Magyar Szó, 1966. november (23. évfolyam, 300-327. szám)
1966-11-20 / 319. szám
Országszerte esik, havazik Szerbia délnyugati részén szombaton a nagy havazás miatt megszakadt a közlekedés a Prijepolje — Sjenica és a Prijepolje — Pljevlja úton. A hótakaró vastagsága eléri a 30 centimétert. Szombaton egyébként azt Az ítéletidő miatt több egész országban borús, felhős iskolában később kezdődött volt az idő. A tengermellé- az előadás, az építkezéseken ken, Crna Gorában, Bosznia és a hajógyárban félbeszaban és Szerbiában esett,akadt a munka, s a városi Szlovéniában, Gorski Kőtár- közlekedés is szünetelt. Több ban, Crna Gora északi re—i pincét elöntött a víz és ne— 6—12 százalékkal növekedett szem és Sandžakban havazott. A Szövetségi Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint még egy-két napig borús és csapadékos lesz az idő. ítéletidő Splitben Szombaton reggel hét órától kilenc óráig ítéletidő dühöngött Split fölött, két ízben is felhőszakadás zúdult a városra. Nagy szemű jég is esett, és elborította az utcákat. A csatornahálózat nem tudta elvezetni a nagy vízmennyiséget, s így több utcát elárasztott a víz. Dr. Gyetvai Károly Csehszlovákiában A jugoszláv—csehszlovák kulturális együttműködési egyezmény alapján dr. Gyetvai Károly Novi Sad-i egyetemi tanár tíz napot tölt Csehszlovákiában. Meglátogatja a prágai és a bratislavai jogi kart, az állam- és jogtudományi intézetet. Otttartózkodása idején előadást tart a társadalmi tulajdonról és a mezőgazdasági szervezetek társulásáról. Tanácskozás a növényvédelemről A Sabac Zorky vegyipari vállalat szervezésében a köztársasági növényvédelmi egyesület november 17-én és 18-án Banja Koviljacán értekezletet tartottak a növényvédelem időszerű problémáiról. Az értekezleten részt vettek az ország kiemelkedő vegyészeti, erdészeti és mezőgazdasági szakemberei, többek között dr. Zeljko Kovačević, dr. Aleksamdar Stanikovic, egyetemi tanárok dr. Svetislav Zivkovic, dr. Tihomir Stojanovic, dr. Konstantin Vasic, Jódai István mérnök és mások. V.E. Az áramszünetet a montenegrói rossz időjárás okozta Tegnap délután háromnegyed ötkor sötétség borult egész Vajdaságra és Szerbia egy részére. Az áramszolgáltatás fél hat és hat óra között rendeződött. A szerbiai egyesült villamosipari vállalatok diszpécsere szerint az áramszünetet a montenegrói rossz időjárás okozta, megrongálódott a Titograd, Bajina Basta és Srbobran közti fővezeték. tízgerinc, fácán galantin... Vadas ételek bemutatója a Novi Sad-i Parkszállóban A Tartományi Gazdasági Kamara tíznapos tanfolyamot szervezett a legjelesebb vajdasági ínyesmesterek számára a vadas ételek készítésénekkülönféle módjáról. Részt vettek a Novi Sad-i, auboticai, verbászi és verseci szakácsok. Az előadásokat Ivan Vozelj híres ljubljanai ínyesmester vezette. A tanfolyam tegnap fejeződött be, s a mesterek bemutatták, hogy milyen ételeket lehet vadhúsból készíteni, s látványos ételkóstolót rendeztek. Több mint negyvenféle mesésen tálalt étel kínálta ma A Jože bemutatón Brilej, a megjelent Szövetségi Idegenforgalmi Bizottság elnöke, Roberto Ducci belgrádi olasz nagykövet, Ivan Subotin, a tartományi vadászszövetkezet elnöke, Mica Novkovic, a Tartományi Végrehajtó Tanács tagja, Grósz László, a Novi Sad-i Árumintavásár igazgatója és még számos más vendég. Jövőre, mint ismeretes, Novi Sadon rendezik meg a nemzetközi halászati és vadászati kiállítást, és természetes, hogy a vajdasági éttermekben akkor is és már most is vadasan készített ételeket szolgáljanak fel. A Park-szállóban már mától kezdve lehet kapni néhányfélét A-t 'A vendégek megtekintik a kiállított két étel különlegessége MAGYAR SZÓ hány raktárban komoly károkat okozott. Tizenhárom velebiti falu el van vágva a külvilágtól A rijekai útkarbantartó vállalat osztagai és a velebiti falvak lakossága már három napja az utak megtisztításán dolgozik. Négy nappal ezelőtt a nagy havazás tizenhárom hegyi falut teljesen elvágott a külvilágtól. Szerencsére a falusi boltok idejekorán gondoskodtak elegendő élelmiszerről, s így a lakosság ellátása nem okoz gondot, az eltorlaszolt utak miatt azonban a lakosság nem részesülhet orvosi segélyben. Tasárnap, 1966. nov. 20. Gyakran indokolatlanul növekednek az árak Zoran Petrović szövetségi kereskedelmi felügyelő nyilatkozata Novemberben ismét megdrágult több olyan termék, amelynek ára június óta szabadon alakult. A prágai sonka kilónként például 400 dinárral lett drágább, a tésztafélék ára 9, a vaj ára Zoran Popovic, szövetségi kereskedelmi felügyelő, aki a napokban több munkaszervezetbe ellátogatott és beszélgetett az árdrágulásról, úgy véli, hogy ezt nehéz megmagyarázni. Elmondta, hogy az édesipari gyárak a cukrot kilónként 60—70 dinárral, a lisztet 10—15 dinárral olcsóbban kapják, mint eddig, s készítményeik ára megint növekszik. Ezt semmilyen gazdasági okkal nem lehet megmagyarázni. A hústermékek ára is háromszor gyorsabban növekszik, mint a jószágé. A szövetségi felügyelő szerint a termelők nem szívesen adnak választ arra a Felmerül azonban a kérdés — tette hozzá Zoran kérdésre, miért drágulnak a Popovia —, mit tesznek majd termékek, rendszerint arra a munkaszervezetek, ha az hivatkoznak, hogy növelni akarják a munkások személyi jövedelmét. Mások nyíltan kijelentik, hogy a piac elfogadja a mostani árakat, és élnek a lehetőséggel. A trebinjei szerszámgépgyár és a koperi műanyagfeldolgozó gyár ezzel a megindoklással emelte a közelmúltban árait: elkövetkező hónapban rohamosan csökken a kereslet árucikkeik iránt. Végül közölte, hogy a piaci felügyelőség megszigorítja a rögzített árak árellenőrzését, s rendszeresen tájékoztatja az illetékes szerveket és a közönséget a felszabadított termékek árának alakulásáról. (Tanjug) lehet a havazás Novi Sad felkészült a téli útkarbantartásra A tartományi székvárosban, úgy látszik, az idén nem okoz majd meglepetést a hóesés. A községi szkupstina kommunális tanácsának legutóbbi ülésén ugyanis többek között megvitatták az erre vonatkozó teendőket is;megállapították, milyen előképszületeket kell foganatosítani, hogy a havazás ne okozhasson bajt és nehézségeket a városi közlekedésben. Az előző évektől eltérően az idén külön bizottság alakult. Tagjai: a szkupstina, a kommunális szolgáltató vállalatok, a Hieb, a közművesítő intézet, a belügyi titkárság, a Jugoszláv Néphadsereg és a postavállalat képviselői november közepétől március 15-éig ügyeletes szolgálatot tartanak, amely szükség esetén intézkedik, hogy az erre hivatott munkaszervezetek elvégezzék a hó eltakarítását, megtisztítsák az utakat, tereket, kihordják a havat, a csúszós utakat pedig beszórják homokkal és sóval A szkupstina idevágó határozata értelmében egyébként a fenti munkálatokkal a Put közművesítő vállalat, a városi kertészet, a piacigazgatóság, a Cistoca és a Vodovod emberei foglalkoznak. A Put vállalat gépeire tartozik a városi utcák tisztántartása, a Cistoca emberei az átjárókat, a tereket, a hidak gyalogjáróit tartják rendben, és eltakarítják a havat a középületek előtt. A Városi Közlekedési Vállalat kötelessége gondoskodni arról, hogy az autóbuszmegállók előtt ne legyen hó, csúszós időben pedig homok- és sókeverékkel hintsék be a megállók előtti tereket. A lakóházak, a vállalatok, intézmények épületei előtt a gondnokoknak, a háztulajdonosoknak, illetve a munkaszervezeteknek kell eltakarítani a havat. A szkupstinai rendelet értelmében a mulasztást 5000—10 000, illetve 100 000 régi dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetik. A belügyi titkárság közlekedésbiztonsági osztálya kijelöli majd azokat az utcákat, amelyekben a gyerekek szánkózhatnak, szükség esetén egyirányú közlekedést vezet be némelyik utcában, szabályozza a gépjárművek parkolását, nagy havazás esetén pedig szükség szerint kizár egyes utcákat a forgalomból. A szkupstina kommunális osztályán egyébként megtudtuk, hogy a hó eltakarítására és kihordására, valamint az utak beszórására a Put vállalat nyolc különleges hóeltakarító autóval, négy homok- és sószóró géppel, öt hóelevátorral és berakodógéppel, két hókotróval, kilenc billenőszekrényes tehergépkocsival és három bulldózerrel rendelkezik. A gépek mellett ötven ember dolgozik, szükség esetén azonban még körülbelül 100 munkást alkalmaznak. Emellett megtudtuk azt is, hogy hóesés idején 73 utcában (a fő útvonalakon) tisztítják majd állandóan a havat. A téli útkarbantartó munkálatok költségei, a számítások szerint, több mint 50 millió régi dinárba kerülnek. Mivel azonban a pénzügyi terv még nem végleges, az említett munkák elvégzésére 20 millió dinárt előlegeztek. B. E. Belgrádi arcélek bolt, a könyvkereskedés, a vegytisztító, a szabó, a cipész. A városba csak az ember jár be naponta rendszeresen. Korán reggel indul munkahelyére, délután három után érkezik haza. Négyen élnek százezres fizetéséből. Nem nagyon ficánkolhatnak. Ha az asszony meg a gyerekek is bemennek a városba, az már eseménynek számít Nem is csoda. Az autóbuszjegy fejenként 110 dinár oda-vissza. Négyüknek 450. Marad a televízió. Az esti képhíradó, a film, a szórakoztató műsor. S a gyerekek? Este az ember átnézi a házi feladatokat, gyakorolja velük a matematikát. S ha még eljön az öreganyjuk, valahonnan Ohrid mellől, — macedón család —, akkor felelevenednek a mesék nyomán a régi idők. Ülök köztük, és nem tudom, de talán nem is kell megmagyarázni, egészen Arany János-i hangulat fog el. Ugye, melléfogtam! Ez aztán egyáltalán nem tipikus fővárosi család. De itt élnek. Így. És nem csak ők egyedül. Néha kérdezem magamban, miért élnek a fővárosban, ha életmódjuk semmiben sem különbözik a falusitól. Nem érzik szükségét annak, hogy kihasználják a város által kínált lehetőségeket? Vagy nincs módjuk erre? Tudjuk a választ: majd a gyerekeik vagy az unokáik. Nekik már mások lesznek az lakótelepen. Ott, helyben, a gyerekeknek az iskola, ottfényeik és lehetőségeik vs. az önkiszolgáló, a zöldséges- t ln. Az átlag belgrádiról nyilván megfelelő adatokat szolgáltathat a fővárosi statisztikai hivatal. De hát van valami hideg, valami eleve elutasító abban, hogy statisztikai adatokban, számokban fejezzük ki az embert. S a kép nem is lenne reális. Nem lenne elég hiteles. Mégis izgalmas feladat: megragadni, legjellemzőbb, leglényegesebb vonásaiban megrajzolni a belgrádi embert. Ha egyáltalán lehetséges. Fölbontva, legalább valamilyen rétegződés szerint. Külön a fiatalokról, külön a felnőttekről, külön az aszszonyokról... Megpróbálom véletlenszerűen kiragadott figurákon keresztül. Az összkép talán mutat majd valamit. Hat éve él Belgrádban a család, amellyel kezdem. Tehát nem bennszülöttek, nem tősgyökeres fővárosiak. De azt hiszem, éppen ez jellemző erre a városra és lakosaira is. Nagy a beözönlés, nem zárkózott be, hogy úgy mondjunk, tárt karokkal vár mindenkit. S ez kifejezésre jut az emberek mentalitásában, közvetlenségében is. Észreveszik ezt a külföldi vendégek is. Tetszik nekik. Az említett családban a férj tisztviselő, csak ő van munkaviszonyban, az aszszony a háztartást vezeti, neveli a két gyereket. Háromszobás lakásuk van, fenn a Zvezdarán, egy új . A kiállított bútor ugyanolyan minőségű, mint az exportált — tehát nem visszamaradt bútor —, s hazai árusítását az új devizarendszer tette lehetővé. A bútorszövet és a felhasznált segédanyagok többnyire külföldiek. A hazai vásárlóközönségnek eddig sejtelme sem volt, hogy mi is gyártunk ilyen szép, modern bútort. A legolcsóbb 160 000 dinárba, a legdrágább 535 000 régi dinárba kerül. A kiállítás április 15-éig tart, mindennap, vasárnap is, reggel 9-től este 7-ig van nyitva. Ezt látni kell! A Jugoexport külkereskedelmi vállalat tegnap este a Novi Sad-i vásár 8. számú csarnokában bútorkiállítást nyitott, amelyen nemcsak bemutatja az eddig kizárólag kivitelre gyártott korszerű és stílbútort, hanem a látogatók dinárért meg is vehetik.