegnap még egy mér­kőzést játszottak asztalitenisze­­zőink, s ma délután már Belgrád­ban lesznek. ROMA. — Burruni légsúlyú ökölvívó-világbajnok 15 menetes küzdelemben megvédte címét, legyőzte az angol Mcgowant. 1 köztársaság: KOSÁRLABDA-LIGA NOVI SAD: Vojvodina— Sloboda (Belgrád) 36:43 (22:26). LABDARÚGÁS Nemzetek Európa Kupája PÁRIZS: Franciaország— Magyarország 1:3 (0:2) Vasárnap, 1964. április 26. Zenta község területén működő iskolák iskolai bizottságai a kultúrintézmények és a lakó­testületek tanácsai együttes pályázatot hirdetnek az alábbi munkahelyek betöltésére az 1964/65-ös tanévre: A zentai Masa Pija­de Gimnáziumba: 1. technikai előadó A zentai közgazdasági iskolába: 2. igazgató 3. politikai közgazdaság és statisztika tanár vagy közgazdász 4. könyvelési tanár vagy közgazdász 5. jogi tantárgyak előadója — jogász 6. testnevelési tanár A zentai vegyészeti technikumba: 7. igazgató 8. német—angol nyelvszakos tanár 9. vegyészmérnök szaktantárgyak előadására A zentai segédorvosi középiskolába: 10. magyar nyelvszakos tanár 11. két szakelőadó vagy szaktanító A zentai Papp Pál Tanonciskolába: 12. igazgató 13. fémipari technikus — két munkaerő technikai főiskolai vagy középiskolai végzettséggel 14. testnevelési előadó vagy tanár A zentai Petőfi Sándor Elemi Iskolába: 15. magyar—szerb szakos előadó magyar tagozatra 16. két biológia—vegytan szakos előadó (egy szerb, egy a magyar tagozatra) 17. matematika—fizika szakos előadó, magyar tagozatra 18. testnevelési előadó A zentai Thurzó Lajos Elemi Iskolába: 19. szerb nyelvszakos előadó 20. két magyar szakos előadó 21. fizika szakos előadó 22. matematika szakos előadó A felsőhegyi Csokonai Mihály Elemi Iskolába: 23. két tanító 24. vegytan—biológia szakos előadó 25. orosz—német nyelvszakos előadó 26. technika szakos előadó 27. magyar nyelvszakos előadó 28. testnevelési előadó A tornyosi Tömörkény István Elemi Iskolába: 29. magyar nyelvszakos előadó 30. szerb nyelvszakos előadó 31. matematika—fizika szakos előadó 32. biológia—vegytan szakos előadó 33. testnevelési előadó 34. matematika szakos előadó a kevi iskolába 35. magyar—szerb nyelvszakos előadó a kevi iskolába A zentai Népmúzeumba: 36. preparátor A zentai III. Lakótestületbe: 37. óvónő A zentai V. Lakótestületbe: 38. óvónő FELTÉTELEK: Az első munkahelyre meg­felelő iskolai végzettség. 2. egyetemi végzettség legalább 3­ évi gyakorlattal. 3—4. közgazdasági egyetem. 5. jogi fakultás. 6. egyetemi végzett­ség. 7. vegyészmérnök, legalább 3 évi gyakor­lattal. 8—9—10 munkahelyre megfelelő egye­temi végzettség. 11. orvosi főiskola vagy segéd­orvosi középiskola. 12. főiskolai vagy egyetemi végzettség 10 évi iskolai gyakorlattal. 13—15. munkahelyekre megfelelő iskolai végzettség (főiskolai vagy egyetemi). 36. munkahelyre ál­talános vegyészeti, középiskola, gyakorlat nem szükséges. Munkába lépés július elsején. A 37. és 38. munkahelyre óvónői vagy tanítói képesí­tés szakvizsgával. Minden munkahelyen kötelező a szerb és magyar nyelvtudás. Személyi jövedelem az intézmények szemé­lyi jövedelmének elosztásáról szóló szabályzat szerint. A 13. pontban meghirdetett munkahelyeknél a tanonciskola egy lakást biztosít. Kérvényeket a megpályázott "iskolabizottsá­gok, illetve tanácsok címére kell beküldeni. Pá­lyázati határidő a JSZSZK hivatalos közlönyé­ben. A való közzététel napjától számított 15 nap. Az 50 dináros okmánybélyeggel felülbélyegzett kérvényekhez csatolni kell a pályázati sza­bályzat 23. szakaszában előírt okmányokat is. Hiányosan felszerelt és későn beérkezett kérvé­nyeket nem veszük figyelembe.

Next