Magyar Szó, 1964. május (21. évfolyam, 121-149. szám)
1964-05-01 / 121. szám
MAG¥*R SZÓ Állásfoglalás fejlődésünk minden lényeges kérdésében Reksander Rankovic interjúja a Jugoszláv Televíziónak (attatás az 1. oldalról) összetétele is hozzájárul majd. Amint láttuk, a VI. plénum határozatai azt szorgalmazzák, hogy minél több kongresszusi küldött jöjjön a közvetlen termelők soraiból, vagyis a gyakorlati emberek közül, akik a legközvetlenebbül és a legmegfelelőbben juttathatják kifejezésre a szerzett tapasztalatokat, és fejthetik ki a problémákat, amelyekkel munkájukban szembe kerülnek. KÉRDÉS: A sajtóban olvashattuk, hogy a Központi Vezetőcég külön csoportokat alakított a kongresszussal kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Mi ezeknek a munkacsoportoknak a feladata? VÁLASZ: Körülbelül tíz csoport alakult, hogy tanulmányozzanak néhány legfontosabb kérdést, amely szoros kapcsolatban van további társadalmi-gazdasági és politikai fejlődésünkkel, gazdasági rendszerünk továbbépítésével, a lehetőségek és a tartalékok minél hatékonyabb kihasználásával, és amely hozzájárulhat a dolgozók életszínvonalának állandó javításához. Az irányelvekben elég sok szó esik ezekről a kérdésekről és a szakszervezeti kongresszuson komolyan megvitatták őket. Az e kérdések kimunkálására alakított csoporton kívül külön csoport alakult az eszmei áramlatok tanulmányozására társadalmi és főképpen kulturális fejlődésünk különféle területein, továbbá egy munkacsoport a Kommunista Szövetség eszmei, szervezeti, káderben fejlődésének, az ifjúság társadalmipolitikai problémáinak tanulmányozására, a közvetlen demokrácia eddigi fejlődésének és az ezzel kapcsolatos feladatoknak az elemzésére és más munkacsoportok. Ezeknek a csoportoknak, amelyek újdonságot jelentenek munkánkban, az a feladatuk, hogy a szerzett tapasztalatok alapján és a tudományos intézmények kutatómunkájára támaszkodva minél sokoldalúbban kimunkálják a kitűzött kérdéseket. Mint láthattuk, ez a munka nem szorítkozik a pártapparátusra, hanem széles körűen bevonja mindazokat, akik valamilyen formában hozzájárulhatnak e kérdések kimunkálásához. Ezért is tulajdonítunk nagy fontosságot a a kongresszus előtti tevékenységben a széles körű vitára és véleménycserére meghatározott kérdésekről, mert ez a kongresszus után, ha már világos állást foglaltunk, megkönnyíti a vitát arról, hogy az elfogadott határozatokat hogyan és mi módon valósítjuk meg a legeredményesebben. KÉRDÉS: Az irányelvek igen nagy teret szentelnek a Kommunista Szövetség vezető szerepének. Ezzel kapcsolatban melyek a különösen figyelemre méltó kérdések? VÁLASZ: Mi szüntelenül foglalkozunk ezzel a kérdéssel, tekintettel arra a szerepre, amelyet a Kommunista Szövetség társadalmunkban betölt. Az irányelvek egészen helyesen rámutatnak arra, hogy óriási tekintélyére való tekintet nélkül szüntelenül harcolnunk kell a Kommunista Szövetség vezető szerepéért, hogy ez a szerep nem automatikus, és napról napra magasabb szinten szüntelenül igazolni kell. Ha nem így tekintenénk a Kommunista Szövetség szerepére, akkor az fokozatosan eltorzulhatna, mert összeütközésbe kerülne a demokratikus társadalmi fejlődés szükségleteivel. Vagyis lassítaná és megnehezítené a közvetlen szocialista demokrácia fejlődését. Ezért is hangsúlyozzuk olyan sokszor, hogy a fejlett önigazgatási rendszer adottságaiban a Kommunista Szövetség munkája igen összetett és kényes. Egyes kommunisták ezt nem fogják fel, azt hiszik, hogy a dolgok megoldhatók a régi módon. A szüntelenül változó adottságokban más és másképpen kell megoldanunk a problémákat, tehát a Kommunista Szövetség munkamódjának társadalmunk, fejlődésünk követelményeihez és szükségleteihez kell idomulnia. Mindig és mindenkor szemünk előtt kell tartani a dolgozó helyzetét és szerepét társadalmunkban, különösképpen a kommunista szerepét a közvetlen szocialista demokrácia rendszerében, ahol a dolgozók maguk hoznak felelős határozatokat a társadalmi életünkbe vágó fontos kérdésekről. Ilyen adottságokban természetesen növekszik a Kommunista Szövetség minden egyes tagjának a szerepe, fokozódik a felelőssége, és nem lehet közömbös, hogy milyen módon kapcsolódik be meghatározott kérdések megoldásába, hogy egyenjogú, demokratikus módon tárgyalja-e meg a kérdéseket más dolgozókkal, vagy a Kommunista Szövetség tekintélyét felhasználva megkísérli, hogy rátukmálja kész, sok esetben felületes véleményét, és olykor a parancsnokláshoz is folyamodjon. Ha a kommunista ma így dolgozik, akkor gyengíti a Kommunista Szövetség vezető szerepét Ezért is hangsúlyozzuk, hogy a Kommunista Szövetség vezető szerepét szüntelenül erősítenünk kell, szüntelenül harcolnunk kell érte elméleti és politikai téren is...hogy tinijebb figyelmet kell fordítanunk a Kommunista Szövetség eszmei, szervezeti és káderbeli építésére, és megfelelő munkamódsze-rek meglelésére. Ezért is vetették fel ezeket a kérdéseket a kongresszus előtti tevékenység irányelvei, ezeket a kérdéseket megvitatják a szervezetekben, és bizonyosak vagyunk afelől, hogy — a szerzett tapasztalatok alapján — ebben a tekintetben is valamivel többet mondhatunk a küszöbönálló kongresszuson. KÉRDÉS: Az irányelvekből az is kiviláglik, hogy a kongreszszus kellő figyelmet fog szentelni a demokrácia fejlesztésének a Kommunista Szövetségben. Kifejezésre jut-e majd ez a Kommunista Szövetség statútumában is? VÁLASZ: Ez a kérdés szorosan összefügg azzal, amit a Kommunista Szövetség vezető szerepéről már mondottam. Hogy szövetségünk következetesen és sikeresen harcolhasson a közvetlen demokráciáért, saját soraiban is szüntelenül fejlesztenie kell a demokráciát, olyan légkört kell kialakítania, olyan munkamódszert kell kialakítania, amely lehetővé teszi, hogy teljes mértékben megnyilvánuljon a Kommunista Szövetség minden egyes tagjának alkotó képessége. Ez nemcsak a Kommunista Szövetség demokratikus belső életének, hanem a kommunisták egységes ténykedésének is feltétele. A Kommunista Szövetségnek körülbelül egymillió tagja van. Ez óriási eszmei-politikai erő. Azonban hatékonysága igen nagy mértékben attól függ, hogyan fejlődik belső élete és belső viszonyai, amelyeket a statútum szabályoz. A VI. plénumum, mint tudjuk, bizottságot alakítottunk, hogy előkészítse a statútum módosítását és kiegészítését. Anélkül, hogy szándékomban lenne elébe vágni a dolgoknak, csak néhány moezaffitra átérezéére rámutatni a felvetett kérdéssel kapcsolatban. Először is, azt hiszem, hogy társadalmunk fejlődése és a közvetlen demokráciáért vívott további harc nagyobb és szervezettebb társadalmi tevékenységet és nagyobb önállóságot Mr mag a Korabenista Szövetség minden tagjától, megköveteli tőlük, hogy szüntelenül emeljék eszmei-politikai színvonalukat. Azt hiszem, a statútumban is az eddiginél is jobban ragaszkodunk minden egyes tagnak ehhez a kötelezettségéhez, mert ez a feltétele annak, hogy még tevékenyebb lehessen, hogy még gyümölcsözőbben részt vehessen az irányvonalak és álláspontok kialakításában és a határozatok meghozatalában, nem pedig csak tolmácsolásában. A Kommunista Szövetség tagjának társadalmi helyzetére és szerepére való tekintettel a fejlett önigazgatás adottságaiban, ez egészen természetes követelmény. Az eddigi statútum ezt nem hangsúlyozza ki kellőképpen. A Kommunista Szövetségben éppen az a demokratizmus lényege, hogy minden egyes tagja részt vehessen a politika kialakításában és határozathozatalban. Ez akkor minőségileg egészen más alapot teremt a fegyelemre a Kommunista Szövetség soraiban, és ennek alapján megkövetelhető minden egyes tagjától, főképpen a vezetőktől, hogy még felelősebben és következetesebben harcoljanak az elfogadott határozatok végrehajtásáért... KÉRDÉS: Az irányelvnek egyik fejezete teljes egészében a nemzetközi viszonyokkal és a munkásmozgalom problémáival foglalkozik. Vajon azt jelenti-e ez, hogy a kongresszus is figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek? VÁLASZ: Ezeket a kérdéseket a korábbi kongresszusokon is sokoldalúan megtárgyaltuk, mert a szocializmusért vívott harcunk alkotó része a szocializmusért vívott harcnak általában. Abból kiindulva, hogy a mai körülményekben a békeharc elsőrendű feladata minden népnek, minden haladó erőnek, és szorosan összefügg a szocializmusért vívott harccal, egészen természetes, hogy az e térre vonatkozó lényeges időszerű kérdéseket a kongresszus sokoldalúan megtárgyalja. Másrészt, tekintettel arra, hogy mi a helyzet a nemzetközi munkásmozgalomban, amelynek elválaszthatatlan része vagyunk, kötelességünk, hogy a Kínai KP vezetősége romboló és dogmatikus politikájának követ- lkezményeit is megvitassuk. Mint ismeretes, Kína Kommunista Pártjának vezetősége egyre agresszívabban lép fel a nemzetközi munkásmozgalomnak és más haladó mozgalmaknak és erőknek a békéért, a demokráciáért, és a szoceranyáért vívott harcban követett irányvonala ellen. Ezenkívül más kérdéseket is megtárgyal a kongresszus, amelyeket a világszocializmus fejlődése vetett fel. Mindezeket a kérdéseket Tito elvtárs beszámolója alapján megtárgyaltuk a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének V. plénumán, és világos álláspontokat foglaltunk el Azonben a mindennapi élet új és új problémákat vet fel, ezeket is állandóan tanulmányoznunk kell és megfelelő álláspontot kialakítanunk elvi alapokon. A Kommunista Szövetség az elmúlt időszakban bilaterális alapon kapcsolatot teremtett és együttműködésre lépett sok kommunista és munkáspárttal. Ez az együttműködés hasznosnak bizonyult, de kétségtelenül erről is teljesebb értékelést ad majd a kongresszusi vita és a kongresszusi dokumentumok ... Biztató jelek a mezőgazdaság helyzetének rendeződésére Beszélgetés Dusán Bogdanéval, a Szövetségi Gazdasági Kamara alelnökével G-Mddigpontikánk alapelveinek megfelelően változtatni, azaz javítani kell a mezőgazdaság helyzetén. Ezt a gazdasági ágat képessé kell tenni arra, hogy az ország szükségleteinek megfelelően saját eszközeiből pénzelhesse továbbfejlődését. Ezzel elvben mindenki egyet is ért, csak a gyakorlatban kerülnek felszínre az eltérő elképzelések és megoldási módok. Dusan Bogdanával, a Szövetségi Gazdasági Kamara alelnökével beszélgettünk arról, milyen megoldások várhatók a mezőgazdaság termelési feltételeinek javításában. Mivel a nézetek még nem kristályosodtak ki, Bogdanov elvtárs nem konkrét megoldási módokról szólt, csak érzékeltette, hogy milyen irányt vesz e fontos munka. — Egységes a megítélés, hogy a mezőgazdaság lemaradása maga után vonja az egész gazdaság lemaradását — mondotta a kamara alelnöke. — Ha az utóbbi tizenkét évi gazdasági fejlődést elemezzük, törvényszerűnek látszik az a jelenség, hogy amikor a mezőgazdaság rossz termést ad, az egész gazdasági fejlődés megtorpan. A mezőgazdasági termelés ingadozása döntően befolyásolja az egész gazdasági helyzetet, az életkörülményeket, a külkereskedelmi mérleget. Többé-kevésbé megegyeznek a nézetek abban is, hogy a mezőgazdaságra ugyanúgy kell tekinteni, mint általában a gazdaságra, s ennek megfelelően a mezőgazdaság előrehaladását és fejlesztését meglevő gazdasági rendszerünk keretein belül kell keresni. Mellőzni kell a rendszeren kívüli megoldásokat, például az adminisztratív úton meghatározott gazdaságtalan árakat, a megbeszélt árakat, amelyek a mezőgazdaságot a többi ágazathoz mérten kedvezőtlen helyzetbe juttatják, de a közösséget is, azzal, hogy a rendszeren kívüli intézkedésekkel, juttatásokkal, térítésekkel és szubvenciókkal kell közbelépnie. Mindannyian egyetértünk abban, hogy javítani kell a közvetlen termelők helyzetén, vagyis a mezőgazdaságban is érvényesíteni kell azt az alapvető elvünket, hogy a közvetlen termelők az egyszerű és bővített újratermelés hordozói. Tanulmányozni kell a mezőgazdaságban a kedvezőtlen árviszonyokat, a gazdaságtalan szubvenciókat, a termelési nehézségeket és a feldolgozás problémáit, de a mezőgazdasági termelés további korszerűsítésének, fejlesztésének és bővítésének lehetőségeit is. Ha mindezt egybevetve latolgatjuk, kiviláglik, hogy még mindig kis lehetőség adódik arra, hogy a közvetlen termelők legyenek az egyszerű és bővített újratermelés hordozói. Az elkövetkező hétéves időszakban az eddigi fejlődési alapirányzatokból ítélve, a személyi jövedelmek tovább növekszenek, feltehetően gyorsabban, mint eddig. Az életszínvonal emelkedését s ezen belül az élelmezés struktúrájának változását a mezőgazdasági termelés fokozódásának kell kísérnie, mert ha ez elmarad, akkor csökkennek a reális keresetek. Ezért is várható, a mezőgazdasági tér- emelés fokozott fejlesztése, mind a társadalmi szektoron, mind a társastermelésben. Ez utóbbi a magántermelők bevonásával óriási lehetősé- geket rejt a földművelés és a jószágtenyésztés társadalmasításában. Az elkövetkező hétéves időszakban új feltételekkel fejlődhet tovább az integráció az ipari-mezőgazdasági kombinátok és a földművesszövetkezetek között, a magántermelőknek további bekapcsolásával a termelés társadalmasításába. Az integráció lehetővé teszi, hogy a termelésben, a feldolgozásban és az eladásban mindinkább kifejezésre jusson a korszerű termelésen, feldolgozáson és a piac állandó, folyamatos ellátásán alapuló műszaki és gazdasági logika. Ezt nem lehet elérni véletlen üzleti kapcsolatokkal, amelyekben a döntő a pillanatnyi haszon a piacon, hanem hosszú lejáratú együttműködéssel amely az integráció különféle módozataiban jut kifejezésre a termelés megszervezésétől kezdve a feldolgozáson át az eladásig. Ily módon érhetjük el, mind kevésbé nyilvánuljon meg az ügykezelésben a spekuláció és mindinkább érvényesüljön a gazdasági törvényszerűség — fejezte be a beszélgetést a Szövetségi Gazdasági Kamara alelnöke. SZABÓ Gábor AMI BIZTOS, AZ BIZTOS A Novi Sad-i nemzetközi mezőgazdasági vásáron számtalan külföldi kiállító is részt vesz, és néhány ország külön csarnokban állít ki. Ezek között is egyesek maguk hozzák a csarnokot, majd a vásár befejeztével lebontják, és tovább viszik. A magyarok tavaly például ilyen vándorpavillonban állítottak ki, a nyugatnémetek és a csehek csarnoka azonban a vásár befejeztével is a helyén maradt. Nos, a Német Demokratikus Köztársaság képviselői bejelentették, hogy az idén ők is csarnokot hoznak magukkal. Mégpedig nem is akármilyet. Egy kupolaszerű 25 méter átmérőjű csarnokban állítanak ki. A különös benne az, hogy a csarnok nem fából, vasból vagy üvegből készül, szilárd vázra sem szerelik, hanem felfújható. Kettős falú, műanyagből vagy gumiból készült, és légszivattyúval állandóan levegőt pumpálnak a falai közé. A németek a kupolával együtt a légszivatyyút is magukkal hozzák. A beavatottak szerint a vásár igazgatósága megkérte őket, hogy egy áramfejlesztőt is hozzanak a légszivattyú üzemeltetésére. Nehogy a látogatók fejére szakadjon a csarnok, ha áramszünet következik be Novi Sadon. S. 7..