Magyar Szó, 1965. április (22. évfolyam, 89-118. szám)

1965-04-01 / 89. szám

*. oldal Elbúcsúzott a járás A suboticai járási szkupstina utolsó ülése ótak: a járásban mintegy 117 milliárd dinárt fordítottak be­­­ruházásokra. Az iskolaháló­zat fejlesztésére 2 milliárd di­­­nárt költöttek, 11 szakiskola, 1 főiskola és 10 új elemi épült Az egészségvédelem terén­­ történt beruházások értéke­­ meghaladja a másfél milli­­­­árd dinárt. Az úthálózat fel-­s újítása mellett megkezdték a spalicsi Tisza csatorna építé­­­­sét is. Egyszóval a járás sok szép eredményt könyvelhet f­­el fennállása óta. KOSTA Cuconja alelnök a még folyamatban levő ügyek­­ intézéséről tájékoztatta a szkupstina tagjait. Elmondta,­­ hogy annak idején külön bi­­i­zottságot alakítottak a járás megszüntetésére vonatkozó felső utasítások végrehajtásá­ra. A bizottságnak az volt a feladata, hogy elhelyezze a közigazgatás tisztviselőit és felossza a járási szkupstina vagyonát. Munkáját sikerrel fejezte be. A tisztviselők kö­zül még 21-nek nincs mun­kahelye. 34 tisztviselőt a köz­ségi szkupstina vette át. A já­rási szkupstina ösztöndíjasait pedig a tartományi végrehaj­tó tanács vette át. A járási szkupstina a to­vábbiakban elfogadta a múlt évi zárszámadást és a járási intézmények — Tanítóképző, Hivatalos Lap, Állategészség­ügyi Közpon­t, Anya- és Gyer­mekvédelm­i Központ, TV közvetítő torony stb. — ala­pítói jogát átruházta a közsé­gi szkupstinákra. Végül Bálint Imre a szkups­tina előcsarnokában fogadást rendezett a járási szkupstina tagjai, a társadalmi és köz­életi munkások számára. —m— Szerdán délelőtt 9 órakor megtartotta búcsúülését a su­boticai járási szkupstina. Az ülésen megjelent KELEMEN­­ Mátyás, a tartományi végre­hajtó tanács alelnöke, a su­boticai járási szkupstina volt elnöke is. BÁLINT Imre elnök beszá­molt a szkupstina négyéves munkájáról, beszélt az ered­ményekről, problémákról és azokról a feladatokról, me­lyeknek megoldása az utóbbi négy évben előtérbe került Suboticán. Az egyenlő terme­lési feltételek megteremtése és a mezőgazdaság helyzeté­ne­k javítása volt az a két kérdés, amely leggyakrabban szerepelt a járási szkupstina üléseinek napirendjén. Az eredmények figyelemre mél­ Nyolcezer varrógépet gyártottunk januárban Hivatalos adatok szerint varrógépgyáraink január­ban 7792 varrógépet gyár­tottak, csaknem kétszer annyit, mint tavaly a meg­felelő időszakban. A múlt év utolsó két hónapjában vala­mivel nagyobb volt ugyan a termelés, a korábbi hó­napokban viszont jóval ke­vesebb, mint ez év első hó­napjában. Kétszeres jubileum jegyében Az ifjúság napjának megünneplése az idén két jubileum jegyében történik: az idén ünnepeljük hazánk felszabadulásának és az if­­júsá­gi stafétának mint ez általános nemzeti sport szimbóluma fennállásának 20. évfordulóját. Az ünnepségnek ezenkí­vül még két jellegzetessége lesz. Május 25-én kerül sor ugyanis első ízben a Ju­goszláv Sportjátékok meg­rendezésére, s a jövőben ezt a rendezvényt hagyo­­mányosítani fogják. A má­sik jellegzetesség, hogy az idén bevezetik az úgyneve­zett Nyitott ajtók napját, ami jelképesen azt jelenti, hogy az ifjúsági staféta, ahol csak áthalad, ellátogat az iskolákba, vállalatokba, gyárakba stb. Az ifjúsági staféta fogadására ünnepsé­geket rendeznek és Barát­ság-jelvényt adnak mind­azoknak, akik az elmúlt húsz évben kiváló érdeme­ket szereztek az ifjúsági szervezetek fejlesztésében. Az ifjúsági staféta, mint ismeretes, április 25-én in­dul Titogradból és május 25-én érkezik Belgrádba. A Marx-Engels téren ünnepé­lyes fogadtatásban részesí­tik, majd az új Ifjúsági Ott­honba továbbítják. Onnan indul utolsó útjára, és Mi­roslav Cerar olimpiai baj­nokunk adja át Tito elnök­nek. Május 24-én este az ifjú­sági staféta fogadása alkal­mából valamennyi belgrádi községben, elsősorban a kul­­túrotthonokban vidám ifjú­sági összejöveteleket tarta­nak. A Tš­šrtvajdanok megren­dezik a hagyományos ifjú­sági találkozót több vársog ifjú művészeinek részvéte­lével Az ifjúság napján s délelőtti órákban az ifjú­sági staféta bejárja az isko­lákat, vállalatokat, intézmé­nyeket. Súlyos közlekedési szerencsétlenség történt­­ szerdán délután Becsén Szerdán délután 3 óra tájban súlyos közlekedési szerencsétlen­ség történt a Zivinopromet vál­lalat közelében. Ferenc István 50 éves téglagyári munkás, a Zi­lahi Lajos 9. számú ház lakó­ja, kerékpárján a péterrévei or­szágúton hazafelé tartott. Abban a pillanatban, amikor az emlí­tett helyen egy szembejövő sze­keret akart kerülni, és hirtelen az úttest jobb oldalára fordult, ért oda Péterré­ve felől Jesto Vlaškalić, a becsei kommunális bank tisztviselője Lev Zastava- 1100 NS 17-98 rendszámú sze­­mélygépkocsival és elütötte a kerékpárost. Az életveszélyes ál­lapotban levő Ferenc Istvánt el­sősegélyben részesítették és men­tőkocsin azonnal a Novi Sad-i Egyetemi Klinika sebészeti osz­tályára szállították. S. O. A szakszervezet topolyai községi tanácsának közgyűlése Tegnap Topolyán a hadse­regotthonban megtartották a községi szakszervezeti tanács 6. évi közgyűlését. A szak­­szervezeti csoportok több mint 80 küldöttén kívül részt vett többek között INSTI­­TÓRISZ Sándor, a tartomá­nyi szakszervezeti tanács bá­nya- és gyáripari bizottságá­nak titkára. Két beszámolót olvastak fel, KÖRÖSI Péter, a községi szakszervezeti tanács elnöke, a munkásönigazgatás egyes kérdéseivel, KÖVESDI Illés, az elnökség tagja pedig a szakszervezet soron követke­ző feladataival foglalkozott. A beszámolót követően tar­talmas vita alakult ki. Az évi értekezleten, amely a ké­ső délutáni órákban ért vé­get, 35 tagú új községi veze­tőséget választottak. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1965. április 1. Jól kezdte az évet az autóipar Autóiparunk az év első hónapjaiban igen jó terme­lési eredményt ért­ el: ja­nuárban 1186 autót gyártot­tak, s az első hónapban több mint 500 személykocsi­val többet szállítottak le a megrendelőknek, mint ta­valy januárban. 1 Nagy eredmények a szocialista viszonyok fejlesztésében A Macedón Kommunista Szövetség kongresszusáról A Macedón Kommunista' I Szövetség IV. kongresszusa i­s tegnap reggel két bizottság­­­­­ban folytatta munkáját. A gazdaság és a szocialis­­­­ta demokrácia rendszerének­­ fejlesztésével foglalkozó biz­­­zottság munkájáról szóló je­lentés, egyebek közt megál­lapítja, hogy a Macedón KSZ két kongresszusa kö­zötti időszakban nagy eredmények születtek a tár­sadalmi-gazdasági tevékeny­ség és a szocialista demok­ratikus viszonyok fejleszté­se terén. Macedónia gyár­iparában még mindig kis­ipari jellegű termelés fo­lyik, és a gazdasági élet sok anyagi és személyi jel­legű problémával küzd. A felszólalók számos javasla­tot tettek a köztársaság gaz­dasági életének fejlesztésé­re. A­­bizottság jelentése vé­gül kiemeli, hogy a Macedó­nia területén élő nemzetisé­gek helyzetének és együtt­működésének fejlesztésében kiváló eredményeket értek el. A szervezési és eszmei bi­zottság ülésén elfogadott je­lentés megállapítja, hogy a két kongresszus közötti idő­szakban teljes mértékben megnyilvánult a Kommu­nista Szövetség vezető sze­repe a társadalmi és politi­kai élet minden területén. A jelentés részletesen fog­lalkozik a közoktatás- és művelődésügy, valamint a fiatalok problémáival és rámutat arra, hogy a fiata­lokat nagyobb mértékben kell­ bevonni a társadalmi és politikai életbe. A kongresszus ezután együttes, ülésen folytatta munkáját. A küldöttek elfo­gadták mindkét bizottság jelentését, valamint a vá­lasztási jelölő bizottság ja­vaslatát is., A Macedón KSZ Köz­ponti Vezetőségébe 87 tagot, az ellenőrző bi­zottságba 15 tagot, a felügyelő bizottságba pe­dig 13 tagot választa­nak. A kongresszus elfogadta a Központi Vezetőség és a felügyelő bizottság jelenté­sét. A délutáni ülésszakon el­fogadták a kongresszus ha­tározatait a soron következő feladatokról: megválasztot­ták az új központi vezető­séget, az ellenőrző és fel­ügyelő bizottságot. (Tanjug) Növelik az ipari tanulók díját Új törvény készül a munka­­viszonyról Még ma is érvényben van az az 1962. évben hozott ren­delet, amely meghatározza, hogy az ipari tanulók díja az első iskoláztatási évben nem lehet kevesebb 4000, a má­sodik évben 5000, a harmadik évben pedig 6000 dinárnál. A rendelet meghozatalától 1963-ig a létfenntartási ki­adások 17 százalékkal növe­kedtek. 1964-ben augusztus­tól decemberig a létfenntar­tási kiadások további 10 szá­zalékkal növekedtek. Az ipa­ri tanulóknak körülbelül­­70 százaléka a gyáriparban és bányászatban dolgozik, s va­lamennyi gazdasági ágban a személyi jövedelmek csupán 1963-ban 22 százalékkal emelkedtek. Az ipari tanu­lók díjai azonban nemcsak hogy nem követték a létfenn­tartási költségek növekedé­sét, hanem a dogozók sze­mélyi jövedelmének növeke­dését sem. Az említett idő­szakban (1962-ben és 1963- ban) az ipari tanulók ottho­naiban átlag 4500 dinárral növekedtek az árak. Egyelő­­re ismeretlen, hogy mennyi­­­­vel növekedtek 1964-ben,­­ amikor számos közfogyasztá­si cikk jelentős mértékben megdrágult. Az ipari tanulók díjazását tehát mielőbb módosítani i­­ kell. Az első lépés ezen a té- szen a munkaviszonyról szó- I jó új törvény, amely előirá- I nyozza, hogy a törvény meg- I hozataláig az ipari tanulók S díját a szakképzetlen mun- I kások keresete alapján ha- t­­ározzák meg, mégpedig úgy, hogy az iskoláztatás első évé­­­ben annak legkevesebb 50, s az utolsó évben pedig legke­vesebb 80 százalékát tegye­­ ki. Ha valamelyik munka- s szervezetben nem foglalkoz­­t­­atnak szakképzetlen ihun­­i kást vagy magániparosoknál­­ foglalkoztatott ipari tanulók- í­lról Van szó, akkor az ipari­­ tanulók díját a szakképzet­­len munkások keresetének községi átlaga alapján kell meghatározni. Ezt az átla­got az illetékes községi szer­vek határozzák meg. A munkaviszonyról szóló új­ törvény teljes egészében igyekszik eleget tenni az ide vonatkozó alkotmányi köve­telményeknek, így például a 18 évnél fiatalabb munkáso­kat a munkaközösségek nem oszthatják be különösen ne­héz munkahelyekre. Vonat­kozik ez elsősorban a föld alatti munkálatokra, továb­bá azokra a munkahelyekre, amelyek károsan hatnak is fiatalok fejlődésben levő szer­vezetére. A tizenkilenc évnél fiatalabb munkások az épí­tőiparban, gyáriparban, köz­lekedésben stb. nem dolgoz­hatnak éjjeli váltásban, este ! Fennak­adás nélkül Tovább növeli kivitelét a Növi Sad-i NIVA Kíváncsian, kissé már szorongva mentem a Növi Sad-i NIVA vattagyárba. Az év első hónapjaiban sok sranaszt hallottunk a textilesektől, nincs nyersanyag, baj van a behozatallal, csökkenteni kell a termelést, kifogynak a tartalékok — hallottuk sok helyen, erős­nek hitt, jól felszerelt gyárakban is. Vajon milyen a hangulat a NIVÁ-ban? Bogdan ZAHARIJEVIC igazgató nem panaszkodott. Szerinte a megszorító intéz­kedések nem veszélyeztetik a gyár idei termelési tervének megvalósítását. Az árakra sem panaszkodhatnak, s ed­dig a nyersanyag beszerzése sem okozott különösebb ne­hézséget. A behozatalhoz szükséges devizát az egyre nagyobb mennyiségű kivitel­lel sikerül előteremteni. Akik csak a régi, jó néhány évvel ezelőtt még igencsak zilált állapotban levő N­VÁ-t­­ ismerik, azt is hihetik, hogy­­ egy ilyen jelentéktelen vál­lalat helyzete igazán nem so­kat jelent, s nem lehet belő­le általánosabb következte­téseket levonni. Tény azonban, hogy ez a gyár évről évre erősödik, és az elmúlt évben — gazdasági eredményeit­ tekintve — több más Novi Sad-i gyárat is maga mögött hagyott. En­nek bizonyítására elég né­hány adat. Úgy számítják, hogy az integrációval megerősödött üzem idei össztermelésének ér­téke két és fél milliárd dinár körül lesz, a dolgo­zók tavalyi átlagkeresete 42 000 dinár volt, s ez a szám különösen sokat mond, ha tudjuk, hogy a 600 alkalmazott közül mintegy 450 a nő. A ta­valyi zárszámadáskor ki­­lencvenmillió dinárt tet­tek az alapokba, az idén valószínűleg még többet sikerül majd. A Novosadankával való integráció után a gyár ki­egészítette a kórházi és eg­yéb gyógykezelési szükségleteket kielégítő termékeit. Ennek előnyei már nemcsak a hazai, de a külföldi piacon is meg­mutatkoznak. Csehszlovákiá­ba, Ausztriába­ és Olaszor­szágba szállítottak eddig és most folynak a tárgyalások a belgákkal. A vattaféleségek mellett jól tudják értékesí­teni a kötszereket, továbbá a gumiharisnyákat és a haris­nyagyártáshoz szükséges egyéb kellékeket is. Csak aki évek óta figye­lemmel kíséri ennek a mun­kaközösségnek a fejlődését és erőfeszítéseit, az tudja igazán megérteni, mit jelent egy-egy új gép, újonnan fel­szerelt üzemrészleg. Nem p­ent könnyen a korszerűsí­tés, nagyon alacsony szint­ről kellett kezdeni. Ma azon­ban már egyenlő alapon tár­gyalnak azokkal is, akik előbb alig akartak velük szóba állni. És ha jobban megy a ter­melés, könnyebb az értékesí­tés, több pénz jut a személyi jövedelmekre, akkor higgad­tabban, alaposabban foghat­nak a belső viszonyok rende­zéséhez is. Igaz, ezek a té­nyezők összefüggnek és lé­nyegében feltételezik egy­mást, s épp ebből következ­tethetünk arra, hogy új el­osztási rendszerük is további serkentésként hat majd a termelés növelésére. Miért nem panaszkodik? Valóban nem lenne kire? Ezt kérdeztem végül az igazgatótól. S igazat adtam neki, mikor elmosolyodva csak azt mondta: — Nem állítom, hogy nin­csenek problémáink, hol ne lennének, de biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk megoldani őket. Nem szólam, amit mondok, de meggyőződésem, belső tartalékaink még mindig olyanok, hogy a kilátásba helyezett termelési szin­tet is túlhaladhatjuk.­­ Fölösleges volt a szoron­gásunk. A derűlátás, ami az igazgató szavaiból sugárzott, nem volt alaptalan. A né­hány év, amit ebben a mun­kaközösségben töltött, meg­győzte arról, hogy a NIVA dolgozói nem torpannak meg egykönnyen ... (bn) A Jugoszláv Vasutak Kö­zösségének szkupstinája a szövetségi árintézet hozzájá­rulásával átlag 15 százalék­kal emelte a szállítási díj­szabást. Az új tarifa ma lép életbe. A szövetségi ár­hivatal már február 16-án jóváhagyta az új díjsza­bást. A személyszállítás díjté­telei átlag 20 százalékkal emelkedtek, viszont a mun­kások, tisztviselők és tanu­lók havi bérletének ára vál­tozatlan marad. A bérlet­jeggyel utazók a vasút uta­sainak 39 százalékát teszik. A vasút ezenkívül 5 száza­lékos engedményt ad mind­azoknak a szervezeteknek, amelyek dolgozóik számára­­ tíznél több havi bérletje­gyet vesznek. A hétvégi és ünnepi me­nettérti jegyeket a vasút a belső forgalomban to­vábbra is 30 százalékos kedvezménnyel adja. Az expresszvonatok pót­díja 600 dinárról 2000 di­nárra emelkedik, míg a poggyász és a gyorsáru szál­lításának díjszabása 15 szá­zalékkal emelkedik. A vasúti jegyeket és úti okmányokat a jövőben egy hónappal a tervezett uta­zás előtt is meg lehet vásá­rolni. A helyjegy ára a mai naptól kezdve 200 dinár. A keskenyvágányú vonalakon közlekedő motoros vonatok helyjegye első és második osztályon egyaránt 300 di­nár. (Tanjug) 10 órától reggel 6 óráig. A vasút új díjszabása

Next