Magyar Szó, 1970. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1970-07-01 / 178. szám

Szerda, 1970. július X. Nézeteltérések az izraeli kormányban Dayan lemondással fenyegetőzik, ha elfogadják az amerikai Tel Avivból jelenti az AFP. „Komoly nézeteltérések merültek fel a legújabb amerikai indítvánnyal kapcsolatban Abba Eban kül­ügyminiszter és Golda Meir miniszterelnök között” — írja a Moriv című jól értesült izraeli lap. Politikai hírmagyarázata szerint a kormány túlnyomó többsége — ide értve Dayan tábornokot is — Golda Meirt támogatja, mondván, hogy az amerikai indítványt ha­bozás­­nélkül vissza kell uta­sítani. Dayan tábornok kijelen­tette, hogy kilép a kormány­ból, ha elfogadják a közel­­keleti kérdés megoldására vonatkozó amerikai terveze­tet. A Davar című kormány­­párti lap szerint Golda Meir nyilatkozata nem jelenti azt, hogy Izrael hivatalosan el­utasítja az amerikai indít­ványt. * Nasszer a szovjet vezetőkkel tárgyal Moszkvából jelenti a TASZSZ. Kedden Moszkvában meg­kezdődtek a legmagasabb szintű szovjet—egyiptomi tárgyalások. Szovjet részről Podgornij, a Legfelsőbb Szovjet Elnökségének elnö­ke, Brezsnyev, a párt első titkára, és Koszigin minisz­terelnök vesz részt a meg­beszéléseken. Az egyiptomi küldöttséget Nasszer elnök­­vezeti. „A szovjet—egyiptomi tár­gyalások végén közös közle­ményt adnak ki” — jelenti a kairói Al Ahram. A lap megemlíti, hogy Nasszer el­nök nemcsak a közel-keleti válságról tárgyal Moszkvá­ban, hanem az indokínai és afrikai helyzetről is. Végül említést tesz róla, hogy Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter, ked­den tárgyalt Favzi tábornok­kal, az egyiptomi hadügymi­niszterrel. A többi kairói lap nem fűz magyarázatot Nasszer moszkvai látogatásához, csak azt hangsúlyozzák, hogy az egyiptomi—szovjet tárgyalá­sok roppant fontosak. Az USA új terve csak ürügy A Tanjug algíri híre sze­rint a közel-keleti helyzettel kapcsolatos amerikai kezde­ményezés célja megszilárdí­tani Izrael megingott hely­zetét és lehetetlenné tenni az arab országok és a­­Pa­lesztinai mozgalom védere­­jének erősítését. Általános a meggyőződés, hogy az USA szándékosan állt elő az arab országok számára elfogadhatatlan ja­vaslattal. Az arab országok elutasító magatartását nyil­ván arra fogja felhasználni, hogy Izraelnek újabb hadi­segélyt és gazdasági hitelt nyújtson. Párizsban a moszkvai tárgyalások eredményét várják Párizsból jelenti a Tan­­jug. Francia politikai megfi­gyelők a közel-keleti és az indokínai válság megoldását célzó, már megkezdett vagy bejelentett kezdeményezé­sekre összpontosítják figyel­müket. Nagy érdeklődéssel várják Nasszer egyiptomi elnök moszkvai tárgyalásai­nak eredményét, de máris összefüggéseket keresnek Nasszer látogatása és a még mindig titokban tartott ame­rikai javaslat között. A kor­mánypárti Nation hírmagya­rázója szerint az amerikai kezdeményezés valamennyi­re leépíti Izrael fennhéjázó magatartását, az arab orszá­gokat pedig gondolkodásra készteti, mielőtt végleges választ adnának. Az arab közvélemény­ben aggodalmat keltett a brit kormány­változás Az arab közvélemény ag­godalommal fogadta a nagy­­britanniai kormányváltozást. Attól tartanak ugyanis, hogy a konzervatívok —­ a cionis­ta mozgalommal való ha­gyományos kapcsolataik mi­att — Izrael-barát politikát folytatnak. Az se lehetetlen — hangoztatják —, hogy az új kormány felülvizsgálja az Izraelnek szánt fegyver­szállítmányok felfüggesztésé­re vonatkozó további hatá­rozatot is. békejavaslatot Maurice Schumann francia és Aldo Moro olasz külügyminiszter a Közös Mae luxemburgi ülésén Nixon Fehér Könyve (Folytatás az 1. oldalról) ügyi államtitkárral a kam­bodzsai helyzetről. Rogers ázsiai körútra készül, s Ma­nilában a SEATO paktum minisztereivel, Saigonban a Vietnamban harcoló hat szö­vetséges ország képviselői­vel tárgyal. A tanácskozás után Rogers kijelentette, hogy az ameri­kai csapatok nem térnek vissza Kambodzsába. Az Egyesült Államok csupán lé­gi támogatást nyújt a kam­bodzsai területen harcoló saigoni és thaiföldi egysé­geknek. Az újságírók más kérdéseire nem válaszolt, csupán annyit mondott még, hogy a közel-keleti helyzet­re vonatkozó javaslatra még sem Izrael, sem az arab or­szágok nem küldték el vá­laszukat. Heti 1000 dollár a zsoldosoknak A Reuter híre szerint Ro­gers kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze a Kambodzsában har­coló fehér zsoldosokhoz. Hong Kong-i hír szerint azok a fehér zsoldosok mennek Phnom Penhbe, akik annak idején Kongóban és Biafrá­­ban harcoltak. Len Nol kor­mánya heti 1000 dollárt fizet egy-egy bérencnek. Az indokínai politikával kapcsolatban Hatfield re­publikánus szenátor kemé­nyen bírálta Nixon elnököt, mondván, hogy jobbra ka­nyarodva katasztrófába so­dorhatja pártját. Hatfield reméli, hogy az elnök véget vet az indokínai háborúnak és megszilárdítja az USA gazdasági helyzetét. Ha azon­ban ez nem sikerül neki, a két év múlva sorra kerülő elnökválasztásokon a Nixon —Agnew kettős nem szere­pel a jelöltek listáján. Hatfield és a demokrata McGovern terjesztették a szenátus elé azt az indít­ványt, hogy az év végén szüntessék be az USA indo­kínai hadműveleteinek pén­zelését, s hogy a jövő év de­rekáig rendeljenek haza minden amerikai csapatot. Egyezmény Spanyolor­szággal és Izraellel A Reuter luxemburgi je­lentése szerint hétfőn egyez­ményt írtak alá a Közös Piac és Spanyolország, illet­ve Izrael között. A kölcsö­nös kedvezményeket nyújtó egyezmény megkönnyíti a Közös Piac és Spanyolor­szág, illetve Izrael gazdasági és kereskedelmi együttmű­ködését. A Közös Piac nevében a megállapodást Pierre Har­­mel belga külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri ta­nácsának elnöke, Izrael kép­viseletében Abba Eban kül­ügyminiszter, Spanyolország nevében pedig López Bravo külügyminiszter írta alá. A Közös Piac Spanyolországgal hat évre, Izraellel pedig öt évre kötött egyezményt. MAGYAR SZÓ Hét év után... Megkezdődtek a tárgyalások a Közös Piac kibővítéséről­­ A társulni kívánó országok küldöttségvezetői kormányuk nézeteiről Luxemburgban kedden megkezdődött a Közös Piac, illetve Nagy-Britannia, Dánia,­­Írország és Norvégia képviselőinek értekezlete a gazdasági szervezet kibő­vítéséről. A négy társulni kívánó nyugat-európai or­szág hét évig várt a nagy jelentőségű értekezletre. Erre az alkalomra Luxem­burgba utazott Douglas Home új angol külügymi­niszter is. Az újságírók előtt kijelentette, hogy kormánya nagy reményeket táplál a megbeszélések sikere iránt. Az egybegyűlteket Gaston Thorn luxemburgi minisz­terelnök és Pierre Harmel belga külügyminiszter, a Kö­zös Piac miniszteri tanácsá­nak elnöke üdvözölte. Har­mel kijelentette, hogy a szervezet kibővítése új táv­latokat nyit a nyugat-euró­pai közösség előtt. Hangsú­lyozta, hogy a négy új tag­állam hozzájárul Európa egységének erősítéséhez. A belga külügyminiszter ezután a hatok közös néze­teit ismertette a társulások­kal kapcsolatban. A tagál­lamok nevében elmondotta, hogy a társuló országoknak el kell fogadniuk a római szerződés minden pontját, a szervezet határozatait, a Kö­zös Piac erősítését irányzó intézkedéseket és a közösség politikai céljait. Annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy a négy tagjelölt­nek mielőbb társulnia kelle­ne a szervezethez, teljes jo­gú tagként. Hangsúlyozta, hogy egyidőben kell életbe lépnie a négy ország társu­lásáról szóló szerződésnek. A Közös Piac tagállamai nevé­ben hajlandóságát fejezte ki, hogy tárgyalásokat folytat­nak az EFTA más tagálla­maival is a Közös Piachoz való csatlakozásról. Anthony Barber, az angol küldöttség vezetője, elmon­dotta, hogy hazája a Közös Piac tagja szeretne lenni. Az új angol kormány nevében annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tár­gyalások sikeresen fejeződ­nek be. Hangsúlyozta azon­ban, hogy Nagy-Britannia nem akar minden áron tár­sulni. Svenn Strag norvég külügy­miniszter közölte, hogy kor­mánya Európa gazdasági és politikai egységének erősíté­sét tűzte ki céljául, hogy ez­zel is hozzájáruljon a nem­zetközi békéhez és bizton­sághoz. Kijelentette, hogy Norvégia külön jogokat kí­ván mezőgazdasága és ha­lászata számára. Andersen dán gazdaság­ügyi miniszter kijelentette, hogy hazája elfogadja a ró­mai szerződést, s erősíteni kívánja Nyugat-Európa poli­tikai együttműködését, de ettől függetlenül továbbra is fejleszti együttműködését az öt észak-európai ország kö­zösségével, a NORDEKKEL. Patrick Hillery, az Ír Köz­társaság külügyminisztere, hangsúlyozta, hogy hazája csatlakozásaiba Közös Piac­hoz nem okoz különösebb problémákat. Kijelentette, hogy az ír kormány elfogad­ja a Közös Piac politikai cél­jait. Az ülést délben berekesz­tették. Elhatározták, hogy a munka jellegű tárgyalásokat július 21-én kezdik Luxem­burgban. Először Nagy-Bri­tannia társulásáról tanács­koznak, a másik három tag­jelölt felvételéről szeptem­ber 21-én kezdenek megbe­széléseket. 3. oldal Folytatták a szovjet­­amerikai tárgyalásokat Bécsben A Szovjetunió és az Egye­sült Államok küldöttségei folytatták a rakétaleszerelé­­si tárgyalásokat. A keddi ta­nácskozást a szovjet nagy­­követség épületében tartot­ták. Mint ismeretes, a meg­beszéléseket felváltva tart­ják a két ország bécsi nagy­­követségein. Befejeződött Mitja Stillc szovjetuniódan látogatása (Folytatás az­­ oldalról) teltek az európai ügyeknek. Jugoszlávia, mint el nem kötelezett ország, ismertette az el nem kötelezett politi­kával kapcsolatos álláspont­ját is. A belgrádi nyilatkozat elvei alapján A bilaterális együttműkö­dést illetően megállapították, hogy minden lehetőség meg­van a kapcsolatok tovább­fejlesztésére, és ehhez ki kell használni minden for­mát. Már előkészítették az 1971-től 1975-ig terjedő hosz­szú lejáratú árucsere-egyez­mény aláírását, megállapí­tották, hogy többet kell ten­ni az ipari együttműködés érdekében. A jugoszláv kül­döttség hangsúlyozta, hogy hazánk független, szilárd és el nem kötelezett álláspont­ja nemcsak Jugoszlávia né­peinek létérdeke, hanem Európa és a világ biztonsá­gának érdekét is szolgálja. Abban is egyetértettek, hogy a gyakori találkozók a köl­csönös megismerés és köze­ledés­ legjobb eszközei, és hogy az 1955-ben Belgrád­­ban elfogadott nyilatkozat elvei — a szuverenitás és területi integritás tisztelet­ben tartása, a be nem avat­kozás — a jövőben is a kap­csolatok állandó alapjául szolgálnak. — Azzal a meggyőződéssel utazunk haza — mondotta nyilatkozata végén Mitja Ri­bičič —, hogy megbeszélé­seink hozzájárultak együtt­működésünk, a két nép ba­rátságának továbbfejleszté­séhez. Az eltérések nem aka­dályozzák a jó viszonyt A kérdésekre válaszolva, a bilaterális kapcsolatok egyes vonatkozásait konkre­tizálva, elmondotta még, hogy a Szovjetunió 500 mil­lió dolláros áruforgalommal a harmadik helyet foglalja el Jugoszlávia külkereske­delmében. Megvan az érdek­lődés az ilyen irányú kap­csolatok továbbfejlesztésére, különösen azért, mert néhol lemaradunk a lehetőségek mögött. Egyetértettek abban is, hogy meg kell találni a fi­zetés korszerűbb módjait. Erről majd a szakértők tár­gyalnak, a kormányfők ugyanis nem tértek ki konk­rét kérdésekre, hanem csak azt szögezték le, hogy szük­ség van az együttműködés korszerűbb formáira. Jugo­szláviának mindenképpen ér­deke meglelni mindazokat a módokat, amelyek meggyor­síthatják az együttműködés fejlődését. Már megegyeztek a kulturális együttműködés­ben is, és az erre vonatkozó egyezményt hamarosan alá­írják. A küldöttség tagjai a leg­szebb benyomásokkal tértek vissza Leningrádból és Tallinnból. Megállapították, hogy az Észt SZSZK, ez a kis ország, a szovjet hata­lom harminc éve alatt ha­talmas eredményeket ért el a szocializmus építése terén. A látogatás célja nem az volt, hogy megbeszéléseket folytassanak, mégis minde­nütt az együttműködés kész­ségével találkoztak, és a ju­goszláv küldöttség is kife­jezésre juttatta erre irányu­ló készségét. A londoni Ti­mes tudósítójának kérdésé­re válaszolva, a jugoszláv kormányfő hangsúlyozta, hogy a két ország­­közötti eltérések ismertek, de nem olyan jellegűek, hogy meg­zavarják a jó viszonyt. Hasznos és eredményes látogatás A nemzetközi kérdésekre vonatkozóan, valamint Ju­goszlávia és más országok viszonyát illetően kijelentet­te, hogy Jugoszlávia kezde­ményezőként állt ki az eu­rópai biztonság érdekében,­­ és támogatta a román ja­vaslatot, a budapesti felhí­vást és a szocialista orszá­goknak azt az álláspontját, hogy az európai biztonsági értekezletet minél előbb meg kell tartani. A közel-keleti kérdésben az a meggyőződése, hogy a válságot a­­Biztonsági­­ Ta­nács határozatának végre­hajtásával kell megoldani. Jugoszlávia mindig elítélte az arab országok elleni ag­ressziót, és a válság nem­zetközi megoldását javasol­ta. Az indokínai kérdésről szólva, elmondta, hogy a vi­lág közvéleményének eré­lyesen fel kell lépnie a be­avatkozó külső hatalmak ellen. Beszélt arról is, hogy Jugoszlávia mindig az Al­bániával és Kínával való kapcsolatok rendezése mel­lett volt, és kedvező jelnek tekinti, hogy a két ország az utóbbi időben több kész­séget mutat a helyzet javí­tására. Mitja Ribičič sajtóérte­kezlete és a közös közle­mény mindenképpen alapot ad , ahhoz a megállapításhoz, hogy a jugoszláv kormány­­küldöttség szovjetunióbeli lá­togatása rendkívül hasznos és eredményes volt, azzal, hogy az eredmények konk­retizálása már a további megbeszélések és a szakér­tők feladata lesz. BÁLINT István Ismét tanácskoztak a nagyhatalmak berlini nagykövetei Kedden ismét összeültek a négy nagyhatalom nyugat­berlini nagykövetei, hogy a város helyzetének rendezésé­ről tárgyaljanak. A keddi nagyköveti értekezlet az ötö­dik volt az idei megbeszélé­sek sorában. A tanácskozá­son Kenneth Rush, az Egye­sült Államok bonni nagykö­vete elnökölt.

Next