Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-15 / 13. szám
Péntek, 1971. jan. 15. Nagy sikerű Bartók-emlékest Zrenjaninban Micsoda közönség ez? Ezeket a szavakat Lidija Piliisenko, a Belgrádi Opera balett-táncosa mondta az előadás befejezése után. — Sosem hittem volna, hogy egy közönség két és fél órán át figyelemmel és fegyelmezetten hallgasson végig kimondottan Bartókművekből álló műsort. Az volt az érzésem, hogy még órákig elhallgatta volna. Sinkó György, a Szegedi Opera Liszt-díjas művésze: — A taps minden helyett beszél. Kicsit tartottunk attól, hogy nem rendszeres koncertélethez szokott közönség majd idegenkedve fogadja A kékszakállú herceg vára nem éppen könynyű Bartók-operát. Kellemesen csalódtam. Ez a közönség többet érdemel... Lengyel Ildikó, a Szegedi Opera énekese: — Változatos műsor, szinte Bartók egész működését felölelte. Ilyen közönség előtt öröm játszani. Borivoje Mladenovic, a Belgrádi Opera balett-táncosa: Meghitt színházi légkör, remek közönség. Kell ennél több egy művésznek! ! Szombat este zsúfolásig megtelt a Népszínház nézőtere, sokan be sem jutottak. Már napokkal előtte kifüggesztették a kézzel írt kis cédulát. A Bartók-estre minden jegy elkelt. A közönség pedig nem sajnálta a tenyerét, mindenkinek jutott a tapsból elég. Hiszen volt is miért tapsolni. Először hangzottak fel Bartók művei Zrenjaninban, mégpedig kiváló művészek tolmácsolásában: Lidija Filipenko és Borivoje Mladenovic a Csodálatos mandarinban, Lengyel Ildikó és Sinkó György, szegedi művészek A kékszakállú herceg várában szerepelt. Továbbá Németh Rudolf Bartók-dalokat énekelt. Katona Irén szegedi zongoraművész és Varga Bálint belgrádi hegedűművész Bartók-műveket adott elő. Fellépett még a Zrenjanini Kamarazenekar Sárhelyi Jenő békéscsabai karmester vezényletével, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola leánykórusa Sárhelyi Lenke vezényletével és az újonnan megalakult zrenjanini vegyes kar Mály István vezényletével. Különösen zengett a tapstól a nézőtér, amikor az újonnan megalakult zrenjanini kórus lépett fel. Hosszú évek után ez az első kórus a Bega menti városban. Különös élmény volt a közönség részére, hogy az új kórus a „Bartók” nevet éppen ezen az ünnepélyen vette fel. A műsor sikeréhez még hozzájárult Klemm József, Budai Jolán, Bugárszki Dragoljub, Pécsy Erzsébet és sokan mások. Szép, változatos és művészi szempontból magas színvonalú műsorban volt része a közönségnek. Általános vélemény, hogy a közönség többet kapott, mint várt. Bárcsak folytatása következne! VÍG István Takarékoskodjon idővel, pénzzel, nyilatkozzon egyedül! Kérje szaküzletekben a Trimer fésű-nyíró készüléket. Utánvéttel megrendelheti a következő címen: TRIMER, ZAGREB, Boukoviceva 40. Ara 25 dinár. Azonnali szállítás: 261. Ma este újvidéken Wilder: A mi kis városunk A Szerb Népszínház bemutató előadása Ma este fél 8-kor lesz az Újvidéki Szerb Népszínház- ban Thorton Wilder A MI KIS VÁROSUNK című háromfelvonásos drámájának bemutatója. A darabot Tibor Rakovski, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház rendezője rendezte, s a díszlet- és jelmeztervező szerepét is pozsonyi vendégművészek vállalták, Ladislav Vychodil és Helena Berekova. A főszereplők: Stevan Šalajić, Milica Radaković, Dragica Brković-Simovčić, Velimir Životić, Vlada Matić, Ksenija Martinov-Pavlović és Dragan Srećkov. Rakovski rendező másodszor vendégszerepel Újvidéken. Egy évvel ezelőtt a Pillantás a hídról című dráma rendezésével bízta meg a Szerb Népszínház, s a darab nagy sikert ért el. — Thornton Wilder rendkívüli édeslátású, tapasztalt és bölcs író — mondja Rakovski. — Művei tartós értékűek, mindenekelőtt azért, mert olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindig érdeklik az emberiséget. — A mi kis városunk szembetűnően ellentétben áll a többi, hozzá hasonló darabbal — nincs benne semmiféle hősiesség, egzotikum vagy megdöbbentő. Egyszerűen az a célja, hogy föltárja előttünk a körülöttünk levő világot, s azt, hogy fölfogjuk, amit látunk. — Az újvidéki színészekkel kitűnően együttműködtem, megértettük egymást, s a darab jó, a bemutató sikerére számítok. B. E. A mi kis városunk egy jelenete MAGYAR SZÓ 7. oldal A Száműzött nyerte az első díjat A Fórum színműpályázatának eredménye — A bíráló bizottság jelentése A FÓRUM Lap- és Könyvkiadó Vállalat SZÍNMUPÁLYÁZATÁNAK bíráló bizottsága (Gerold László, Hornyik Miklós, Pataki László, Saffer Pál, Szeli István — elnökletével) 1971. január 14-i ülésén, miután megvizsgálta a beérkezett 25 pályaművet, egyhangúlag az alábbi döntést hozta: az I. díjat (8000 dinár) A SZÁMŰZÖTT (jelige: PONTUS); a II. díjat (6000 dinár) JÓB (jelige: Mi lesz Jób gyermekeivel?); a III. díjat (4000 dinár) A BUDAIAK SZABADSÁGA (jelige: , CASTRUM NOVI) című színműnek ítéli oda. Előadásra, esetleg kiadásra javasolja A TANÍTVÁNY (jelige: PENTATON), TÖREFI PÉTER (jelige: nélkül) és az AIDA (jelige: CLAUDE) című műveket. Átdolgozás után előadásra javasolja még a TÁBORNOK KUTYÁJA (jelige: ÉRDEMREND) című művet. A bíráló bizottság megállapítja, hogy a pályaművek közül Deák Ferenc: LÉGSZOMJ c. darabját nem vehette figyelembe, mert a szerző nem tett eleget a jeligés pályázat feltételeinek, mivel a pályázat lezárása előtt nyilvánosságra hozta pályaművének címét. A bizottság az I. díjjal jutalmazott a SZÁMŰZÖTT című színműről megállapítja, hogy dramaturgiailag érett, gondolatiasságában igényes, költőileg kiforrott alkotás, s jelentős nyeresége a jugoszláviai magyar irodalomnak. A JÓB című II. díjat nyert mű kifejező nyelvével, az egyéni sors erős drámai megformálásával emelkedik ki. A BUDAIAK SZABADSÁGA című III. díjas alkotásnak erénye a történelmi szimbolika sugalmazó ereje. A bíráló bizottság megítélése szerint a színműpályázat sikerrel zárult, s több figyelemre méltó alkotással gazdagította a hazai magyar drámairodalmat. ☆ Mivel a jeligés borítékok felbontása után nem sikerült minden díjnyertes mű szerzőségét tisztázni, a díjazott és az előadásra javasolt művek szerződnek nevét holnapi számunkban közöljük. Délelőtt kilenctől délután kettőig ülésezett a Fórum kiadó drámapályázatának bíráló bizottsága. Ifjú Gábor fotóriporterünk munka közben készítette a bizottságról ezt a felvételt: Saffer Pál, Gerold László, Hornyik Miklós, dr. Szeli István és Pataki László. FEST 71 Vita a film és a társadalom viszonyáról Különtudósítónk telefonjelentése Belgrád, január 14. Nem lehet (és helytelen is lenne) végleges következtetést levonni, de a belgrádi nemzetközi fesztivál arra utal, hogy a mozinézők számának állandó csökkenése ellenére a közönséget még mindig érdekli a film, de nem a silány produkciók, hanem a jó művek. Ezt a tanulságot mindenesetre megszívlelhetnék a forgalmazók, s amilyen mértékben segítettek a szervezőknek, hogy megszülethessen ez a szemle, olyan mértékben igyekezhetnének javítani a mindennapi repertoárjukon is. Elgondolkodhatnának az előadások hatalmas közönségsikerén, valamint azon, hogy a nézőknek eddig Az utolsó Leó című film tetszett a legjobban. Utána következik a Földieper és vér, a Féltékenységi dráma, a Woodstock, az Odissze 2001, a Napraforgó (az utóbbi három pontosan egyforma számú szavazatot kapott.)... Jóllehet már mindenki fáradt, nem csappant meg az érdeklődés a ma bemutatott filmek — Sydney Pollack Jól elintézték a lovakat, Ken Loach Kés, Carol Reed Oliver és Gaál István Magasiskola című műve — iránt sem. S ha a fesztivál hiva-talos műsorában bemutatott , legmagasabb színvonalú, valamint igényes szórakoztató , filmek a kellemes élményt képviselik, akkor az éjféli különműsor a viták, a beszélgetések és a kisebb-nagyobb események az izgalmakat, az érdekességet. Tegnap bemutatták Jean- Luc Godard Keleti szél című filmjét, amelyet Daniel Cohn Bendittel közösen készített, s amelyben a többi között (Godard ugyanis szélsőséges baloldali, és mindent és mindenkit bírál) kritizálja a jugoszláv önigazgatást. Egy mondatban csak anynyit mondhatunk róla, hogy unalmas, rossz, de egészen eredeti és teljesen egyéni film. Mindenesetre Godard magatartása érthetetlen. Makavejev szerint ha valaki negyvenéves fejjel úgy viselkedik és olyan nézeteket vall, mint egy forradalmár srác, akkor valami nincs rendjén ... Ma megkezdődött a Film u društvenim konfrontacijama című szimpózium, ennek keretében rendezték meg a fesztivál éjféli különprogramját is. Még mielőtt megindult a vita, már sejteni lehetett, hogy érdekes lesz, hisz a részvevők között ott volt a legidősebb alkotónemzedék képviselője, Mark Donszkoj szovjet rendező és a legfiatalabb nemzedék tagja, Dennis Hoppen amerikai rendező. A szabadságról, az igazságról, a forradalmiságról, valamint a film és a politika viszonyáról folyt a vita, amelyben teljesen ellentétes nézetek jutottak kifejezésre. A fesztivál nem hivatalos apró-cseprő eseményeiből is megemlítünk egyet. A Szelíd motoros vetítése után, amikor megjelent Dennis Hopper, a rendező, a filmtől föllelkesedett közönség feltódult a színpadra, hogy kezet szorítson a hippi-küllemű alkotóval, vagy egypár szót váltson vele. A nagy tolongásban valaki elcsente Hopper kalapját. A rendező szerint ez a kalap számára kedves emlék, s ha az illető, aki elvitte, visszaadja, kettőt kap tőle cserébe. A fesztivál igazgatósága megígérte, hogy a lelkes „gyűjtőnek” ingyen belépőjegyet ad a filmvállalat. A Večernje novosti szerkesztősége pedig hajlandó rövid interjú kíséretében közölni az illető fényképét a lapban. De mindez nem segített, a kalap nem került elő. Hopper egyébként is peches. Belgrádba jövet a londoni repülőtéren elkallódott a csomagja. Azt mondják, a fesztivál vezetősége mindenre gondol, s vett Hoppernek egy tubus fogkrémet és egy fogkefét. LADI István