Magyar Szó, 1965. október (22. évfolyam, 270-300. szám)
1965-10-01 / 270. szám
t. oldal MAGYAR SZÓ Péntek, 1965. október 1. Mérsékeltebb ipari termelés, kedvezőbb lehetőségek a mezőgazdaságban A tartományi és a gazdasági tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) kell tenni, hogy a vetés kezdetéig a helyzet tovább javuljon. Jövőre legalább 36 százalékkal kevesebb sertésünk lesz A sertéshizlalás problémáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azt gazdasági rendszerünkkel összhangban oldották meg. A sertéstenyésztést is szigorúan a meghirdetett elvek szerint bírálták el. Továbbmenve, a prémiumok útján még a rendszerben fölülálló támogatást is nyújtottak a sertéstenyésztőknek. A jelek azonban arra utalnak, hogy csökken az érdek- lődés a sertéstenyésztés iránt. A saját vágóhíddal rendel- kező kombinátok továbbra is! Egy másik nagyon fontost probléma az, hogy milyen helyzetbe kerültek a szövet- kezetek a gazdasági reform feltételei között. Meglehetősen sok szó esett a szövetkezetek belső, szubjektív fogyatékosságairól és persze, arról továbbra is szó lesz, méghozzá a szigorú bírálat hangján. Nem tekinthetjük azonban indokoltnak azt a felfogást, hogy az új feltételek között a szövetkezetek tevékenységét kizárólag a gyengeségek szempontjából vitassuk. Különben is szem előtt kell tartanunk azt, hogy a gazdasági reformmal kapcsolatos politikai tevékenység éppen a falvakban a leghiányosabb. A gazdasági reform megindulásakor a szövetkezetek helyzete sokkal bonyolultabb volt mint más gazdasági tevékenységek esetében. A szövetkezet volt és marad ugyanis az az ütközőpont, ahol a társadalom és a magántermelő érdekei metszik egymást. A szövetkezet vállalja magára továbbra is a terményfor- galom kockázatát, annak minden változását. Végül pedig, a szövetkezetek ügykezelését sokféle adminisztratív befolyás is korlátozta, különösen az árpoliti-ka területén, ami a sokféle prémiumban és térítésben nyilvánult meg. A gazdasági reform bevezetésének pillannatában a szövetkezetek váratlanul nehéz helyzetbe ke-erültek, mert a gazdasági tör- vényszerűségek szabad ér-vényesülésének feltételei kö-zött kell meghatározniuk további irányvonalukat és tevékenységüket össze kell hangolni a magántermelők tevékenységével. Ez kétség- kívül kényes fiadat, különösen akkor, ha szem előtt tartjuk, hogy a káderhiény sok szövetkezetben akadályozza a feladatok sikeres végrehajtását. A beruhízásuok az országos átlag alatt Szólnunk kell a beruházásokról is. Vajdaság területén a beruházások továbbra is szakadatlanul csökkennek, és a második félév első két hónapjában olyan alacsony színten mozogtak, hogy a nyolchónapos átlag elmaradt a tavalyi azonos időszak beruhái A reform gazdasági életünkre való hatását vizsgálva Marko Bačlija igen poziaz eddigi szinten tartják a sertéshizlalást, a társadalmi szektor többi részén bizonyos csökkenés, a magántermelőknél pedig nagyobb arányú csökkenés észlelhető. Az utóbbi hónapokban a levágott kocák számából, valamint abból, hogy a kooperációban tenyésztett tenyészállatok forgalma csaknem teljesen megszűnt, és az 1966. évi termelési szerződések adataiból arra lehet következtetni, hogy a jövő évi sertéstenyésztés legalább 36 százalékkal csökkenni fog. Erre feltétlenül rá kell mutatnunk, mert véleményünk szerint az alacsony színvonalú hazai fogyasztással szemben álló túltermelés nagyon könnyen áruhiánnyá fejlődhet az ellátásnak ezen a fontos területén, zásai mögött. Ebből arra következtethetünk, hogy a helyzet az év végéig sem változhat meg lényegesen, figyelembe véve a gazdasági reform irányzatát, amelynek egyik jellemző vonása az, hogy a fogyasztás szerkezetét a beruházások kárára változtatja meg. A távlatok tehát semmiképpen sem mondhatók kedvezőnek, mert a beruházások továbbra is a köztársasági és az országos színvonal alatt maradnak, noha elvben megállapodtunk, hogy Vajdaság területén meg kell gyorsítani őket. A gazdasági jellegű beruházások általános csökkenése miatt, nem remélhetjük, hogy a helyzet kedvező fordulatot vesz, és hogy ilyen jellegű tartalékokat találhatunk a munkaszervezetekben. Emiatt kérdésessé válik a termelés bővítése az elavult gyárakban, mint amilyen az adat Potisje, a Novi Sad-i Jugoalat, a Stara Pazova-i Lilam, a mitrovicai faipari kombinát, a zentai Djuro Salaj, az apatini Apateks stb. Fedezet nélkül is emelkedtek a személyi jövedelmek A foglalkoztatottság alakulásánál eltérő irányzatok nyilvánulnak meg a munkaerőfölösleg problémájának megoldásában. Augusztus folyamán kevesebb új munkást vettek föl, ami kétségkívül kedvezőnek minősíthető. A vállalatok a belső tartalékok felkutatásával kapcsolatban igyekeznek pontosan meghatározni a munkaerőfölösleget. A lefolytatott ankét adatai szerint augusztusban és szeptember első felében nagyobb munkaerőfölösleget elbocsátottak Le kell szögeznünk, hogy az év első nyolc hónapjában nagymértékben emelkedtek a személyi jövedelmek. A dolgozók jövedelmének emelését az esetek többségében megfelelő mércék nélkül hajtották végre, szubjektív alánon, és ezzel csökkentették a teljesítmény és a szabályzatok mércéinek értékét. Ebben a kedvezőtlenre fordult helyzetben a gazdasági reform kategorikusan leszögezte, hogy mindenkit munkája eredménye szerint kell fizetni, és most éppen ez az egyik legfontosabb feladat, amely a munkaszervezetekre váratívnak tartja, hogy a munkaszervezetek nagy része többé nem külső tényezők hatásával magyarázza rossz vagy kevésbé nehéz helyzetét, hanem a gazdasági szervezeten belül keresi a megoldásokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy kivétel nélkül minden zökkenőt képesek maguk a gyárak és vállalatok áthidalni. Példa erre a jószágtenyésztés helyzete, amelyről a felszólaló egyebek között a következőket mondta: — A mezőgazdaság az új intézkedésekkel kétségtelenül kedvezőbb helyzetbe került. Nem vonatkozik azonban ez a megállapítás a jószágtenyésztésre is. Az utóbbi években ugyan jelentősen növeltük például a sertésállományt, újabban azonban olyan helyzet állt elő, hogy a sertések száma rohamosan csökkent tartományunkban. Az ilyen politika viszont a külterjes gazdálkodás visszaállítását fogja eredményezni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sertéstenyésztés terén tettünk egy lépést előre, kettőt viszont hátra ... Pedig a jószágállomány növelését illetőn nagyok a lehetőségek. Ezt frappánsan igazolja az alábbi adat is: Nálunk évente a lakosonkénti átlag húsfogyasztás 30 kg, Dániában ezzel szemben 68 kg. Aleksandar Tertié: Jóval tobi a jövedelem, mégis kevés a pénze a mezőgazdaságnak Úgy számítjuk, hogy a kikindai mezőgazdaság az idén 822 millió dinár tiszta jövedelmet valósít meg, ami két és félszer több a tavalyinál. Viszont az amortizáció, a forgóeszköz-minimum és a kölcsöntörlesztések fedezése után 137 millió dinár hiányzik még a bővített újratermeléshez. Zsablyán a magántermelők anyagi helyzetének jelentős javulásával sokan úgy néznek a reformra, hogy most magánkezdeményezés ideje járja. Már az utóbbi két év alatt is a tíz hektárral rendelkező családok száma 170- ről 270 fölé emelkedett. Tavaly 18 traktor volt magánkézben, most már több mint 70, az év végéig pedig ez a szám eléri a 120-at. Tehát ugyanannyi traktor lesz magántulajdonban, amennyi most a földművesszövetkezetekben van, mert ezek nemcsak újakat nem vesznek, hanem a meglevőket is áru„A védelmi költségek eltörpülnek a pusztulásra ítéltjavak értéke mellett” mondotta Milan Novkovic, a tartományi végrehajtó tanács tagja. Ezután ismertette a gátak helyreállítására vonatkozó terveket, és az eddig elvégzett munkát. Egy szakér- tő csoport kidolgozta már a rendszer újjáépítésének öt- évi tervét. Az építkezést 1966-ban kell elkezdeni. Nem végleges számítások szerint negyvenmillió köbméter földet kell a gátakba beépíteni, ls hatvan-hetvenmilliárd dináros költséggel. A gátak magasságát 1,2 méterrel az idei áradás szintje fölé kell emelni.” A védelmi rendszer helyrreállítása mellett intézkedtek az áradás következményeinek enyhítéséről. A lakosság előnyös feltételek mellett kölcsönt vehet fel lakásépítésre. Bizonyos rendelkezések módosításával némi költségvetési tartalékok felszabadultak a vállalatoknak , szeptember 30-áig elodázták Ludmila Andrijević: Nehéz külföldi nyersanyaghoz jutni A felszólaló a pancsovai villanyégő gyár helyzetével foglalkozott. Nehézségeik vannak ugyanis a külföldi nyersanyag beszerzése körül, mert nem rendeződött a hazai alapanyag kérdése. A gyár megújítása is akadozik A rokonvállalatokkal való szorosabb együttműködés lehetőséget nyújtana nemcsak a belső nehézségek gyorsabb átvészelésére, hanem a külföldi piac meghódítására is, sítják. A szövetkezet pedig termelés helyett inkább felvásárlással, kereskedelemmel foglalkozik. Dragoslav Misic: Pancsova ipara az idén nem éri el a tervezett szintet A pancsovai községi szkupstina elnöke elmondotta, hogy a termelés már április óta csökkenő irányzatú, s nincs sok remény arra, hogy az ipar eléri a tervezett szintet. A termelékenység is szál az ideiglenes forgóeszközök törlesztését, és szó van arról, ahogy további, halasztást kapnak jövő év március 31-éig. A továbbiakban elmondta még, hogy a tartományi vöröskereszt és a végrehajtó tanács eddig 75 millió dinár segélyt osztott el ruhanemű, takaró, sátor stb., formájában, kétszázötvenmillió dinárt utalt át a községi bizottságoknak és ötvenmilliót fordított kutak fúrására. A napokban újabb 389 millió dinárt bocsátanak a segélyeli osztó bizottság rendelkezésére. Ezt a pénzt jórészt a lakosság élelmezésére és lakásépítési hitelének felvételére fordítják. MOZITEREM A PARLAMENTBEN Tegnap délután egy fél órára moziteremmé alakult át a Tartományi Szkupstina nagy tanácsterme. A tartományi és a gazdasági tanács délutáni együttes ülése ugyanis filmvetítéssel kezdődött. A képviselők végignézték a vajdasági árvízről készült dokumentumfilmet. A filmvetítés után folytatódott a vita Vajdaság idei társadalmi tervének első félévi megvalósításáról és a reform hatásáról gazdasági életünk további alakulását illetően. Délután elsőnek NJEMOGA Juraj szólalt fel. Vázolta a gazdasági intézkedések hatását az egészségügyi intézményekben. Utána SRBOVAN Jon a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről beszélt. Sveta STAJIC pedig a kiskereskedelmi árak alakulásával foglalkozott. A szkupstina két tanácsa végezetül határozatokat fogadott el arról, hogy a jövőben milyen feladatok várnak, a munkaszervezetekre a gazdasági intézkedések megvalósításával kapcsolatban. Az együttes ülés második napirendi pontjaként az árvízvédelemmel foglalkozott a szkupstina két tanácsa. Csa, K. B., M-k A szövetkezetek új feladatai Marko Bačnja: cin i?nek előre, kettő hátra Svetozar Vasin: A szövetkezet kereskedelemmel foglalkozik, a magánparaszt traktort vásárol Az idei áradási vízszintnél egy méterrel magasabb gátat építünk Milan Novkovic expozéja az idei nagy áradásról A képviselők az együttes ülésen Vojin Gargenta: Szükség van a termelők és a szolgáltatóipar együttműködésére A szolgáltatási tevékenységek az előző lassú fejlődés következményeként alacsony felhalmozással kielégítő anyagi alap nélkül és alacsony személyi jövedelmekkel rajtoltak a reformban. A kisiparban például 95 000 dinárral, a közművesítő vállalatokban pedig 110 000 di■ nárral kevesebb a munkásonkénti nettó termék, mint az átlag Vajdaság gazdaságában. A reform meghozatala óta eltelt időszakra viszont jelemző, hogy a szolgáltató tevékenységekben a termelékenységtől gyorsabban növekednek a személyi jövedelmek. A szolgáltatások további javulásának előfeltétele és a távlati fejlődés alapja a nagyobb fokú kooperáció a termelővállalatok és a szolgáltató ipar között. Különösen fontos most a községek közötti együttműködés elmélyítése ezen a téren is. zalékkal csökkent.A község gazdaságának 2,5 milliárdos forgóeszköz-hiánya van, s 2,4 milliárd dinár az idei kölcsöntörlesztés is. A személyi jövedelmi massza az idén 43 százalékkal nagyobb, demég mindig számottevők az alacsony keresetek. Az újratermelési anyag beszerzése már az év eleje óta zökkenőkkel jár, viszont az is igaz, hogy az ipar csak 75 százalékban használja ki a kapacitásokat. A nehéz helyzet hatására 22 százalékkal csökkentették a beruházási tervet is. Kovács László: Mi is az a valorizáció — jelentős tényező — kezdte felszólalását Kovács László —, hogy a legtöbb munkaszervezetben nemcsak a szakszolgálat végzi a számítgatásokat, hanem — különösen a rejtett tartalékok feltárásának módját vitatva — a közvetlen termelőiket is bevonják ebbe a munkába. — Több-kevesebb sikerrel minden munkaszervezetben dolgoznak a reform elképzeléseinek valóraváltásán, s az elmúlt két hónap folyamán néhány jellemző dolgot figyelhettünk meg. Nekem úgy tűnik, hogy a valorizációt nem mindenütt fogták fel helyesen. Egyes munkaszervezetekben úgy értelmezték, hogy a létfenntartási költségek emelkedésének arányában kell emelni a személyi jövedelmeket is. A személyi jövedelmeket valóban kell növelni, ez jelentős függvénye a termelés növekedésének, de nem a létfenntartási költségektől függően, hanem aszerint, hogy mennyire tud beilleszkedni az új feltételek szabta helyzetbe a gazdasági szervezet. Ezt a kérdést Đorđe CVETKOVIC is szükségesnek tartotta hangsúlyozni felszólalásában. Véleménye szerint szinte beláthatatlan veszteség éri azt a munkaközösséget, amely a személyi jövedelem alakulását nem a termeléstől teszi függővé.