Magyar Szó, 1966. január (23. évfolyam, 1-29. szám)

1966-01-03 / 1. szám

2. odal MAGYAR SZÓ Az önigazgatás gazda­sági szükségszerűség Bírálói demokratikusnak, humánusnak, de korainak tartják Edvard Kardelj nyilatkozata a televíziónak Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke csütörtökön este, egy héten belül másodszor, vála­szolt azokra a levelekre, amelyeket a dolgozók a béig­rá/í í ÍnlAT7Í?ÍÁnak­ Ir ÖI f 0,1? Ac­t ív, ¡«1а,п1г1ч J' •'* ' lednek. it az önigazgatás és a gazda­sági él­et viszonyáról alkotott téves felfogásokban is keres­nünk kell. A vállalatokban az ingado­zásokat gyakran az idézi elő, hogy kívülről is beavatkoz­nak az önigazgatási szervek Nem gondolok hogy a munka­­közösségeket magukra kell hagyni. Politikai és­­szakmai segítségre is szükségük van, a társadalmi és szakmai szer­vezetek, valamint a kommu­nák részéről. A külső beavat­kozás azonban inkább nega­tív hatású. Azt a benyomást kelti Kardelj elnök az önigazga­tás és a termelékenység köl­csönös összefüggéseivel fog­lalkozva kiemelte, hogy ez a probléma a­­mai helyzetben valóban időszerű, és hogy a dolgozók indokoltan és jog­gal kérik ennek teljes tisztá­ .. ...........s­zását, annál is inkább, mert munkájában ezen a téren helyenként lé- persze arra,­vés nézeteket is észlelhetünk. Társadalmi és gazdasági éle­tünkben még mindig vannak olyanok, akik a „józan est” körülbelül ezt hevebnb mondják. Az önigazgatás szép dolog, demokratikus és humánus eszme, de idei korai, piept gazdaságilag nem fizetődik ki, mert csak a munkásokban, hogy _____ ____ tulajdonképpen nincs is szűk bonyolítja a gazdálkodást. M?,az önigazgatásra, elegen- Én azt mondanám, hogy az do­ln­­a, vállalat és a község ilyen nézetek fogyatékos- v ?zet-­ funkcionáriusai meg­­soga éppen annak hiánya- egyeznek. ban rejlik, amire ők hivat­koznak, a józan ész hiá­nyában. Eddigi gyakorla­tynatjrozatának^ nag­y ré- A to­­zet a gazd­asagi elységek Izé elv társ kiemelte, hogy na­továbbiakban Kardelj szel _ ______0. __________________ _______ repének, és önigazgatási je­­lünk még sok fogyatékosság­i kitüntetéseket, amelyekkel gainak szentelte, van a felelősség területén, és­­ a köztársaság napja alkalmá­n falunk m­ég mindig egyesek gyakran a közös fe­­ból Tito elnök nyilvánította vannak olyanok, akik úgy felősség mögé rejtőznek. elismerését tartományunk vélik, hogy a gazdasági, 11­ érdemes tudományos, kultu- r rális és oktatásügyi dolgozói­nak. I ■ Vöröszászlós . Munkaér­­­­demrendet kapott Pavle­va- Nyilatkozata végén Edvard . Uć, Todor Tišma, dr.,Д1еl­letve üzemi egységek csu­pán a demokratikus forma­lizmus szempontjából szük­ségesek, és tulajdonképpen csak akadályozzák a fejső­Radovan Vlatkovic, a Tar- Aranykoszorús Munkaér­­tományt. Szkupstina elnöke dem.rehdet­­kapott, dr.. Ádám­ csütörtökön, december 30-án kért Senborn, dr. Gyetvai átnyújtotta., azokat. a..magas Károly...dr'... Dužan Cantrak, dr. Aleksandar Kragarasevic, dr. Strahinja Mariakov és dr. Pavle Ilic. A kitüntetések ünnepélyes átadásán és, az ezzel kapcso­latos fogadáson jelent volt Dija Rajičić, a Tartományi Végrehajtó Tanács, elnöke, Szabó Ida és Nagy Ferenc, a Tartományi Szkupstina, il­letve a Tartományi Végre­hajtó Tanács al­elnökei, Sti­­pan Marušić, a Szocialista dész, a nagyobb termelő­ Kardelj az. integrációs folyá­­sándir Tef­zin, Đojrde St. Ra­­konységért folytatott kaz­­matokkal foglalkozott. Ki-­­­dojčić, dr. Viktor Najgérián vie­delmet. Pedig éppen a gaz­ emelte, hogy az utóbbi idő­ , és Mladen Leskovac, dasági egységek helyes­te-­ben egyre élénkebbé, gyor- ! A Köztársaság Ezüstkösző- Szövetség tartományi bizott­­vékenységétől függ az, sabbá válnak. rús Érdemrendjét kapta dr. ságárnak elnöke és mások, hogy mennyire sikerül a nyomás és a beavatkozás ! Vladimir Kapor, és dr. Jovan — ■ majd egészséges gazdasági tulajdonképpen az integráció | Borojevié, a Népért Tett viszonyokat létrehozni a lényegének félreértéséből fá- Szolgálatok Ezüstsugaras Ér­­vállalatokban es altalá­ban kad. Sokan úgy vélik, hogy democnáiével pedig dr Bogo­minden egyesülés célraveze- aemrcnojevei pea-0­ar. nugu­te, tehát a külső beavatkozá­­ ­s rendelkezzen a vállal­at eszközeivel A gyakorlati életben még tünk szert rendszerünkkel, nem, dolgoztuk ki eléggé az a Mégsem gondolom, hogy a zűrzavar volt a fő oka a fej­lődésünkkel kapcsolatban je­lentkező nehézségeknek. In­kább az mondanám, hogy az okok között megtalálhatjuk azt az általánosan elterjedt meggyőződést, hogy előírá­sokkal és rendeletekkel meg lehet oldani minden problé­mát. Pedig éppen ez a leg­nagyobb tévedés, különösen, amikor a gazdasági fejlődés­ről van szó. Edvard Kardelj szavai sze­rint az adminisztratív intéz­kedésekre és kényszerítő esz­közökre még sokáig szükség lesz társadalom egyes közérdeklődésre tarthat Edvard Kardelj nyu­nyi része. Demokratik­us rendre van szükségünk a vállalatokban szociá­l társadalmi élet alapját, amelyi­k, szabad és egyenjogú emberek önigazgatásán ala­pul­­tunk ugyanis sokszorosan be­bizonyította, hogy az önigaz-eszközök központosításának gatás nemcsak demokratikus olyan módszereit, amelyek e­-­, humánus eszme, hanem megfelelnek a szocialista ön­­gazdasági igazgatás követelményeinek, szüks­égszerűség a szoc.al­z- Éppen ezért kerül sor elég h­us feltételei között Mert gyakran összeütközésre a vál­la az, embert, egyre kisebb fajorokon belül, vagy az egye­tpertekben , zavarja a kubo sült társult gazdasági administrativ beavatkozás, veze artnál erőteljesebben fejleszt­tem nemcsak attól 4 heti kezdemertj’ezokepesse-­h a-nva-ál adni !el . Magától m értetődik — foly­­tatjá —, Hogy sem a dolgo­zók, sem az egyes munkakö­­zösségek nem lehetnek telje­sen függetlenek, és nem gon­­dolhatnak ... csak magukra, nem tehetik azt, amit akar­nak.. és nem fejlődhetnek a társadalom segitsége nélkül. Ezért ,is van­­szükség egyut- és. azt másoknak adták át, tes társadalmi tervre, egyűl- rfieé héth kap semifflt.­­. rendszter-ré, thert mihö- Állandó i.­tes annyian -a társadalmi tevé­küzdelm­ét. . kell kenyséeek eevbohaneoU fej- f°lTtatni- a vállalatok Itfjl' egyes gazdasági egysegei, lodesetpl fuggnek Munkájuk ütemei itt a felhalmozott­ban; gazdasagpolitikajukban eszközöket ne adminisztratív pedig a termetoerok fejlődése dton f­el És máshova tol a műszaki fejlodestol stb. ön­lésSzék át Arra van szük. Ennek az egész gépezetnek ség, hogy egyre fokozódó kö­­azonban minden dolgozó és­zös harcot­­vívjui­k a társult minden mu­rtkaközösség szol- munka produktivitásának gálámba kell állnia,a­hogy emeléséért, a nagyobb sörtede a kezükben, lemert,­­mégpeng az elvég­­zett munka minőségével, áll, mert nem célravezető az­­ olyan­­integráció, ahol az egyesülő vállalatokat nem kö­tik össze gazdasági, érdekek. A gyakorlati életben, sajnos, elég sokszor vagyunk tanúi az egyesült vállalatok szét­hullásának, különválásának. Még ott is, ahol az egyesülés kétségkívül indokolt, hasznos és szükséges. Véleményem szerint ki azért történik meg, mert előzőleg nem tisztázták belső gazdasági viszonyo­t. „..д,... лси iihni%4 iMNBcgcwi,­­ Vi.­­ . ■ L. Szövetségi Szkupstina hogy JóbB eredményé- m­enniyiségével a munka tér- ít~m céljait, ha mindenki fő elnöke kifejezte meggyőző­két érhésselték el. Ha a muri- mélékéhűségével össittán«- lel?° munkájaerte­ dését, hogy a tázdálkodás új eszköz erőfeszítéseiket Ezután kitért a dolgozók megjegyzéseire, hogy fokoz­ni kellene a személyi­­felelős­ségét, mert Sokkal kohriyéb- kát. ben életre. keltenénk a re­­a káénak éá ó, munkaközösseg- bán. nek biirics léhetosege árijai hóiy közvetlel­ül befolyásol­­já­k- rhukkae SokSzok f fejleSZ­­tését, a munka szervezését­ és az elosztást, akkor nem is jár­hat élen a termelékenység külön pert vívott harcban, mert úgy számol Edvard Kardelj érzi, hogy az anomm­ák vágy­­atkozatának az a valamilyen tisztviselői hitséig a d­ésm­okristikus rénd­és­zetnek a bérmunkása, fegyelem promániáival fog­lalkozik, mert ezekről a kér­désekről a ..belgrádi, televí­­ziónak küldött levelek is feltételei között az, integrá­ciós folyamatok erősebben jutnak majd kifejezésre.­­Úgy gondolom, — mondta a Szövetségi Szkupstina elnö­ke —, arra kellene töreked­­nünnk, hogy ezeket a kérdése­ket mindenekelőtt az egyes munkaszervezetek statútu­mai tisztázzák. Egyetlen köz­pontból, egyetlen törvénnyel ezeket nem lehet megoldani. Ezután emlékeztetett arra, hogy a személyi felelősséget az alkotmányos és terve­­zeti a munkamegosztásé­nyos előírások is megható- szakosítás, a kooperáció kor­­rozzák. Az igazgató szemé­­désével is i­lyes­­felelősséggel tartozik . Azt hiszem, hogy ezek a á­jfiunkástanács Határoza- folyamatok nálunk nagyon fainak végrehajtásáért, a lassan fejlődnek. A munkáka­­vállalat munkájának, ügy­­zösségek elég nehezen egyet­­vitelének vezetéséért. Sze­­hek meg — mondta. A vállá­­melődség felelősek a szak­­latoknak, törvényhozásunk­­tisztviselők is, mindegyik a­nak, az állami szerveknek az saját munkaterületéért, a kötelességük, hogy a követ­­mégpedig az igazgatóval kező hónapokban intenziven egyetemben. A határozatok dolgozhatnak e kérdések tisz­­végrehajtásánál ugyanis fel­­tárásán. Az legyen a cél, tétlenül szükség van „„»V.V--VBVO kül rövid..idő alatt bürokra- tétlenül szükség van a szó- hogy anyagilag is erősítsük ilyen bizonyiásák fek­été- tikus önkénnyé váltódik.. A mélyi felelősségre, és ha itt az integrációt,­lek között a munkaközösség megfelelő ,rend és felelős- mindenki felelős, akkor tulaj Edvárd Kardell végül Han­ság nélküli demokrácia na- dok­képpen senki sem felel­goztatta, hogy a gazdasági A munkástanács­­időről időre felül kell gyakran említést tesznek. — Kétségtelek­ — r­­on­dot­­ta a Szövetségi Szkupstina elnöke —, hogy nagyobb renddel, és­ fegyelemmel jobb eredményeket érnénk­­ el. Mégis,, rendkívül veszélyes hibát követnénk el, ha szem­­beszegüln­énk a demokráciá­val, a ^demokratikus renddel. Mert ,a rend demokrácia nél­integrációnak is megvannak a.maga törvényszerűségei, és geS .egvfp. Kévésbe voltakké ___ peáek arra, h.o|.y fiozzavetole gyón kphnypn a demagóg semmiért, géi Kepét ,glKös^p|K holnár frázisok és, fejeletlenség an­nak időre öt­­ év múlva milyen helyyzetbeli nehézségeket okoz a tajjsa­ ...­.., . . . lesznek. Ez pedig egyre iu­­­dalomnak. Eszerint tehát fősségre vonja mindazokat, nag­gyan­kább akadályozza az ésszerű nekünk valóban rendre akik nem végezték el megfe­­lnek a külföldi vállalatokkal gazdasági politikát, és az­rn­ van szükségünk, de a fe­­lelő módon feladatukat, vagy folytatott együttműködéssel igazgatási szervek munkáját monirácián alapuló rendre, hibásak a veszteségekért. Ez jolvat nagyobb eredményeket is. . Noha semmiképpen sem vonatkozik a szövetségi, köz- , --­­ merném azt állítani, hogy mi, társasági és községi társadat er­eje a termelésben, ad -Edvard Kardelj véleménye­­ szerint a m­egtorpanás jegye- jugoszlávok, világhírnévre tel­mi szervekre vitabevételben. Az objektív A munkamegosztás, a kooperáció és a szakosítás lassan fejlődik Gazdasági fejlődésünk f­íladozása elvonosib­ile távlatainkat No­ha a mi gazdaságunk edyig is relative gyorsan fejlődött át egyre növek­vő ingadozások elk­ödösí­­tették­­a távlatokat . dol­­gozóirtk elött, egyes mun­kaközösségek előtt. szer- Itt,­­szerin­­tartunk, anyagi eszközöket, kell a gazdasági egységek­nek, hanem arra töreksze­nek, ho­­­. . azoktól elvegyék az eszközöket. Ez egyaránt vonatkozik a vállalatokra, a társult vállalatok együttmű­ködésére és a kombinátokra a társadalmi munkában. Az önigazgatást és a munka­­közösség önállóságát éppen azért kell fejleszteni, hogy a vállalat mint a gazdasági egy­ségek összessége, jobban gaz­dálkodhasson, hogy világo­sabban felmérje a termelési folyamatban jelentkező fo­gyatékosságokat. Könnyebben megvalósu­l a resform, ha mivadanki felel munkájáért Nem minden egyesülés célravezeté­ sén alapuló is. Pedig az nem Nyilatkozatában foglalko­zott a munkamegosztás, a ljub Stah­kovicot és dr. Ra­­divoje Mitint tünt­ették ki. Régi jó ismerősömmel találkoztam, és ezt, bevált jó szokás szerint meg kel­lett ünnepelni. Egyik pohár a másikat követte, közben egyre di­csértük egymás életszínvo­nalát, aminek egyetlen fok­mérője ez esetben a göm­­bölyödő pocak volt. Bará­tomat már tíz évvel ezelőtt is „kis kerek színésznek” nevezték. Mert színész ez az éti cimborám. Méghozzá hivatásos. Ami engem illet, min­denki tu­dja, m­i a foglalko­zásom, de ami a pocakot illeti, az már, kérem, rá­galom. Jog rendben van, kissé megvaskos­odt­am, mondjuk azt, hogy jó bőrben vagyok, de azt az isten sem­ foghat­ja rám, ho.gy pocakom van, így évelődtünk mi szép csend­ben, hörpölgett­­k ita­lunkat, s amikor fizetni kellett, egyszerre rántot­tuk elő a pénztárcánkat. Persze azt elfelejtettem megjegyezni, hogy ez a kis baráti szeánsz egy talpaló­nehézségeken kívül azonban az ilyen egyesülési folyama­tokat egyes előírások is aka­dályozzák. Ha már a nehéz­ségeket és a problémákat nem tudjuk máról holnapra megszüntetni, legalább a nem megfelelő előírásokat változtassuk meg, idomítsuk az új szükségletekhez. Ezen most a szövetségi szervek is dolgoznak. Televízió-nyilatkozata vé­gén a Szövetségi Szkupstina elnöke sok sikert kívánt a nézőknek az új évben, ban történt, ahol is nem egyedül álltunk la gólyalá­­bfi asztal mellett. Mondom,, kiugrott, a két pénztárca egyszerre. Majd­nem egyszerre, annak elle­nére, hogy én tényleg nem vagyok kövér, barátom pe­­di­g már tíz évvel ezelőtt is kerek volt. És ahogy nagy gőzzel la­pozunk a pénztárcánkban, egyszer csak e­gy zöldhasú ötszázas kiperdúl valame­lyikünk ujjai közül. Köp­ködtünk utána mind a ket­ten, ne essen már le, az is­tenért se essek le. Mert ha utána kell hajolni, vissza­folyik belőlünk a fröccs.. . Köpködtun­k utána, de mégiscsak leesett. Egymásra néztünk. Épp mondani­ akarom az én kö­vér színészemnek, hogy ez mégiscsak az övé volt, te­hát vegye fel, amikor mel­lettünk megszólalt egy re­kedt évelődő hang: — Üssön belém az isten­nyila, hopp elszelidi a pén­zemet. Egy kis kucsmás, aszott, huncut tekintetű bácsika törölhette már az ötszázast (alias ötöst), és szóhoz sem jutottunk, amikor már ő ott állt a­z érintésnél és ren­delkezett: — Még fél liter rizlin­­get... meg ... mit is isz­nak ezek az urak? ... Ja, fröccsöt... akkor még két fröccsöt is... így vendégelt meg ben­nünket Szögi bácsi, a derék hordát. . DEÁK Ferenc Radovan Vlajković átadta a­ ­ tudományos­ kulturális és oktatásügyi dolgozóknak Radovan Vlajkovic átadja a kitüntetést Károlynak dr. Gretvai Hétfő, 1960. január 3. Tito elnök kitüntetett több újságírót A Jugoszláv Újságíró Szö­vetség kétévtizedes fennállá­sa alkalmából szocialista ha­zánk újságírásának fejlesz­tésében elért kiváló érde­meikért köztársasági elnö­künk több újságírót magas kitüntetésben, részesített. A vajdasági újságírók kö­zül a Népért Tett Szolgála­tok Ezüstsugaras Érdemrend­jét kapta BORDÁNFI Sán­dor, SIMIN-BOSÁN Magda, SflPIC Grgo, Budimir BU­DIM­AG, Dimitri­je CICO­­VACKI, Andrej FEKETE, Jan­ GRNJA, Miroslav­­TAJ­­NER, Dura VARGA, VARGA László. Az Aranykoszorús Munka­­érdemrendet többek, között Borde BEEJANSKI, Vasa DOBROSAVL­JEVIC, Vla­da DUBRAVCIC, Viktor FINK, KOLBIN József, PA­­TÁK István, MUCSI­­ József, PAPP Endre, SZABADKA Sándor, SZALAI István, SZERENCSÉS József, Sava SOLJJATOVIC, STEINITZ Tibor, LI­KO András, SAF­­IER Pál, BREZSÁN Gyula és URBAN János kaptak. (Tanjug)

Next