Magyar Szó, 1965. július (22. évfolyam, 178-208. szám)

1965-07-01 / 178. szám

Csütörtök, 1965. július 1. Vizsga és bevetés A középiskolások és egyetemisták továbbra is tömegesen tesznek eleget a felhívásnak, és naponta újabb és újabb brigádok alakulnak. Az Ifjúsági Szövetség tagjai főleg a délelőtti órákban dolgoznak. Szer­dán délelőtt hét brigádjuk állt munkába, délután pe­dig a speciális feladattal megbízott nyolcadik bri­gádot is bevetették. Az Egyetemista Szövet­ség vezetősége eddig 14 brigádot vetett be, s most állandó brigádokat szer­vez, azokból az egyetemi hallgatókból, akiknek a júniusi határidőben nincs több vizsgájuk. Egyúttal értesítik­­ a hallgatókat, hogy 27-ére és 28-ára kitűzött, de el­maradt vizsgák időpontját később állapítják meg. Az említett két napot kivéve egyetemistáink párhuza­mosan tesznek eleget a kettős kötelességüknek: vizsgáznak és dolgoznak is. A szövetségben állandó éjjeli-nappali ügyeletet tartanak, s eddig semmifé­le nagyobb szervezési aka­dályuk nem volt. G. L. Szeretnénk itt is h­elyb­ini Váltást kaptak a szolnoki lemezverők Tegnap hajnali két órakor érkezett meg Apatinból No­vi Sadra a folyamőrség és a Guszak szállás közti gátsza­kaszra a 11. szolnoki árvé­delmi osztag 30 főnyi cso­portja, hogy leváltsa a ked­den délelőtt érkezett első csoportot. Rögtön megkezdte az acéllemezek leverését, s mintegy 45—50 méteres sza­kaszon erősítik meg a szi­várgó töltést. — Április óta védjük a dunai gátakat. Ma pontosan két hete, hogy Jugoszláviá­ban hadakozunk a folyóval — mondja Tasi Rudolf bri­gádvezető. — Napi 16 órát dogozunk, nyolcat pedig pi­henünk. Tegnap kevés idő jutott alvásra, de nem saj­náljuk a fáradtságot, ha munkánk eredménnyel jár. Amíg újabb lemezt illesz­tettek a légkalapács alá, Ma­jor István csoportvezető is bekapcsolódott a beszélge­tésbe. Ő a lemezek leverésé­re ügyel. — Apatinnál megálltuk a helyünket és nagyon örül­nénk, ha itt is ugyanolyan sikerrel járnánk. A lakosság nemcsak a munkában segéd­kezett, hanem ellátásunkról is gondoskodott. Öröm volt­­ nézni azokat az embereket, akik a szivárgás megállítása és a gátszakadás veszélye­­­­nek elhárítása után boldo­­­­gan tértek vissza otthonuk­ba. (ek) A XI. szolnoki árvédelmi osztag tagjai a folyamőrség és Gusak­szállás között hatméteres acéllemezek leverésével megakadályozzák a szivárgást. MAGYAR SZÓ Ma visszaérnénk a megroggyant feljárót Estig megindul a forgalom az új Duna-hídon — mondja Čeželj mérnök . A híd tervezője személyesen irányítja a munkálatokat A Novi Sad-i új Duna-hí­don tegnap egész nap seré­nyen folyt a munka a meg­roggyant hídfeljárók feleme­lésének előkészítésére, és a hídfő, valamint a parti se­gédpillér között vont gát megszilárdításán. A munká­latokat maga Branko Zeželj mérnök, a híd tervezője, irá­nyítja. A következőket mond­ta el: A parti segédpillér meg­­ülepedése és a feljárók megroggyanása nem ve­szélyezteti a híd szerke­zetét. A fokozatos ülepe­désre már az építésnél számítottunk és a feljáró szintjének kiigazítására előbb-utóbb sor került volna. A véletlen műve, hogy eze­ket a munkálatokat ilyen kö­rülmények között kell elvé­gezni. A válságos vízállástól számítva, a partot fél méter­rel töltöttük fel, a megáradt Duna szintje azonban ezt 28 centivel meghaladta. Első feladatunk az volt, hogy gá­tat vonjunk és megszüntes­sük a víz romboló hatását. Az ár a hídláb és a segédpil­lér között 3,5—4 méter mély­ségig 1000 köbméter homokot mosott ki. Ez nem történt volna meg, ha kiépítik a par­tot. — A belgrádi Mostograd­­nja hidraulikus emelői már kedden este megérkeztek. Most felfestjük az úttest asz­falt- és betonburkolatát, és az emelőket a segédpillér és a feljáró betonszerkezete kö­zött helyezzük el. Amikor el­érjük a kívánt szintet, kibe-A Duna—Tisza—Duna csa­torna Novi Sad-i szakaszán is annyira megáradt a víz az utóbbi napokban, hogy több helyen is kiöntéssel veszé­­lyeztetettt, éspedig a város felöli oldalán. A legnagyobb veszélyt szombaton észlelték a Temerini-út és a nemzet­közi út közötti szakaszon, zánozzuk a pillér és a feljá­ró közötti üreget. A munka komolyabb részével valószínűleg már csütörtökön reggel elké­szülünk és a közúti for­galom még a délelőtt fo­lyamán megindulhat. Ha a vasút rendbe hozza a sí­neket, estére járhatnak a vonatok is. Ezután a Novi Sad-i vasúti szállítóvállalat igazgatóságán érdeklődtünk. Mindent elkövetnek — mondták —, hogy a vo­natközlekedés csütörtök estig helyreálljon. Eddig egyetlen személyvona­tot sem szüntettek meg. A vasúti forgalom a kerülők és az átszállás okozta késések­kel zavartalanul folyik. A városi közlekedési vállalat eredményesen oldotta meg az utasok átvitelét az egyik állomásról a másikra, és ed­dig az utasok részéről nem hangzott el panasz. Novi Sad három legna­gyobb gyárában jártunk teg­nap: a Pobedában, a Nov­­kabelban és a Petar Drap­­šinban, s az iránt érdeklőd­tünk, hogy naponta átlag hány embert küldenek az árvízvédelmi munkálatokra, továbbá, hogyan igyekeznek fenntartani a termelés za­vartalan menetét. A POBEDÁBAN közöl­ték, hogy már több mint ezért riadószerű intézkedé­sekkel, nagyszámú gépezet­tel és emberrel nekiláttak egy kis körgát építésének, közvetlenül a Temerini úti híd bal oldalánál. Mivel a két híd között vé­gig veszély mutatkozott, vé­dőgátat vezettek végig a Jo­­sif Marinkovic utcán egészen másfél hónapja küzdenek a vízzel. Ugyanis a gyár kö­zel fekszik a Dunához, és a talajvíz még a múlt hónap­ban behatolt a gyár udva­rába. Napok óta átlag 400— 450 munkást küldenek a gá­takra, s ezek három váltás­ban dolgoznak. Ezenkívül három autóbuszt és két te­hergépkocsit is a városi ár­­vízvédelmi parancsnokság rendelkezésére bocsátottak­ a nemzetközi útig, azaz ott visszakanyarították a csa­tornához. Itt közvetlenül a házak sarkánál most ismét átszivárgott egy helyen a töl­tés és itt is körgátat építet­tek. A Kátyi úti híd jobb oldalá­nál a kanyarulatban is nagy veszély mutatkozott már a múlt héten, mire körgáttal vették körül ezt a helyet. A körgát azonban átszivárgott és a minap még két körgátat kellett mögéje emelni. A nemzetközi úti híd túlsó fe­­­­lén, a Salaj­ka felöli oldalon szintén körgátat kellett épí­teni az új Albus gyár irányá­ba. Tegnap a csatornában is apadt a víz, s remélik, hogy lassan elmúlik a veszély. T. I. Az egy-egy váltásra kije­lölt embereken kívül sokan munka után önként mennek a legveszélyesebb helyekre. A Pobeda-beliek egyébként a Péterváradon át vonuló vasúti töltést védik. Elsősorban a tisztviselőket, technikusokat, mérnököket, és osztályvezetőket jelölik ki árvédelemre, hogy a köz­vetlen termelőmunkások minél nagyobb számban munkahelyükön maradhas­sanak és a termelésben ne legyen nagyobb kiesés. A NO­VK AB­EL naponta 550 embert küld a gátakra, mégpedig Begeč és Vetemik legveszélyeztetettebb pont­jaira. Ha még sokáig tart az árvédelem, akkor komo­lyabban megérzi a termelés az emberek hiányát, pedig itt is az adminisztrációból toborozzák a legtöbb mun­kaerőt. A PETAR­ DRAPŠIN öt nap óta 150—200 embert küld naponta a munkála­tokra. A három váltásban dolgozó munkabrigád zömét tisztviselők képezik. Ezzel csökkentik az eddigi kiesést, mert már a múlt hónap de­reka óta készültségi állapot­ban vannak, a talajvíz miatt, de most már a Duna is ve­szélyezteti a gyárat. A Drap­­šin dolgozói a vetemiki har­madik védelmi vonal építé­sében segédkeznek. (ti) (ek) Nagyobb kiesés nélkül A vállalatok igyekeznek fenntartani a termelés zavartalan menetét A­z ismét egyelőre megfékeztél! Három védőgát a Kátyi úti hídnál Branko 2EŽELJ mérnök, az új Duna-híd tervezője, sze­mélyesen irányítja a javítási munkálatokat A hídláb és a parti segédpillér között homokzsákokkal, törmelékkel és kövekkel elzárták a víz útját és meg­akadályozták a további csuszamlást Négy nap alatt negyvenezren dolgoztak­ Novi Sad védelmén Mind több földmunka­gép érkezik az ország többi ré­széből, úgyhogy a kézi erőt egyre jobban felváltja a gépi erő. A segítő kezekre azon­ban továbbra is nagy szük­ség van s nincs is hiány ben­nük. Tegnap a begedi első vé­delmi vonalon három váltás­ban 600, a futaki­ második vonalon 1000, a veterniki harmadik vonalon 600 (éjje­li váltásra itt már nincs szükség) a Guszák-szállásnál 450, a hajógyárnál 1050, a strandnál 370, a csatorna torkolatánál pedig 100 em­ber dolgozott. Ez utóbbi sza­kasz védelmét tegnaptól kezdve átvette a katonaság. Ezenkívül a Jugopetrolnál ugyancsak három váltásban 950 ember töltötte a homok­zsákokat. Novi Sad védelmén tegnap tehát több mint ötezer pol­gár vett részt. Ha azonban ehhez hozzáadjuk az állandó szolgálatot teljesítő gátőrö­ket, a futaki, bukovaci, srbobrani és más helységek­ből érkezett munkabrigádo­kat meg a katonaságot, ak­kor a védők száma megkö­zelíti a tízezret. A készültségi állapot már négy napja tart. Ez idő alatt mintegy negyvenezren vet­tek részt az árvízvédelmi munkákban, Novi Sadról hu­szonnyolcezren, vidékről, a községhez tartozó falvakból pedig tizenkétezren. Négyszáz köbméter óránként A Telepnél dolgozik a Tisza Növi Ládon a víz és a ta­laj szintje közötti legnagyobb különbség a Telepnél van. Nyilvánvaló, hogy a töltése­ket itt rontotta meg legjob­ban az áradás. Ezért rendel­ték ide a magyarországi kü­lönítményt, és már néhány nappal ezelőtt a Tisza kotró­hajót is. — Négyszáz köbméter ho­mokot szállít gyomrában egyszerre a Tisza, s alig egy óra alatt kiüríti magából a töltés mellé — mondja Ni­kola Petrov, a Heroj Pinki vállalat mérnöke. A kotróhajó munkájának sok nézője akad a környék­beli házakból oda sereglenek a nők és a gyerekek és bi­zakodva nézik a vállalko­zást. — Nézd csak, már valósá­gos új töltést csinált ott a vízben — mutogatják egy­másnak a víz fölé emelkedő homokpadkákat. Ha szivá­rog is a gátakon keresztül a víz, a töltés nem rongálódik, mert a Tisza által odahor­dott homok a vízzel együtt bejut a töltés belsejébe s ki­tölti az esetleges üregeket. A belgrádi Ivan Milutino­vic vállalat Pelagonija nevű kotróhajóját is Novi Sadhoz rendelték, s valószínű, hogy ma meg is érkezik. A hajó­gyár közelében erősítik majd a töltéseket. 3. oldal Csendes éjszaka A Novi Sad-i árvízvédel­mi parancsnokságon, a köz­ségi szkupstinában szerdá­ra virradó reggel szokat­lan csend volt. Ez most fordult elő először a moz­galmas napok után. Egy­két gumicsizmás mérnök siet el a márványfolyosón, a szobákban ügyeletesek válaszolnak a telefonhívás­ra, az előcsarnokban ké­szenlétben álló gépkocsi­­vezetők bóbiskolnak. A parancsnoki szobából Jovan Dejanovic, a Szo­cialista Szövetség községi vezetőségének elnöke jön. Befejezte éjjeli szolgálatát. Csendes éjszakánk volt — mondja, és egy kis pi­henőre tér, mert még hát­ra van a nappali váltás (k)

Next