Magyar Szó, 1970. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1970-07-01 / 178. szám
Szerda, 1970. július X. Nézeteltérések az izraeli kormányban Dayan lemondással fenyegetőzik, ha elfogadják az amerikai Tel Avivból jelenti az AFP. „Komoly nézeteltérések merültek fel a legújabb amerikai indítvánnyal kapcsolatban Abba Eban külügyminiszter és Golda Meir miniszterelnök között” — írja a Moriv című jól értesült izraeli lap. Politikai hírmagyarázata szerint a kormány túlnyomó többsége — ide értve Dayan tábornokot is — Golda Meirt támogatja, mondván, hogy az amerikai indítványt habozásnélkül vissza kell utasítani. Dayan tábornok kijelentette, hogy kilép a kormányból, ha elfogadják a közelkeleti kérdés megoldására vonatkozó amerikai tervezetet. A Davar című kormánypárti lap szerint Golda Meir nyilatkozata nem jelenti azt, hogy Izrael hivatalosan elutasítja az amerikai indítványt. * Nasszer a szovjet vezetőkkel tárgyal Moszkvából jelenti a TASZSZ. Kedden Moszkvában megkezdődtek a legmagasabb szintű szovjet—egyiptomi tárgyalások. Szovjet részről Podgornij, a Legfelsőbb Szovjet Elnökségének elnöke, Brezsnyev, a párt első titkára, és Koszigin miniszterelnök vesz részt a megbeszéléseken. Az egyiptomi küldöttséget Nasszer elnökvezeti. „A szovjet—egyiptomi tárgyalások végén közös közleményt adnak ki” — jelenti a kairói Al Ahram. A lap megemlíti, hogy Nasszer elnök nemcsak a közel-keleti válságról tárgyal Moszkvában, hanem az indokínai és afrikai helyzetről is. Végül említést tesz róla, hogy Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter, kedden tárgyalt Favzi tábornokkal, az egyiptomi hadügyminiszterrel. A többi kairói lap nem fűz magyarázatot Nasszer moszkvai látogatásához, csak azt hangsúlyozzák, hogy az egyiptomi—szovjet tárgyalások roppant fontosak. Az USA új terve csak ürügy A Tanjug algíri híre szerint a közel-keleti helyzettel kapcsolatos amerikai kezdeményezés célja megszilárdítani Izrael megingott helyzetét és lehetetlenné tenni az arab országok és aPalesztinai mozgalom véderejének erősítését. Általános a meggyőződés, hogy az USA szándékosan állt elő az arab országok számára elfogadhatatlan javaslattal. Az arab országok elutasító magatartását nyilván arra fogja felhasználni, hogy Izraelnek újabb hadisegélyt és gazdasági hitelt nyújtson. Párizsban a moszkvai tárgyalások eredményét várják Párizsból jelenti a Tanjug. Francia politikai megfigyelők a közel-keleti és az indokínai válság megoldását célzó, már megkezdett vagy bejelentett kezdeményezésekre összpontosítják figyelmüket. Nagy érdeklődéssel várják Nasszer egyiptomi elnök moszkvai tárgyalásainak eredményét, de máris összefüggéseket keresnek Nasszer látogatása és a még mindig titokban tartott amerikai javaslat között. A kormánypárti Nation hírmagyarázója szerint az amerikai kezdeményezés valamennyire leépíti Izrael fennhéjázó magatartását, az arab országokat pedig gondolkodásra készteti, mielőtt végleges választ adnának. Az arab közvéleményben aggodalmat keltett a brit kormányváltozás Az arab közvélemény aggodalommal fogadta a nagybritanniai kormányváltozást. Attól tartanak ugyanis, hogy a konzervatívok — a cionista mozgalommal való hagyományos kapcsolataik miatt — Izrael-barát politikát folytatnak. Az se lehetetlen — hangoztatják —, hogy az új kormány felülvizsgálja az Izraelnek szánt fegyverszállítmányok felfüggesztésére vonatkozó további határozatot is. békejavaslatot Maurice Schumann francia és Aldo Moro olasz külügyminiszter a Közös Mae luxemburgi ülésén Nixon Fehér Könyve (Folytatás az 1. oldalról) ügyi államtitkárral a kambodzsai helyzetről. Rogers ázsiai körútra készül, s Manilában a SEATO paktum minisztereivel, Saigonban a Vietnamban harcoló hat szövetséges ország képviselőivel tárgyal. A tanácskozás után Rogers kijelentette, hogy az amerikai csapatok nem térnek vissza Kambodzsába. Az Egyesült Államok csupán légi támogatást nyújt a kambodzsai területen harcoló saigoni és thaiföldi egységeknek. Az újságírók más kérdéseire nem válaszolt, csupán annyit mondott még, hogy a közel-keleti helyzetre vonatkozó javaslatra még sem Izrael, sem az arab országok nem küldték el válaszukat. Heti 1000 dollár a zsoldosoknak A Reuter híre szerint Rogers kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze a Kambodzsában harcoló fehér zsoldosokhoz. Hong Kong-i hír szerint azok a fehér zsoldosok mennek Phnom Penhbe, akik annak idején Kongóban és Biafrában harcoltak. Len Nol kormánya heti 1000 dollárt fizet egy-egy bérencnek. Az indokínai politikával kapcsolatban Hatfield republikánus szenátor keményen bírálta Nixon elnököt, mondván, hogy jobbra kanyarodva katasztrófába sodorhatja pártját. Hatfield reméli, hogy az elnök véget vet az indokínai háborúnak és megszilárdítja az USA gazdasági helyzetét. Ha azonban ez nem sikerül neki, a két év múlva sorra kerülő elnökválasztásokon a Nixon —Agnew kettős nem szerepel a jelöltek listáján. Hatfield és a demokrata McGovern terjesztették a szenátus elé azt az indítványt, hogy az év végén szüntessék be az USA indokínai hadműveleteinek pénzelését, s hogy a jövő év derekáig rendeljenek haza minden amerikai csapatot. Egyezmény Spanyolországgal és Izraellel A Reuter luxemburgi jelentése szerint hétfőn egyezményt írtak alá a Közös Piac és Spanyolország, illetve Izrael között. A kölcsönös kedvezményeket nyújtó egyezmény megkönnyíti a Közös Piac és Spanyolország, illetve Izrael gazdasági és kereskedelmi együttműködését. A Közös Piac nevében a megállapodást Pierre Harmel belga külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának elnöke, Izrael képviseletében Abba Eban külügyminiszter, Spanyolország nevében pedig López Bravo külügyminiszter írta alá. A Közös Piac Spanyolországgal hat évre, Izraellel pedig öt évre kötött egyezményt. MAGYAR SZÓ Hét év után... Megkezdődtek a tárgyalások a Közös Piac kibővítéséről A társulni kívánó országok küldöttségvezetői kormányuk nézeteiről Luxemburgban kedden megkezdődött a Közös Piac, illetve Nagy-Britannia, Dánia,Írország és Norvégia képviselőinek értekezlete a gazdasági szervezet kibővítéséről. A négy társulni kívánó nyugat-európai ország hét évig várt a nagy jelentőségű értekezletre. Erre az alkalomra Luxemburgba utazott Douglas Home új angol külügyminiszter is. Az újságírók előtt kijelentette, hogy kormánya nagy reményeket táplál a megbeszélések sikere iránt. Az egybegyűlteket Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök és Pierre Harmel belga külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának elnöke üdvözölte. Harmel kijelentette, hogy a szervezet kibővítése új távlatokat nyit a nyugat-európai közösség előtt. Hangsúlyozta, hogy a négy új tagállam hozzájárul Európa egységének erősítéséhez. A belga külügyminiszter ezután a hatok közös nézeteit ismertette a társulásokkal kapcsolatban. A tagállamok nevében elmondotta, hogy a társuló országoknak el kell fogadniuk a római szerződés minden pontját, a szervezet határozatait, a Közös Piac erősítését irányzó intézkedéseket és a közösség politikai céljait. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a négy tagjelöltnek mielőbb társulnia kellene a szervezethez, teljes jogú tagként. Hangsúlyozta, hogy egyidőben kell életbe lépnie a négy ország társulásáról szóló szerződésnek. A Közös Piac tagállamai nevében hajlandóságát fejezte ki, hogy tárgyalásokat folytatnak az EFTA más tagállamaival is a Közös Piachoz való csatlakozásról. Anthony Barber, az angol küldöttség vezetője, elmondotta, hogy hazája a Közös Piac tagja szeretne lenni. Az új angol kormány nevében annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tárgyalások sikeresen fejeződnek be. Hangsúlyozta azonban, hogy Nagy-Britannia nem akar minden áron társulni. Svenn Strag norvég külügyminiszter közölte, hogy kormánya Európa gazdasági és politikai egységének erősítését tűzte ki céljául, hogy ezzel is hozzájáruljon a nemzetközi békéhez és biztonsághoz. Kijelentette, hogy Norvégia külön jogokat kíván mezőgazdasága és halászata számára. Andersen dán gazdaságügyi miniszter kijelentette, hogy hazája elfogadja a római szerződést, s erősíteni kívánja Nyugat-Európa politikai együttműködését, de ettől függetlenül továbbra is fejleszti együttműködését az öt észak-európai ország közösségével, a NORDEKKEL. Patrick Hillery, az Ír Köztársaság külügyminisztere, hangsúlyozta, hogy hazája csatlakozásaiba Közös Piachoz nem okoz különösebb problémákat. Kijelentette, hogy az ír kormány elfogadja a Közös Piac politikai céljait. Az ülést délben berekesztették. Elhatározták, hogy a munka jellegű tárgyalásokat július 21-én kezdik Luxemburgban. Először Nagy-Britannia társulásáról tanácskoznak, a másik három tagjelölt felvételéről szeptember 21-én kezdenek megbeszéléseket. 3. oldal Folytatták a szovjetamerikai tárgyalásokat Bécsben A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei folytatták a rakétaleszerelési tárgyalásokat. A keddi tanácskozást a szovjet nagykövetség épületében tartották. Mint ismeretes, a megbeszéléseket felváltva tartják a két ország bécsi nagykövetségein. Befejeződött Mitja Stillc szovjetuniódan látogatása (Folytatás az oldalról) teltek az európai ügyeknek. Jugoszlávia, mint el nem kötelezett ország, ismertette az el nem kötelezett politikával kapcsolatos álláspontját is. A belgrádi nyilatkozat elvei alapján A bilaterális együttműködést illetően megállapították, hogy minden lehetőség megvan a kapcsolatok továbbfejlesztésére, és ehhez ki kell használni minden formát. Már előkészítették az 1971-től 1975-ig terjedő hoszszú lejáratú árucsere-egyezmény aláírását, megállapították, hogy többet kell tenni az ipari együttműködés érdekében. A jugoszláv küldöttség hangsúlyozta, hogy hazánk független, szilárd és el nem kötelezett álláspontja nemcsak Jugoszlávia népeinek létérdeke, hanem Európa és a világ biztonságának érdekét is szolgálja. Abban is egyetértettek, hogy a gyakori találkozók a kölcsönös megismerés és közeledés legjobb eszközei, és hogy az 1955-ben Belgrádban elfogadott nyilatkozat elvei — a szuverenitás és területi integritás tiszteletben tartása, a be nem avatkozás — a jövőben is a kapcsolatok állandó alapjául szolgálnak. — Azzal a meggyőződéssel utazunk haza — mondotta nyilatkozata végén Mitja Ribičič —, hogy megbeszéléseink hozzájárultak együttműködésünk, a két nép barátságának továbbfejlesztéséhez. Az eltérések nem akadályozzák a jó viszonyt A kérdésekre válaszolva, a bilaterális kapcsolatok egyes vonatkozásait konkretizálva, elmondotta még, hogy a Szovjetunió 500 millió dolláros áruforgalommal a harmadik helyet foglalja el Jugoszlávia külkereskedelmében. Megvan az érdeklődés az ilyen irányú kapcsolatok továbbfejlesztésére, különösen azért, mert néhol lemaradunk a lehetőségek mögött. Egyetértettek abban is, hogy meg kell találni a fizetés korszerűbb módjait. Erről majd a szakértők tárgyalnak, a kormányfők ugyanis nem tértek ki konkrét kérdésekre, hanem csak azt szögezték le, hogy szükség van az együttműködés korszerűbb formáira. Jugoszláviának mindenképpen érdeke meglelni mindazokat a módokat, amelyek meggyorsíthatják az együttműködés fejlődését. Már megegyeztek a kulturális együttműködésben is, és az erre vonatkozó egyezményt hamarosan aláírják. A küldöttség tagjai a legszebb benyomásokkal tértek vissza Leningrádból és Tallinnból. Megállapították, hogy az Észt SZSZK, ez a kis ország, a szovjet hatalom harminc éve alatt hatalmas eredményeket ért el a szocializmus építése terén. A látogatás célja nem az volt, hogy megbeszéléseket folytassanak, mégis mindenütt az együttműködés készségével találkoztak, és a jugoszláv küldöttség is kifejezésre juttatta erre irányuló készségét. A londoni Times tudósítójának kérdésére válaszolva, a jugoszláv kormányfő hangsúlyozta, hogy a két országközötti eltérések ismertek, de nem olyan jellegűek, hogy megzavarják a jó viszonyt. Hasznos és eredményes látogatás A nemzetközi kérdésekre vonatkozóan, valamint Jugoszlávia és más országok viszonyát illetően kijelentette, hogy Jugoszlávia kezdeményezőként állt ki az európai biztonság érdekében, és támogatta a román javaslatot, a budapesti felhívást és a szocialista országoknak azt az álláspontját, hogy az európai biztonsági értekezletet minél előbb meg kell tartani. A közel-keleti kérdésben az a meggyőződése, hogy a válságot aBiztonsági Tanács határozatának végrehajtásával kell megoldani. Jugoszlávia mindig elítélte az arab országok elleni agressziót, és a válság nemzetközi megoldását javasolta. Az indokínai kérdésről szólva, elmondta, hogy a világ közvéleményének erélyesen fel kell lépnie a beavatkozó külső hatalmak ellen. Beszélt arról is, hogy Jugoszlávia mindig az Albániával és Kínával való kapcsolatok rendezése mellett volt, és kedvező jelnek tekinti, hogy a két ország az utóbbi időben több készséget mutat a helyzet javítására. Mitja Ribičič sajtóértekezlete és a közös közlemény mindenképpen alapot ad , ahhoz a megállapításhoz, hogy a jugoszláv kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatása rendkívül hasznos és eredményes volt, azzal, hogy az eredmények konkretizálása már a további megbeszélések és a szakértők feladata lesz. BÁLINT István Ismét tanácskoztak a nagyhatalmak berlini nagykövetei Kedden ismét összeültek a négy nagyhatalom nyugatberlini nagykövetei, hogy a város helyzetének rendezéséről tárgyaljanak. A keddi nagyköveti értekezlet az ötödik volt az idei megbeszélések sorában. A tanácskozáson Kenneth Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövete elnökölt.